T‑377/17. sz. ügy
SQ
kontra
Európai Beruházási Bank
„Közszolgálat – Az EBB személyi állománya – Lelki zaklatás miatti panasz – Igazgatási vizsgálat – A »lelki zaklatás« fogalma – A »lelki zaklatás« megállapításának feltételeként a felrótt magatartás ismételt jellegének előírása – Az e magatartások elkövetőjével szemben fegyelmi eljárás megindításának megtagadása – Folyamatban lévő, és lelki zaklatás megvalósulását megállapító határozattal lezárult igazgatási vizsgálati eljárás megtörténtére vonatkozó titoktartási kötelezettség”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (első tanács), 2018. július 13.
1. Tisztviselők – Az Európai Beruházási Bank alkalmazottai – Pert megelőző eljárás – Kötelező jelleg – A békéltető bizottság egyik tagjának a Bank általi, az előírt határidőn belüli kijelölésének hiánya – A békéltetési eljárás meghiúsulása – Következmények
(Az Európai Beruházási Bank személyi állományára vonatkozó előírások, 41. cikk)
2. Tisztviselők – Az Európai Beruházási Bank alkalmazottai – Lelki zaklatás – Fogalom – Az önbecsülés és az önbizalom sérelme – A magatartás ismétlődő jellegére vonatkozó követelmény – Értékelési szempontok
(A tisztviselők személyzeti szabályzata, 12a. cikk; az Európai Beruházási Bank személyi állományának magatartási kódexe, 3.6.1. cikk)
3. Tisztviselők – Az Európai Beruházási Bank alkalmazottai – Lelki zaklatás – Fogalom – A fogalom alkalmazását illetően az adminisztrációt megillető mérlegelési jogkör – Hiány – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem
(Az Európai Beruházási Bank személyi állományának magatartási kódexe, 3.6.1. cikk)
4. Tisztviselők – Az Európai Beruházási Bank alkalmazottai – A szervezeti egységek szervezése – A személyi állomány beosztása – Az adminisztráció mérlegelési jogköre – Az igazgatási egységek kialakításának szabadsága – Terjedelem
5. Tisztviselők – Az Európai Beruházási Bank alkalmazottai – Lelki zaklatás – Fogalom – Az állítólagos sértett előléptetése – Zaklatás fennállását ki nem záró körülmény – A szakmai előmenetel lelassulása – Lelki zaklatásnak önmagában nem minősülő körülmény
(Az Európai Beruházási Bank személyi állományának magatartási kódexe, 3.6.1. cikk)
6. Tisztviselők – Az Európai Beruházási Bank alkalmazottai – Jogok és kötelezettségek – Állítólagos lelki zaklatásra vonatkozó belső vizsgálat – Lelki zaklatás fennállásának megállapítása – Megfelelő intézkedések meghozatalára vonatkozó kötelezettség – Az adminisztráció mérlegelési jogköre – Korlátok – Kizárólag az érintett visszaesése esetén alkalmazható intézkedés előírása – Megengedhetetlenség
(A tisztviselők személyzeti szabályzata, 12a. és 24. cikk; az Európai Beruházási Bank személyi állományának magatartási kódexe, 3.6.1. cikk)
7. Tisztviselők – Az Európai Beruházási Bank alkalmazottai – Jogok és kötelezettségek – Állítólagos lelki zaklatásra vonatkozó belső vizsgálat – Lelki zaklatás fennállásának megállapítása – Vizsgálatot befejező, titoktartási kötelezettséget előíró határozat, amely akadályát képezi annak, hogy a sértett e határozat létét és tartalmát felfedje – Megengedhetetlenség
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 31. cikk; az Európai Beruházási Bank személyi állományának magatartási kódexe, 3.6.1. cikk)
8. Tisztviselők – Az Európai Beruházási Bank alkalmazottai – Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Valamely alkalmazottnak egy másik alkalmazottal szembeni cselekményei – Kizártság – A sértett azon lehetősége, hogy a nemzeti bírósághoz forduljon – A Banknak a sértett segítésére vonatkozó kötelezettsége – Hiány
(A tisztviselők személyzeti szabályzata, 24. cikk)
1. Az Európai Beruházási Bankot érintő ügyekre vonatkozó pert megelőző eljárást illetően a személyi állományra vonatkozó előírások 41. cikke – a 2003. július 1. előtti helyzettel ellentétben – előírja, hogy a továbbiakban az e rendelkezés alapján a Bankkal szemben indított kereset benyújtását megelőzően kötelező jelleggel békéltetési eljárást kell indítani.
E tekintetben, mivel a Bank nem jelölte ki a békéltető bizottság egy tagját, akinek a felperes által kijelölt taggal közös egyetértésben ki kellett volna választania e bizottság harmadik tagját, és ez ténylegesen megakadályozta a teljes békéltető bizottság rendes megalakulását, meg kell állapítani, hogy e tag kijelölésére a személyi állományra vonatkozó előírások 41. cikke értelmében nyitva álló egyhetes határidőnek a Bank általi elmulasztása meghiúsítja a békéltetési eljárást. Következésképpen keresetindítás esetén úgy kell tekinteni, hogy a felperes a jogvitát a kereset benyújtását megelőzően ténylegesen alávetette békéltetési eljárásnak, és így a keresetindítás semmiképpen nem idő előtti.
(lásd: 71., 74., 75. pont)
2. Az Európai Beruházási Bank személyi állományának egy tagja részéről a személyi állomány valamely tagjával szemben alkalmazott megjegyzések, cselekedetek vagy viselkedés akkor minősülnek lelki zaklatásnak, ha bekövetkezésükkor objektíven e személy önbecsülésének vagy önbizalmának sérelmével járnak. E tekintetben ahhoz, hogy egy magatartás a lelki zaklatás fogalmába tartozzon, nem szabható feltételül e magatartás változatlan formában történő megismétlődése az eltérő magatartásoknak az ilyen magatartással érintett személy önbecsülésére és önbizalmára gyakorolt halmozott hatásának figyelembevétele nélkül.
A lelki zaklatás fogalmának a Bank személyi állománya magatartási kódexének 3.6.1. cikkében szereplő meghatározása ahhoz, hogy az ellenséges vagy illetlen megjegyzések, cselekedetek vagy viselkedés e fogalomba tartozzanak, megköveteli, hogy ismétlődő jellegűek legyenek, ráadásul „meglehetősen hosszú időtartamon” keresztül tartsanak. Ebből a szempontból ez a meghatározás a tisztviselők személyzeti szabályzatának 12a. cikkében található meghatározáshoz hasonló. Következésképpen a személyzeti szabályzat 12a. cikkére vonatkozó ítélkezési gyakorlatban az időben szükségszerűen folyamatként megjelenő, és ismétlődő vagy folyamatos cselekvést feltételező magatartásra történő ilyen hivatkozás analógia útján a lelki zaklatás fogalmának a Bank alkalmazottjaira vonatkozó értelemben vett alkalmazása céljából is átvehető.
E tekintetben a lelki zaklatás fogalmát meg kell különböztetni a szexuális zaklatás fogalmától. Amíg ugyanis a szexuális zaklatás megállapítása nem függ szükségképpen a nemkívánatos szexuális magatartás vagy magatartások megismétlődésétől, a lelki zaklatás megállapítása több magatartás észlelésének eredménye, és főszabály szerint nem alapulhat egyetlen elszigetelt magatartás megállapításán. Ebből következően főszabály szerint nem tartozik a lelki zaklatás fogalmába az, ha a személyi állomány egyik tagja egy ülésen vagy egy megbeszélésen véletlenül nem megfelelő hangvételt használ a személyi állomány egy másik tagjával szemben.
A lelki zaklatást ugyanis meghatározása szerint egy ilyen folyamat eredményeként a Bank személyi állományának egyik tagja által egy másik taggal szemben megvalósított több különböző magatartás idézheti elő, amelyek önmagukban, egymástól elválasztva nem valósítanak meg szükségszerűen lelki zaklatást, de összességében és összefüggéseikben, többek között időbeli felhalmozódásukra tekintettel értékelve tekinthetők olyan magatartásnak, amely sérti az önbecsülését és csökkenti önbizalmát a személyi állomány azon tagjának, aki ellen a magatartási kódex 3.6.1. cikke értelmében az említett magatartás irányul.
Éppen ezért annak a kérdésnek a vizsgálata során, hogy valamely felperes által hivatkozott magatartások lelki zaklatást valósítanak‑e meg, e tényeket egyenként és összességükben, a személyi állomány egyik tagja által a személyi állomány másik tagjával szemben létrehozott általános munkakörnyezet részeként kell vizsgálni.
(lásd: 88–94., 96. pont)
3. A „lelki zaklatásnak” az Európai Beruházási Bank személyi állománya magatartási kódexének 3.6.1. cikke értelmében vett fogalma egy olyan objektív fogalmon alapul, amely még ha a tisztviselők és alkalmazottak cselekményeinek és magatartásának a konkrét körülményekből kiinduló, néha nem egyszerű minősítésén alapul is, mégsem jelenti azt, hogy ugyanannyira bonyolult értékeléseket kellene végezni, mint a gazdasági, a tudományos vagy éppen a műszaki fogalmak esetén, amelyek az adminisztráció számára mérlegelési jogkör biztosítását indokolják a szóban forgó fogalom alkalmazását illetően. Ennélfogva a magatartási kódex megsértésére vonatkozó állítás esetén nem azt kell vizsgálni, hogy a Bank nyilvánvalóan tévesen értékelte‑e a tényeket, hanem azt, hogy lelki zaklatásnak az e rendelkezésben szereplő meghatározását figyelembe véve tévedett‑e ezen tények értékelése során.
(lásd: 99. pont)
4. Az Unió intézményeihez és ügynökségeihez hasonlóan az Európai Beruházási Bank is szabadon alakíthatja ki az igazgatási egységeit, figyelembe véve olyan tényezők összességét, mint a rájuk bízott feladatok jellege és terjedelme, valamint a költségvetési lehetőségek, vagy ugyanígy a prioritások alakulása. E szabadság magában foglalja egyrészt álláshelyek megszüntetését és a megtartott munkakörök feladatai kiosztásának megváltoztatását annak érdekében, hogy a munkaszervezés hatékonyabb legyen, ugyanígy a megszüntetett álláshelyet betöltő személy által korábban ellátott feladatok újbóli kiosztását.
(lásd: 104. pont)
5. Ahogy egy alkalmazott előléptetése sem zárhatja ki, hogy ezen alkalmazott a felettese részéről megvalósított zaklatás vagy rosszindulatú cselekmények sértettje legyen, valamely alkalmazott szakmai előmenetelének lelassulása sem jelent önmagában szükségképpen lelki zaklatást.
(lásd: 113. pont)
6. Az EUMSZ 336. cikk hatálya alá tartozó tisztviselők és alkalmazottak vonatkozásában a tisztviselők személyzeti szabályzata 24. cikkének hatálya alá tartozó helyzetben teendő intézkedéseket illetően az adminisztráció, az európai uniós bíróság felülvizsgálati jogköre mellett, a személyzeti szabályzat 24. cikke alapján meghozandó végrehajtási intézkedések és eszközök megválasztása tekintetében széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik. Így az Európai Beruházási Bank alkalmazottait illetően a munkahelyi méltóságról szóló szabályzat végrehajtása érdekében a Bank elnöke széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik az állítólagos lelki zaklatás vizsgálatára létrehozott vizsgálóbizottság által készített jelentés eredményeként alkalmazandó intézkedések meghatározása során.
E tekintetben a Bank személyi állományának magatartási kódexében és a munkahelyi méltóságról szóló szabályzatban kijelölt célokra, és többek között a Bank által elfogadott e szövegekben elismert, a lelki zaklatást megvalósító valamennyi magatartást jellemző súlyosságra tekintettel egy olyan intézkedés, amely kizárólag az érintett személy visszaesése esetén alkalmazható, az adott eset súlyosságához viszonyítva nem elegendő, és ezáltal nem megfelelő. Az ilyen intézkedés ugyanis azt jelenti, hogy a bebizonyosodott lelki zaklatást megvalósító magatartás szankcionálása egy új kifogásolható magatartás megállapításától függ, jóllehet e megállapítás előfeltétele adott esetben az új sértett bizonytalan döntése arról, hogy a munkahelyi méltóságról szóló szabályzat alapján panaszt nyújt‑e be, vagy sem.
(lásd: 135., 137., 140., 141. pont)
7. Az Európai Beruházási Bank elnöke, illetve valamely szervezeti egysége nem jogosult a lelki zaklatás megtörténtét megállapító, a vizsgálati eljárást befejező határozatot és a zaklatás bizonyított elkövetőjének bocsánatkérő levelét olyan fokban bizalmasan kezelni, amely a sértett számára tiltaná, hogy harmadik személyek tudomására hozza e dokumentumok létezését és tartalmát.
Ezzel kapcsolatban az igazgatási vizsgálat lefolytatásának jelentősége többek között ahhoz is kapcsolódik, egyrészt, hogy a Bank az esetlegesen tőle független olyan szerv segítségével folytatott igazgatási vizsgálatot követően, mint a vizsgálóbizottság, esetlegesen elismeri a lelki zaklatás fennállását, önmagában kedvező hatással járhat a zaklatást elszenvedő tisztviselő vagy alkalmazott felépülésére irányuló terápiás eljárásra, és ezenkívül a sértett felhasználhatja azt a nemzeti bíróság előtti keresetindításhoz. Másrészt az igazgatási vizsgálat lefolytatása – éppen fordítva – megengedheti az állítólagos sértett állításainak cáfolatát, amely így lehetővé teszi az ilyen váddal okozott azon kár jóvátételét, amit a vélelmezett zaklatónak tartott személy részére a vizsgálati eljárás okozhatott, amennyiben kiderül, hogy a vád nem megalapozott.
Márpedig, ha a Bank személyi állományának lelki zaklatás áldozatául eső egyik tagját hallgatásra kell kötelezni e zaklatás fennállására vonatkozóan, ez, azon túl, hogy ez utóbbi a későbbiekben nem feltétlenül lesz képes esetleges betegség miatti távolléteit az említett lelki zaklatással megindokolni, azzal a következménnyel járhat, hogy az érintett személy többek között a nemzeti bírósághoz a zaklató személlyel szemben benyújtott esetleges keresete keretében nem használhatja fel a vizsgálóbizottság által a jelentésében, és a Bank elnöke által a megtámadott határozatban tett megállapításokat.
A Bankra vonatkozó szabályozás ilyen értelmezése ellentétes a magatartási kódexnek és a munkahelyi méltóságról szóló szabályzatnak az uniós intézményeken és szerveken belüli bármilyen lelki zaklatás megelőzésére és szankcionálására irányuló célkitűzéseivel, miközben a lelki zaklatás a sértett egészségét és méltóságát érintő magatartásként sérti a munkavállalóknak az Európai Unió Alapjogi Chartája 31. cikke szerinti jogait.
(lásd: 154., 156–158., 183. pont)
8. Csak akkor állapítható meg az Európai Beruházási Bank felelőssége az egyik alkalmazottja által egy másik alkalmazottjával szemben tanúsított magatartásért, ha ezt a magatartást egy felettese követelte meg.
Így a Bank valamely alkalmazottja által valamely felettesének cselekményei miatt elszenvedett állítólagos károkra vonatkozóan, még ha ezeket e felettes a feladatai ellátása körében követte is el, ez még akkor sem zárja ki az érintett személynek a cselekmények miatt fennálló személyes felelősségét a felperes által az illetékes nemzeti bíróság előtt indított kereset keretében, ha ezzel kapcsolatban, eltérően a személyzeti szabályzat 24. cikkében szereplő esettől, a Bankra alkalmazandó szabályok nem írnak elő a Bank számára a felperes irányában történő segítségnyújtási kötelezettséget, amely arra kötelezné a Bankot, hogy – többek között pénzügyileg – támogassa a felperest e kártérítés iránti igényének érvényesítésében, és adott esetben egyetemlegesen feleljen az egyik alkalmazottja által a másiknak okozott károkért.
(lásd: 168., 169. pont)