Language of document : ECLI:EU:F:2010:83

A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE

(második tanács)

2010. július 8.

F‑17/08. sz. ügy

Andrzej Wybranowski

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Nyílt versenyvizsga – A tartaléklistára való felvétel mellőzése – A szóbeli vizsga értékelése – Az EPSO/AD/60/06 versenyvizsga vizsgakiírása – Indokolás – A vizsgabizottság hatásköre – A pályázók értékelése”

Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben A. Wybranowski lényegében az EPSO/AD/60/06 nyílt versenyvizsga tartaléklistájára való felvételét mellőző 2007. december 20‑i határozat megsemmisítését kéri.

Határozat:  A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A Közszolgálati Törvényszék a felperest kötelezi a költségek viselésére.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Versenyvizsga – Képesítéseken és vizsgákon alapuló versenyvizsga – Értékelési szempontok és azok súlyozásának alkalmazása

(Személyzeti szabályzat, III. melléklet)

2.      Tisztviselők – Felvétel – Versenyvizsga – Képesítéseken és vizsgákon alapuló versenyvizsga – A pályázók képességeinek értékelése

(Személyzeti szabályzat, III. melléklet)

3.      Tisztviselők – Versenyvizsga – Vizsgabizottság – A pályázat elutasítása – Indokolási kötelezettség – Terjedelem

(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk; III. melléklet, 6. cikk)

1.      A versenyvizsga-bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a feladatai ellátására vonatkozóan. Ennélfogva értékelési szempontokat határozhat meg, ha ilyen szempontok nem szerepelnek a versenyvizsga-kiírásban, illetve meghatározhatja az egyes szempontok súlyát, ha azt a vizsgakiírás nem tette meg.

(lásd a 32. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 34/80. sz., Authié kontra Bizottság ügyben 1981. február 26‑án hozott ítéletének (EBHT 1981., 665. o.) 14. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑115/89. sz., González Holguera kontra Parlament ügyben 1990. december 13‑án hozott ítéletének (kivonatos közzététel: EBHT 1990., II‑831. o.) 53. pontja; T‑291/94. sz., Pimley‑Smith kontra Bizottság ügyben 1995. július 14‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1995., I‑A‑209. o. és II‑637. o.) 48. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑127/07. sz., Coto Moreno kontra Bizottság ügyben 2008. szeptember 11‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2008., I‑A‑1‑295. o. és II‑A‑1‑1563. o.) 47. pontja.

2.      Olyan szubjektív szempontokat illetően, mint az alkalmasság, a motiváció és a képesség, a vizsgabizottság a széles mérlegelési jogkörére tekintettel figyelembe vehet a pályázókat egyedileg jellemző tényezőket, például a szakmai tapasztalatot vagy különleges nyelvi ismereteket.

A versenyvizsga-kiírásban megkövetelt szakmai tapasztalatot és nyelvismeretet meghaladó tapasztalattal és ismeretekkel rendelkező pályázók tényleges helyzete nem hasonlítható a többi pályázó helyzetéhez, és ha az előbbiek kedvezőbb értékelése nem a vizsgabizottság által választott, a vizsgakiírásban nem szereplő szemponton alapul, hanem annak figyelembevételén, hogy a pályázók mennyiben képesek a kiírásban szereplő szempontoknak megfelelni, akkor az ilyen értékelés nemcsak megfelel az egyenlő bánásmód elvének, hanem ezen elv alapján egyenesen szükséges is. Ennek megfelelően nem jelent hátrányos megkülönböztetést a versenyvizsga-kiírásban megkövetelttől eltérő nyelvekre vonatkozó tapasztalat vagy ismeretek figyelembevétele.

(lásd az 54–56. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 40/86. sz., Kolivas kontra Bizottság ügyben 1987. június 16‑án hozott ítéletének (EBHT 1987., 2643. o.) 11. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑267/03. sz., Roccato kontra Bizottság ügyben 2005. január 26‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑1. o. és II‑1. o.) 41. pontja; T‑336/02. sz., Christensen kontra Bizottság ügyben 2005. április 5‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑75. o. és II‑341. o.) 25. pontja.

3.      A sérelmet okozó aktusra vonatkozó indokolási kötelezettség célja, hogy egyrészt kellő felvilágosítással szolgáljon az érintett számára a határozat megalapozottságának és annak megítéléséhez, hogy célszerű‑e keresetet benyújtania az aktus jogszerűségének vitatása céljából, másrészt lehetővé tegye az uniós bíróság számára a felülvizsgálatot.

A versenyvizsga-bizottsági határozatokat illetően az indokolási kötelezettséget össze kell egyeztetni a vizsgabizottság eljárásának titkosságával. Ez a személyzeti szabályzat III. melléklete 6. cikkében szereplő elv lehetővé teszi a versenyvizsga-bizottságok függetlenségének és eljárása tárgyilagosságának garantálását azáltal, hogy megvédik őket bármilyen külső beavatkozástól és nyomásgyakorlástól, függetlenül attól, hogy az az intézmények, az érintett vizsgázók vagy harmadik személyek részéről tapasztalható‑e.

A valamely pályázó vizsgára bocsátását megtagadó vizsgabizottsági határozatnak abból kell következnie, hogy a pályázatára alkalmazták a versenyvizsga-kiírásban szereplő vagy a vizsgabizottság által meghatározott objektív értékelési szempontokat. E határozatok tekintetében a számos pályázó részvételével folyó versenyvizsgák keretében a vizsgabizottság megteheti ugyan, hogy először csak a kiválasztási szempontokat és az eredményt közli a pályázókkal, ezt követően azonban köteles a vizsgára bocsátás megtagadásának okát megjelölő egyedi tájékoztatást adni az azt kérő pályázóknak.

Ezzel szemben az a határozat, amelyben a vizsgabizottság megállapítja a pályázó valamely vizsgájának sikertelenségét, a vizsgabizottság által kialakított összehasonlító értékelés kifejeződése. Figyelembe véve, hogy a vizsgabizottság eljárásának titkosnak kell lennie, illetve tekintettel arra a széles mérlegelési jogkörre, amellyel a versenyvizsga-bizottság a versenyvizsga vizsgái eredményének értékelésére vonatkozóan rendelkezik, a versenyvizsga-bizottság nem köteles arra, hogy valamely pályázó vizsgája sikertelenségének indokolásakor megjelölje a pályázó elégtelennek ítélt válaszait vagy kifejtse az elégtelennek minősítés okait. Ebből következően a különböző vizsgákon elért pontszámok közlése főszabály szerint a vizsgabizottsági határozatok megfelelő indokolásának minősül.

Mindazonáltal a vizsgabizottság eljárásának titkossága és az őt megillető széles mérlegelési jogkör nem jelenti, hogy a versenyvizsga pályázói adott esetben nem kaphatnak tájékoztatást a szóbeli vizsga versenyvizsga-kiírásban szereplő értékelési szempontjai szerinti pontszámaikról, ha ezt kérik.

Ha valamely pályázó olyan információ közlését kéri, amely szükséges az indokolási kötelezettség teljesítéséhez, azt főszabály szerint a személyzeti szabályzat 90. és 91. cikkében szereplő határidő lejárta előtt kell közölni. Mindazonáltal, ha a pályázóval indokoláskezdeményt közöltek a keresete előterjesztését megelőzően, a vizsgabizottság az eljárás során kiegészítheti az eredetileg adott információt, és így okafogyottá teheti az indokolási kötelezettség megsértésére alapított jogalapot.

(lásd a 94., 95. és 97–100. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság 195/80. sz., Michel kontra Parlament ügyben 1981. november 26‑án hozott ítéletének (EBHT 1981., 2861. o.) 27. pontja; C‑254/95. P. sz., Parlament kontra Innamorati ügyben 1996. július 4‑én hozott ítéletének (EBHT 1996., I‑3423. o.) 24., 30. és 31. pontja; C‑150/03. P. sz., Hectors kontra Parlament ügyben 2004. szeptember 23‑án hozott ítéletének (EBHT 2004., I‑8691. o.) 39. pontja;

az Elsőfokú Bíróság fent hivatkozott González Holguera kontra Parlament ügyben hozott ítéletének 43. pontja; T‑55/91. sz., Fascilla kontra Parlament ügyben 1992. május 21‑én hozott ítéletének (EBHT 1992., II‑1757. o.) 35. pontja; T‑71/96. sz., Berlingieri Vinzek kontra Bizottság ügyben 1997. november 6‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1997., I‑A‑339. o. és II‑921. o.) 79. pontja; T‑53/00. sz., Angioli kontra Bizottság ügyben 2003. január 23‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2003., I‑A‑13. o. és II‑73. o.) 82. pontja; T‑72/01. sz., Pyres kontra Bizottság ügyben 2003. június 25‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2003., I‑A‑169. o. és II‑861. o.) 70. pontja; T‑233/02. sz., Alexandratos és Panagiotou kontra Tanács ügyben 2003. szeptember 17‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2003., I‑A‑201. o. és II‑989. o.) 30. és 31. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑73/06. sz., Van Neyghem kontra Bizottság ügyben 2007. december 13‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2007., I‑A‑1‑441. o. és II‑A‑1‑2515. o.) 78. pontja.