2024. március 27-én benyújtott kereset – XH kontra Bizottság
(T-1083/23. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Felperes: XH (képviselő: M. Stanek ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
semmisítse meg a kinevezésre jogosult hatóság által a felperes 2023. június 17-i panaszára válaszul hozott, 2023. október 17-i R/351/23. sz. határozatot;
kötelezze az alperest arra, hogy térítse meg a felperesnek a jelen keresetében megjelölt, a fent említett határozat következtében keletkezett kárt1 ;
Az alperest kötelezze az összes költség viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.
Az első jogalap tárgya:
a személyzeti szabályzat 7. cikke (1) bekezdésének megsértése, amely rendelkezés előírja a kinevezésre jogosult hatóság számára, hogy a tisztviselőket a szolgálati érdek alapján osszák be, figyelmen kívül hagyva más tényezőket, mint például az állampolgárságot;
az áthelyezés negatív hatása, amely nem csupán szolgálati érdek volt, hanem azt a kinevezésre jogosult hatóság szabálytalan eljárása befolyásolta, amely ellentmond azoknak a rendelkezéseknek, amelyek előírják, hogy az intézkedéseknek kizárólag a szolgálat érdekében kell történniük;
egyéb megtorló cselekmények, különösen a személyzeti szabályzat 90. cikke (2) bekezdésének, valamint 1., 12. és 12a. cikkének megsértése, továbbá a 883/2013 rendelet1 4. és 9. cikkének megsértése;
a titoktartási kötelezettség megsértése – a személyzeti szabályzat 17. cikke (1) bekezdésének és 19. cikkének megsértése, amelyek a feladatok ellátása során megszerzett információk nyilvánosságra hozatalának mellőzésére helyezik a hangsúlyt, kivéve, ha az – különösen a bírósági eljárások során – megengedett;
összeférhetetlenség és eljárási szabálytalanságok, különösen a személyzeti szabályzat 11. cikke (1) és (2) bekezdésének és 11a. cikkének megsértése;
Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és a tisztességes eljáráshoz való jog: az indokolás hiánya és a személyzeti szabályzat 19. cikkének megsértése.
A második jogalap tárgya:
a segítségnyújtási kötelezettség megsértése – a személyzeti szabályzat 12a., 12. és 24. cikkének megsértése;
a felperes segítségnyújtásra való jogosultságát a személyzeti szabályzat 12a., 12. és 24. cikke alapján azon az alapon tagadták meg, hogy olyan helyzetekben vett részt, mint az esetleges elbocsátás, az OLAF által indított büntetőeljárás és a súlyos kötelezettségszegés miatt indított fegyelmi eljárás. Ez a megközelítés idő előttinek tekinthető, és sértheti az ártatlanság vélelmét;
az ártatlanság vélelmének megsértése: A vizsgálatokban vagy fegyelmi eljárásokban való puszta részvételen alapuló segítségnyújtás kizárása ugyanis vétkességet feltételez, amely ellentétes az ártatlanság vélelmének az említett 883/2013 rendelet 9. cikkében rögzített alapelvével.
____________
1 A felperes 25 000 euró kártérítést kér az állítólagos közigazgatási és eljárási jogsértések közvetlen következményeként őt ért nem vagyoni kár megtérítése címén. A kért összeg az unió személyzeti szabályzatának és a kapcsolódó rendelkezések állítólagos megsértése miatt a felperes által elszenvedett jelentős szorongást, a jó hírnév sérelmét és a szakmai hátrányt tükrözi.
1 Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 248., 1. o.).