Language of document : ECLI:EU:T:2009:390

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)

2009. október 6.

T‑102/08. P. sz. ügy

Asa Sundholm

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Fellebbezés – Közszolgálat – Az Elsőfokú Bíróság határozatának végrehajtásaként elkészített előmeneteli jelentés – A 2001–2002‑es értékelési időszak – Igazolt távollétek – Indokolási kötelezettség”

Tárgy: Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (második tanács) az F‑27/07. sz., Sundholm kontra Bizottság ügyben 2007. december 13‑án hozott ítélete (az EBHT‑ban még nem tették közzé) ellen benyújtott és ezen ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.

Határozat: Az Elsőfokú Bíróság az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (második tanács) az F‑27/07. sz., Sundholm kontra Bizottság ügyben 2007. december 13‑án hozott ítéletét hatályon kívül helyezi. Az Elsőfokú Bíróság megsemmisíti a 2006. június 2‑i határozatot, amelyben a fellebbviteli értékelő elfogadta a 2001. július 1‑jétől 2002. december 31‑ig terjedő időszak vonatkozásában Asa Sundholm szakmai előmenetelét értékelő jelentést. Az Elsőfokú Bíróság az első fokon benyújtott keresetet ezt meghaladó részében elutasítja. Az Európai Közösségek Bizottsága köteles viselni mind a Közszolgálati Törvényszék előtti eljárásban, mind a jelen eljárásban felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Értékelés – Szakmai előmeneteli jelentés – Igazolt távollétek

(Személyzeti szabályzat, 43. cikk)

2.      Tisztviselők – Kereset – Kártérítési kereset – A megtámadott jogellenes aktus megsemmisítése – Nem vagyoni kár megfelelő jóvátétele

(Személyzeti szabályzat, 91. cikk)

1.      Noha a tisztviselő igazolt távolléte miatt kerülhet hátrányba az értékelés során, a teljesítményre adott osztályzata megemelhető oly módon, hogy figyelembe veszi azon feltételeket, amelyek között a tisztviselő feladatait ellátta, annak ellenére, hogy távolléte miatt kevesebb tényleges munkaidő állt rendelkezésére. Ugyanakkor ennek a teljesítményre adott összesített eredmény részeként történő figyelembevétele nem automatikus, mivel csupán az értékelő jelentés készítői számára fennálló lehetőségről van szó, akiknek mérlegelniük kell e lehetőséget, ha a körülmények ezt indokolják.

Abban az esetben, ha az értékelőnek és az ellenjegyzőnek semmi oka figyelembe venni, hogy a tisztviselő igazolt távolléte jelentős hatással lehetett az általa az értékelő jelentéssel lefedett időszakban nyújtott teljesítményre, nem róható nekik fel, hogy e körülményt nem említették meg és nem is vették figyelembe az értékelő jelentés teljesítményre vonatkozó részében szereplő megjegyzésekben.

(lásd a 29., 39. és 40. pontot)

Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T‑277/03. sz., Vlachaki kontra Bizottság ügyben 2005. március 8‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑57. o. és II‑243. o.) 83. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

2.      A tisztviselő által megtámadott közigazgatási aktus megsemmisítése önmagában megfelelő, és főszabály szerint – azaz az említett aktusban szereplő, a felperes képességeire vonatkozó kifejezetten negatív, a felperesre nézve sértő bármiféle vélemény hiányában – elégséges jóvátételét jelenti minden olyan nem vagyoni kárnak, amelyet a felperes a megtámadott aktus folytán elszenvedhetett.

(lásd a 47. pontot)

Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T‑155/03., T‑157/03. és T‑331/03. sz., Cwik kontra Bizottság egyesített ügyekben 2005. december 13‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑411. o. és II‑1865. o.) 205. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.