T‑297/22. sz. ügy
BB Services GmbH
kontra
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)
2023. december 6‑i ítélet (hatodik tanács)
„Európai uniós védjegy – Törlési eljárás – Európai uniós térbeli védjegy – Csatlakozóelemes fejű játékfigura formája – Feltétlen törlési okok – Kizárólag olyan formából álló megjelölés, amely magának az árunak a jellegéből következik – Kizárólag az árunak a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges formájából álló megjelölés – A 40/94/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának i. és ii. alpontja (jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának i. és ii. alpontja)”
1. Európai uniós védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Feltétlen törlési okok – Kizárólag magából az áru jellegéből következő formából álló megjelölések – A megjelölés alapvető jellemzőinek meghatározása
(40/94 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, e) pont, i. alpont, és 51. cikk, (1) bekezdés, a) pont)
(lásd: 36–40., 66–68. pont)
2. Európai uniós védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Feltétlen törlési okok – Kizárólag magából az áru jellegéből következő formából álló megjelölések – Az alapvető jellemzőknek az áru jellegére való tekintettel történő értékelése
(40/94 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, e) pont, i. alpont, és 51. cikk, (1) bekezdés, a) pont)
(lásd: 41–45., 82–84. pont)
3. Európai uniós védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Feltétlen törlési okok – Kizárólag magából az áru jellegéből következő formából álló megjelölések – Egy csatlakozóelemes fejű játékfigura formájából álló térbeli védjegy
(40/94 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, e) pont, i. alpont, és 51. cikk, (1) bekezdés, a) pont)
(lásd: 60., 61., 69., 70., 75., 77., 89., 93. pont)
4. Európai uniós védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Feltétlen törlési okok – Kizárólag az árunak a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges formájából álló megjelölések – A megjelölés alapvető jellemzőinek meghatározása
(40/94 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, e) pont, ii. alpont, és 51. cikk, (1) bekezdés, a) pont)
(lásd: 102–109., 141., 142. pont)
5. Európai uniós védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Feltétlen törlési okok – Kizárólag az árunak a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges formájából álló megjelölések – Az alapvető jellemzőknek a termék műszaki funkciójára tekintettel való értékelése
(40/94 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, e) pont, ii. alpont, és 51. cikk, (1) bekezdés, a) pont)
(lásd: 110–114., 117–122., 127., 154–156. pont)
6. Európai uniós védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Feltétlen törlési okok – Kizárólag az árunak a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges formájából álló megjelölések – Egy csatlakozóelemes fejű játékfigura formájából álló térbeli védjegy
(40/94 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, e) pont, ii. alpont, és 51. cikk, (1) bekezdés, a) pont)
(lásd: 131., 138., 148–150., 160., 169–171. pont)
Összefoglalás
A jelen ügyben beavatkozó Lego Juris A/S a jogosultja az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál (EUIPO) lajstromozott európai uniós térbeli védjegynek, amely egy csatlakozóelemes fejű játékfigurát ábrázol.(1)
A felperes BB Services GmbH kérelmet nyújtott be az EUIPO‑hoz e védjegy törlése iránt, azzal az indokkal, hogy az egyrészt kizárólag olyan formából áll, amely magának az árunak a jellegéből következik, másrészt kizárólag olyan formából áll, amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges.(2)
Az EUIPO elutasította a törlési kérelmet.
Ítéletével a Törvényszék elutasítja a felperes keresetét. A Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatának alkalmazásával pontosítja a kizárólag az árunak a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának i. és ii. alpontja értelmében vett, jellegből vagy funkcióból következő formájából álló megjelölések értékelésének szempontjait.
A Törvényszék álláspontja
Ami a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontja i. alpontjának megsértésére alapított, első jogalapot illeti, amely tiltja az olyan megjelölések lajstromozását, amelyek kizárólag magának az árunak a jellegéből következő formákból állnak, a Törvényszék analógia útján az e cikk (1) bekezdése e) pontja ii. alpontjára vonatkozó ítélkezési gyakorlatot alkalmazza.(3) Ebből következik, hogy a szóban forgó megjelölés alapvető jellemzőinek meghatározása céljából magán a grafikai ábrázoláson kívüli egyéb informatív elemek, mint például az érintett közönség észlelése, szintén felhasználhatók. A 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának i. alpontjában foglalt kizáró ok nem alkalmazható, ha a formának legalább egy olyan alapvető jellemzője van, amely nem következik magának az árunak a jellegéből, és így a vitatott védjegy nem „kizárólag” az áru jellegéből következő formából áll.
Annak meghatározása érdekében, hogy az érintett áru egy olyan „illeszthető játékfigurából” áll, amely kettős rendeltetést mutat, azaz egyfelől játszásra szolgál, ami nem műszaki jelleget tükröz, másfelől lehetővé teszi az összeszerelést, illetve a beillesztést, ami műszaki jelleget tükröz. Az EUIPO tehát helyesen állapította meg, hogy ezen áru jellege szerint a játékfigurák kategóriájába tartozik. Ugyanakkor elmulasztotta megállapítani, hogy az említett áru jellege szerint egyben az illeszthető építőjáték‑figurák kategóriájába is sorolható.
Ezt követően a Törvényszék helybenhagyja az EUIPO azon következtetéseit, amelyek szerint a védjegy alapvető jellemzői a figura emberi külsővel rendelkező formájából, valamint annak díszítő‑ és fantáziaelemeiből, nevezetesen a fej henger alakú formájából, a nyak rövid és téglatest alakú formájából, valamint a törzs trapezoid alakjából (a továbbiakban: díszítő és fantázia szülte jellemzők) állnak. Ugyanakkor az EUIPO nem tekintette alapvetőknek a „műszaki” jellemzőket, nevezetesen a fejen lévő bütyköt, a kezek kampóit, valamint a lábak alatt és azok hátulján lévő lyukakat (a továbbiakban: műszaki jellemzők). Ezzel az EUIPO kizárólag a védjegy grafikai ábrázolását vette figyelembe, és nem vett figyelembe a konkrét áru jellegére vonatkozó más hasznos elemeket, különösen a beavatkozó moduláris építőjáték‑rendszerének közönség általi ismertségét.
Végül a Törvényszék rámutat arra, hogy az EUIPO helyesen állapította meg, hogy a díszítő és fantázia szülte jellemzők főszabály szerint „nagy fokú alkotói szabadsággal” módosíthatók és alakíthatók ki, és így a szóban forgó áru legalább egy alapvető jellemzője nem elengedhetetlen a játékfigura, illetve az illeszthető építőjáték‑figura szokásos funkciójához. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy a fent hivatkozott értékelési hibák ellenére az EUIPO helyesen erősítette meg a vitatott védjegy lajstromozhatóságát a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának i. alpontja alapján.
A 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontja ii. alpontjának megsértésére alapított, második jogalapot illetően, amely tiltja az olyan megjelölések lajstromozását, amelyek kizárólag az árunak a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges formájából állnak, a Törvényszék hangsúlyozza, hogy e cikk nem alkalmazható, ha olyan jelentős, nem funkcionális elem áll fenn, mint például egy díszítő vagy fantázia szülte elem, amely az említett megjelölés alapvető jellemzőjét képezi, de amely nem szükséges az érintett áru által célzott műszaki hatás eléréséhez.
A jelen ügyben a Törvényszék először is megállapítja, hogy az EUIPO helyesen állapította meg, hogy a termék nem műszaki hatása a játszásra való alkalmasságban és abban áll, hogy az az emberi vonásai miatt egy „emberkére” emlékeztet. Ugyanakkor elmulasztotta megállapítani azt, hogy az említett termék műszaki hatása magában foglalja annak illeszthető és moduláris jellegét is.
Ezt követően, bár az EUIPO helyesen állapította meg, hogy a „nem műszaki” jellemzők a vitatott védjegy alapvető jellemzői voltak, mulasztást vétett, amikor nem tekintette alapvetőknek a műszaki jellemzőket.
Végül, még ha az illeszthető és moduláris jelleghez kapcsolódó műszaki rendeltetést alapvető jellemzők révén érik is el, léteznek más alapvető jellemzők is, amelyek – tekintettel az alkotói szabadságból eredő díszítő és fantázia szülte jellegükre – nem szükségesek a műszaki rendeltetés eléréséhez. Ennélfogva, a Törvényszék arra a következtetésre jut, hogy a megállapított értékelési hibák ellenére az EUIPO helyesen erősítette meg a vitatott védjegy lajstromozhatóságát a 40/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdése e) pontjának ii. alpontja alapján.