T‑599/13. sz. ügy
Cosmowell GmbH
kontra
Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)
„Közösségi védjegy – Felszólalási eljárás – A GELENKGOLD közösségi ábrás védjegy bejelentése – Tigrist ábrázoló korábbi közösségi ábrás védjegy – Viszonylagos kizáró ok – Összetéveszthetőség – A korábbi védjegy megkülönböztető képességének módosulása – A megjelölések hangzásbeli hasonlósága – A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (kilencedik tanács), 2015. május 7.
1. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – Értékelési szempontok
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
2. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – Az érintett védjegyek hasonlósága – A GELENKGOLD ábrás védjegy – Tigrist ábrázoló ábrás védjegy
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
3. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – Az érintett termékek vagy szolgáltatások hasonlósága – Értékelési szempontok
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
4. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – Az érintett védjegyek hasonlósága – Értékelési szempontok – Összetett védjegy
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
5. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – Az érintett megjelölések összehasonlítása – A korábbi védjegy azon formában való figyelembevétele, amelyben jogosultja azt használja – Hiány
(207/2009 tanácsi rendelet, 15. cikk, (1) bekezdés, a) pont és 42. cikk, (2) bekezdés)
6. Közösségi védjegy – Harmadik személyek észrevételei és felszólalás – A felszólalás vizsgálata – A korábbi védjegy használatának igazolása – A bejelentő által kifejezetten és megfelelő időben benyújtott keresetlevél – A kérelemnek első alkalommal a fellebbezési tanács előtt történő előterjesztésének lehetősége – Kizártság
(207/2009 tanácsi rendelet, 42. cikk, (2) és (3) bekezdés)
7. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – Az érintett védjegyek hasonlósága – Ábrás védjegyek – Hangzásbeli összehasonlítás
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
8. Közösségi védjegy – Jogorvoslati eljárás – Az uniós bírósághoz benyújtott kereset – A Törvényszéknek a megtámadott határozat megváltoztatására vonatkozó jogosultsága – Korlátok
(207/2009 tanácsi rendelet, 65. cikk, (3) bekezdés)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 21., 22., 28., 73., 74. pont)
2. A GELENKGOLD szóelemet tartalmazó, tigrist ábrázoló ábrás megjelölés, amelynek közösségi védjegyként való lajstromozását a Nizzai Megállapodás szerinti 5. osztályba tartozó „Gyógyszerészeti és állatgyógyászati készítmények; diétás készítmények gyógyászati használatra; étrend‑kiegészítők; étrend‑kiegészítők gyógyászati használatra; étrend‑kiegészítők nem gyógyászati használatra; ásványi étrend‑kiegészítők” tekintetében kérték, és az ugyanezen osztályba tartozó „Gyógyszerészeti készítmények; gyógyászati és orvosi készítmények emberek számára; gipszek, kötések és kötszerek; gyógyászati gipszek, kötések és kötszerek; fertőtlenítőszerek, kártékony állatok irtására szolgáló készítmények; gombaölők; gyomirtók” tekintetében lajstromozott, tigrist ábrázoló korábbi közösségi ábrás védjegy az érintett vásárlóközönség számára – amelyet egyrészt a nagyközönség, másrészt gyógyszerészeti, gyógyászati és állatorvosi területek szakemberei alkotják, akik fokozott mértékű figyelmet tanúsítanak, mivel az ütköző védjegyekkel megjelölt áruk többé‑kevésbé jelentős befolyással vannak az ember és a háziállatok egészségére – csekély fokú vizuális hasonlóságot és átlagos fokú fogalmi hasonlóságot mutatnak. Márpedig tekintettel arra, hogy az érintett vásárlóközönség a bejelentett védjegyre szóeleme, a „gelenkgold”, kiejtésével utal, míg a korábbi védjegy esetében kizárólag a „tigris” szót ejtheti ki, azt a következtetést kell levonni, hogy az ütköző megjelölések hangzás szempontjából különbözőek.
(vö. 23., 65., 72. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 25. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 29., 48. pont)
5. Főszabály szerint az összetéveszthetőség értékelésének a bejelentett védjegynek a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) lajstromában leírt formája és a korábbi védjegy lajstromozott formája közötti összehasonlításon kell alapulnia. Ez a megállapítás összhangban van azzal az elvvel, amelynek értelmében, ha egy olyan közösségi védjegyet bejelentő fél, amellyel szemben egy korábbi védjegy alapján felszólalási eljárást indítottak, úgy véli, hogy ezen utóbbi védjegyet kizárólag a megkülönböztető képességét módosító formában használták, a közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 42. cikkének (2) bekezdése értelmében kérheti e korábbi védjegy tényleges használatának bizonyítását. Az OHIM egy ilyen kérelem vizsgálatának keretében mérlegelheti azt, az említett rendelet 15. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti kérdést, hogy a korábbi védjegyet olyan, a lajstromozott alaktól eltérő formában használták‑e, amely módosítja annak megkülönböztető képességét. Amennyiben ez a helyzet, úgy a felszólalást el kell utasítani, anélkül hogy az OHIM‑nak állást kellene foglalnia az összetévesztés esetleges veszélyének fennállásáról.
(vö. 35., 36. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 38., 39. pont)
7. Amennyiben a tisztán ábrás védjegy olyan formát ábrázol, amelyet az érintett vásárlóközönség könnyen felismerhet, és egy pontos és konkrét szóval társíthat, az említett védjegyet ezzel a szóval fogja megjelölni, míg ha az ábrás védjegy szóelemet is tartalmaz, az említett vásárlóközönség e védjegyre ezen szóelemet használva fog hivatkozni. Ennek megfelelően, ami a valamely tisztán ábrás védjegy és egy szóelemet is tartalmazó ábrás védjegy közötti összehasonlítást illeti, a fellebbezési tanács téved, ha úgy ítéli meg, hogy nem lehetséges az ütköző megjelölések hangzásbeli összehasonlítása.
(vö. 53., 63., 64. pont)
8. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 80. pont)