T‑294/04. sz. ügy

Internationaler Hilfsfonds eV

kontra

az Európai Közösségek Bizottsága

„Szerződésen kívüli felelősség – Az európai ombudsman előtti eljárással kapcsolatos költségek megtérítése – Nyilvánvalóan megalapozatlan kereset”

A végzés összefoglalása

1.      Eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A jogvita tárgyának megjelölése – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – Közösségi intézmény által okozott károk megtérítésére irányuló kereset

(A Bíróság alapokmánya, 21. cikk, első bekezdés és 53. cikk, első bekezdés; az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont)

2.      Európai ombudsman – A közösségi bíróság előtti keresethez képest vagylagos eljárás – A két eljárás párhuzamos folytatásának kizártsága – Az ombudsman előtti eljárás célszerűségének a polgár általi mérlegelése

(EK 195. cikk, (1) bekezdés; az európai ombudsman alapokmánya, 2. cikk, (6) és (7) bekezdés)

3.      Kártérítési kereset – Tárgy – Az ombudsman előtti eljárásban ügyvédi díjként felmerült költség megtérítése iránti kérelem – Meg nem téríthető költségek – Nyilvánvalóan megalapozatlan kereset

(EK 235. cikk; az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 90. cikk és 91. cikk, b) pont)

1.      A Bíróság alapokmánya 21. cikkének első bekezdése szerint, amely ezen alapokmány 53. cikkének első bekezdése szerint alkalmazandó az Elsőfokú Bíróság előtti eljárásra, valamint az eljárási szabályzat 44. cikke 1 §-ának c) pontjára tekintettel minden keresetlevélnek meg kell jelölnie a jogvita tárgyát, és tartalmaznia kell a felhozott jogalapok rövid ismertetését. Ennek kellően világosnak és pontosnak kell lennie, hogy – akár további információ nélkül is – lehetővé tegye az alperes számára védekezésének előkészítését, az Elsőfokú Bíróság számára pedig a keresetről való határozathozatalt. A jogbiztonság és az igazságszolgáltatás megfelelő működésének biztosítása érdekében a kereset elfogadhatóságához szükséges, hogy a keresetet megalapozó lényeges jogi és ténybeli elemek legalább kivonatosan, de összefüggően és érthetően kitűnjenek magából a keresetlevél szövegéből.

A közösségi intézmények által állítólag okozott károk megtérítésére irányuló keresetlevélnek ahhoz, hogy e követelményeknek eleget tegyen, tartalmaznia kell azokat az elemeket, amelyek lehetővé teszik annak a magatartásnak az azonosítását, amelyet a felperes az intézménynek felró, azoknak az indokoknak az azonosítását, amelyek miatt úgy véli, hogy okozati kapcsolat áll fenn e magatartás és az állítása szerint elszenvedett kár között, valamint a kár jellegének és mértékének az azonosítását.

(vö. 23–24. pont)

2.      A Szerződés az ombudsman intézményével a közösségi bíróság előtti keresethez képest vagylagos utat nyitott meg az uniós polgárok részére, az érdekeik védelme érdekében. Ez a bíróságon kívüli alternatív út sajátos kritériumoknak felel meg, és nem feltétlenül ugyanaz a célja, mint a bírósági keresetnek. Ezenkívül – amint az az EK 195. cikk (1) bekezdéséből, valamint az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló 94/262 határozat 2. cikkének (6) és (7) bekezdéséből következik – ez a két eljárás nem folytatható párhuzamosan. Bár az ombudsmanhoz benyújtott panaszok nem szakítják meg a közösségi bírósághoz fordulásra alkalmazandó jogorvoslati határidőt, az ombudsmannak le kell zárnia a vizsgálatát, és elfogadhatatlannak kell nyilvánítania a panaszt, ha az érintett polgár egyidejűleg keresetet indított a közösségi bíróság előtt ugyanarra a tényállásra vonatkozóan. Ennélfogva a polgárra tartozik annak mérlegelése, hogy a rendelkezésre álló két eljárás közül melyik szolgálhatja jobban az érdekeit.

(vö. 47–48. pont)

3.      Az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 91. cikke b) pontjának értelmében a megtérítendő költségek egyrészt az Elsőfokú Bíróság előtti eljárással kapcsolatban felmerült költségekre, másrészt az e célból szükségszerű költségekre korlátozódnak. Az eljárási szabályzat 91. cikke szerint az „eljárás” csak az Elsőfokú Bíróság előtti eljárásra értendő, az azt megelőző szakaszra nem.

E tekintetben az ombudsman előtti eljárással kapcsolatos költségek e rendelkezés értelmében nem tekinthetők szükségszerű költségeknek. A közösségi bíróságok előtt indított eljárásokkal ellentétben ugyanis az ombudsman előtt indított eljárás oly módon van kidolgozva, hogy ne kelljen ügyvédhez fordulni. Így a panaszban elegendő a tényállást ismertetni, jogi érvelésre nincs szükség. Ezért az állampolgár azon szabad választása, hogy az ombudsman előtti eljárás során ügyvéd által képviselteti magát, maga után vonja, hogy ennek költségeit az állampolgárnak kell viselnie.

Mivel e költségek az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 91. cikke b) pontjának értelmében nem minősülnek megtérítendő költségnek, kártérítés iránti kereset keretében nem téríthetők meg kárként.

(vö. 50., 52., 55. pont)