A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (második tanács)
2007. december 13.
F‑73/06. sz. ügy
Kris Van Neyghem
kontra
az Európai Közösségek Bizottsága
„Közszolgálat – Tisztviselők– Nyílt versenyvizsga – Az írásbeli vizsga értékelése – A panasz benyújtásának határideje – Elfogadhatóság – Indokolási kötelezettség”
Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben K. Van Neyghem lényegében egyrészt az EPSO/A/19/04 nyílt versenyvizsga vizsgabizottsága 2005. június 1‑jei, az említett versenyvizsgán a felperes szóbeli vizsgára bocsátását megtagadó határozatának megsemmisítését, másrészt a Bizottságnak az őt állítólagosan ért kár megtérítésére való kötelezését kéri.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felek maguk viselik saját költségeiket.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Kereset – A versenyvizsga-bizottság határozata – Előzetes közigazgatási panasz – Fakultatív jelleg – Benyújtás – Következmények
(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)
2. Tisztviselők – Kereset – Sérelmet okozó aktus – Korábbi határozat felülvizsgálata után hozott határozat
(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (2) bekezdés, és 91. cikk, (1) bekezdés)
3. Tisztviselők – Kereset – Előzetes közigazgatási panasz – A benyújtás időpontja
(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (2) bekezdés; 1182/71 tanácsi rendelet, 3. cikk, (4) bekezdés)
4. Tisztviselők – Versenyvizsga – Vizsgabizottság – Jelentkezés elutasítása – Indokolási kötelezettség
(EK 253. cikk; személyzeti szabályzat, 25. cikk, második bekezdés; III. melléklet, 6. cikk)
5. Tisztviselők – Versenyvizsga – A pályázók képességeinek értékelése – A vizsgabizottság mérlegelési jogköre
(Személyzeti szabályzat, III. melléklet)
1. A versenyvizsga‑bizottság határozata a személyzeti szabályzat 90. cikke értelmében vett panasz előzetes benyújtása nélkül megtámadható közvetlenül a közösségi bíróság előtt.
Amennyiben azonban az érintett, ahelyett hogy közvetlenül a közösségi bírósághoz fordulna, a személyzeti szabályzat rendelkezéseire hivatkozva közigazgatási panasszal fordul a kinevezésre jogosult hatósághoz, az utólag indított bírósági jogorvoslat elfogadhatósága attól fog függeni, hogy az érintett betartotta‑e az előzetes panasszal kapcsolatos eljárási előírások összességét.
(lásd a 36. és 37. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 52/85. sz., Rihoux és társai kontra Bizottság ügyben 1986. május 7‑én hozott ítéletének (EBHT 1986., 1555. o.) 9. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑386/00. sz., Gonçalves kontra Parlament ügyben 2002. január 23‑án hozott ítéletének (EBHT 2002., I‑A‑13. o. és II‑55. o.) 35. pontja, valamint T‑49/03. sz., Schumann kontra Bizottság ügyben 2004. október 21‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2004., I‑A‑301. o. és II‑1371. o.) 25. pontja.
2. Abban az esetben, ha a tisztviselő, akinek a közösségi versenyvizsgán való részvétel iránti kérelmét elutasították, az adminisztráció számára kötelező, konkrét rendelkezés alapján az elutasító határozat felülvizsgálatát kéri, akkor a felülvizsgálatot követően a versenyvizsga‑bizottság által hozott határozat minősül a személyzeti 90. cikkének (2) bekezdése vagy adott esetben a személyzeti szabályzat 91. cikkének (1) bekezdése értelmében vett sérelmet okozó aktusnak. Ugyancsak az e felülvizsgálatot követő határozat meghozatala indítja el a panasz és a kereset benyújtására nyitva álló határidő múlását, anélkül hogy szükség volna annak vizsgálatára, hogy ilyen helyzetben az említett határozat esetleg pusztán megerősítő jellegű aktusnak minősülhet‑e.
(lásd a 39. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság a fent hivatkozott Gonçalves kontra Parlament ügyben hozott ítéletének 39. pontja, T‑375/02. sz., Cavallaro kontra Bizottság ügyben 2005. június 7‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑151. o. és II‑673. o.) 58. pontja, valamint T‑293/03. sz., Giulietti kontra Bizottság ügyben 2006. január 31‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑5. o. és II‑A‑2‑19. o.) 28. pontja.
3. Az előzetes közigazgatási panasz benyújtása időpontjának meghatározását illetően a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a panaszt nem akkor kell „benyújtottnak” tekinteni, amikor elküldik az intézménynek, hanem amikor ez utóbbihoz megérkezik.
Az e rendelkezésben előírt három hónapos határidő a harmadik hónapban a határidőt megindító esemény vagy jogi aktus napjával azonos számot viselő nap végén jár le. Az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló 1182/71 rendelet 3. cikkének (4) bekezdése szerint, ha határidő szombaton jár le, akkor a határidő a következő munkanap utolsó órájának elteltével fejeződik be.
(lásd a 43., 45., 47. és 48. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 195/80. sz., Michel kontra Parlament ügyben 1981. november 26‑án hozott ítéletének (EBHT 1981., 2861. o.) 8. és 13. pontja, valamint 152/85. sz., Misset kontra Tanács ügyben 1987. január 15‑én hozott ítéletének (EBHT 1987., 223. o.) 8. és 9. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑54/90. sz., Lacroix kontra Bizottság ügyben 1991. szeptember 25‑én hozott ítéletének (EBHT 1991., II‑749. o.) 28. és 29. pontja; T‑192/94. sz., Maurissen kontra Számvevőszék ügyben 1996. szeptember 26‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1996., I‑A‑425. o. és II‑1229. o.) 28. pontja; T‑247/97. sz., Lonuzzo‑Murgante kontra Parlament ügyben 1998. március 13‑án hozott végzésének (EBHT‑KSZ 1998., I‑A‑119. o. és II‑317. o.) 38. pontja, valamint T‑197/00. sz., Onidi kontra Bizottság ügyben 2002. május 30‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2002., I‑A‑69. o. és II‑325. o.) 47. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑3/05. sz., Schmit kontra Bizottság ügyben 2006. május 15‑én hozott végzésének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑1‑9. o. és II‑A‑1‑33. o.) 28. pontja, valamint F‑27/06. és F‑75/06. sz., Lofaro kontra Bizottság egyesített ügyekben 2007. május 24‑én hozott végzésének (EBHT‑KSZ 2007., I‑A‑1‑0000. o. és II‑A‑1‑0000. o.) 31. és 32. pontja, amely ítélet ellen fellebbezést nyújtottak be az Elsőfokú Bíróságához.
4. Az EK 253. cikkből és a személyzeti szabályzat 25. cikkének második bekezdéséből következik, hogy a személyzeti szabályzat alapján hozott minden egyedi, sérelmet okozó határozatnak tartalmaznia kell az alapjául szolgáló indokokat. A sérelmet okozó határozat indokolására vonatkozó kötelezettség célja egyrészt azon adatoknak az érintettel való közlése, amelyekből az megállapíthatja, megalapozott‑e a határozat, vagy sem, másrészt a bírósági felülvizsgálat lehetővé tétele.
A versenyvizsga‑bizottság határozatait illetően az indokolási kötelezettségnek összeegyeztethetőnek kell lennie a személyzeti szabályzat III. mellékletének 6. cikke alapján a versenyvizsga‑bizottság eljárására vonatkozó titkossággal, amely titkosság célja a versenyvizsga‑bizottság függetlenségének és eljárása tárgyilagosságának biztosítása, valamint a versenyvizsga‑bizottság akár a közösségi adminisztráció, akár az érintett pályázók, akár harmadik személyek részéről történő beavatkozástól vagy nyomásgyakorlástól való védelme. E titkossággal ezért ellentétes mind a versenyvizsga‑bizottság tagjai egyéni álláspontjának felfedése, mind a pályázókra vonatkozó személyes vagy összehasonlító értékeléssel kapcsolatos adatok hozzáférhetővé tétele.
A versenyvizsga‑bizottság által végzett összehasonlító értékelést a versenyvizsga‑bizottság által a pályázóknak adott osztályzatok tükrözik, amelyek a versenyvizsga‑bizottság a pályázóról alkotott értékítéletét fejezi ki. E titkosságra tekintettel a különböző vizsgákon elért osztályzatok közlése a versenyvizsga‑bizottság határozatainak elégséges indokolásának minősül. Az ilyen indokolás nem sérti a pályázók jogait. Az lehetővé teszi, hogy a pályázók megismerjék a teljesítményük értékelését, és adott esetben ellenőrizzék, hogy tényleg nem kapták meg a versenyvizsga‑kiírásban bizonyos vizsgákra bocsátáshoz vagy az összes vizsgára bocsátáshoz előírt számú pontot.
(lásd a 70. és 74–77. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság a fent hivatkozott Michel kontra Parlament ügyben hozott ítéletének 22. pontja, valamint C‑254/95. P. sz., Parlament kontra Innamorati ügyben 1996. július 4‑én hozott ítéletének (EBHT 1996., I‑3423. o.) 23. és 24. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑53/00. sz., Angioli kontra Bizottság ügyben 2003. január 23‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2003., I‑A‑13. o. és II‑73. o.) 67. pontja; T‑33/00. sz., Martínez Páramo és társai kontra Bizottság ügyben 2003. március 27‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2003., I‑A‑105. o. és II‑541. o.) 43. és 44. pontja, valamint T‑19/03. sz., Konstantopoulou kontra Bíróság ügyben 2004. február 19‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2004., I‑A‑25. o. és II‑107. o.) 27. és 31–33. pontja.
5. A versenyvizsga‑bizottság által a jelölt ismereteiről és képességeiről megfogalmazott értékelés, illetve a versenyvizsga‑bizottságnak a jelölt sikertelenségét megállapító határozata értékítéletet fejez ki. Ezen értékelésekben és határozatokban tehát a versenyvizsga‑bizottság széles mérlegelési jogköre nyilvánul meg, amely fölött nyilvánvaló hiba esetén a közösségi bíróság felülvizsgálatot gyakorolhat. Következésképpen a versenyvizsga‑bizottság nem köteles sem részletezni, sem megmagyarázni, hogy a pályázó mely válaszait ítélte elégtelennek, és miért.
(lásd a 78. és 86. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 40/86. sz., Kolivas kontra Bizottság ügyben 1987. június 16‑án hozott ítéletének (EBHT 1987., 2643. o.) 11. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑200/97. sz., Jiménez kontra OHIM ügyben 1999. február 11‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1999., I‑A‑19. o. és II‑73. o.) 40. pontja; fent hivatkozott Konstantopoulou kontra Bíróság ügyben hozott ítéletének 34. pontja, valamint T‑336/02. sz., Christensen kontra Bizottság ügyben 2005. április 5‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2005., I‑A‑75. és II‑341. o.) 25. pontja.