T‑265/20. sz. ügy
JR
kontra
Európai Bizottság
A Törvényszék ítélete (kilencedik tanács), 2021. december 1.
„Dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – A versenyvizsga szóbeli vizsgájára vonatkozó dokumentumok – A hozzáférés részleges megtagadása – A pontszámok kerekítési módszere – A szóbeli vizsga különböző részeire és alrészeire alkalmazott súlyozási együtthatók – A vizsgabizottság eljárásának titkossága – (EU) 2018/1725 rendelet – Részleges okafogyottság”
1. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Az eljáráshoz fűződő érdek – Valamely intézmény dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadó határozata elleni kereset – Az eljárás során kért dokumentumok intézmény általi közlése – Az eljáráshoz fűződő érdek megszűnése
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet)
(lásd: 34., 38., 43. pont)
2. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A hozzáférés iránti kérelem kellően pontos megfogalmazására irányuló kötelezettség – Terjedelem
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 6. cikk, (1) bekezdés)
(lásd: 48. pont)
3. Az Európai Unió intézményei – A természetes személyek védelme a személyes adatok kezelése vonatkozásában – A személyes adatok fogalma – A valamely versenyvizsga szóbeli vizsgája részeinek súlyozására vonatkozó együtthatók – Kizártság
(2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 3. cikk, (1) bekezdés)
(lásd: 60., 62. pont)
4. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A döntéshozatali eljárás védelme – Terjedelem – A valamely versenyvizsga szóbeli vizsgája részeinek súlyozására vonatkozó együtthatók hozzáférhetővé tétele – A vizsgabizottság eljárása titkosságának tiszteletben tartása
(EUMSZ 15. cikk, (3) bekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 42. cikk; a tisztviselők személyzeti szabályzata, III. melléklet, 6. cikk; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (11) preambulumbekezdés, 4. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés)
(lásd: 95., 98–104., 135. pont)
5. Tisztviselők – Versenyvizsga – Vizsgabizottság – A működés titkosságának tiszteletben tartása – Terjedelem – A valamely versenyvizsga szóbeli vizsgája részeinek súlyozására vonatkozó együtthatók hozzáférhetővé tétele – Megengedhetőség
(Személyzeti szabályzat, III. melléklet, 6. cikk)
(lásd: 107–113., 117–128., 130. pont)
6. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A kivételek hatálya alá nem tartozó adatokhoz való részleges hozzáférés engedélyezésére irányuló kötelezettség
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (6) bekezdés)
(lásd: 133., 134. pont)
Összefoglalás
A versenyvizsga(1) szóbeli vizsgáját követően az Európai Bizottság tájékoztatta JR pályázót, hogy nem kerül fel a tartaléklistára. JR a szóbeli vizsgán 20 pontból 13 pontot kapott, míg az e listára való felvételhez szükséges minimális pontszám 14 pont volt. A versenyvizsga‑felhívásnak megfelelően a szóbeli vizsgát két rész (felvételi beszélgetés és strukturált prezentáció), a felvételi beszélgetésre vonatkozó részt pedig két alrész (szakmai tapasztalat és motiváció) alapján értékelték. JR a szakmai tapasztalatra „erős”, a motivációra „erős”, a strukturált prezentációra pedig „jó” értékelést kapott. A versenyvizsga vizsgabizottsága arra a következtetésre jutott, hogy JR szóbeli vizsgálatának átfogó értékelése „jó”.
JR dokumentumokhoz és a szóbeli vizsga különböző részeinek és alrészeinek súlyozására vonatkozó együtthatókkal kapcsolatos információkhoz való hozzáférés iránti kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz.
A Bizottság megtagadta a súlyozási együtthatókat tartalmazó dokumentumhoz való hozzáférést, mivel úgy ítélte meg, hogy az a vizsgabizottság eljárásának titkossága alá tartozik.(2)
A Törvényszék – amelyhez megsemmisítés iránti keresetet nyújtottak be – azzal az indokkal semmisíti meg ezt a határozatot, hogy a súlyozási együtthatókra nem terjed ki a vizsgabizottság eljárásának titkossága, és ez alkalommal pontosítja e titkosság – mint a dokumentumokhoz való hozzáféréshez való jog alóli kivétel – alkalmazásának feltételeit.
Így az ügy a közszolgálat és a dokumentumokhoz való hozzáférés területének keresztmetszetében helyezkedik el, és lehetőséget biztosít a Törvényszéknek, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés területén előterjesztett megsemmisítés iránti keresettel összefüggésben vizsgálja meg a vizsgabizottság eljárása titkosságának elvét annak érdekében, hogy biztosítsa az átláthatóság elvét az uniós intézmények munkája során.
A Törvényszék álláspontja
A Törvényszék mindenekelőtt emlékeztet arra, hogy minden személy jogosult az Unió intézményeinek dokumentumaihoz hozzáférni.(3) Ennek a jognak a lehető legszélesebb körűnek kell lennie, amellett, hogy arra a köz‑ vagy magánérdekkel kapcsolatos okokon alapuló korlátozások vonatkoznak.(4)
A döntéshozatali eljárás védelmére vonatkozó kivétel(5) értelmében az intézmények megtagadják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha az érintett intézményen belüli tárgyalások és előzetes egyeztetések részét képező, belső használatra korlátozott, állásfoglalásokat tartalmazó dokumentumokhoz való hozzáférésről van szó, amennyiben a dokumentum közzététele az intézmény döntéshozatali eljárását súlyosan veszélyeztetné, kivéve ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik.
Amennyiben a vitatott kérdések az uniós közszolgálat különös területére tartoznak, ezt a kivételt a vizsgabizottság eljárása titkosságának elvére figyelemmel kell értelmezni. Így a Törvényszék az említett titkosság feltételeit a dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételként vizsgálja.
A Törvényszék e tekintetben emlékeztet arra, hogy a vizsgabizottság eljárása titkosságának tiszteletben tartásával ellentétes a vizsgabizottságok tagjai egyéni álláspontjának hozzáférhetővé tétele, valamint a pályázókra vonatkozó személyes vagy összehasonlító értékeléssel kapcsolatos adatok felfedése.
A Törvényszék pontosítja, hogy a versenyvizsga vizsgabizottsága eljárásának az a szakasza, amely a pályázók betöltendő munkakörre való alkalmasságának vizsgálatát foglalja magában, mindenekelőtt összehasonlító jellegű, így vonatkozik rá a titkosság. Ezenkívül a javítási szempontok szerves részét képezik az összehasonlító jellegű értékeléseknek, és ily módon azokra ugyanúgy kiterjed a tanácskozás titkossága, mint a vizsgabizottság által végzett értékelésekre.
A Törvényszék azt is hangsúlyozza, hogy a versenyvizsga vizsgabizottságai széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a feladataik ellátására vonatkozóan. Amennyiben a versenyvizsga‑felhívás nem pontosítja az adott vizsga tekintetében alkalmazandó egyes értékelési szempontok súlyozását, a vizsgabizottság hatáskörébe tartozik e szempontok súlyozásának meghatározása.
A jelen ügyben a versenyvizsga vizsgabizottsága a szóbeli vizsga minden egyes részére vonatkozóan súlyozási együtthatót állapított meg. Ezeket a súlyozási együtthatókat azonban nem a versenyvizsga pályázóinak értékelése alapján állapították meg, mivel a vizsgabizottság ezeket a szóbeli vizsgára vonatkozó munka megkezdése előtt, anélkül fogadta el, hogy információkkal rendelkezett volna a pályázók kilétéről és az előző vizsgaszakasz során nyújtott teljesítményéről. Ráadásul ezen együtthatókat egységesen alkalmazták a szóbeli vizsgára bocsátott valamennyi pályázó esetében. Következésképpen a Törvényszék megállapítja, hogy a súlyozási együtthatók nem képezik részét a vizsgabizottság tagjai egyéni álláspontjának.
A Törvényszék ugyanígy azt is hangsúlyozza, hogy a súlyozási együtthatók javítási szempontoknak sem tekinthetők. A vizsgabizottságnak a vizsga részeinek a súlyozására vonatkozó döntését ugyanis meg kell különböztetni a vizsgabizottságnak a pályázók képességeire vonatkozó értékelésétől. Az ilyen súlyozás nem minősül a pályázók érdemei személyes vagy összehasonlító értékelésének, mivel annak elfogadása semmilyen értékítéletet nem tartalmaz a vizsgabizottság részéről a pályázók ismereteit és képességeit illetően. Éppen ellenkezőleg: a szóbeli vizsga egyes részeinek súlyát objektív módon, a versenyvizsga előtt, annak függvényében határozzák meg, hogy a vizsgabizottság – a betöltendő állásokhoz kapcsolódó követelményekre figyelemmel – milyen jelentőséget tulajdonít ezeknek. Az, hogy a vizsga egyes részei súlyozásának meghatározása a vizsgabizottságot megillető széles mérlegelési jogkörbe tartozik, nem jelenti azt, hogy e súlyozásnak titokban kell maradnia.
Mivel a súlyozási együtthatók nem tartalmaznak személyes vagy összehasonlító értékelést, azokra nem terjed ki a vizsgabizottság eljárásának titkossága. Következésképpen a Bizottságnak hozzáférést kellett volna biztosítania a szóbeli vizsga részeinek a súlyozására vonatkozó együtthatókat tartalmazó dokumentumhoz.