T‑140/08. sz. ügy
Ferrero SpA
kontra
Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)
„Közösségi védjegy – Törlési eljárás – A TiMi KiNDERJOGHURT közösségi ábrás védjegy – A KINDER korábbi szóvédjegy – Viszonylagos kizáró ok – A megjelölések hasonlóságának hiánya – Korábbi felszólalási eljárás – A jogerő hiánya – A 40/94/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja, (5) bekezdése, és 52. cikke (1) bekezdésének a) pontja (jelenleg a 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja, (5) bekezdése, és 53. cikke (1) bekezdésének a) pontja)”
Az ítélet összefoglalása
1. Közösségi védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Törlési kérelem – A felszólalás tárgyában hozott végleges határozat és a törlés iránti kérelem közötti viszony – Ítélt dolog – Terjedelem
(40/94 tanácsi rendelet, 52. cikk, (4) bekezdés, és 96. cikk, (2) bekezdés)
2. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló, jó hírnévvel rendelkező korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – Nem hasonló termékekre és szolgáltatásokra is kiterjesztett jó hírnévvel rendelkező korábbi védjegy védelme
(40/94 tanácsi rendelet, 8. cikk, (5) bekezdés)
3. Közösségi védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Viszonylagos törlési okok – A 40/94 rendelet 8. cikkének (5) bekezdésével ellentétes lajstromozás
(40/94 tanácsi rendelet, 8. cikk, (5) bekezdés, és 52. cikk, (1) bekezdés, a) pont)
1. A jogerő elve, amely megköveteli, hogy a bírósági határozat végleges jellegét ne vonják kétségbe, nem alkalmazható a felszólalás tárgyában hozott végleges határozat és valamely törlés iránti kérelem közötti viszonyra, különösen mivel egyrészt a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) előtti eljárások közigazgatási, nem pedig igazságszolgáltatási jellegűek, másrészt a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet irányadó rendelkezései, azaz 52. cikkének (4) bekezdése és 96. cikkének (2) bekezdése erre vonatkozóan nem írnak elő szabályt.
Ezenfelül a felszólalás tárgyában hozott végleges határozatban tett megállapítások nem hagyhatók teljesen figyelmen kívül, amikor az ugyanazon felek közötti törlési kérelemről kell határozni, amelynek ugyanaz a tárgya és ugyanazon indokokon alapul, feltéve hogy ezeket a megállapításokat vagy eldöntött kérdéseket nem érintik új tényállási elemek, új bizonyítékok vagy új indokok. Ugyanis ez a megállapítás csak sajátos kifejeződése annak az ítélkezési gyakorlatnak, amely szerint az OHIM korábbi határozathozatali gyakorlata olyan tényezőnek minősül, amelyet valamely megjelölés lajstromozhatóságának értékelése céljából figyelembe lehet venni.
A törlési eljárás keretében azonban az OHIM szervezeti egységei nincsenek kötve a felszólalási eljárás keretében hozott befejező határozatban tett megállapításokhoz a nemo potest venire contra factum proprium szabálya, a szerzett jogok védelme, valamint a jogbiztonság elve és a bizalomvédelem elve alapján. Ugyanis, egyrészt mivel egyáltalán nem kapcsolódik jogerő a felszólalási eljárás keretében hozott határozathoz – még akkor sem, ha befejező határozat –, ez a határozat a későbbi törlési eljárás eredményét illetően sem szerzett jogokat, sem jogos bizalmat nem hozhat létre. Másrészt ellenkező esetben a fellebbezési tanács erre a kérdésre vonatkozó érvelésének elfogadása teljesen megfosztaná a hatékony érvényesüléstől a felszólalási eljárásban hozott határozat tárgyát képező közösségi védjegy lajstromozásának – törlés iránti kérelem útján, ugyanazon felek között, ugyanabban a tárgyban és ugyanazon indokok alapján való – vitatását, jóllehet a fent bemutatott megfontolásokból következően erre a vitatásra lehetőség van a 40/94 rendelet szerint.
(vö. 34–36. pont)
2. A közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet korábban lajstromozott, jó hírnévnek örvendő védjegy oltalmát nem hasonló árukra vagy szolgáltatásokra kiterjesztő 8. cikkének (5) bekezdése által előírt hasonlóságra vonatkozó feltétel teljesítéséhez nem szükséges annak bizonyítása, hogy az érintett vásárlóközönség tudatában fennáll az összetévesztés veszélye a jó hírnévnek örvendő korábbi védjegy és a bejelentett védjegy között. Elegendő, hogy az e védjegyek közötti hasonlóság mértéke olyan legyen, hogy az érintett vásárlóközönség azokat kapcsolatba hozhassa egymással. E kapcsolat fennállását átfogóan kell értékelni, és a szóban forgó ügyre jellemző valamennyi tényezőt figyelembe kell venni. Az ütköző megjelölések összehasonlítása tekintetében az összetéveszthetőség átfogó mérlegelésénél az ütköző megjelölések vizuális, hangzásbeli és fogalmi hasonlóságát illetően a megjelölések által keltett együttes benyomást kell alapul venni, különösen a megkülönböztető és domináns jegyeik figyelembevételével.
(vö. 54. pont)
3. A TiMi KiNDERJOGHURT ábrás védjegy, amelyet a Nizzai Megállapodás szerinti 29. osztályba tartozó „Joghurt, gyümölcsjoghurt, joghurt alapú italok, gyümölcsöt tartalmazó joghurt alapú italok; elsősorban joghurtból vagy joghurt alapú árukból készített ételek, joghurt alapú krémdesszertek” vonatkozásában lajstromoztak közösségi védjegyként, nem törölhető a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 52. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján az ezen rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglalt viszonylagos kizáró ok miatt, mivel ez a védjegy és a KINDER védjegy, amelyet korábban lajstromoztak Olaszországban az említett egyezmény szerinti 30. osztályba tartozó áruk vonatkozásában, nem hasonló.
Először is a „kinder” elem összeolvad a „joghurt” elemmel, amely azt jelenti, hogy ezen elemeknek nincs sajátos, önálló szerepük. Ugyanis egyrészt nemcsak a „kinder” és a „joghurt” elem rendelkezik azonos vizuális jelentőséggel, hanem azt olyan harmonikus egésszé teszik a „kinderjoghurt” elem táncoló és hullámzó betűtípusának stilizált szabálytalanságai, amelyben az azt alkotó két elem alig észlelhetővé vált. Ezek a sajátosságok bizonyítják, hogy a „kinder” elemet nem csak egyszerűen összekapcsolták a „joghurt” elemmel. Másrészt a vitatott védjegyben használt „kinder” elem stilizált betűtípusa miatt a vitatott védjegy vizuálisan nem hasonlít arra a klasszikus betűtípussal ábrázolt korábbi szóvédjegyre, amelyen a törlés iránti kérelem alapul.
Másodszor meg kell állapítani, hogy a „kinder” elem a vitatott védjegyben egyszerűen a „kinderjoghurt” elem részét képezi, amelynek csak másodlagos jelentősége van a „timi” elemhez képest.
Harmadszor a korábbi szóvédjegybeli elhelyezkedésével ellentétben, amely védjegyen a törlés iránit kérelem alapul, a vitatott védjegyben a „kinder” elem két másik elem – egyrészt a „timi” elem, másrészt a „joghurt” elem – között található. Az ilyen eltérés nemcsak a két megjelölés közötti hangzásbeli hasonlóságot gyengíti lényegesen, amely a mindkét megjelölésben szereplő elem miatt fennállhatna közöttük, hanem az esetleges vizuális hasonlóságot is, amely e közös elem miatt állhatna fenn. Következésképpen a „kinder” elem a szóban forgó védjegy által keltett összbenyomásban elhanyagolhatónak minősül.
(vö. 56–58. pont)