Ideiglenes változat
A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (kibővített harmadik tanács)
2024. május 8.(*)
„Közösségi formatervezési minta – Megsemmisítési eljárás – Cipőt ábrázoló, lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési minta – Korábbi közösségi formatervezési minták – Megsemmisítési okok – Egyéni jelleg – A 6/2002/EK rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 6. cikkének (1) bekezdése”
A T‑757/22. sz. ügyben,
a Puma SE (székhelye: Herzogenaurach [Németország], képviselik: M. Schunke és P. Trieb ügyvédek)
felperes
az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviseli: J. Ivanauskas, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen,
a másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban:
a Road Star Group (székhelye: Nupaky [Cseh Köztársaság]),
A TÖRVÉNYSZÉK (kibővített harmadik tanács),
tagjai: F. Schalin elnök (előadó), P. Škvařilová‑Pelzl, I. Nõmm, G. Steinfatt és D. Kukovec bírák,
hivatalvezető: Juhász‑Tóth A. tanácsos,
tekintettel az eljárás írásbeli szakaszára,
tekintettel a 2023. október 18‑i tárgyalásra,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az EUMSZ 263. cikken alapuló keresetével a felperes Puma SE az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) harmadik fellebbezési tanácsa 2022. szeptember 21‑i határozatának (R 1900/2021‑3. sz. ügy) (a továbbiakban: megtámadott határozat) hatályon kívül helyezését kéri.
A jogvita előzményei
2 2021. április 13‑án a felperes kérelmet nyújtott be az EUIPO‑hoz a Road Star Group által 2017. augusztus 23‑án benyújtott kérelem alapján lajstromozott közösségi formatervezési minta megsemmisítése iránt, amely az alábbi nézetekből került ábrázolásra:
3 A termék, amelyben a vitatott formatervezési mintát megtestesíteni kívánták, az ipari minták nemzetközi osztályozásának létrehozásáról szóló, 1968. október 8‑i Locarnói Megállapodás módosított változatának 02.04. osztályába tartozik, és a következő leírásnak felel meg: „Lábbelik”.
4 A megsemmisítés iránti kérelem alátámasztásaként hivatkozott jogalap a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12‑i 6/2002/EK tanácsi rendelet (HL 2002. L 3., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 27. kötet, 142. o.) 6. cikkének (1) bekezdésével együttesen értelmezett 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja volt.
5 A megsemmisítési kérelem a vitatott formatervezési minta egyéni jellegének hiányán alapult, különösen az alábbi korábbi formatervezési mintákra és termékekre tekintettel:
– a 1286116‑0005. számú korábbi formatervezési minta (a továbbiakban: D 1):
– a 1286116‑0006. számú korábbi formatervezési minta (a továbbiakban: D 2):
– a 1286116‑0003. számú korábbi formatervezési minta (a továbbiakban: D 3):
– a 1286116‑0002. számú korábbi formatervezési minta (a továbbiakban: D 4):
– a 1286116‑0001. számú korábbi formatervezési minta (a továbbiakban: D 5):
– a PUMA védjeggyel ellátott, a „Run/Train/Fit A/W 2016” katalógusban szereplő „NRGY v2” termék (a továbbiakban: D 6):
– egy webáruház honlapján bemutatott „Mega NRGY Knit” termék (a továbbiakban: D 7):
6 2021. szeptember 24‑én a megsemmisítési osztály azzal az indokkal utasította el a vitatott formatervezési minta oltalmának megsemmisítését, hogy az egyéni jelleggel bír.
7 2021. november 12‑én a felperes fellebbezést nyújtott be az EUIPO‑hoz a megsemmisítési osztály határozata ellen.
8 A megtámadott határozattal a fellebbezési tanács elutasította a fellebbezést. A fellebbezési tanács először is megállapította, hogy a D 1–D 7 korábbi formatervezési minták a 6/2002 rendelet 7. cikkének (1) bekezdése értelmében nyilvánosságra jutottak. Másodszor, a tájékozott használó 6/2002 rendelet 6. cikke szerinti meghatározását illetően a fellebbezési tanács úgy ítélte meg, hogy e használó olyan személy, aki rendszeresen vásárol cipőket és viszonylag magas szintű figyelmet tanúsít. Harmadszor, az alkotói szabadságot illetően megállapította, hogy az alkotó nagyfokú szabadsággal rendelkezik a cipők megalkotását illetően, különösen a szerkezetet, a formát, az anyagot, a színt, a mintákat és a díszítőelemeket illetően. Negyedszer, az összbenyomást illetően úgy ítélte meg, hogy a vitatott formatervezési minta és a D 1–D 7 korábbi formatervezési minták eltérő összbenyomást keltenek a tájékozott használóban. A fellebbezési tanács tehát arra a következtetésre jutott, hogy a vitatott formatervezésiminta‑oltalmat nem kell megsemmisíteni a 6/2002 rendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján.
A felek kérelmei
9 A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
– helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot és semmisítse meg a vitatott formatervezésiminta‑oltalmat;
– az EUIPO‑t kötelezze a költségek viselésére, ideértve a fellebbezési tanács előtt felmerült költségeket is.
10 Az EUIPO azt kéri, hogy a Törvényszék:
– utasítsa el a keresetet;
– tárgyalás tartása esetén a felperest kötelezze a költségek viselésére.
A jogkérdésről
A megtámadott jogi aktus meghatározásáról
11 Az EUIPO azt állítja, hogy a kereset nyilvánvalóan alaptalan, mivel a keresetlevélben a felperes az első kereseti kérelmével egyrészt a fellebbezési tanács olyan határozatának hatályon kívül helyezését kérte, amely eltér a jelen ügyben ténylegesen vizsgált határozattól, másrészt pedig másik formatervezésiminta‑oltalom megsemmisítését kérte, mint amelynek megsemmisítését a fellebbezési tanács előtt kérte.
12 A tárgyaláson a felperes elismerte, hogy az első kereseti kérelem hibát tartalmaz. Álláspontja szerint azonban a keresetlevél tartalmából egyértelműen kiderül, hogy a kereset és a kért hatályon kívül helyezés, illetve megsemmisítés a megtámadott határozatra, illetve vitatott formatervezésiminta‑oltalomra vonatkozik.
13 E tekintetben a felpereshez hasonlóan meg kell állapítani, hogy a keresetlevélből kiderül, hogy az EUIPO által megállapított hiba elírásnak minősül, és a kereset valóban a megtámadott határozat és a vitatott közösségi formatervezési minta ellen irányul, amint az konkrétan a keresetlevél bevezető pontjaiból, különösen annak 17. pontjából, és általában a felperes által előterjesztett érvek összességéből kitűnik, amelyek egyértelműen lehetővé teszik azok azonosítását. Következésképpen az EUIPO‑nak a kereset ezen okból történő elutasítására irányuló kérelmét el kell utasítani.
A felperes első kereseti kérelmének második részéről
14 Az első kereseti kérelmének második részében a felperes azt kéri, hogy a Törvényszék semmisítse meg a vitatott formatervezésiminta‑oltalmat.
15 E tekintetben meg kell állapítani, hogy e kérelemmel a felperes a 6/2002 rendelet 61. cikkének (3) bekezdése alapján megváltoztatás iránti kérelmet terjesztett elő, amely arra irányul, hogy a Törvényszék olyan határozatot fogadjon el, amelyet a fellebbezési tanácsnak kellett volna meghoznia (lásd ebben az értelemben: 2018. február 7‑i Şölen Çikolata Gıda Sanayi ve Ticaret kontra EUIPO – Zaharieva [Fagylalttölcsér‑csomagolás] ítélet, T‑794/16, nem tették közzé, EU:T:2018:70, 84. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
Az ügy érdeméről
16 A felperes egyetlen, a 6/2002 rendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 25. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértésére alapított jogalapra hivatkozik, amennyiben a fellebbezési tanács lényegében nem tartotta tiszteletben a korábbi formatervezési minták oltalmának terjedelmét, és tévesen állapította meg a vitatott formatervezési minta egyéni jellegét.
17 A 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a közösségi formatervezési minta oltalmát akkor lehet megsemmisíteni, ha a minta nem felel meg a 4–9. cikkben foglalt követelményeknek, köztük az újdonság és az egyéni jelleg követelményének.
18 A 6/2002 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint a lajstromozás alapján oltalomban részesülő közösségi formatervezési mintának egyéni jellege van, ha bármely nyilvánosságra jutott mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz a bejelentésének napját megelőzően.
19 A közösségi formatervezési minta egyéni jellegének értékelése lényegében egy négy szakaszból álló vizsgálat alapján történik. E vizsgálat abból áll, hogy elsőként meg kell határozni azon termékek ágazatát, amelyekben a formatervezési minta majd megtestesül vagy amelyek tekintetében azt alkalmazni kívánják, másodszor felhasználási területük szerint az említett termékek tájékozott használóját és – e tájékozott használót véve alapul – a korábbi iparág ismeretének fokát, valamint a minták összehasonlításánál a hasonlóságokat és az eltéréseket illetően fennálló figyelmi szintet, harmadszor a minta kialakításánál rendelkezésre álló alkotói szabadság fokát, amelynek az egyéni jellegre gyakorolt hatása fordítottan arányos, negyedszer pedig, mindezt figyelembe véve, a tájékozott használóban a vitatott formatervezési minta és bármely korábban nyilvánosságra jutott, egyedileg vizsgált formatervezési minta által keltett összbenyomások – lehetőleg közvetlen – összehasonlításának eredményét (lásd: 2019. június 13‑i Visi/one kontra EUIPO – EasyFix [Járművekhez szánt adatlaptartó tokok] ítélet, T‑74/18, EU:T:2019:417, 66. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
20 Ezen elvek fényében kell megvizsgálni, hogy a jelen ügyben a fellebbezési tanács helyesen állapította‑e meg, hogy a vitatott formatervezési minta egyéni jelleggel bír.
A korábbi formatervezési minták nyilvánosságra jutásáról, a tájékozott használóról és az alkotói szabadság fokáról
21 Először is, ami a korábbi formatervezési minták nyilvánosságra jutását illeti, a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 18. pontjában lényegében úgy ítélte meg, hogy egyrészt a D 1–D 5 korábbi formatervezési mintákat illetően az EUIPO „eSearch” adatbázisából kinyomtatott oldalakból, másrészt a D 6 és D 7 korábbi formatervezési mintákat illetően katalóguskivonatokból, valamint egy webáruház honlapjáról az derül ki, hogy azok kellően nyilvánosságra jutottak ahhoz, hogy azokat figyelembe lehessen venni a vitatott formatervezési minta oltalma érvényességének értékelése során.
22 Ezt követően a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 23. pontjában megállapította, hogy a vitatott formatervezési mintát cipők tekintetében kívánták alkalmazni, következésképpen a tájékozott használó a cipők iránti érdeklődése miatt viszonylag magas figyelmet tanúsít a használatuk során.
23 Végül a megtámadott határozat 26. pontjában a fellebbezési tanács megállapította, hogy az alkotói szabadság foka magas volt, mivel az csak annyiban volt korlátozott, amennyiben a lábbeliknek követniük kell a láb ergonómiáját, masszívnak kell lenniük, lehetővé kell tenniük a stabil testtartás megőrzését, valamint a használó számára kényelmesnek és biztonságosnak kell lenniük. Az alkotó azonban szabadon választhatja meg többek között a formát, az anyagot, a színt, a mintákat és a díszítőelemeket.
24 Helyt kell adni a fellebbezési tanács ezen következtetéseinek, amelyek az ügy irataiban szereplő elemekre tekintettel helytállóak, és azokat végeredményben a felek sem vitatták.
A szóban forgó formatervezési minták releváns elemeiről
25 A felperes azt állítja, hogy a korábbi D 1–D 5 formatervezési mintákat „cipőtalp” megjelöléssel lajstromozták, és a cipő többi részének grafikai ábrázolása, amely e korábbi formatervezési mintákon szaggatott vonallal van jelölve, kizárólag azért van feltüntetve, hogy jelezze a megfigyelőnek, hogy a talp a cipő többi részéhez van rögzítve. Következésképpen a vitatott formatervezési mintának a D 1–D 5 korábbi formatervezési mintákkal való összehasonlítására kizárólag azon cipők talpai alapján kerülhet sor, amelyeknek alapvető elemét képezi, mivel ennek hiányában ezen elemek oltalmának nincs joghatása.
26 Az EUIPO vitatja a felperes érveit.
27 A jelen ügyben a felperes vitatja, hogy a szóban forgó formatervezési minták által keltett összbenyomások összehasonlítása során figyelembe vették volna egyrészt a vitatott formatervezési minta felső részét, másrészt a D 1–D 5 korábbi formatervezési minták szaggatott vonallal jelölt elemeit. E két kifogást egymás után kell meg vizsgálni a szóban forgó formatervezési minták által keltett összbenyomás összehasonlítása során figyelembe veendő releváns elemek meghatározása érdekében.
– A vitatott formatervezési minta figyelembe veendő releváns elemeiről
28 Emlékeztetni kell arra, hogy a 6/2002 rendelet 6. cikke alapján az ütköző formatervezési minták által keltett összbenyomás összehasonlítását az egyes formatervezési minták megjelenésének egészére tekintettel kell elvégezni (2021. október 28‑i Ferrari ítélet, C‑123/20, EU:C:2021:889, 46. pont).
29 A 6/2002 rendelet 6. cikkével összefüggésben értelmezett 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján ugyanakkor az ütköző formatervezési minták által keltett összbenyomás összehasonlítása során a vitatott formatervezési minta nyilvánosságra jutott jellegzetességeit kell alapul venni, és annak kizárólag e minta oltalom alatt álló jellegzetességeire kell vonatkoznia, figyelmen kívül hagyva az oltalom hatálya alá nem tartozó – különösen a műszaki – jellegzetességeket (lásd ebben az értelemben: 2021. november 10‑i Eternit kontra EUIPO – Eternit Österreich [Épületpanel] ítélet, T‑193/20, EU:T:2021:782, 72. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
30 E tekintetben az a tény, hogy a korábbi formatervezési minta olyan további elemei is nyilvánosságra jutottak, amelyek a vitatott formatervezési mintában nem szerepelnek, nem releváns a szóban forgó formatervezési minták összehasonlítása szempontjából (lásd ebben az értelemben: 2018. június 21‑i Haverkamp IP kontra EUIPO – Sissel [Kavicsos strand felületének mintája] ítélet, T‑228/16, nem tették közzé, EU:T:2018:369, 38. pont; 2021. november 10‑i Épületpanel ítélet, T‑193/20, EU:T:2021:782, 82. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
31 Ily módon az ütköző formatervezési minták összehasonlítása érdekében meg kell határozni, hogy melyek azok az elemek, amelyek a vitatott formatervezési minta révén ténylegesen oltalomban részesülnek, és amelyek tehát e tekintetben relevánsak (2018. június 21‑i Kavicsos strand felületének mintája ítélet, T‑228/16, nem tették közzé, EU:T:2018:369, 37. pont).
32 A jelen ügyben meg kell állapítani, hogy a vitatott formatervezési mintát „lábbelik” megjelöléssel lajstromozták, és az különböző nézetekből ábrázol egy teljes cipőmodellt, amint az a fenti 2. pontból kitűnik.
33 A fenti 28–31. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlatra tekintettel ezért a vitatott formatervezési minta és a korábbi formatervezési minták összehasonlítása során a vitatott formatervezési minta – amely egy cipőtalpból és egy cipő felső részéből álló teljes cipőt ábrázol – által ténylegesen oltalomban részesített összes elemet figyelembe kell venni.
34 A szóban forgó formatervezési minták összehasonlítása tehát nem korlátozódhat kizárólag a vitatott formatervezési mintán szereplő talp megjelenésének és a D 1–D 5 korábbi formatervezési mintákon szereplő talpnak az összehasonlítására, amely az egyetlen oltalomban részesített rész.
35 A felperes arra hivatkozik, hogy ez a megoldás azzal a következménnyel jár, hogy megkérdőjelezi a termék kizárólag egy részének formatervezésiminta‑oltalmát. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt megsemmisítési ok vizsgálata – az ugyanezen rendelet 25. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett ok vizsgálatával vagy a bitorlási eljárással ellentétben – nem a korábbi jog oltalmának logikájába illeszkedik. A 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt megsemmisítési ok ugyanis kizárólag annak meghatározásából áll, hogy a vitatott formatervezési minta megfelel‑e az ugyanezen rendelet 4–9. cikkében foglalt lajstromozási feltételeknek.
36 Márpedig a korábbi formatervezési minta oltalom alatt álló jellegzetességeinek alapulvétele, amint azt a felperes javasolja, a vitatott formatervezési minta oltalma alatt álló elemeinek az összehasonlításból való kizárásához vezetne. Ennek következtében nem vizsgálnák, hogy az említett formatervezési minta egészében megfelel‑e az oltalmazhatóság feltételeinek, ami tehát ellentétes lenne a 6/2002 rendelet 4. cikkével.
37 Egyébiránt a felperes azon érvét illetően, amely szerint a talp a cipő alapvető eleme, emlékeztetni kell arra, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint nem kizárt, hogy a formatervezési minták összehasonlítása során az egyes minták által keltett összbenyomás szempontjából az érintett áruk vagy azok részeinek egyes jellegzetességei dominánsak lehetnek. Annak megállapításához, hogy egy adott jellegzetesség domináns‑e egy termék vagy annak egy része tekintetében, azt kell vizsgálni, hogy a kérdéses terméknek vagy a részének különböző jellegzetességei nagyobb vagy kisebb mértékben befolyásolják‑e ezen termék vagy ezen rész megjelenését (lásd ebben az értelemben: 2013. október 25‑i Merlin és társai kontra OHIM – Dusyma [Játékok] ítélet, T‑231/10, nem tették közzé, EU:T:2013:560, 36. pont).
38 Márpedig az EUIPO‑hoz hasonlóan rá kell mutatni arra, hogy a felperes nem jelölte meg, hogy miért kellene a talpat a cipő olyan alapvető elemének tekinteni, amely önmagában megalapozhatná az összehasonlítást. Végeredményben, még ha feltételezzük is, hogy tisztán műszaki szempontból ez a helyzet áll fenn, e megállapítás nem releváns a formatervezési minta oltalmának keretében, mivel a szabadalmakkal ellentétben kizárólag a megjelenés részesül oltalomban.
39 A jelen ügyben nincs ok azt feltételezni, hogy tisztán vizuális szempontból a talp a tájékozott használó számára olyan jellegzetesség, amely domináns a cipő többi részéhez képest. A cipő egésze által keltett vizuális benyomás tekintetében a talp legfeljebb annyi jelentőséggel bír, mint a cipő felső része.
40 Így a fenti 37. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlatra tekintettel nem állapítható meg, hogy a szóban forgó formatervezési minták által keltett összbenyomás tekintetében a talp megjelenése domináns lenne.
– A D 1–D 5 korábbi formatervezési mintákban figyelembe veendő releváns elemekről
41 Az EUIPO‑nak a közösségi formatervezési minta lajstromozására irányuló bejelentés vizsgálatára vonatkozó iránymutatásai, bár nem kötelező erejűek, hivatkozási forrásul szolgálnak az EUIPO formatervezésiminta‑oltalmi ügyekben követett gyakorlata tekintetében (lásd analógia útján: 2022. június 8‑i Muschaweck kontra EUIPO – Conze [UM] ítélet, T‑293/21, EU:T:2022:345, 38. pont). E tekintetben az említett iránymutatások 2023. március 31‑én alkalmazandó változatának 5.4 pontja a következőképpen rendelkezik:
„[A] vizuális lemondó nyilatkozat azt jelzi, hogy az ábrázolt formatervezési minta bizonyos jellegzetességei nem képezik oltalomigénylés tárgyát, illetve nem lajstromozták azokat, azaz azt jelöli, hogy az oltalom mit nem foglal magában. Ez [többek között] a következőképp ábrázolható: az oltalomigénylés tárgyát nem képező jellegzetességek szaggatott vonallal történő elhatárolásával, illetve homályosítással vagy színárnyalat használatával […]”
42 A jelen ügyben a D 1–D 5 korábbi formatervezési mintákat „cipőtalpak” árumegjelöléssel lajstromozták, és – amint az a fenti 5. pontból kitűnik – cipőtalp megjelenését és – szaggatott vonallal – a cipő felső részének megjelenését ábrázolják. Meg kell állapítani, hogy a szaggatott vonallal ábrázolt felső rész tekintetében nem igényeltek oltalmat.
43 Márpedig – amint az a fenti 29. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlatból következik – az ütköző formatervezési minták által keltett összbenyomások összehasonlítása során a vitatott formatervezési minta nyilvánosságra jutott és oltalom alatt álló jellegzetességeit kell alapul venni, amelyek a cipő talpának és felső részének megjelenését foglalják magukban.
44 Ezért azt kell meghatározni, hogy a D 1–D 5 korábbi formatervezési mintákon szereplő cipő felső részének megjelenése is figyelembe vehető‑e az ütköző formatervezési minták által keltett összbenyomások összehasonlítása során, annak ellenére, hogy nem olyan jellegzetességekről van szó, amelyek tekintetében oltalmat igényeltek.
45 E tekintetben a 6/2002 rendelet (14) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy a formatervezési minták – 6/2002 rendelet 6. cikkével összefüggésben értelmezett 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti – egyéni jellegére vonatkozó értékelésnek annak meghatározásából kell állnia, hogy egyértelmű eltérés áll‑e fenn a formatervezési minta által az azt megtekintő tájékozott használóra tett összbenyomás és az e használóra a már meglévő formatervezési minták által tett összbenyomás között (2021. június 16‑i Davide Groppi kontra EUIPO – Viabizzuno [Asztali lámpa] ítélet, T‑187/20, EU:T:2021:363, 25. pont).
46 A 6/2002 rendelet 6. cikkével összefüggésben értelmezett 25. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett megsemmisítési ok vizsgálata szempontjából ugyanis a korábbi formatervezési minta egyedüli szerepe az iparág korábbi állapotának bemutatása. Ez a szóban forgó termékre vonatkozó, már meglévő azon formatervezési mintáknak felel meg, amelyek az érintett formatervezési minta bejelentésének napján már nyilvánosságra jutottak. Márpedig az, hogy a korábbi formatervezési minta a fent említett, már meglévő formatervezési minták közé tartozik, kizárólag a nyilvánosságra jutásának következménye (lásd: 2021. június 16‑i Asztali lámpa ítélet, T‑187/20, EU:T:2021:363, 26. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
47 Így annak meghatározásához, hogy a korábbi formatervezési minta elemei figyelembe vehetők‑e, nem e formatervezési minta oltalmának tárgyát kell figyelembe venni, hanem kizárólag azt a kérdést, hogy ezek az elemek nyilvánosságra jutottak‑e.
48 A 6/2002 rendelet 7. cikkének (1) bekezdése e tekintetben pontosítja, hogy a formatervezési mintát nyilvánosságra jutottnak kell tekinteni, ha a 6/2002 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett időpontot megelőzően a lajstromozást követő közzététellel, egyéb közlés útján, kiállítással, kereskedelmi forgalomba hozatallal vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált, kivéve ha ezek az események a rendes üzletvitel során észszerűen nem juthattak az érintett ágazaton belül az Európai Unióban működő szakmai körök tudomására.
49 Ahhoz továbbá, hogy a formatervezési minta nyilvánosságra jutása valamennyi alkotóelemének nyilvánosságra jutását eredményezze, elengedhetetlen, hogy azok egyértelműen és pontosan megjelenjenek a nyilvánosságra jutás során (lásd ebben az értelemben: 2021. október 28‑i Ferrari ítélet, C‑123/20, EU:C:2021:889, 38. és 39. pont).
50 A jelen ügyben a felperes nem vitatta, hogy a D 1–D 5 korábbi formatervezési minták nem hivatkozott elemei, vagyis egy cipő szaggatott vonallal jelölt felső részének megjelenése is nyilvánosságra jutott ugyanakkor, amikor az említett formatervezési minták oltalom alatt álló része. Meg kell továbbá jegyezni, hogy a D 1–D 5 korábbi formatervezési minták oltalomigénylés tárgyát nem képező elemei kellően egyértelműek és pontosak ahhoz, hogy értelmezésre irányuló erőfeszítés nélkül észlelhető legyen egy cipő felső része és annak különböző részei, így például a kéreg, a cipőfűző vagy a fejrész megjelenése.
51 Következésképpen a fellebbezési tanács helyesen állapította meg a megtámadott határozat 28. pontjában, hogy a vitatott formatervezési minta egyéni jellegének értékelésénél figyelembe vehetők a D 1–D 5 korábbi formatervezési minták oltalomigénylés tárgyát nem képező elemei.
Az összbenyomásról
52 A felperes egyrészt azt állítja, hogy a vitatott formatervezési minta és a korábbi formatervezési minták a talp tekintetében ugyanazokkal a jellegzetességekkel rendelkeznek, másrészt a vitatott formatervezési minta köztalpának jellegzetességei megegyeznek a D 7 korábbi formatervezési mintáéival.
53 Másodlagosan a felperes arra hivatkozik, hogy a szóban forgó formatervezési minta egésze csak a korábbi D 6 és D 7 formatervezési mintával hasonlítható össze, amelyek ugyanolyan összbenyomást keltenek, mint a vitatott formatervezési minta. E tekintetben a felperes vitatja, hogy a megtámadott határozat 38. pontjában figyelembe vették a széles vízszintes alapból induló, majd a sarok irányában felfelé elkeskenyedő csíkot, amely a D 6 korábbi formatervezési mintán található, európai uniós védjegyként.
54 Egyébiránt a felperes vitatja a fellebbezési tanács azon értékelését, amely szerint a vitatott formatervezési mintán szereplő sok minta eltérő összbenyomást kelt. E sok minta ugyanis azt a benyomást kelti, hogy a cipő kötött, ami egyúttal megegyezik a D 7 korábbi formatervezési mintán ábrázolt cipő felső része által keltett benyomással.
55 A felperes azt is vitatja, hogy a vitatott formatervezési minta eltér a felső rész kialakítása tekintetében. E tekintetben nincsenek jelentős különbségek a cipő szegélye tekintetében a vitatott formatervezési minta és a D 6 korábbi formatervezési minta között. Ezenfelül a felperes azt állítja, hogy a vitatott formatervezési minta sarokkérgét annak műszaki funkciója határozza meg, amely abban áll, hogy megakadályozza a cipő felső részének összeesését, és így a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében nem terjed ki rá a közösségi formatervezésiminta‑oltalom. Végül a szóban forgó formatervezési minták mindegyikén egy, a sarokkéregnél függőlegesen rögzített textilszalag található.
56 Az EUIPO vitatja a felperes érveit.
57 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint egy formatervezési minta egyéni jellege a tájékozott használó szempontjából bármely korábbi formatervezési mintától eltérő összbenyomáson vagy a „déjà vu” hiányán alapul, és nem veszi figyelembe az említett összbenyomást nem érintő, nem kellően feltűnő különbségeket, és bár figyelmen kívül hagyja a jelentéktelen részleteket, azonban tekintettel van az eltérő összbenyomást eredményező, kellően markáns különbségekre (lásd: 2017. február 16‑i Antrax It kontra EUIPO – Vasco Group [Fűtőberendezésekhez szolgáló thermoszifonok] ítélet, T‑828/14 és T‑829/14, EU:T:2017:87, 53. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
58 Az ítélkezési gyakorlatból az is következik, hogy a formatervezési minták által keltett összbenyomás összehasonlításának szintetikusnak kell lennie, és nem korlátozódhat pusztán a hasonlóságok és az eltérések felsorolásának analitikus összehasonlítására (2015. október 29‑i Roca Sanitario kontra OHIM – Villeroy & Boch [Egykaros csaptelep] ítélet, T‑334/14, nem tették közzé, EU:T:2015:817, 58. pont).
59 Egyébiránt, mivel a szóban forgó formatervezési mintákon szereplő szó‑ és ábrás elemek az áru származásának jelzésére szolgáló olyan védjegyek vagy megkülönböztető megjelölések, amelyek nem rendelkeznek díszítő vagy dekorációs funkcióval, és nem minősülnek a 6/2002 rendelet 3. cikkének a) és b) pontja értelmében az érintett termék olyan jellegzetességeinek, amelyek a megjelenését eredményezik, ezek az elemek az összbenyomásoknak a vitatott formatervezési minta egyéni jellegének megállapítása céljából végzett összehasonlítása során irrelevánsak (lásd ebben az értelemben: 2021. november 10‑i Sanford kontra EUIPO – Avery Zweckform [Címkék] ítélet, T‑443/20, EU:T:2021:767, 80. pont).
60 Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy – amint az a fenti 34. és 51. pontból kitűnik – figyelembe kell venni a korábbi D 1–D 5 formatervezési mintáknak a lemondó nyilatkozatban szereplő elemeit, mivel azok nyilvánosságra jutottak, illetve egyértelműen és pontosan megjelentek, továbbá a szóban forgó formatervezési minták összehasonlítása a felperes állításával ellentétben nem korlátozódhat a talpak összehasonlítására.
61 Ezenkívül, amint az a fenti 40. pontból kitűnik, a szóban forgó formatervezési minták által keltett összbenyomás szempontjából nem szükséges nagyobb jelentőséget tulajdonítani konkrétan a cipő valamely részének.
– A vitatott formatervezési minta, valamint a D 1 és D 2 korábbi formatervezési minták összehasonlításáról
62 A fellebbezési tanács a megtámadott határozat 30. pontjában megállapította, hogy a szóban forgó formatervezési minták megegyeztek abban, hogy elvékonyodó, mintázott talpú, alacsony szárú fűzős cipőkről van szó, azonban elegendő eltérést mutatnak ahhoz, hogy a tájékozott használóban eltérő összbenyomást keltsenek.
63 E tekintetben a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 31. pontjában megállapította, hogy a vitatott formatervezési mintán különböző minták vannak, így például párhuzamos vonalak és pontok, míg a D 1 és D 2 korábbi formatervezési mintán a sarokkérgen és az orr‑részen található két különböző rátét. Ráadásul a vitatott formatervezési mintán túlméretezett sarokkéreg és három pár, a cipő szegélyétől távolabb és lejjebb elhelyezett fűzőlyuk található, míg a D 1 és D 2 korábbi formatervezési minták sarokkérge kisebb, és öt pár, a cipő felső részéhez közelebb lévő fűzőlyukkal rendelkeznek.
64 A fellebbezési tanács a megtámadott határozat 32. pontjában arra is rámutatott, hogy a szóban forgó formatervezési minták a talp tekintetében további eltéréseket mutatnak. A fellebbezési tanács szerint a D 1 és D 2 korábbi formatervezési mintákkal szemben a vitatott formatervezési minta talpa kétrétegű, a sarokrészen túlnyúló szegélye, az orr‑résznél pedig felfelé ívelő, elvékonyodó kopásgátló talpa van.
65 A fellebbezési tanács fenti következtetéseit jóvá kell hagyni.
66 A szóban forgó formatervezési mintáknak kétségtelenül lehetnek közös vizuális jellegzetességeik, különösen a D 1 korábbi formatervezési minta talpának mintázata tekintetében. A vitatott formatervezési minta azonban lényegesen különbözik a D 1 és D 2 formatervezési mintáktól a felső rész mintája, a kopásgátló talp léte, az egyenetlen szegélyű, kerek szegély és a cipő közepéig tartó, stilizált kéreg tekintetében. Márpedig e lényeges különbségek elegendőek ahhoz, hogy a szóban forgó formatervezési mintáknak olyan eltérő összbenyomást biztosítsanak, amely nem kerülheti el a magas szintű figyelmet tanúsító tájékozott használó figyelmét.
67 A felperes érvei nem cáfolják a fentieket.
68 A felperes ugyanis kizárólag a szóban forgó formatervezési minták talpainak összehasonlítására támaszkodott, arra hivatkozva, hogy azok bizonyos közös jellegzetességekkel rendelkeznek, többek között a sarokrésztől a cipő orra felé elvékonyodó, és ott kissé felfelé ívelő talp, amelynek felülete a polisztiroléhoz hasonló szerkezetű, homogén fehér színű, és egymás mellett elhelyezett, különböző egyedi elemekből áll, a talp teljes oldalnézetéből egységes szerkezetű, és a kopásgátló talpon van elhelyezve, amely a saroknál kis szegéllyel rendelkezik.
69 Mindazonáltal a fenti 66. pontban azonosított különbségek jelentősebbek, mint a felperes által azonosított közös jellegzetességek, és elegendőek ahhoz, hogy a szóban forgó formatervezési minták eltérő összbenyomást keltsenek. Ez a következtetés többek között azon alapul, hogy a felperes megállapításaival szemben a fellebbezési tanács értékelése nem kizárólag a talpak összehasonlításán alapult, és a szóban forgó formatervezési minták felső részei jelentős eltéréseket mutatnak, amelyek lehetővé teszik, hogy a tájékozott használóban eltérő összbenyomást keltsenek.
– A vitatott formatervezési minta, valamint a D 3–D 5 korábbi formatervezési minták összehasonlításáról
70 A fellebbezési tanács a megtámadott határozat 35. pontjában úgy ítélte meg, hogy a D 3–D 5 korábbi formatervezési mintákkal ellentétben a vitatott formatervezési minta párhuzamos csíkokból álló mintával ellátott sarokkéreggel, különböző, kontrasztos vonalakkal és pontokkal díszített fejrésszel, tyúklábmintás orr‑résszel, látható nyelv és az Achilles‑ínnál fül nélküli alacsony szárral, valamint három pár fűzőlyukkal rendelkezik, amelyeket a cipőfűző egymással szemben keresztben köt össze. A D 3–D 5 korábbi formatervezési minták ugyanakkor a felső részen két jól körülhatárolt rátéttel, nyelvvel és az Achilles‑ínnál füllel, valamint öt pár fűzőlyukkal rendelkeznek, amelyeket a cipőfűző egyenes vonalban köt össze.
71 Ami konkrétan a talpat illeti, a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 36. pontjában megállapította, hogy a vitatott formatervezési minta talpa két különálló rétegből áll, a szegélye hátul jelentősen túlnyúlik, és egyenes vonalban kapcsolódik a felső részhez. Ezzel szemben a D 3–D 5 korábbi formatervezési minták talpai egyetlen rétegből állnak, amelynek szegélye fogazott ott, ahol a felső részhez kapcsolódik, és a szegélye kisebb, mint a vitatott formatervezési mintáé. A fellebbezési tanács továbbá rámutatott arra, hogy a vitatott formatervezési minta kopásgátlója simának tűnik, és a cipő orrát és a sarkát is beborítja, míg a D 4 korábbi formatervezési minta kopásgátló talpa nem teljes, a D 3 korábbi formatervezési minta kopásgátlója pedig fogazott. A D 5 korábbi formatervezési mintának pedig nincs fogazott kopásgátló talpa.
72 Következésképpen a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 37. pontjában úgy ítélte meg, hogy a vitatott formatervezési minta által a tájékozott használóra tett összbenyomás eltér a korábbi D 3–D 5 formatervezési minták által keltett összbenyomástól.
73 A fellebbezési tanács fenti következtetéseit jóvá kell hagyni.
74 Kétségtelen, hogy a vitatott formatervezési mintáknak lehetnek közös vizuális jellegzetességeik. A vitatott formatervezési minta azonban lényegesen különbözik a D 3–D 5 korábbi formatervezési mintáktól a felső rész mintája, a talp elvékonyítottabb formája, a köztalpat két részre osztó középvonal, az egyenetlen szegélyű, kerek szegély és a cipő közepéig tartó, stilizált kéreg, és végül a kihajtható cipőnyelv hiánya tekintetében. Márpedig e lényeges különbségek elegendőek ahhoz, hogy a szóban forgó formatervezési mintáknak olyan eltérő összbenyomást biztosítsanak, amely nem kerülheti el a magas szintű figyelmet tanúsító tájékozott használó figyelmét.
75 A felperes érvei nem kérdőjelezik meg a fentieket.
76 A szóban forgó formatervezési minták felperes által hivatkozott, a fenti 68. pontban mutatis mutandis ismertetett közös jellegzetességei ugyanis nem teszik lehetővé az említett formatervezési minták által keltett eltérő összbenyomás ellensúlyozását. Ez a következtetés többek között azon alapul, hogy a fellebbezési tanács értékelése nem kizárólag a talpak összehasonlításán alapult, és a szóban forgó formatervezési minták felső részei jelentős eltéréseket mutatnak, amelyek a tájékozott használóban eltérő összbenyomást kelthetnek.
77 Ehhez hasonlóan, a felperes állításával ellentétben a vitatott formatervezési minta talpának jellegzetességei nagymértékben eltérnek a D 3–D 5 korábbi formatervezési minták jellemzőitől, amint az a fenti 71. pontból kitűnik. Ezenkívül a vitatott formatervezési mintán még jobban elvékonyodik a talp.
– A vitatott formatervezési minta, valamint a D 6 és D 7 korábbi formatervezési minták összehasonlításáról
78 A megtámadott határozat 38. pontjában a fellebbezési tanács megállapította, hogy a szóban forgó formatervezési minták különböznek egymástól a felső rész mintája tekintetében. A D 6 korábbi formatervezési minta oldalán széles vízszintes alapból induló, majd a sarok irányában felfelé elkeskenyedő csík található. A D 7 korábbi formatervezési minta oldalán kontrasztos színű, több párhuzamos vonallal szegélyezett, tömör háromszög alakú rátét van. A vitatott formatervezési minta teljes felső részén viszont sok minta található.
79 A fellebbezési tanács a megtámadott határozat 39. pontjában a felső rész kialakításával kapcsolatban arra is rámutatott, hogy a vitatott formatervezési minta alacsony szárú, nincs látható nyelve, és az Achilles ínnál füle, illetve túlméretezett sarokkéreggel rendelkezik. Megállapította viszont, hogy a D 6 és D 7 korábbi formatervezési minták magasabb szárúak, nyelvük hosszú, az Achilles ínnál füllel vannak ellátva, és a nyelv felett széles pánt van, hogy helyén tartsa a cipőfűzőt, valamint húzófül. A vitatott formatervezési minta fejrésze is íveltebb és vaskosabb, a D 6 és D 7 korábbi formatervezési mintákétól eltérően, amely keskenyebb és hegyesebb.
80 A talp alsó részével kapcsolatban a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 40. pontjában megállapította, hogy a vitatott formatervezési minta a sarok‑ és az orr‑résznél háromszögekből álló mintát ábrázol, amelyet sötét színű, sima kopásgátló talp vesz körül, míg a D 6 korábbi formatervezési minta talpán sávok és vonalak vannak, a D 7 korábbi formatervezési minta pedig fogazott kopásgátló talppal rendelkezik.
81 A fellebbezési tanács a megtámadott határozat 41. pontjában tehát úgy ítélte meg, hogy e különbségek miatt a vitatott formatervezési minta által a tájékozott használóra tett összbenyomás eltér a korábbi D 6 és D 7 formatervezési minták által keltett összbenyomástól.
82 A fellebbezési tanács fenti következtetéseit jóvá kell hagyni.
83 Kétségtelen, hogy a vitatott formatervezési mintáknak lehetnek bizonyos közös vizuális jellegzetességeik, különösen a talp tekintetében. A vitatott formatervezési minta azonban lényegesen különbözik a D 6 és D 7 korábbi formatervezési mintáktól a felső rész mintája, az egyenetlen szegélyű, kerek szegély, a cipő közepéig tartó, stilizáltabb kéreg és végül a kihajtható cipőnyelv vagy a cipőfűző rögzítésére szolgáló pánt hiánya tekintetében. Márpedig e lényeges különbségek elegendőek ahhoz, hogy a szóban forgó formatervezési mintáknak olyan eltérő összbenyomást biztosítsanak, amely nem kerülheti el a magas szintű figyelmet tanúsító tájékozott használó figyelmét.
84 A felperes érvei nem cáfolják a fentieket.
85 A felperes ugyanis azt állítja, hogy a szóban forgó formatervezési minták azonos összbenyomást keltenek – a fenti 68. pontban mutatis mutandis ismertetett – bizonyos közös jellegzetességek folytán, illetve amiatt, hogy a vitatott formatervezési minta talpának oldalnézete ugyanazt az összbenyomást kelti, mint a D 7 korábbi formatervezési mintáé, és kopásgátló talpuk szinte azonos amiatt, hogy a cipő elülső és hátsó harmadán háromszögek vannak. A szóban forgó formatervezési minták talpainak közös jellegzetességei azonban nem teszik lehetővé az említett minták által keltett eltérő összbenyomás ellensúlyozását, ezen összbenyomás többek között abból ered, hogy a felső részük a szerkezetüket és a mintájukat tekintve jelentősen eltér.
86 Egyébiránt a felperes állításával ellentétben rá kell mutatni arra, hogy a fellebbezési tanács nem követett el értékelési hibát, amikor figyelembe vette a „széles vízszintes alapból induló, majd sarok irányában felfelé elkeskenyedő csíkot”, amely egy európai uniós védjegynek felel meg, mivel ezen ábrás megjelölés – többek között a méreténél fogva – jelentős mértékben hozzájárul a D 6 korábbi formatervezési minta megjelenéséhez, és különösen annak díszítéséhez (lásd ebben az értelemben: 2021. november 10‑i Címkék ítélet, T‑443/20, EU:T:2021:767, 80. pont).
87 El kell utasítani a felperes azon érvét is, amely szerint a vitatott formatervezési minta és a D 7 korábbi formatervezési minta a kötésre emlékeztető mintájuk miatt azonos benyomást kelt. Meg kell ugyanis állapítani, hogy a kötésre emlékeztető mintából eredő azonos benyomást nagymértékben ellensúlyozza a vitatott formatervezési mintán található sok minta, ami lényegesen eltér a D 7 korábbi formatervezési mintától, amelyen – a sarokkéregnél található fül és az oldalakon található, háromszög alakú minták kivételével – nincsenek különösebb minták.
88 A felperes állításával szemben egyébként a vitatott formatervezési minta szegélye nagymértékben eltér a D 6 korábbi formatervezési mintáétól. Az utóbbival szemben ugyanis a vitatott formatervezési mintán a cipő szegélye nem rendelkezik nyelvvel, és formája kerekebb, egyenetlen szegélyű.
89 Ezenfelül, ami a felperes azon érvét illeti, amely szerint a vitatott formatervezési minta túlméretezett kérgét annak műszaki rendeltetése határozza meg, emlékeztetni kell arra, hogy a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy nem részesülhet közösségi formatervezésiminta‑oltalomban a külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye.
90 Az ítélkezési gyakorlat szerint annak megítélésekor, hogy valamely termék külső jellegzetességei kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következményei‑e, meg kell vizsgálni, hogy e rendeltetés az egyetlen olyan tényező‑e, amely e jellegzetességeket meghatározta, mivel az alternatív formatervezési minták megléte e tekintetben nem döntő jelentőségű (2018. március 8‑i DOCERAM ítélet, C‑395/16, EU:C:2018:172, 32. pont; 2020. november 18‑i Tinnus Enterprises kontra EUIPO – Mystic Products et Koopman International [Folyadékelosztó berendezések] ítélet, T‑574/19, EU:T:2020:543, 16. pont).
91 Amikor a 6/2002 rendelet 8. cikkének (1) bekezdésére a megsemmisítési eljárásban hivatkoznak, a fellebbezési tanácsnak meg kell vizsgálnia a megsemmisítést kérő által előterjesztett bizonyítékokat, majd azokat adott esetben össze kell vetnie a szóban forgó formatervezési minta jogosultja által előterjesztett, ezzel ellentétes bizonyítékokkal, és így értékelnie kell az eljárásban részt vevő egyes felek által annak megállapítása érdekében előterjesztett valamennyi bizonyíték megbízhatóságát, hogy a szóban forgó termék külső jellegzetességei kizárólag a műszaki rendeltetésének következményei‑e (2022. január 26‑i Unger Marketing International kontra EUIPO – Orben Wasseraufbereitung [Víztisztítók] ítélet, T‑325/20, nem tették közzé, EU:T:2022:23, 38. pont).
92 A jelen ügyben az iratokból kitűnik, hogy a felperes az EUIPO előtti eljárás során nem hivatkozott arra, hogy a vitatott formatervezési minta kérgét annak műszaki rendeltetése szabta meg, és azt sem bizonyította a Törvényszék előtt, hogy ez a túlméretezett kéreg a fenti 90. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében kizárólag a műszaki rendeltetéséből eredt. Ennélfogva nem lehet kizárni e mintát a szóban forgó formatervezési mintákkal való összehasonlításból.
93 Végül, ami a felperes azon érvét illeti, amely szerint a szóban forgó formatervezési minták mindegyike tartalmaz egy, a kéregnél függőlegesen rögzített textilszalagot, hangsúlyozni kell, hogy a korábbi formatervezési mintákkal ellentétben a vitatott formatervezési mintán található textilszalag nem hosszabb a sarokkéregnél, ami olyan eltérést eredményez, amelyet a tájékozott használó nem hagy figyelmen kívül.
94 A fellebbezési tanács tehát helyesen állapította meg, hogy a vitatott formatervezési minta eltérő összbenyomást kelt, mint a korábbi D 1–D 7 formatervezési minták.
95 A fentiekből következően a felperes által hivatkozott korábbi formatervezési minták egyike sem kelt ugyanolyan összbenyomást, mint a vitatott formatervezési minta, és a megtámadott határozat nem szenved olyan hibában, amely indokolná a megsemmisítését vagy megváltoztatását.
96 Így a felperes által hivatkozott egyetlen jogalapot, és ezért a kereset teljes egészét el kell utasítani.
A költségekről
97 A Törvényszék eljárási szabályzata 134. cikkének (1) bekezdése alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.
98 Mivel tárgyalás tartását követően a felperes pervesztes lett, az EUIPO kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK (kibővített harmadik tanács)
a következőképpen határozott:
1) A Törvényszék a keresetet elutasítja.
2) A Törvényszék a Puma SE‑t kötelezi a költségek viselésére.
Schalin | Škvařilová‑Pelzl | Nõmm |
Kihirdetve Luxembourgban, a 2024. május 8‑i nyilvános ülésen.
Aláírások