A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hatodik tanács)
2023. november 16.(*)
„Előzetes döntéshozatal – Vámunió – Közös Vámtarifa – Kombinált Nómenklatúra – Vámtarifaszámok – 2304 és 2309 vámtarifaszám – Szójadara”
A C‑366/22. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Pécsi Törvényszék (Magyarország) a Bírósághoz 2022. június 7‑én érkezett, 2022. április 29‑i határozatával terjesztett elő
a Viterra Hungary Kft.
és
a Nemzeti Adó‑ és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (hatodik tanács),
tagjai: T. von Danwitz tanácselnök, P. G. Xuereb (előadó) és I. Ziemele bírák,
főtanácsnok: G. Pitruzzella,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
tekintettel az írásbeli szakaszra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– a Viterra Hungary Kft. képviseletében Balog B., Kelemen D. és Várszegi Z. ügyvédek,
– a magyar kormány képviseletében Biró‑Tóth Zs., Fehér M. Z. és Szíjjártó K., meghatalmazotti minőségben,
– az Európai Bizottság képviseletében Béres B. és M. Salyková, meghatalmazotti minőségben,
tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
meghozta következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendeletnek (HL 1987. L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) a 2016. október 6‑i (EU) 2016/1821 bizottsági végrehajtási rendeletből (HL 2016. L 294., 1. o.; helyesbítések: HL 2016. L 329., 119. o.; HL 2017. L 150., 19. o.) eredő változata szerinti I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 2304 és 2309 vámtarifaszámának értelmezésére vonatkozik.
2 E kérelmet a Viterra Hungary Kft. és a Nemzeti Adó‑ és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (Magyarország) között, az e társaság által Magyarországra importált, szójadaraként meghatározott áru tarifális besorolása tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő.
Jogi háttér
A HR
3 A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszert (a továbbiakban: HR) a Vámigazgatások Világszervezete (WCO) keretében a harmonizált áruleíró és kódrendszerről szóló, 1983. június 14‑én Brüsszelben aláírt nemzetközi egyezmény hozta létre, amely egyezményt – annak 1986. június 24‑én kelt módosító jegyzőkönyvével együtt – az Európai Gazdasági Közösség nevében az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL 1987. L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá. A HR magyarázó megjegyzéseket a WCO dolgozza ki ezen egyezmény rendelkezéseinek megfelelően.
4 Ezen egyezmény 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának 2) alpontja értelmében minden szerződő fél kötelezettséget vállal arra, hogy alkalmazza a HR általános értelmezési szabályait, valamint annak áruosztályait és árucsoportjait, továbbá az alszámai valamennyi megjegyzését, és nem módosítják az áruosztályok, árucsoportok, vámtarifaszámok és vámtarifaalszámok szövegének terjedelmét.
5 A HR‑nek „Az élelmiszeripar melléktermékei és hulladékai; elkészített állati takarmány” címet viselő 23. árucsoportja magában foglalja az árucsoporthoz tartozó 1. sz. megjegyzést, amelynek szövege a következő:
„A 2309 vtsz. alá kell besorolni a máshol nem említett, állati takarmányozásra szolgáló olyan termékeket, amelyeket a növényi vagy állati eredetű anyagok feldolgozása során nyernek, miközben az eredeti anyag elveszti lényeges jellemzőit, de nem sorolható be ide az ilyen feldolgozás során keletkező növényi hulladék, maradék és melléktermék.”
6 A HR 23. árucsoportjára vonatkozó magyarázó megjegyzésekben szereplő általános megjegyzések szövege a következő:
„Ide tartozik az élelmiszeriparban használt növényi anyagokból és bizonyos állati eredetű termékekből származó különféle melléktermék és hulladék. E termékek legtöbbjét főképpen állati takarmánynak használják fel, akár magában, akár más anyagokkal keverve, habár néhányuk emberi fogyasztásra is alkalmas. Néhány terméket (pl. borseprő, tisztítatlan borkő, olajpogácsa) ipari célokra is felhasználnak.
[…]”
7 A HR 2304 vámtarifaszámhoz fűzött magyarázó megjegyzés, amely a „Szójababolaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) alakban is” címet viseli, a következőket írja elő:
„E vtsz. alá tartozik a szójababból oldószerekkel vagy présben vagy, centrifugán az olaj kivonása után visszamaradó olajpogácsa és más szilárd maradék. Ezek a maradékok értékes állati takarmányok.
Az ide tartozó maradékok lehetnek tábla (lepény), dara vagy labdacs (pellet) alakban […].
Ide tartozik az emberi fogyasztásra alkalmas, szerkezetileg nem módosított zsírtalanított szójababliszt is.
Nem tartozik ide:
[…]
b) Fehérje‑sűrítmény, amelyet a zsírtalanított (élelmiszerkészítményekben adalékanyagként használt) szójababliszt egyes alkotórészeinek eltávolításával nyertek (2106 vtsz.).”
8 A HR 2309 vámtarifaszámhoz fűzött magyarázó megjegyzés, amely az „Állatok etetésére szolgáló készítmény” címet viseli, a következőket mondja ki.
„E vtsz. alá tartoznak az édesített takarmány és a különböző tápanyagok keverékéből álló, elkészített állati takarmányok, amelyeket arra szántak, hogy
[…]
(2) a mezőgazdasági egységek (gazdaságok) által az állatok mindennapi etetésére előállított takarmányokat megfelelő szerves vagy szervetlen anyagokkal kiegészítsék (kiegészítő takarmányok); vagy
(3) a teljes vagy a kiegészítő takarmányok elkészítésében használják fel.
[…]
Nem tartozik ide:
[…]
c) Az olyan készítmények, amelyek különösen az alkotórészek tulajdonsága, tisztasága és aránya, az előállítás során megkívánt higiéniai követelmények és a csomagoláson lévő utasítás, ahol ez szükséges, vagy a használatra vonatkozó más tájékoztatás szerint egyformán felhasználhatók állati tápláléknak vagy emberi fogyasztásra (elsősorban 1901 és 2106 vtsz.).
[…]”
A KN
9 Amint az a 2000. január 31‑i 254/2000/EK tanácsi rendelettel (HL 2000. L 28., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 9. kötet, 357. o.) módosított 2658/87 rendelet 1. cikkének (1) bekezdéséből következik, az Európai Unióba importált áruk tarifális besorolását az Európai Bizottság által létrehozott Kombinált Nómenklatúra szabályozza. E rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerint ezen Nómenklatúra átveszi a HR hat számjegyű vámtarifaszámait és vámtarifaalszámait, a hetedik és nyolcadik számjegyet pedig a KN‑alszámok részére tartja fenn.
10 A 2658/87 rendelet 12. cikkének (1) bekezdése alapján a Bizottság minden évben rendelettel elfogadja a Kombinált Nómenklatúra egységes szerkezetű változatát a Közös Vámtarifa vonatkozó autonóm és szerződéses vámtételeivel együtt, amint az az Európai Unió Tanácsa vagy a Bizottság által elfogadott intézkedésekből következik. E rendeletet legkésőbb október 31‑ig ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és azt a következő év január 1‑től kell alkalmazni.
11 A Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik, hogy a Kombinált Nómenklatúrának az alapügyben alkalmazandó változata a 2016/1821 végrehajtási rendeletből eredő változat.
12 A KN értelmezésére vonatkozó általános szabályok értelmében, amelyek e végrehajtási rendelet I. melléklete első része I. szakaszának A. címe alatt találhatók:
„Az áruknak a [KN‑be] történő besorolására a következő elvek az irányadók.
1. Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó Megjegyzések alapján, valamint – ha az adott vámtarifaszám vagy Megjegyzés eltérően nem rendelkezik – a következő rendelkezések alapján kell meghatározni.
2. a) A vámtarifaszámok szövegében valamely árura történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az a nem teljesen kész vagy befejezetlen árura is vonatkozik, amennyiben a nem teljesen kész vagy befejezetlen áru a bemutatásakor rendelkezik a kész‑ vagy befejezett áru lényeges jellemzőivel. Az ilyen hivatkozást továbbá úgy kell érteni, hogy arra a kész‑, illetve befejezett árura vagy az e szabály alapján késznek, illetve befejezettnek minősítendő árura is vonatkozik, amelyet összeszereletlen vagy szétszerelt állapotban hoznak be vagy mutatnak be.
[…]
4. Azt az árut, amelyet az előző szabályok szerint nem lehet besorolni, a hozzá legjobban hasonlító árura vonatkozó vámtarifaszám alá kell besorolni.
[…]”
13 A KN „Vámtarifa” címet viselő második része magában foglalja az „Élelmiszer‑készítmények; italok, alkoholtartalmú folyadékok és ecet; dohány és elkészített dohánypótlók” címet viselő IV. áruosztályt, amelyben „Az élelmiszeripar melléktermékei és hulladékai; elkészített állati takarmány” címet viselő 23. árucsoport szerepel. Ezen árucsoport 1. megjegyzése előírja:
„A 2309 vtsz. alá kell besorolni a máshol nem említett, állati takarmányozásra szolgáló olyan termékeket, amelyeket a növényi vagy állati eredetű anyagok feldolgozása során nyernek, miközben az eredeti anyag elveszti lényeges jellemzőit, de nem sorolható be ide az ilyen feldolgozás során keletkező növényi hulladék, maradék és melléktermék.”
14 Az ezen 23. árucsoportban található 2304 vámtarifaszám szövege a következő:
KN‑kód | Az áru megnevezése | Szerződéses vámtétel (%) | Kieg. mértékegység |
2304 00 00 | Szójababolaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) alakban is | mentes | – |
15 A 2309 vámtarifaszám felépítése a következő:
KN‑kód | Az áru megnevezése | Szerződéses vámtétel (%) | Kieg. mértékegység |
2309 | Állatok etetésére szolgáló készítmény |
|
|
2309 10 | – Kutya‑ vagy macskaeledel a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve |
|
|
[…] |
|
|
|
2309 90 | – Más |
|
|
2309 90 10 | – – Hal vagy tengeri emlős részeit tartalmazó oldat | 3,8 | – |
2309 90 20 | – – Az ezen árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 5. pontjában említett termékek | mentes | – |
| – – Más, beleértve az előkeveréket is: |
|
|
| – – – A 1702 30 50, a 1702 30 90, a 1702 40 90, a 1702 90 50 és a 2106 90 55 alszámok alá tartozó keményítő‑, szőlőcukor‑, szőlőcukorszirup‑, maltodextrin‑ vagy maltodextrinszirup‑, vagy tejtermék‑tartalommal: |
|
|
| – – – – Keményítő‑, szőlőcukor‑, szőlőcukorszirup‑, maltodextrin‑ vagy maltodextrinszirup‑tartalommal: |
|
|
| – – – – – Keményítőtartalom nélkül vagy legfeljebb 10 tömegszázalék keményítőtartalommal: |
|
|
2309 90 31 | – – – – – – Tejtermék‑tartalom nélkül vagy kevesebb mint 10 tömegszázalék tejtermék‑tartalommal | 23 €/t […] | – |
[…] |
|
|
|
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
16 Az alapeljárás felperese, a Viterra Hungary egy Brazíliából származó, „szójadara” elnevezésű áru (a továbbiakban: szóban forgó termék) szabad forgalomba bocsátását kérte, amelyet a KN 2304 vámtarifaszám alá sorolt be.
17 A Nemzeti Adó‑ és Vámhivatal Szakértői Intézete (Magyarország) (a továbbiakban: szakértői intézet) megvizsgálta az ezen áruból vett mintát.
18 E szakértői intézet mindenekelőtt rögzítette, hogy a szóban forgó termék takarmányként kerül felhasználásra. Ezt követően megállapította, hogy az alapeljárás felperesének nyilatkozatai szerint e termék előállítása több fázisból áll, először is, a szójabab megtisztítása és az idegen anyagok eltávolítása, másodszor, az anyag olajkinyerés elősegítése céljából való aprítása és feltárása, harmadszor, az anyag kondicionálása és előmelegítése, negyedszer, az anyag normál hexán zsíroldószerrel történő olajtalanítása, amíg a szójadara olajtartalma a minimálisra nem csökken, ötödször, az olaj és az oldószer vízgőz‑desztillációval történő szétválasztása, hatodszor, az anyag hőkezelése, melynek során a darát főzik, és elpárologtatják belőle az oldószert (hexán), hetedszer pedig az anyag szárítása és hűtése.
19 A szakértői intézet végül megállapította, hogy a toszterezésnek nevezett hőkezelés a hexán eltávolítására és az antinutritív anyagok inaktiválására irányul, mivel azok károsak a környezetre, valamint az emberi és állati egészségre. Ezen intézet szerint a toszterezés megváltoztatja a termék beltartalmi értékeit. Az antinutritív anyagok inaktiválása lehetővé teszi e termék takarmányként történő felhasználását és a tarifális besorolás szempontjából fontos tényezőnek minősül.
20 A szakértői intézet arra a következtetésre jutott, hogy a szóban forgó termék szójababolaj hexános extrakcióval történő kivonása során keletkező, hőkezelt, csökkentett olajtartalmú növényi maradék további feldolgozásával keletkező készítmény. Szakvéleményében úgy foglalt állást, hogy e terméket a KN 2309 vámtarifaszám alá kell besorolni.
21 2019. augusztus 1‑jei határozataival, amelyek a szakértői intézet megállapításain és a 2016. március 3‑i Customs Support Holland ítéleten (C‑144/15, EU:C:2016:133, 22., 36. és 38. pont) alapultak, az elsőfokú adóhatóság úgy ítélte meg, hogy a Viterra Hungary által javasolt tarifális besorolás nem helyes, és hogy a szóban forgó terméket a KN 2309 vámtarifaszám alá kell besorolni. Következésképpen az adóhatóság vám‑ és áfakülönbözetet állapított meg a Viterra Hungary terhére.
22 A Viterra Hungary a Nemzeti Adó‑ és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága előtt arra hivatkozva vitatta e határozatokat, hogy az elsőfokú adóhatóság tévesen állapította meg, hogy teljesültek a 2016. március 3‑i Customs Support Holland ítéletben (C‑144/15, EU:C:2016:133) rögzített azon feltételek, amelyek relevánsak ahhoz, hogy valamely termék a KN 2309 vámtarifaszám alá legyen besorolható. Az alapeljárás felperese szerint ugyanis a szóban forgó termék nem kizárólagosan takarmányozásra szolgál, nem minősül készítménynek, és nem esett át az ezen ítélet értelmében vett végleges feldolgozáson.
23 A Nemzeti Adó‑ és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága helybenhagyta az elsőfokú adóhatóság határozatait.
24 A Viterra Hungary keresetet nyújtott be a Nemzeti Adó‑ és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóságának határozataival szemben a Pécsi Törvényszékhez (Magyarország), amely a kérdést előterjesztő bíróság.
25 2021. szeptember 17‑i ítéletében e bíróság elutasította a Viterra Hungary keresetét. Az általa kirendelt szakértő által készített vélemény eredményei alapján úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó termék kizárólag takarmányozásra szolgál, hogy készítményről van szó, és hogy e termék végleges feldolgozáson esett át. E bíróság azt is hangsúlyozta, hogy e szakértői vélemény szerint e termék tarifális szempontból azonos az Argentínából származó szójadarával, amellyel kapcsolatban a Kúria (Magyarország) jogerősen megállapította, hogy azt a KN 2309 vámtarifaszám alá kell besorolni.
26 A Viterra Hungary ezen ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. E felülvizsgálati kérelmében indítványozta, hogy terjesszenek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a Bíróság elé.
27 2022. január 20‑i végzésével a Kúria hatályon kívül helyezte a kérdést előterjesztő bíróság 2021. szeptember 17‑i ítéletét, és az ügyet visszautalta e bíróság elé. E végzésben a Kúria megállapította, hogy a kérdést előterjesztő bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy elvégezhető‑e a Bíróság fennálló ítélkezési gyakorlata alapján a szóban forgó terméknek a KN‑be történő besorolása, és amennyiben e bíróság úgy ítéli meg, hogy a Bíróság még nem foglalt állást ebben a kérdésben, a helyes besorolás megállapítása érdekében előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezhető.
28 E körülmények között a Pécsi Törvényszék úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:
„1) Az uniós jogot, különösen a [KN‑t] úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes az a tagállami gyakorlat, amely szerint a szójababból hexán oldószerrel történő olajkivonás után visszamaradó anyagból az olajkivonás céljából alkalmazott, az állati és emberi egészségre ártalmas hexán eltávolításához szükséges toszterezés végrehajtása olyan végleges feldolgozásnak minősül, amely a [KN] 2309 vámtarifaszám alá sorolását alapozza meg és kizárja a [KN] 2304 vámtarifaszám alá sorolást[?]
2) Az uniós jogot[,] különösen a [KN‑t] úgy kell‑e értelmezni, hogy egy termék »emberi fogyasztásra alkalmatlan« tulajdonsága alatt azt kell érteni, hogy
a) az adott termék élelmiszeripari felhasználása teljes mértékben kizárt és lehetetlen, azaz az adott terméket az élelmiszeriparban felhasználni, feldolgozni nem lehet és abból ember által fogyasztható termék nem állítható elő, vagy
b) az adott termék behozatalkori állapotában ember által nem fogyasztható, miközben egyébként annak élelmiszeripari felhasználását, feldolgozását követően a termékből ember által fogyasztható termék állítható elő[?]
3) Az uniós jogot, különösen a [KN‑t] úgy kell‑e értelmezni, hogy egy termék akkor is értékes állati takarmánynak minősül, ha a labdacs‑, pellet‑, granulátumformában behozott terméken fizikai aprítást és takarmánykeverékbe belekeverést kell végrehajtani ahhoz, hogy a terméket állat elfogyassza[?]
4) Az uniós jogot, különösen a [KN‑t] úgy kell‑e értelmezni, hogy az uniós joggal ellentétes az a tagállami gyakorlat, amely szerint a termék azon jellemzője, hogy génmódosítást tartalmaz, az emberi fogyasztásra való alkalmasságot kizárja, azaz a génmódosított szójadara az élelmiszeriparban nem használható fel[?]
5) Az uniós jogot[,] különösen a [KN‑t] úgy kell‑e értelmezni, hogy a [KN] 2304 vagy 2309 vámtarifaszáma alá sorolása során
a) a termék behozatalt követő tényleges felhasználását, vagy
b) a termék behozatalkori objektív jellemzőit kell vizsgálni, azaz azt, hogy a termék a behozatalkori állapotában élelmiszeripari és/vagy takarmányozási célra is felhasználható[?]
6) Az uniós jogot[,] különösen a [KN‑t] úgy kell‑e értelmezni, hogy a szójadara emberi fogyasztásra alkalmatlansága nem zárja ki a [KN] 2304 vámtarifaszám alá sorolást[?]
7) Az uniós jogot, különösen a [KN‑t] úgy kell‑e értelmezni, hogy az olyan szójadara, mint amilyen az alapügyben szerepel, azaz amelyen az olaj kivonása céljából használt, állati és emberi egészségre ártalmas hexán eltávolításához szükséges toszterezést hajtanak végre, a [KN] 2304 vagy 2309 vámtarifaszám alá tartozik?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
29 Előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseivel, amelyeket célszerű együttesen vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy úgy kell‑e értelmezni a KN‑t, hogy a labdacs‑, pellet‑ vagy granulátumformában behozott, azt követően keletkezett termék, hogy abból oldószerrel kivonták a szójaolajat, és ezen oldószer eltávolítása céljából azon hőkezelést végeztek annak érdekében, hogy e terméket fizikai aprítást követően takarmánykeverékbe keverhessék bele, e nómenklatúra 2304 vagy 2309 vámtarifaszáma alá tartozik.
30 Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy ha a Bíróság elé tarifális besorolással kapcsolatban terjesztenek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, a Bíróság feladata inkább az, hogy megvilágítsa a kérdést előterjesztő bíróság számára azokat a szempontokat, amelyek alapján lehetővé válik az utóbbi számára, hogy az érintett árukat helyesen sorolja be a KN alá, mintsem hogy a Bíróság maga végezze el ezt a besorolást. E besorolás minősítésének alapja ugyanis olyan tiszta ténymegállapítás, amely nem a Bíróság feladata az előzetes döntéshozatali eljárásban (2023. február 9‑i ítélet, LB [Air loungers] ítélet, C‑635/21, EU:C:2023:85, 31. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
31 Ugyanakkor a célból, hogy hasznos választ adhasson a kérdést előterjesztő bíróság kérdésére, a Bíróság a nemzeti bíróságokkal való együttműködés szellemében megadhat számára minden, általa szükségesnek ítélt iránymutatást (2016. május 26‑i Invamed Group és társai ítélet, C‑198/15, EU:C:2016:362, 17. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
32 Emlékeztetni kell arra is, hogy a KN értelmezésére vonatkozó 1. általános szabály szerint az áruk tarifális besorolását a vámtarifaszámok megnevezései, valamint az e nómenklatúra áruosztályaihoz és árucsoportjaihoz tartozó megjegyzések alapján kell meghatározni.
33 A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében ezen áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a KN vámtarifaszámai és a vonatkozó áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák. Valamely termékek rendeltetése a besorolás objektív szempontját képezheti, amennyiben az szorosan e termékhez tartozik, amely kötődést az említett termék objektív jellemzői és tulajdonságai alapján kell értékelni (2023. február 9‑i LB [Air loungers] ítélet, C‑635/21, EU:C:2023:85, 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
34 Ezenkívül a Bíróság már több alkalommal kimondta, hogy bár a HR és a KN magyarázó megjegyzéseinek nincs kötelező erejük, a Közös Vámtarifa egységes alkalmazásának biztosítását szolgáló lényeges eszközöknek minősülnek, és ily módon hasznos segítséget nyújtanak annak értelmezéséhez (2023. február 9‑i LB [Air loungers] ítélet, C‑635/21, EU:C:2023:85, 34. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
35 Hasonlóképpen, jóllehet a WCO azon véleményeinek, amelyekben az árukat a HR alá sorolja, nincs kötelező hatálya, ezen áruknak a KN alá történő besorolása tekintetében mégis olyan fontos tényezőnek minősülnek, amelyek befolyásolják az egyes vámtarifaszámok tartalmának értelmezését (2007. december 6‑i Van Landeghem ítélet, C‑486/06, EU:C:2007:762, 25. pont; 2018. július 25‑i Pilato ítélet, C‑445/17, EU:C:2018:609, 26. pont).
36 A jelen ügyben a KN vonatkozó vámtarifaszámai, amelyek e nómenklatúra 23. árucsoportjába tartoznak, egyrészt a „Szójababolaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) alakban is” címet viselő 2304 vámtarifaszám, másrészt pedig az említett nómenklatúra „Állatok etetésére szolgáló készítmény” címet viselő 2309 vámtarifaszám.
37 A KN 23. árucsoportjához fűzött 1. megjegyzésből az következik, hogy valamely termék kizárólag akkor tekinthető a KN 2309 vámtarifaszám alá tartozó „készítménynek”, ha nem minősül a KN 23. árucsoportjának más vámtarifaszáma alá tartozó vagy máshol említett mellékterméknek vagy hulladéknak. Amint arra az alapeljárás felperese és a Bizottság rámutatott, a KN 2309 vámtarifaszám tehát többek között a KN 2304 vámtarifaszámhoz képest gyűjtő vámtarifaszám.
38 Következésképpen elsőként meg kell vizsgálni, hogy a szóban forgóhoz hasonló termék ez utóbbi vámtarifaszám alá tartozik‑e.
39 A KN 2304 vámtarifaszám a „Szójababolaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) alakban is” címet viseli.
40 Sem a KN, sem pedig annak az áruosztályokhoz, illetve árucsoportokhoz tartozó megjegyzései nem határozzák meg pontosan, hogy mit is takar a „maradék” kifejezés. A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint ebben az esetben e kifejezés értelmét az általános nyelvhasználatban elfogadott szokásos jelentés szerint kell meghatározni, figyelembe véve azon szövegkörnyezetet, amelyben e kifejezést használják, és azon szabályozás célkitűzéseit, amelynek e kifejezés részét képezi (2023. február 9‑i Global Gravity ítélet, C‑788/21, EU:C:2023:86, 46. pont).
41 A maradék az általános nyelvhasználatban azt jelöli, ami valamely fizikai vagy kémiai művelet, illetve ipari kezelés után visszamarad.
42 A „maradék” kifejezés ezen értelmezését megerősítik a HR 23. árucsoportjára vonatkozó magyarázó megjegyzésekben szereplő általános megfontolások, amelyek szerint ezen árucsoportba tartozik az élelmiszeriparban használt növényi anyagokból származó különféle melléktermék és hulladék.
43 Ezenkívül a HR 2304 vámtarifaszámra – amely a KN 2304 vámtarifaszámnak felel meg – vonatkozó magyarázó megjegyzésből az következik, hogy az e vámtarifaszám alá tartozó maradékok a szójabab olajtartalmának oldószerekkel vagy présben, illetve centrifugán történő kivonásából származnak, és azok értékes állati takarmányok.
44 A jelen ügyben úgy tűnik, hogy a szóban forgóhoz hasonló, szójadaraként meghatározott, labdacs‑, pellet‑ vagy granulátumformában behozott termék, amely azt követően keletkezett, hogy abból hexán oldószerrel kivonták a szójaolajat, és amelyet takarmányozásra szánnak, a KN 2304 vámtarifaszám alá tartozó termékeknek az e vámtarifaszám szövegéből, valamint a fenti 43. pontban hivatkozott magyarázó megjegyzésből következő valamennyi jellemzőjével rendelkezik.
45 A kérdést előterjesztő bíróság ugyanakkor arra keresi a választ, hogy e termék bizonyos további jellemzői – nevezetesen az, hogy az említett termék a szójaolaj szójababból való, oldószer segítségével történő kivonását követően ezen oldószer eltávolítása érdekében toszterezésnek nevezett hőkezelésen esett át, az, hogy azon fizikai aprítást kell végezni és azt takarmánykeverékbe kell belekeverni ahhoz, hogy azt az állat elfogyassza, vagy éppen az, hogy az adott esetben alkalmatlan az emberi fogyasztásra – kizárják‑e azt a KN 2304 vámtarifaszám hatálya alól.
46 E tekintetben először is meg kell állapítani, hogy mivel a HR 2304 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzésből kitűnik, hogy az e vámtarifaszám alá tartozó termékek, ideértve a szójaolaj oldószerrel történő kivonása eredményeként keletkező termékeket, „értékes állati takarmányok”, e termékeknek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy az állatok azokat elfogyaszthassák. Márpedig ehhez el kell távolítani az olaj kivonásához használt oldószert, mivel az ártalmas az állati egészségre. Az ezen oldószer eltávolítására irányuló, toszterezésnek nevezett hőkezelést tehát úgy kell tekinteni, mint amely elválaszthatatlan a KN 2304 vámtarifaszám alá tartozó, az olaj oldószerrel történő kivonásából származó maradék keletkezésétől.
47 Ráadásul, amint az a Bíróság rendelkezésére álló iratokból következik, mivel az olaj oldószerrel történő kivonása a szójadara előállítására szokásosan alkalmazott technikai eljárás, ha úgy tekintenénk, hogy a toszterezés, amelyen a szóban forgó termék átesett, olyan feldolgozásnak minősül, amely miatt a termék elveszíti maradékjellegét, az azt eredményezné, hogy minden olyan terméket kizárnánk e vámtarifaszám alól, amely a szójabab olajtartalmának oldószerrel történő kivonásából származik, és így e vámtarifaszámot megfosztanánk tartalmának nagy részétől.
48 A WCO 1991. évi 2304.00/1. sz. HR áruosztályozási véleménye, amelyet a Bizottság az írásbeli észrevételeinek 2. mellékletéhez csatolt, és amely – amint az a jelen ítélet 35. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatból kitűnik – e vámtarifaszám tartalmának értelmezése szempontjából fontos tényezőnek minősül, szintén megerősíti a KN olyan értelmezését, amely szerint az a körülmény, hogy a szóban forgóhoz hasonló terméket hőkezelésnek vetették alá, nem fosztja meg azt a KN 2304 vámtarifaszám alá tartozó maradékra utaló jellegétől. Ez a vélemény ugyanis a „[z]sírtalanított szójaliszt[et], [amelynek] fehérjetartalma – szárazanyag‑tartalomra számítva – körülbelül 50%, [és amelyet] úgy nyer[ne]k, hogy a szójababot hüvelyéből kifejtik, gőzzel hőkezelik és oldószeres extrahációnak vetik alá, majd megőrlik” a HR 2304 vámtarifaszám alá sorolja.
49 Másodszor, az alapeljárás felperese kifejtette, hogy a szójadarát labdacs, pellet vagy granulátum formájában a magas fehérjetartalma miatt fizikai aprításnak kell alávetni, vagyis azt meg kell őrölni, és takarmányozásra szánt keverékbe kell belekeverni.
50 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a HR 23. árucsoportjára vonatkozó magyarázó megjegyzések általános megfontolásaiból kitűnik, hogy az ezen árucsoportba, különösen tehát a KN 2304 vámtarifaszám alá tartozó termékek legtöbbjét „állati takarmánynak használják fel, akár magában, akár más anyagokkal keverve”. Így az a körülmény, hogy a szóban forgóhoz hasonló terméket a behozatalt követően meg kell őrölni, és bele kell keverni valamely keverékbe annak érdekében, hogy azt az állat elfogyaszthassa, nem zárja ki e terméket a KN 2304 vámtarifaszám hatálya alól.
51 Végül, harmadszor, azon körülményt illetően, hogy a szóban forgó termék adott esetben emberi fogyasztásra alkalmatlan, meg kell állapítani, hogy a HR 23. árucsoportjára vonatkozó magyarázó megjegyzésekben szereplő általános megfontolásokból és a HR 2304 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzésekből az következik, hogy az e vámtarifaszám alá tartozó „maradékokat” elsősorban takarmányként használják fel. Ezenkívül alkalmasak lehetnek emberi fogyasztásra, anélkül hogy ez feltétele lenne annak, hogy azok az említett vámtarifaszám alá tartozzanak.
52 A fenti megállapításokra tekintettel meg kell állapítani, hogy a KN‑t úgy kell értelmezni, hogy az alapeljárás tárgyát képezőhöz hasonló termék a KN 2304 vámtarifaszám alá tartozik.
53 A magyar kormány által az írásbeli észrevételeiben hivatkozott érvek, amelyek a 2016. március 3‑i Customs Support Holland ítéleten (C‑144/15, EU:C:2016:133) alapulnak, nem kérdőjelezik meg ezt az értelmezést.
54 Egyrészt, ami azt az érvet illeti, amely szerint ebben az ítéletben a Bíróság megállapította, hogy a szóban forgó termékhez hasonló termék, nevezetesen az Imcosoy 62 szójafehérje‑koncentrátum, nem tartozik a KN 2304 vámtarifaszám alá, meg kell jegyezni, hogy az említett ítélet 33., 35. és 41. pontjából kitűnik, hogy e következtetés többek között azon a körülményen alapult, hogy e terméket extrahált szójadarából nyerik olyan eljárással, amely során egyrészt kivonják az e darában megmaradt zsírt és bizonyos káros anyagokat, másrészt pedig csökkentik a fehérjén kívüli összetevők tartalmát. Az extrahált szójadara, amelyből az Imcosoy 62 származik, ugyanis meghatározott állattenyésztéstani célokat szolgált, mivel olyan fehérjekoncentrátum előállítására irányult, amelyet az extrahált szójadarával ellentétben fogyaszthatnak szarvasmarhaborjak.
55 Márpedig a jelen ügyben az alapeljárás felperese hangsúlyozta, hogy a szóban forgó termék egyáltalán nem esett át olyan feldolgozáson, amely a fehérjetartalom növelésére, a rostos szerkezet csökkentésére vagy az összetételének megváltoztatására irányult volna, és hogy a toszterezés célja a szójabab természetes összetevőjének nem számító hexán eltávolítása. Ezen információkra tekintettel, amelyek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata, úgy kell tekinteni, hogy a szóban forgóhoz hasonló termék a 2016. március 3‑i Customs Support Holland ítélet (C‑144/15, EU:C:2016:133) alapjául szolgáló ügy tárgyát képező termékkel ellentétben megőrizte a szójaolaj kivonásakor keletkező, a KN 2304 vámtarifaszám alá tartozó maradékra utaló jellegét.
56 Másrészt azon érvet illetően, amely szerint a szóban forgó termék tekintetében teljesül az ezen ítéletben ahhoz előírt három feltétel, hogy valamely terméket a KN 2309 vámtarifaszám alá lehessen sorolni, emlékeztetni kell arra, hogy mivel e vámtarifaszám a KN 2304 vámtarifaszámhoz képest gyűjtő jellegű, ha valamely terméket ez utóbbi vámtarifaszám alá sorolják be, az a körülmény, hogy az adott esetben az e nómenklatúra 2309 vámtarifaszáma alá történő besoroláshoz szükséges feltételeknek is megfelel, a besorolása szempontjából nem bír jelentőséggel.
57 A fentiek összességére tekintettel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a KN‑t úgy kell értelmezni, hogy a labdacs‑, pellet‑ vagy granulátumformában behozott, azt követően keletkezett termék, hogy abból oldószerrel kivonták a szójaolajat, és ezen oldószer eltávolítása céljából azon hőkezelést végeztek annak érdekében, hogy e terméket fizikai aprítást követően takarmánykeverékbe keverhessék bele, e nómenklatúra 2304 vámtarifaszáma alá tartozik.
A költségekről
58 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (hatodik tanács) a következőképpen határozott:
A vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendeletnek a 2016. október 6‑i (EU) 2016/1821 bizottsági végrehajtási rendeletből eredő változata szerinti I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúrát
a következőképpen kell értelmezni:
a labdacs‑, pellet‑ vagy granulátumformában behozott, azt követően keletkezett termék, hogy abból oldószerrel kivonták a szójaolajat, és ezen oldószer eltávolítása céljából azon hőkezelést végeztek annak érdekében, hogy e terméket fizikai aprítást követően takarmánykeverékbe keverhessék bele, e nómenklatúra 2304 vámtarifaszáma alá tartozik.
von Danwitz | Xuereb | Ziemele |
Kihirdetve Luxembourgban, a 2023. november 16-i nyilvános ülésen.
A. Calot Escobar | | T. von Danwitz |
hivatalvezető | | tanácselnök |