HENRIK SAUGMANDSGAARD ØE
FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
Az ismertetés napja: 2019. április 4.(1)
C‑686/17. sz. ügy
Zentrale zur Bekämpfung unlauteren Wettbewerbs Frankfurt am Main eV
kontra
Prime Champ Deutschland Pilzkulturen GmbH
(a Bundesgerichtshof [szövetségi legfelsőbb bíróság, Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatal – Közös piacszervezés – Gyümölcsök és zöldségek – Termesztett gombák – Forgalmazási előírások – A származási ország feltüntetése – A »származási ország« fogalma – A betakarítás helye szerinti ország – 1234/2007/EK rendelet – Az 113a. cikk (1) bekezdése – 1308/2013/EU rendelet – A 76. cikk (1) bekezdése – Az áruk nem preferenciális származására vonatkozó meghatározások – 2913/92/EGK rendelet – A 23. cikk (1) és (2) bekezdése – A 952/2013/EU rendelet – A 60. cikk (1) bekezdése – Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet – A 31. cikk b) pontja – Egy másik tagállamban elvégzett termelési szakaszok – Az élelmiszerek címkézése – A megtévesztésre alkalmas címkézés tilalma – 2000/13/EK irányelv – A 2. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja – 1169/2011/EU rendelet – A 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja – Az 1. cikk (4) bekezdése – A 2. cikk (3) bekezdése – Magyarázó információk”
I. Bevezetés
1. A jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel a Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság, Németország) négy, a fogyasztók részére frissen történő árusításra szánt gyümölcsök és zöldségek származási országára vonatkozó több uniós jogi rendelkezés értelmezésével kapcsolatos kérdést terjesztett elő.
2. E kérelmet egy, a Zentrale zur Bekämpfung unlauteren Wettbewerbs Frankfurt am Main eV (tisztességtelen verseny elleni küzdelemmel foglalkozó német egyesület, a továbbiakban: Zentrale) és a Prime Champ Deutschland Pilzkulturen GmbH (a továbbiakban: Prime Champ) között, egy arra irányuló keresettel kapcsolatos felülvizsgálati kérelemmel összefüggésben terjesztik elő, hogy az utóbbi szüntesse meg a Németországban betakarított termesztett gombák „Származási hely: Németország” megjelöléssel történő forgalmazását.
3. A Zentrale úgy véli, hogy a Prime Champ részéről e címkézés magyarázó információk nélküli használata a 2000/13/EK irányelv(2) 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja, illetve az 1169/2011/EU rendelet(3) 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében megtévesztő; e rendelkezések tiltják a fogyasztók megtévesztését az élelmiszerekkel kapcsolatos információkat illetően, amennyiben a termesztett gombák termesztésének és megművelésének lényeges szakaszai nem Németországban történtek.
4. Ebben az összefüggésben előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseivel a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy a fogyasztó megtévesztésének fent hivatkozott tilalma alapján lehet‑e azt kifogásolni, hogy valamely vállalkozás egy élelmiszer származási országát illetően magyarázó információk nélküli tájékoztatást adott, figyelemmel arra, hogy ezen élelmiszer előállításának lényeges szakaszaira más tagállamokban került sor, annak ellenére, hogy a vállalkozás az uniós jog címkézésre vonatkozó különös rendelkezései alapján nem volt köteles ilyen információk szolgáltatására. Álláspontom szerint nem.
II. Jogi háttér
A. Az uniós jog
1. A mezőgazdasági szabályozás
a) Az 1234/2007 rendelet
5. Az 1234/2007 rendelet(4) 113a. cikkének (1) bekezdése értelmében:
„A fogyasztók részére frissen történő árusításra szánt gyümölcs‑ és zöldségágazati termékeket kizárólag akkor lehet forgalmazni, ha azok épek, egészségesek és kereskedelmi minőségűek, továbbá ha fel van tüntetve a származási ország.”
b) Az 1308/2013 rendelet
6. Az 1234/2007 rendelet helyébe az 1308/2013/EU rendelet lépett.(5) Ennek a jelen ügyben releváns rendelkezései 2014. január 1‑jétől alkalmazandók.(6) E rendelet 76. cikkének (1) bekezdése lényegében az 1234/2007 rendelet 113a. cikke (1) bekezdésének tartalmát ismétli meg.
2. Vámjogszabályok
a) A 2913/92 rendelet
7. A 2913/92/EGK rendelet(7) (a továbbiakban: Közösségi Vámkódex) 23. cikke a következőképpen rendelkezik:
„(1) Valamely országból származó áruk a teljes egészében ebben az országban létrejött vagy előállított áruk.
(2) »Teljes egészében valamely országban létrejött vagy előállított áruk«:
[…]
b) az ott betakarított növényi termények;
[…]”
b) A 952/2013 rendelet
8. A Közösségi Vámkódex helyébe a 952/2013/EU rendelet(8) (a továbbiakban: Uniós Vámkódex) lépett. Ennek a jelen ügyben releváns rendelkezései 2016. június 1‑jétől alkalmazandók.(9)
9. Az Uniós Vámkódex 2. fejezetének címe: „Az áruk származása”. Az említett fejezet 1. szakaszának címe: „Nem preferenciális származás”. Az említett 1. szakasz hatályát meghatározó 59. cikk a következőképpen rendelkezik:
„A 60. és 61. cikk állapítja meg a szabályokat az áruk nem preferenciális származásának meghatározásához, a következők alkalmazásában:
c) egyéb, az áruk származásával kapcsolatos uniós intézkedések.” […]
10. Annak „A származás megszerzése” című 60. cikke lényegében a Közösségi Vámkódex 23. cikke (1) bekezdésének tartalmát veszi át.
c) A 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet
11. Az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendeletet(10) 2016. május 1‑jétől kell alkalmazni.(11) A 31. cikkének b) pontja lényegében a Közösségi Vámkódex 23. cikke (2) bekezdése b) pontjának a tartalmát veszi át.
3. A fogyasztóvédelmi szabályozás
a) A 2000/13 irányelv
12. A 2000/13 irányelv 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja azt mondja ki, hogy a címkézés és az alkalmazott módszerek nem lehetnek alkalmasak arra, hogy a vásárlót megtévesszék, különösen az élelmiszer származását illetően.
b) Az 1169/2011 rendelet
13. A 2000/13 rendelet helyébe az 1169/2011 rendelet lépett, amely 2014. december 13. óta alkalmazandó.(12)
14. E rendelet 1. cikkének (4) bekezdése így rendelkezik:
„E rendelet a meghatározott élelmiszerekre alkalmazandó külön uniós rendelkezésekben előírt jelölési követelmények sérelme nélkül alkalmazandó.”
15. Az említett rendelet 2. cikkének (3) bekezdése előírja:
„E rendelet alkalmazásában az élelmiszer származási országa az élelmiszernek a [Közösségi Vámkódex] 23–26. cikkével összhangban meghatározott származását jelenti.”(13)
16. Ugyanezen rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja, amely lényegében a 2000/13 irányelv 2. cikke (1) bekezdése a) pontja i. alpontjának tartalmát veszi át, a következőképpen szól:
„Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás nem lehet megtévesztő, különösen:
a) az élelmiszer jellemzői és különösen annak jellege, azonossága, tulajdonságai, összetétele, mennyisége, eltarthatósága, származási országa vagy eredetének helye, előállításának vagy termelésének módja tekintetében;”
B. A német jog
17. 2013‑ban a Lebensmittel‑, Bedarfsgegenstände‑ und Futtermittelgesetzbuch (az élelmiszerekről, a közszükségleti cikkekről és a takarmányokról szóló törvénykönyv; a továbbiakban: LFGB) 11. §‑a (1) bekezdése első és második mondata 1. pontjának az alkalmazandó változata alapján tilos volt az élelmiszerek megtévesztő elnevezéssel, adattal vagy csomagolással történő forgalomba hozatala vagy reklámozása, különösen az eredetről vagy származásról szóló, megtévesztésre alkalmas kijelentések alkalmazása. Ez a rendelkezés a 2000/13 irányelv 2. cikke (1) bekezdése a) pontja i. alpontjának az átültetését szolgálta.
18. Az LGFB 11. §‑a (1) bekezdése 1. pontjának hatályos változata az 1169/2011/EU rendelet 8. cikke (1) bekezdése értelmében vett felelős élelmiszeripari vállalkozó vagy importőr számára megtiltja az élelmiszereknek az azokra vonatkozó olyan információkkal történő forgalomba hozatalát vagy reklámozását, amelyek nem felelnek meg az 1169/2011/EU rendelet 7. cikkének (4) bekezdésével összefüggésben értelmezett 7. cikke (1) bekezdése követelményeinek.
III. Az alapeljárás, az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések és a Bíróság előtti eljárás
19. A Prime Champ termesztett gombákat termeszt és forgalmaz „Származási hely: Németország” megjelöléssel.
20. A gombák termesztése több lépésből áll. Először Belgiumban és Hollandiában mintegy hét‑tizenegy nap alatt összedarabolják és összekeverik a komposzthoz szükséges alapanyagokat. A termesztés második lépéseként Hollandiában öt‑hat nap alatt pasztörizálják és előkészítik a komposztot. Harmadik lépésben Hollandiában mintegy tizenöt nap alatt a komposztba fecskendezik a micéliumot (a gombaspórákat). A negyedik szakasz során Hollandiában megkezdik a termőtest tőzeg‑ és mészréteggel borított ládában történő növesztését, melynek során a gombák tíz‑tizenegy nap alatt 3 mm‑esre nőnek. A ládákat körülbelül tizenöt nap után Németországba szállítják, ahol a Prime Champ üzemében körülbelül egy‑öt nap után az első, majd körülbelül tíz‑tizenöt nap után a második betakarításra kerül sor.
21. A Zentrale további információk megadása hiányában megtévesztőnek tartja, hogy a gombák címkézésén a „Származási hely: Németország” megjelölést használják, mivel a termesztés és növekedés lényeges fázisaira, közelebbről a betakarítás előtti valamely termesztési ciklusra nem Németországban kerül sor, és a komposztot a gombákkal csak a betakarítást megelőző három vagy annál kevesebb nappal szállítják Németországba.
22. A Prime Champ részére 2013 decemberében küldött felszólítást követően a Zentrale azt kérte a Landgericht Ulmtól (ulmi regionális bíróság, Németország), hogy a Prime Champot bizonyos kényszerintézkedések terhe mellett tiltsák el attól, hogy termesztett gombákat „Származási hely: Németország” megjelöléssel kínáljon kereskedelmi forgalomban és/vagy forgalomba hozzon és/vagy reklámozzon.
23. E bíróság elutasította a Zentrale keresetét, amely fellebbezést nyújtott be e határozattal szemben.
24. A fellebbezést az Oberlandesgericht Stuttgart (stuttgarti regionális felsőbíróság, Németország) elutasította. E bíróság azt mondta ki, hogy jóllehet a „Származási hely: Németország” megjelölés megtévesztő, mivel az alapján a célközönség úgy értheti, hogy nem csak a betakarítás, hanem a termesztés teljes folyamata Németországban történt, mindazonáltal a Prime Champ a származási hely kifogásolt megjelölésére az uniós jog alapján köteles. Az 1234/2007 rendelet 113a. cikkének (1) bekezdése és az 1308/2013 rendelet 76. cikkének (1) bekezdése alapján ugyanis a növényi termékek származási országaként a betakarítás helye szerinti országot kell megadni, és ezért nem lehet a tisztességtelen versenyről szóló jogszabályok alapján azt felróni a Prime Champnak, hogy ezt az információt tüntette fel.
25. A Zentrale e határozattal szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett a Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság) elé.
26. Ez utóbbi bíróság pontosítja, hogy tekintettel arra, hogy az alapeljárás felperese az ismétlés veszélyére alapítja a jogsértés megszüntetése iránti keresetét, a felülvizsgálati kérelem csak akkor megalapozott, ha az alperes kifogásolt magatartása mind a vitatott tényállás időpontjában, azaz 2013‑ban, mind a felülvizsgálati kérelemről szóló határozat meghozatalának az időpontjában jogellenes volt.
27. A kérdést előterjesztő bíróság ezért azon a véleményen van, hogy a felülvizsgálati kérelemnek akkor lehet helyt adni, ha a Prime Champ által használt, származási országra vonatkozó megjelölés – figyelmen kívül hagyva annak a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról szóló szabályozás, vagyis az 1234/2007/EK rendelet 113a. cikkének (1) bekezdése és az 1308/2013/EU rendelet 76. cikkének (1) bekezdése szerinti kötelező jellegét – a 2000/13/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában, amelyet az LFGB 2013‑ban alkalmazandó változata 11. §‑a (1) bekezdése első és második mondatának 1. pontja ültetett át, és az 1169/2011/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a jelenleg hatályos LFGB 11. §‑a (1) bekezdésének 1. pontjával összefüggésben értelmezett a) pontjában megállapított, megtévesztő jelleg tilalmába ütközik.(14)
28. Ebben az összefüggésben a Bírósághoz 2017. december 7‑én érkezett, 2017. szeptember 21‑i határozatával a Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:
„1) A származási ország [1234/2007 rendelet] 113a. cikkének (1) bekezdése és az [1308/2013 rendelet] 76. cikkének (1) bekezdése szerinti fogalmának meghatározásához figyelembe kell‑e venni a [Közösségi] Vámkódex 23. és azt követő cikkeiben és az Uniós Vámkódex 60. cikkében foglalt fogalommeghatározásokat?
2) A belföldön betakarított termesztett gombák belföldi eredetűek‑e a [Közösségi Vámkódex] 23. cikke és [az Uniós Vámkódex] 60. cikkének (1) bekezdése értelmében, amennyiben a termesztés lényeges fázisaira az Európai Unió más tagállamában kerül sor, és a termesztett gombákat csak az első betakarítást megelőző három vagy annál kevesebb nappal korábban hozták belföldre?
3) Alkalmazni kell‑e a [2000/13 irányelv] 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában és az [1169/2011 rendelet] 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott megtévesztési tilalmat a származási hely [1234/2007 rendelet] 113a. cikkének (1) bekezdésében és az [1308/2013 rendelet] 76. cikkének (1) bekezdésében előírt feltüntetése során?
4) A [2000/13 irányelv] 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában és az [1169/2011 rendelet] 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjában tilalmazott megtévesztés elkerülése érdekében feltüntethetőek‑e az [1234/2007 rendelet] 113a. cikkének (1) bekezdésében és az [1308/2013 rendelet] 76. cikkének (1) bekezdésében előírt, a származási helyet magyarázó információk?”
29. A Zentrale, a Prime Champ, a német, a francia és az olasz kormány, valamint az Európai Bizottság terjesztett írásbeli észrevételeket a Bíróság elé. A 2019. január 23‑i tárgyaláson a francia és az olasz kormány kivételével ugyanezek a felek képviseltették magukat.
IV. Elemzés
A. Előzetes észrevételek
30. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett négy kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság a fogyasztók részére frissen történő árusításra szánt gyümölcsök és zöldségek, valamint származási országukra vonatkozó, három különböző területen – a mezőgazdasági szabályozás, a vámjogi szabályozás és a fogyasztóvédelmi szabályozás területén – előírt uniós jogi előírások közötti kapcsolattal összefüggésben tesz fel kérdést.
31. Közelebbről ezek az uniós jogi előírások először is a gyümölcsök és zöldségek forgalmazása érdekében a származási ország 1234/2007 rendelet 113a. cikkének (1) bekezdésében és 1308/2013 rendelet 76. cikkének (1) bekezdésében előírt feltüntetése, másodszor az áruk nem preferenciális származására vonatkozó meghatározások, amelyek a Közösségi Vámkódex 23–26. cikkében, valamint az Uniós Vámkódex 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 31–36. cikkével összefüggésben értelmezett 60. cikkében szerepelnek, harmadszor pedig a származási országot illetően a fogyasztó megtévesztésének tilalma, amelyet a 2000/13 irányelv 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja, valamint az 1169/2011 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja rögzít.
32. Előzetes döntéshozatalra előterjesztett első és második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság a gyümölcsök és zöldségek forgalmazása érdekében a származási ország mezőgazdasági szabályozás által előírt feltüntetése és a Vámkódexekben(15) előírt, az áruk nem preferenciális származására vonatkozó meghatározások közötti kapcsolatot illetően fogalmaz meg kérdést lényegében arra vonatkozóan, hogy a Prime Champ az alapeljárásban szereplő termesztett gombákon köteles‑e Németországot megjelölni származási országként (B. szakasz).
33. Még feltételezve is azt, hogy ez a helyzet, a kérdést előterjesztő bíróság harmadik és negyedik kérdésével azt kívánja megtudni, hogy a származási ország Prime Champ általi, arra vonatkozó magyarázó információk nélküli feltüntetése, hogy e termesztett gombák termesztésének lényeges szakaszaira más tagállamokban került sor, nem ellentétes‑e mégis a megtévesztés fogyasztóvédelmi szabályozásban előírt tilalmával (C. szakasz).(16)
34. Figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálati kérelem a kérdést előterjesztő bíróság szerint csak akkor lehet megalapozott, ha a Prime Champnak felrótt magatartás az uniós jog alapján mind a tényállás idején, 2013‑ban, mind pedig a felülvizsgálati kérelem alapján hozott határozat időpontjában(17) jogellenes volt, az előterjesztett kérdéseket mind a 2013‑ban, mind a jelenleg hatályos szabályozás alapján meg kell vizsgálni.
B. A „származási ország” mezőgazdasági szabályozásban hivatkozott fogalma és az áruk nem preferenciális származására vonatkozó, Vámkódexekben szereplő meghatározások közötti kapcsolatról (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első és második kérdés)
35. A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1234/2007 rendelet és 1308/2013 rendelet forgalmazási szabályokat tartalmaz a mezőgazdasági termékekre vonatkozóan. A fogyasztók részére frissen történő árusításra szánt gyümölcs‑ és zöldségágazati termékek forgalmazását illetően az 1234/2007 rendelet 113a. cikkének (1) bekezdése és az 1308/2013 rendelet 76. cikkének (1) bekezdése azt írja elő, hogy az ilyen termékek csak akkor forgalmazhatók, ha feltüntetik rajtuk a származási országot.
36. Sem az 1234/2007 rendelet, sem az 1308/2013 rendelet nem tartalmazza az e rendeletek értelmében vett „származási ország” fogalmának meghatározását. Ilyen meghatározás nem szerepel az 543/2011/EU végrehajtási rendeletben(18) sem.
37. E tekintetben első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság azt kívánja megtudni, hogy a gyümölcsök és zöldségek 1234/2007 rendelet 113a. cikkének (1) bekezdése és 1308/2013 rendelet 76. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „származási országának” meghatározása érdekében a Vámkódexekben szereplő, az áruk nem preferenciális származására vonatkozó meghatározásokra kell‑e hivatkozni (1. szakasz). Adott esetben második kérdésével arra keresi a választ, hogy a termesztett gombák betakarításának helye szerinti ország e meghatározások alapján azok származási országa‑e, amennyiben a termesztés lényeges szakaszaira más tagállamokban került sor (2. szakasz).
1. A Vámkódexekben előírt, az áruk nem preferenciális származására vonatkozó meghatározásoknak a mezőgazdasági szabályozásban hivatkozott „származási ország” fogalmának a meghatározása céljából történő alkalmazhatóságáról (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés)
38. Mindenekelőtt kiemelem, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy az uniós jog valamely rendelkezése jelentésének és tartalmának meghatározása érdekében annak olyan értelmezést kell tulajdonítani, amely figyelembe veszi annak kifejezéseit, szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit, amelynek az részét képezi.(19)
39. Ebből következik, hogy az 1234/2007 rendelet 113a. cikkének (1) bekezdésében és az 1308/2013 rendelet 76. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott „származási ország” fogalmát e rendelkezések és azon rendeletek értelmének és céljának a fényében kell értelmezni, amelyeknek az részét képezi. Amint arra a Zentrale rámutat, ezek nem hivatkoznak a Vámkódexekre a „származási ország” fogalmát illetően.
40. Meg kell ugyanakkor állapítani, hogy a Vámkódexek előírnak ilyen hivatkozást.
41. Az Uniós Vámkódex 59. cikkének c) pontja ugyanis azt mondja ki, hogy a 60. cikkben az áruk nem preferenciális származásának meghatározása kapcsán előírt szabályok alkalmazandók az egyéb, az áruk származásával kapcsolatos uniós intézkedésekre.
42. A Bizottsághoz hasonlóan úgy vélem, hogy az 1308/2013 rendelet 76. cikkének (1) bekezdését ilyen intézkedésnek kell tekinteni. E tekintetben rámutatok, hogy e 76. cikk (1) bekezdése az uniós jognak az áruk származásával kapcsolatos rendelkezése, amely az Uniós Vámkódex 59. cikkének c) pontja által e rendelkezés alkalmazhatósága kapcsán előírt egyetlen feltétel.
43. Ezt az érvet megerősíti az is, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó magas szintű fogyasztóvédelem biztosítását célzó(20) 1169/2011 rendelet a 2. cikkének (3) bekezdésében az áruk e rendelet értelmében vett származási országának feltüntetése kapcsán utal az áruk nem preferenciális származására vonatkozó, a Vámkódexekben szereplő meghatározásokra. Az említett rendelet (33) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy a jogalkotó részéről e hivatkozást az igazolja, hogy e meghatározások „az élelmiszer‑vállalkozások […] által jól [ismertek]”.
44. Amint arra a Prime Champ, a francia kormány és a Bizottság rámutat, az, hogy a jogalkotó úgy döntött, hogy a fogyasztók védelmét szolgáló 1169/2011 rendeletben hivatkozik ezekre a Vámkódexekből származó meghatározásokra, annak egyértelmű jele, hogy az ilyen hivatkozás alkalmazandó az 1234/2007 rendelet 113a. cikkének (1) bekezdése és az 1308/2013 rendelet 76. cikkének (1) bekezdése esetében is, amelyek hasonló fogyasztóvédelmi célt követnek.(21)
45. A Közösségi Vámkódexszel kapcsolatban megjegyzem, hogy az Uniós Vámkódex 59. cikke c) pontjának megfelelő rendelkezés nem szerepel ebben. Mindazonáltal úgy vélem, hogy ezen előbbi tartalmaz egy, az Uniós Vámkódex említett rendelkezésének megfelelő elvet. Az Uniós Vámkódex 59. cikke c) pontjának előkészítő munkálataiból ugyanis kitűnik, hogy e rendelkezés célja annak pontosítása, hogy a nem preferenciális származásra vonatkozó szabályok is az egyéb, az áruk származásával kapcsolatos uniós intézkedések alkalmazási körébe tartoznak, ami számomra azt jelenti, hogy ezen elvet a Közösségi Vámkódex is kimondta.(22)
46. A fentiekre figyelemmel el kell tehát utasítani a Zentrale által előadott azon érvet, amely szerint az, hogy az 1234/2007 és az 1308/2013 rendelet nem hivatkozik a Vámkódexekre a „származási ország” fogalmát illetően, kizárja azt, hogy az utóbbiakban szereplő meghatározásokat alkalmazni lehessen.
47. Következésképpen a Prime Champ‑hoz, a francia és az olasz(23) kormányhoz, valamint a Bizottsághoz hasonlóan azt javaslom, hogy a Bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre olyan választ adjon, amely szerint az 1234/2007 rendelet 113a. cikkének (1) bekezdését és az 1308/2013 rendelet 76. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a „származási ország” e rendelkezésekben említett fogalmának a meghatározása céljából a Közösségi Vámkódex 23–26. cikkében és az Uniós Vámkódex 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 31–36. cikkével összefüggésben értelmezett 60. cikkében szereplő, az áruk nem preferenciális származására vonatkozó meghatározásokra kell hivatkozni.
2. A Vámkódexekben előírt, az áruk nem preferenciális származására vonatkozó meghatározásoknak a termesztett gombák mezőgazdasági szabályozás értelmében vett származási országának a meghatározása céljából történő alkalmazásáról (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés)
48. A Prime Champ‑hoz, a francia és az olasz kormányhoz, valamint a Bizottsághoz hasonlóan úgy vélem, hogy a Vámkódexekben előírt, az áruk nem preferenciális származására vonatkozó meghatározások alapján a termesztett gombák származási országa a betakarításuk helye szerinti ország, még akkor is, ha a termesztés jelentős szakaszaira más tagállamban került sor, és a termesztett gombákat csak az első betakarítást megelőző három vagy annál kevesebb nappal korábban vitték a betakarítási területre.
49. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy abból az alapelvből kell kiindulni, hogy a mezőgazdasági piacok közös szervezéséről szóló 1234/2007 rendelet 113a. cikkének (1) bekezdésében és a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezéséről szóló 1308/2013 rendelet 76. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott „zöldség” kifejezés magában foglalja az alapeljárásban szereplőhöz hasonló termesztett gombákat.(24)
50. Ezt követően, az általam az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre adni javasolt válaszból kitűnik, hogy az e rendelkezések értelmében vett származási országot a Vámkódexekben előírt, az áruk nem preferenciális származására vonatkozó meghatározások alapján kell meghatározni.
51. E tekintetben a Közösségi Vámkódex 23. cikkének (1) bekezdése és az Uniós Vámkódex 60. cikkének (1) bekezdése azt írja elő, hogy a teljes egészében egyetlen országban vagy területen létrejött vagy előállított árut az abból az országból vagy területről származónak kell tekinteni. E tekintetben a Közösségi Vámkódex 23. cikke (2) bekezdésének a)–j) pontja, valamint a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikkének a)–j) pontja tartalmazza a teljes egészében egyetlen országban vagy területen létrejött vagy előállított árunak minősülő különböző áruk listáját.
52. A növényi terményeket illetően a Közösségi Vámkódex 23. cikke (2) bekezdésének b) pontjából kitűnik, hogy e termények teljes egészében a betakarítások helye szerinti országban jöttek létre. Ugyanezen rendelkezés szerepel a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikkének b) pontjában. Másként fogalmazva, e rendelkezésekből az következik, hogy a növényi terményeket teljes egészében a betakarításuk helye szerinti országból származónak tekintik.
53. E tekintetben a Bizottság, valamint a német kormány hangsúlyozza, hogy az alapeljárás atipikus jellegű, rámutatva, hogy a legtöbb esetben a friss gyümölcsök és zöldségek betakarítási helye szerinti ország jellegénél fogva ugyanaz az ország, ahol a termesztés betakarítást megelőző valamennyi szakaszára sor került.(25)
54. Ebben az összefüggésben a Bizottság a tárgyalás során kifejtette, hogy a termesztett gombák „határokon átnyúló” termesztése új keletű. Úgy tűnik, hogy 2015‑ben, amikor a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet szövegezésére sor került, a Bizottság nem gondolt e termesztési mód szabályozására. Amikor a tárgyaláson kérdést intéztek hozzá azon okot illetően, amely miatt az e termesztési módra vonatkozó szabályokat még mindig nem fogadták el, a Bizottság kifejtette, hogy az ilyen típusú eljárást még nem kellő mértékben mérlegelték jogalkotási síkon. A Prime Champ ugyanezen a tárgyaláson kifejtette, hogy 2012 óta alkalmazza ezt a termesztési módot, valamint hogy nem ő az egyetlen, mivel más vállalkozások is ezen eljárást követve folytatják a termelést.
55. Álláspontom szerint azonban e megfontolások nem teszik lehetővé a Közösségi Vámkódex 23. cikke (2) bekezdése b) pontjának szövegétől, valamint a 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikke b) pontjának szövegétől való eltérést, amelyek egyértelműen azt írják elő, hogy a növényi termények származási országa kizárólag betakarítási helyüktől függ. Amint azt a Bizottság kifejti, e rendelkezések alapján abból az elvből kell kiindulni, hogy a jogalkotó semmilyen jelentőséget nem tulajdonít annak a ténynek, hogy a betakarítást megelőzően több termesztési szakaszra is más tagállamban vagy tagállamokban került sor.
56. El kell tehát utasítani a Zentrale által előadott azon érvet, amely szerint a Közösségi Vámkódex 23. és 24. cikkének, valamint az Uniós Vámkódex egyenértékű rendelkezéseinek szerkezetéből az következik, hogy a Vámkódexekben előírt, az áruk nem preferenciális származására vonatkozó meghatározások alkalmazhatóságának az a feltétele, hogy az áru teljes egészében ugyanazon országban jöjjön létre vagy ott állítsák elő.
57. Ami közelebbről a Közösségi Vámkódex 24. cikkét és az Uniós Vámkódex 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 32. cikkével összefüggésben értelmezett 60. cikkében előírt egyenértékű rendelkezést illeti, azok nem eredményezhetnek ellentétes eredményt. Az azon áruk származására vonatkozó e rendelkezések, amelyek esetében több ország vagy terület vett részt a termesztésben, ugyanis nem alkalmazhatók az alapeljárásban szereplőkhöz hasonló friss zöldségekre.(26)
58. Következésképpen azt javaslom a Bíróságnak, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésre azt a választ adja, hogy az 1234/2007 rendelet 23. cikkének (1) bekezdését és (2) bekezdésének b) pontját, valamint az Uniós Vámkódex 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikkének b) pontjával összefüggésben értelmezett 60. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a termesztett gombák származási országa az e rendelkezések értelmében vett betakarítási helyük szerinti ország, függetlenül attól, hogy a termesztés lényeges szakaszaira az Unió más tagállamaiban került sor, valamint hogy a termesztett gombákat csak az első betakarítást megelőző három vagy annál kevesebb nappal korábban vitték a betakarítási területre.
C. A fogyasztóvédelmi szabályozásban előírt megtévesztés tilalma és a származási ország mezőgazdasági szabályozás által előírt feltüntetése közötti kapcsolatról (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik és negyedik kérdés)
1. Előzetes észrevételek
59. Emlékeztetek arra, hogy előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik és negyedik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy a származási ország Prime Champ általi, a termesztési helyre vonatkozó magyarázó információk nélküli feltüntetése ellentétes‑e a fogyasztó megtévesztésének a 2000/13 irányelv 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában, valamint az 1169/2001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjában szereplő tilalmával.
60. E tekintetben az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság lényegében mindenekelőtt azt kívánja megtudni, hogy a származási ország mezőgazdasági szabályozás által előírt feltüntetése lex specialisnak tekintendő‑e a megtévesztés tilalmára vonatkozó szabályhoz képest, aminek eredményeként az utóbbi nem alkalmazandó a származási ország meghatározására (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdés). Amennyiben a Bíróságnak e kérdést úgy kellene megválaszolnia, hogy a származási ország mezőgazdasági szabályozás által előírt feltüntetése párhuzamosan alkalmazandó a megtévesztés tilalmával, a kérdést előterjesztő bíróság ezt követően azt kívánja megtudni, hogy lehetséges‑e magyarázó információk hozzáadása a fogyasztó fent hivatkozott rendelkezések értelmében vett megtévesztésének elkerülése érdekében (az előzetes döntéshozatalra előterjesztett negyedik kérdés).(27)
61. Az utóbbi kérdés ilyen megfogalmazásban azonban álláspontom szerint nem döntő annak megállapítása szempontjából, hogy a származási ország Prime Champ által magyarázó információk nélküli feltüntetése ellentétes‑e a fogyasztó megtévesztésének tilalmával. Vitathatatlanul az lenne, ha a mezőgazdasági szabályozás kimerítő jelleggel szabályozná a gyümölcsök és zöldségek származási országát.(28) Márpedig álláspontom szerint nem ez a helyzet.
62. A mezőgazdasági szabályozás egyik eleme sem gátolja meg ugyanis a vállalkozást abban, hogy a származási hely feltüntetése mellett magyarázó információkat helyezzen el, amennyiben ezek önmagukban nem tévesztik meg a fogyasztót. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája 11. cikkének (1) bekezdésében szereplő véleménynyilvánítás szabadságához fűződő – a „kereskedelmi kommunikációt” is védő – alapjog gyakorlása csak törvény által korlátozható a Charta 52. cikke (1) bekezdésének megfelelően.
63. E megfontolásokra figyelemmel a negyedik kérdést úgy kell értelmezni, hogy azzal a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy az ilyen magyarázó információk hiánya a 2000/13 irányelv 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja, valamint az 1169/2011 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében megtévesztő‑e.(29)
64. E tekintetben, annak érdekében, hogy a kérdést előterjesztő bíróság részére az előtte folyamatban lévő ügy eldöntéséhez hasznos választ adjon, véleményem szerint elegendő, ha a Bíróság e negyedik kérdés megválaszolására szorítkozik. Még feltételezve is ugyanis azt, hogy az 1169/2011 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja és a 2000/13 irányelv 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja alkalmazható, akkor is úgy vélem, amint azt kifejtem az alábbiakban, hogy a származási hely feltüntetésénél a magyarázó információk elhelyezésének elmulasztása, amint az az alapeljárásban történt, semmiképpen sem megtévesztő a hivatkozott rendelkezések értelmében.(30)
65. Ennélfogva indítványom további részében azon indokok rövid ismertetésére szorítkozom, amelyek miatt komoly kétségeim vannak e rendelkezéseknek az alapeljárásban szereplőhöz hasonló helyzetben való alkalmazhatóságát illetően (2. szakasz), mielőtt válaszolnék az előzetes döntéshozatalra előterjesztett negyedik kérdésre (3. szakasz).
2. Az 1169/2011 rendelet 7. cikke (1) bekezdése a) pontjának és a 2000/13 irányelv 2. cikke (1) bekezdése a) pontja i. alpontjánakaz alkalmazhatóságáról
66. A kérdést előterjesztő bírósághoz hasonlóan úgy vélem, hogy az 1169/2011 rendelet 1. cikkének (4) bekezdésére tekintettel kell megválaszolni azt a kérdést, hogy a származási ország mezőgazdasági szabályozás által előírt feltüntetése lex specialisnak tekintendő‑e a megtévesztés tilalmára vonatkozó szabályhoz képest. Ebben a rendelet hatályát szabályozó cikkben az szerepel, hogy a rendelet a meghatározott élelmiszerekre alkalmazandó külön uniós rendelkezésekben előírt jelölési követelmények sérelme nélkül alkalmazandó.(31)
67. Tekintettel az 1169/2011 rendelet (8) preambulumbekezdésére, amely szerint „[a]z általános jelölési előírásokat olyan rendelkezések egészítik ki, amelyeket […] az élelmiszerek bizonyos csoportjaira alkalmazni kell”, álláspontom szerint e rendelet 1. cikkének (4) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az főszabály szerint párhuzamosan alkalmazandó a bizonyos élelmiszerekre alkalmazandó különös rendelkezésekkel.
68. Ezen előfeltevés kapcsán azonban bizonyos korlátokat kell rögzíteni.
69. E tekintetben a tárgyalás során a Bizottság lényegében arra hivatkozott, hogy az 1169/2011 rendelet 1. cikke (4) bekezdésének szó szerinti, teleologikus és rendszertani értelmezése alapján a „sérelme nélkül” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az 1169/2011 rendelet párhuzamosan alkalmazandó a bizonyos élelmiszerekre alkalmazandó különös rendelkezésekkel, amennyiben ezek nem ellentétesek az 1169/2011 rendeletben rögzített rendelkezésekkel. Ahogy én értem a Bizottság érvét, ez az ellentmondás kizárólag abban az esetben áll fenn, ha a különös rendelkezések alkalmazása megakadályozza az 1169/2011 rendelet párhuzamos alkalmazását. A jelen ügyben a Bizottság úgy véli, hogy ilyen ellentmondás nem áll fenn, mivel a „Származási hely: Németország” megjelölést lehet magyarázó információk elhelyezése mellett alkalmazni.(32)
70. A Bizottság észrevételeivel ellentétben úgy vélem, hogy meggyőző érvek támaszthatják alá azt az álláspontot, amely szerint az 1169/2011 rendelet 1. cikkének (4) bekezdése nem korlátozódik azon helyzetekre, amelyekben a Bizottság által hivatkozott értelemben vett valódi ellentmondás áll fenn.
71. Az a tény ugyanis, hogy az 1169/2011 rendelet a címkézésre vonatkozó különös rendelkezések sérelme nélkül alkalmazandó, azt jelenti, hogy e rendelet nem akadályozhatja meg az ilyen különös rendelkezések alkalmazását. Ennélfogva az 1169/2011 rendelet 1. cikkének (4) bekezdése álláspontom szerint lényegében a lex specialis elvét fejezi ki.
72. Ezen elv alapján úgy vélem, hogy az 1169/2011 rendelet párhuzamos alkalmazása is kizárt, mivel az megfosztana egy a címkézés területére vonatkozó különös rendelkezést a hatékony érvényesülésétől.
73. Véleményem szerint ez lenne a helyzet, ha az 1169/2011 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja alkalmazandó lenne olyan helyzetre, mint amelyről az alapügyben szó van. Az 1308/2013 rendelet 76. cikkének (1) bekezdése egy az 1169/2011 rendelet(33) 1. cikkének (4) bekezdése értelmében vett címkézés területén rögzített különös rendelkezés, és amint azt a jelen indítvány 3. szakaszában, különösen a 82. és 83. pontban kifejtem, úgy vélem, hogy a jogalkotó egyértelműen meghatározta az 1308/2013 rendelet 76. cikkének (1) bekezdésében, hogy a friss gyümölcsök és zöldségek származási országa a betakarításuk helye szerinti ország.
74. Ha ugyanakkor az 1169/2011 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontját oly módon kellene alkalmazni, hogy a származási ország 1308/2013 rendelet 76. cikkének (1) bekezdésén alapuló feltüntetése az előbbi rendelkezés értelmében véve megtévesztő lehetne, az álláspontom szerint megfosztaná az 1308/2013 rendelet 76. cikkének (1) bekezdését a hatékony érvényesülésétől.
75. A 2000/13 irányelvet illetően megjegyzem, hogy az 1169/2011 rendelet 1. cikkének (4) bekezdésével egyenértékű rendelkezés nem szerepel az említett irányelvben. Mindazonáltal úgy vélem, hogy az e cikkben szereplőnek megfelelő elv a 2000/13 irányelvre is alkalmazandó. Az 1169/2011 rendelet előkészítő munkálatainak egyetlen eleme sem utal ugyanis arra, hogy az módosítani kívánta volna az irányelvet ebben a tekintetben, ennélfogva 1. cikkének (4) bekezdését úgy kell értelmezni, mint amely a 2000/13 irányelv alapján már alkalmazandó lex specialis elvét kodifikálja. Másként fogalmazva, úgy vélem, hogy az 1169/2011 rendeletre tekintettel fent kifejtettekhez hasonló megfontolásokra lehet hivatkozni a 2000/13 irányelv 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjára vonatkozóan az 1234/2007 rendelet 113a. cikkének (1) bekezdésére tekintettel.
3. Az 1169/2011 rendelet 7. cikke (1) bekezdése a) pontjának és a 2000/13 irányelv 2. cikke (1) bekezdése a) pontja i. alpontjánakaz alkalmazásáról
76. Az 1169/2011 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja megtiltja, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás a származási országot illetően megtévessze a fogyasztót.
77. Mindenekelőtt úgy vélem, hogy e tilalom kiterjed a megtévesztő mulasztásokra. Az „élelmiszerekre vonatkozó tájékoztatás” fogalmát ugyanis e rendelet 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja úgy határozza meg, hogy az a „valamely élelmiszerre vonatkozó, a címke vagy kísérő dokumentum, illetve bármilyen egyéb eszköz – beleértve a modern technológiai eszközöket vagy a szóbeli közlést – segítségével a végső fogyasztó számára elérhetővé tett információ”. Még ha e meghatározás formailag nem is vonatkozik a mulasztásokra, abból az elvből kell kiindulni, hogy azok annak hatálya alá tartoznak, mivel alkalmasak arra, hogy a származási országot illetően megtévesszék a fogyasztókat.(34)
78. Ami a fogyasztó „megtévesztésének” az 1169/2011 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett fogalmát illeti, megjegyzem, hogy e rendelkezés nem tartalmazza annak meghatározását. Mindazonáltal álláspontom szerint a megtévesztő mulasztások 2005/29 irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében szereplő meghatározásához hasonlóan úgy kell értelmezni az e rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontjában hivatkozott „megtévesztés” fogalmát, hogy az magában foglalja az átlagfogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges jelentős információk kihagyását, és ezáltal – a körülményektől függően – ténylegesen vagy valószínűsíthetően ahhoz vezet, hogy az átlagfogyasztó olyan ügyleti döntést hoz, amelyet egyébként nem hozott volna.
79. Még ha ugyanis e meghatározás nem is szerepel az 1169/2011 rendeletben, megjegyzem, hogy jellegüknél fogva kizárólag azon lényeges mulasztások alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére, amelyek esetében az átlagfogyasztónak szüksége van az információkra. Egyébiránt, amint a jelen indítvány 34. lábjegyzetében elmagyaráztam, az 1169/2011 rendelet a 2005/29 irányelvhez hasonlóan a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítását célozza.
80. Végül megjegyzem, hogy az 1169/2011 rendelet 2. cikkének (3) bekezdése azt írja elő, hogy az élelmiszer e rendelet értelmében vett származási országa az áruknak a Vámkódexekben előírt, az áruk nem preferenciális származására vonatkozó meghatározásokkal összhangban meghatározott származását jelenti.
81. Álláspontom szerint a származási ország Vámkódexekben előírt meghatározásoknak megfelelő feltüntetése kapcsán a magyarázó információk jelen ügyben szereplőhöz hasonló hiányát nem lehet úgy tekinteni, mint az átlagfogyasztó számára jelentős információt, amely alkalmas arra, hogy őt az 1169/2011 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében megtévessze.
82. A jogalkotó ugyanis az 1169/2011 rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében a Vámkódexekre hivatkozva egyértelműen és pontosan meghatározta az élelmiszer e rendelet értelmében vett származási országát.(35) A növényi terményeket illetően a jogalkotó konkrétabban azt mondta ki, hogy e termények származási országa a betakarítási helyük szerinti ország. E döntéssel a jogalkotó ugyanakkor úgy is döntött, hogy nem tulajdonít jelentőséget annak, hogy az ilyen termények termesztésére elvben különböző országokban is sor kerülhet. E tekintetben emlékeztetek arra, hogy a jogalkotó azt követően is fenntartotta ezt a szabályt, hogy tudomást szerzett a termesztett gomba „határokon átnyúló” termesztési módjáról.
83. Ennélfogva úgy kell tekinteni, hogy az 1169/2011 rendelet 7. cikke (1) bekezdése a) pontjának, 2. cikke (3) bekezdésének és a Vámkódexekben előírt, az áruk nem preferenciális származására vonatkozó meghatározásoknak az együttes olvasatából az következik, hogy az ilyen információk nem tekinthetők jelentősnek az átlagfogyasztó számára.(36)
84. E következtetést ezenfelül alátámasztja az, hogy a Bizottság más, a származási ország feltüntetésére vonatkozó rendelkezéseket csak a friss, hűtött vagy fagyasztott sertés‑, juh‑, kecske‑ és baromfihús vonatkozásában fogadott el. Konkrétabban ilyen szabályokat az 1337/2013/EU végrehajtási rendelet(37) ír elő azzal az indokkal, hogy a Vámkódexekben előírt, az áruk nem preferenciális származására vonatkozó meghatározások alkalmazása nem tájékoztatja a fogyasztókat megfelelően a hús eredetéről, figyelemmel azokra a helyzetekre, amikor a hús különböző országokban született, nevelt és levágott állatokból származik.(38)
85. Noha teljes mértékben meg tudom érteni a Zentrale azon érvét, amely szerint a fogyasztókat tájékoztatni kell arról, ha egy termény jelentős termesztési szakaszaira különböző országokban kerül sor, a fentiekre tekintettel meg kell állapítani, hogy a jogalkotó nem tartotta jelentősnek ezeket az információkat, és ezáltal alkalmasnak arra, hogy az 1169/2011 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a származási országot illetően megtévesszék a fogyasztókat.
86. El kell tehát utasítani a Bizottság által előadott azon érvet, amely szerint a nemzeti bíróságoknak kell dönteniük arról a kérdésről, hogy konkrét esetekben a származási ország alapeljárásban szereplőhöz hasonló feltüntetése konkrétan a fogyasztó megtévesztését eredményezi‑e. Ez az álláspont ugyanis sértheti a jogalkotó fent felidézett választási szabadságát.
87. Ami a 2000/13 irányelv 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontját illeti, úgy vélem, hogy e rendelkezésre a fent kifejtettekhez hasonló megfontolásokat kell alkalmazni. E tekintetben megjegyzem, hogy bár a 2000/13 irányelv nem tartalmazza az ezen irányelv értelmében vett származási ország fogalmát,(39) e körülmény nem vezethet ellentétes eredményre, tekintettel arra, hogy e meghatározást továbbra is előírja az 1234/2007 rendelet 113a. cikke (1) bekezdésének és a Közösségi Vámkódex 23. cikke (2) bekezdése b) pontjának együttes olvasata. Ebből következik, hogy az áruk nem preferenciális származására vonatkozó, a Közösségi Vámkódexben előírt meghatározásoknak megfelelő címkézés sem megtévesztő a 2000/13 irányelv 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja értelmében.
88. Következésképpen azt javasolom a Bíróságnak, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett negyedik kérdésre azt a választ adja, hogy az 1169/2011 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontját és a 2000/13 irányelv 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontját úgy kell értelmezni, hogy nem minősül az e rendelkezések értelmében vett „megtévesztésnek” az, ha nem nyújtanak a fogyasztó számára magyarázó információkat a származási országnak az áruk nem preferenciális származására vonatkozó, a Vámkódexekben előírt meghatározásoknak megfelelő feltüntetése mellett.
V. Végkövetkeztetés
89. A fenti megfontolásokra tekintettel azt javasolom a Bíróságnak, hogy a Bundesgerichtshof (szövetségi legfelsőbb bíróság, Németország) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre a következő választ adja:
1) A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22‑i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) 113a. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a „származási ország” e rendelkezésben említett fogalmának meghatározása céljából a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12‑i 2913/92/EGK tanácsi rendelet 23–26. cikkében szereplő, az áruk nem preferenciális származására vonatkozó meghatározásokra kell hivatkozni.
A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17‑i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 76. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a „származási ország” e rendelkezésben említett fogalmának meghatározása céljából az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9‑i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2015. július 28‑i (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 31–36. cikkével összefüggésben értelmezett 60. cikkében szereplő, az áruk nem preferenciális származására vonatkozó meghatározásokra kell hivatkozni.
2) A 2913/92 rendelet 23. cikkének (1) bekezdését és (2) bekezdésének b) pontját, valamint a 952/2013 rendelet (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 31. cikkének b) pontjával összefüggésben értelmezett 60. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a termesztett gombák származási országa a betakarításuk helye szerinti ország, függetlenül attól, hogy a termesztés lényeges szakaszaira az Európai Unió más tagállamaiban került sor, valamint hogy a termesztett gombákat csak az első betakarítást megelőző három vagy annál kevesebb nappal korábban vitték a betakarítási területre.
3) A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25‑i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke (1) bekezdésének a) pontját úgy kell értelmezni, hogy nem minősül az e rendelkezés értelmében vett „megtévesztésnek” az, ha nem nyújtanak a fogyasztó számára magyarázó információkat a származási országnak az áruk nem preferenciális származására vonatkozó, a 2913/92 rendelet 23–26. cikkében és a 952/2013 rendelet 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 31–36. cikkével összefüggésben értelmezett 60. cikkében előírt meghatározásoknak megfelelő feltüntetése mellett.
Az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20‑i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontját úgy kell értelmezni, hogy nem minősül az e rendelkezés értelmében vett „megtévesztésnek” az, ha nem nyújtanak a fogyasztó számára magyarázó információkat a származási országnak az áruk nem preferenciális származására vonatkozó, a 2913/92 rendelet 23–26. cikkében előírt meghatározásoknak megfelelő feltüntetése mellett.