T‑148/08. sz. ügy

Beifa Group Co. Ltd

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi formatervezési minta – Megsemmisítési eljárás – Íróeszközt ábrázoló, lajstromozott közösségi formatervezési minta – Korábbi nemzeti ábrás védjegy – Megsemmisítési ok – Olyan korábbi megjelölés használata a közösségi formatervezési mintában, amelynek a jogosultja megtilthatja a használatot – A 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének e) pontja – A korábbi védjegy tényleges használatának igazolására vonatkozó kérelem, amelyet első ízben a fellebbezési tanács előtt nyújtottak be”

Az ítélet összefoglalása

1.      Közösségi formatervezési minták – Fellebbezési eljárás – A közösségi bírósághoz benyújtott kereset – A Törvényszék hatásköre – Az ügynek az OHIM alsóbb fóruma elé történő visszautalása

(6/2002 tanácsi rendelet, 60. cikk, (1) bekezdés és 61. cikk, (3) és (6) bekezdés)

2.      Közösségi formatervezési minták – Megsemmisítési okok – Megkülönböztetésre alkalmas megjelölés későbbi formatervezési mintában történő használata – A megkülönböztetésre alkalmas megjelöléshez hasonló megjelölés használata – Bennfoglaltság

(6/2002 tanácsi rendelet, 25. cikk, (1) bekezdés, e) pont)

3.      Közösségi formatervezési minták – Megsemmisítési okok – Megkülönböztetésre alkalmas megjelölés későbbi formatervezési mintában történő használata – A megkülönböztetésre alkalmas megjelölés használatának igazolása

(6/2002 tanácsi rendelet, 25. cikk, (1) bekezdés, e) pont)

4.      Közösségi formatervezési minták – Megsemmisítési okok – Megkülönböztetésre alkalmas megjelölés későbbi formatervezési mintában történő használata – A megkülönböztetésre alkalmas megjelölés használatának igazolása

(6/2002 tanácsi rendelet, 25. cikk, (1) bekezdés, e) pont)

5.      Közösségi formatervezési minták – Megsemmisítési okok – Megkülönböztetésre alkalmas megjelölés későbbi formatervezési mintában történő használata – A formatervezési mintának a vásárlóközönség által megkülönböztetésre alkalmas megjelölésként történő érzékelése – Külön vizsgálat hiánya

(6/2002 tanácsi rendelet, 25. cikk, (1) bekezdés, e) pont)

6.      Közösségi formatervezési minták – Megsemmisítési okok – Megkülönböztetésre alkalmas megjelölés későbbi formatervezési mintában történő használata – A vitatott formatervezési minta és a megkülönböztetésre alkalmas megjelölés összehasonlítása – Térbeli megjelölés

(6/2002 tanácsi rendelet, 25. cikk, (1) bekezdés, e) pont)

7.      Eljárás – A bíróság kötelezettsége a jogvita felek által meghatározott keretének tiszteletben tartására – A bíróság arra vonatkozó kötelezettsége, hogy kizárólag a felek által előterjesztett érvek alapján döntsön – Hiány

1.      A közösségi formatervezési mintáról szóló 6/2002 rendelet 61. cikkének (3) bekezdése értelmében a Törvényszék a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) határozatát hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja. Továbbá ugyanezen rendelet 61. cikkének (6) bekezdése értelmében az OHIM köteles megtenni a Törvényszék ítéletének végrehajtásához szükséges intézkedéseket. Ez utóbbi rendelkezésből következően a Törvényszéknek nem feladata az, hogy utasítsa az OHIM‑ot, amelynek kötelessége ugyanis a Törvényszék ítéleteinek rendelkező részéből és indokolásából levonni a következtetéseket.

A rendelet 60. cikkének (1) bekezdése alapján az OHIM alsóbb fóruma által hozott határozattal szemben benyújtott fellebbezés ügyében eljáró fellebbezési tanács a fellebbezés érdemi vizsgálatát követően visszautalhatja az ügyet az említett szervezeti egységhez új eljárásra.

Ezen rendelkezésekből és megállapításokból az következik, hogy nem elfogadhatatlan az arra irányuló kereseti kérelem, hogy a Törvényszék, amely az OHIM fellebbezési tanácsa által hozott határozattal szemben benyújtott kereset ügyében jár el, utalja vissza az ügyet ahhoz az alsóbb fórumhoz, amelynek határozata a fellebbezési tanácshoz benyújtott fellebbezés tárgya.

Akkor ugyanis, ha a Törvényszék egy ilyen kereseti kérelemnek helyt ad, azzal nem valamilyen kötelezettség megtételére vagy meg nem tételére kötelezi az OHIM‑ot, és ezáltal nem utasítást intéz hozzá. Az ilyen kérelem inkább arra irányul, hogy a Törvényszék maga hozzon olyan határozatot, amelyet a fellebbezési tanácsnak kellett vagy lehetett volna meghoznia, és ezért arra irányul, hogy a Törvényszék a fellebbezési tanács előtte megtámadott határozata vonatkozásában gyakorolja a megváltoztatási jogkörét.

(vö. 40–43. pont)

2.      A közösségi formatervezési mintáról szóló 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének e) pontját úgy kell értelmezni, hogy egy megkülönböztetésre alkalmas megjelölés jogosultja hivatkozhat erre a rendelkezésre annak érdekében, hogy egy későbbi formatervezési minta megsemmisítését kérje abban az esetben, amikor az említett formatervezési mintában olyan megjelölést használnak, amely hasonlóságot mutat az övével.

Először is az említett rendelet 25. cikke (1) bekezdésének e) pontjában foglalt megsemmisítési ok nem feltételezi szükségszerűen azt, hogy a megkülönböztetésre alkalmas korábbi megjelölés hiánytalanul és minden részletében megjelenjen a későbbi formatervezési mintában. Ha a kérdéses megjelölés bizonyos elemei hiányoznak a vitatott formatervezési mintából, vagy abban más elemek is szerepelnek, akkor is lehet szó az említett megjelölés „használatáról”, különösen ha a hiányzó vagy többletelemek jelentősége másodlagos. Következésképpen a rendelet 25. cikke (1) bekezdése e) pontjának szó szerinti értelmezése alapján nem feltétlenül kizárt e pont alkalmazása abban az esetben, amikor nem a megsemmisítési kérelemben hivatkozott megjelöléssel azonos, hanem ahhoz hasonló megjelölést használnak egy későbbi formatervezési mintában.

Másodszor a rendelet 25. cikke (1) bekezdése e) pontjának kizárólag a fenti értelmezésével biztosítható egyrészt a közösségi vagy valamelyik tagállamban lajstromozott korábbi védjegy jogosultjának a védjegynek egy későbbi formatervezési mintában történő használatával való megsértésével szembeni hatékony jogvédelme, másrészt az említett rendelet, a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 89/104 első irányelv és a közösségi védjegyről szóló 40/94 és 207/2009 rendelet releváns rendelkezései közötti összhang.

(vö. 50., 52., 53., 59. pont)

3.      A közösségi formatervezési mintáról szóló 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének e) pontja többek között azt a feltételt állapítja meg, hogy az e rendelkezésre alapított megsemmisítési kérelem alátámasztásául hivatkozott korábbi megjelölésre vonatkozó közösségi vagy tagállami jog a megjelölés jogosultját felhatalmazza arra, hogy megtiltsa a megjelölésének valamely későbbi formatervezési mintában történő használatát. Amennyiben a közösségi jog vagy az adott tagállam jogszabályai úgy rendelkeznek, hogy valamely korábbi védjegy jogosultja nem érvényesítheti harmadik személyekkel szemben az e védjegyből eredő jogait, ha a védjegyet az említett jogok érvényesítését megelőző öt évben nem használták azon áruk vagy szolgáltatások vonatkozásában, amelyekre az igénye megalapozásául hivatkozik, akkor igazolni kell az ilyen használatot.

(vö. 63–65. pont)

4.      Minthogy a közösségi formatervezési mintáról szóló 6/2002 rendelet nem rendelkezik arról kifejezetten, hogyan kell a korábbi megjelölésen alapuló megsemmisítési kérelemmel érintett közösségi formatervezési minta jogosultjának az e megjelölés tényleges használatának igazolására vonatkozó kérelmet előterjesztenie, azt kell megállapítani, hogy ezt a kérelmet kifejezetten így szövegezve és a megfelelő időben kell a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalhoz (védjegyek és formatervezési minták) benyújtani. Főszabály szerint a kérelmet a felszólalási osztály által a megsemmisítési kérelemmel érintett közösségi formatervezési minta jogosultja számára az erre a kérelemre válaszul adandó észrevételeinek benyújtására megszabott határidőn belül kell előterjeszteni.

Valamely közösségi formatervezési minta megsemmisítése iránti kérelem alátámasztásául hivatkozott korábbi megjelölés tényleges használatának igazolására vonatkozó kérelmet azonban nem lehet első ízben a fellebbezési tanács előtt előterjeszteni. Nem fogadható el az, hogy a fellebbezési tanács olyan ügyről döntsön, amely nem egyezik meg a felszólalási osztály elé terjesztett üggyel, azaz olyan ügyről, amelynek tárgyát kiterjesztették a megsemmisítési kérelem alátámasztásául hivatkozott korábbi megjelölés tényleges használatának előzetes kérdésével.

(vö. 67., 68., 71. pont)

5.      A közösségi formatervezési mintáról szóló 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének e) pontjában foglalt megsemmisítési okra alapított, közösségi formatervezési minta megsemmisítésére irányuló kérelem csak akkor lehet sikeres, ha megállapítást nyer, hogy az érintett vásárlóközönség szerint a kérelemmel érintett közösségi formatervezési mintában a megsemmisítési kérelem alátámasztásául hivatkozott, megkülönböztetésre alkalmas megjelölést használták. Amennyiben megállapítást nyer, hogy az érintett vásárlóközönség nem érzékeli, hogy a megsemmisítési kérelemben szereplő közösségi formatervezési mintában a megsemmisítési kérelem alátámasztásául hivatkozott, megkülönböztetésre alkalmas megjelölést használták, nyilvánvalóan kizárható az összetévesztés bármely veszélye. Azt a kérdést azonban, hogy az érintett vásárlóközönség a megsemmisítési kérelemmel érintett közösségi formatervezési mintát megkülönböztetésre alkalmas megjelölésként érzékeli‑e, nem kell külön megvizsgálni.

(vö. 105–107. pont)

6.      A közösségi formatervezési mintáról szóló 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének e) pontjában foglalt megsemmisítési ok vizsgálatának azon kell alapulnia, hogyan érzékeli az érintett vásárlóközönség az ezen megsemmisítési ok alátámasztásául hivatkozott, megkülönböztetésre alkalmas megjelölést, valamint azon, hogy milyen összbenyomás alakul ki az érintett vásárlóközönségben erről a megjelölésről.

Márpedig az érintett vásárlóközönség nem feltétlenül ugyanúgy érzékeli a térbeli védjegyeket, mint az ábrás védjegyeket. Az első esetben az érintett vásárlóközönség egy kézzelfogható tárgyat érzékel, amelyet több szögből is megvizsgálhat, a második esetben pedig csak egy képet lát.

Természetesen nem zárható ki, hogy amennyiben két térbeli tárgy hasonlít egymásra, akkor az egyik térbeli tárgy és a másik térbeli tárgy képe is hasonlóság megállapítását eredményezheti. Ez azonban nem változtat azon, hogy az említett rendelet 25. cikke (1) bekezdésének e) pontjában foglalt megsemmisítési ok vizsgálata a vitatott formatervezési minta és az ezen megsemmisítési ok alátámasztásául hivatkozott megjelölés összehasonlítását foglalja magában.

A vitatott formatervezési minta és a megsemmisítési ok alátámasztásául hivatkozott megjelölés közötti hasonlóságot azonban nem lehet pusztán amiatt feltételezni, hogy az említett formatervezési minta hasonlít egy másik megjelölésre, még akkor sem, ha ez utóbbi megjelölés hasonlóságot mutat a megsemmisítési ok alátámasztásául hivatkozott megjelöléssel.

(vö. 120–123. pont)

7.      Bár a bíróságnak csak a felek kérelmeiről kell döntenie, akiknek a feladata a jogvita kereteinek a meghatározása, nem kötheti magát kizárólag a felek által az állításaik alátámasztására felhozott érvekhez, mivel adott esetben arra kényszerülne, hogy határozatát téves jogi megállapításokra alapítsa.

(vö. 130. pont)