2017. május 24-én benyújtott kereset – Hautala és társai kontra EFSA

(T-329/17. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Heidi Hautala (Helsinki, Finnország), Jávor Benedek (Budapest, Magyarország), Michèle Rivasi (Valence, Franciaország) és Bart Staes (Antwerpen, Belgium) (képviselő: B. Kloostra ügyvéd)

Alperes: Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA)

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az EFSA felperesek által kért dokumentumok többségéhez való hozzáférést megtagadó 2016. december 9-i és 2016. október 7-i PAD 2016/034 referenciaszámú határozatának megerősítéséről szóló, 2017. március 14-i PAD 2017/005 CA referenciaszámú megerősítő határozatát; és

az EFSA-t kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek hat jogalapra hivatkoznak.

Az első, arra alapított jogalap, hogy az EFSA megsértette az 1367/2006 rendelet¹ 6. cikkének (1) bekezdését azzal, hogy azt nem alkalmazta a kért információra. Az EFSA-nak figyelmen kívül kellett volna hagynia az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első franciabekezdésében megállapított, a „természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekei, beleértve a szellemi tulajdont is” védelmére irányuló, a hozzáférhetővé tétel alóli kivételt és azt az 1367/2006 rendelet 6. cikkének (1) bekezdése alapján nem szabadott volna a kért információra alkalmazni.

A második, arra alapított jogalap, hogy az EFSA megsértette az 1049/2001 rendelet² 2. cikkének (4) bekezdését és 4. cikke (2) bekezdésének első franciabekezdését, valamint a 178/2002 rendelet³ 41. cikkét azzal, hogy a tanulmányok tulajdonosai kereskedelmi érdekeinek védelme céljából megtagadta a kért információ hozzáférhetővé tételét, ugyanakkor nem bizonyította konkrét kárnak és/vagy a konkrét kár tényleges kockázatának fennállását, ezzel az Aarhusi Egyezmény 4. cikkének (4) bekezdését is megsértve, amely előírja, hogy a hozzáférhetővé tétel alóli kivétel kizárólag „a kereskedelmi és ipari információ bizalmas jellege” érdekének védelme céljából biztosítható, amennyiben „ez a bizalmas jelleg méltányolható gazdasági érdekekre figyelemmel a jog által védett”, tekintettel arra, hogy konkrét méltányolható gazdasági érdeket nem határoztak meg, illetve nem bizonyítottak a vitatott intézkedésben.

A harmadik, arra alapított jogalap, hogy az EFSA nem megfelelően alkalmazta az 1107/2009 rendelet⁴ 63. cikkének (2) bekezdését, mivel ez a rendelkezés nem vonatkozik a kért információra és/vagy az információ hozzáférhetővé tétele az 1107/2009 63. cikkének (2) bekezdése és/vagy 16. cikke értelmében vett magasabb rendű közérdeket szolgál

A negyedik, arra alapított jogalap, hogy az EFSA megsértette az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (2) bekezdését azzal, hogy nem ismerte el, hogy nyomós közérdek fűződik a tanulmányok hozzáférhetővé tételéhez, és annak tagadásával, hogy a felperesek bizonyították a tanulmányok hozzáférhetővé tételéhez fűződő nyomós közérdeket.

Az ötödik, arra alapított jogalap, hogy azzal, hogy a nyilvánosságnak a tanulmányokban szereplő és a környezettel kapcsolatos információkhoz való hozzáféréséhez fűződő érdekét nem mérlegelte a társaságoknak a kereskedelmi érdekeik védelméhez fűződő magánérdekéhez képest és/vagy hagyta, hogy a társaságok gazdasági érdekei élvezzenek elsőbbséget, az EFSA megsértette az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első franciabekezdését.

A hatodik, arra alapított jogalap, hogy mivel a rendelkezésre álló adatok nem teszik lehetővé az EFSA glifozáttal kapcsolatos szakértői értékelésének független és teljes felülvizsgálatát, a felpereseknek érdekük fűződik a tanulmányok hozzáférhetővé tételéhez. Az EFSA – azzal, hogy tagadja a kért információk hozzáférhetővé tételéhez fűződő általános érdeket és a felperesek ehhez fűződő érdekét – megsértette az 1049/2001 rendelet 2. és 4. cikke, valamint a 178/2002 rendelet 41. cikke szerinti kötelezettségeit.

____________

¹ A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 264., 13. o. )

² Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o. )

³ Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2002. L 31., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 6. kötet, 463. o.)

⁴ A növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2009. L 309., 1. o.)