2006. május 12-én benyújtott kereset - Gorostiaga Atxalandabaso kontra Parlament

(T-132/06. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Koldo Gorostiaga Atxalandabaso (Saint-Pierre d'Irube, Franciaország) (képviselő: D. Rouget ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament

Kereseti kérelmek

Az Elsőfokú Bíróság semmisítse meg a főtitkár 2006. március 22-i megtámadott határozatát;

Az Elsőfokú Bíróság kötelezze az alperest saját, valamint a felperes költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

2005. december 22-én az Európai Közösségek Elsőfokú Bírósága a volt európai képviselő felperes által indított kereset alapján meghozta ítéletét (T-146/04. sz., Koldo Gorostiaga Atxalandabaso kontra Parlament ügy), amellyel eljárási hiba miatt megsemmisítette az Európai Parlament főtitkárának a felperes részére költségek és parlamenti juttatások címén folyósított összegek behajtásáról szóló, 2004. február 24-i határozatát, amely akként rendelkezett, hogy a felperes tartozásának megfelelő összeg behajtására beszámítás útján kerül sor. Az Elsőfokú Bíróság a keresetet az ezt meghaladó részében elutasította. Ezen ítéletet követően a Parlament főtitkára 2006. március 22-én újabb, a felperes részére folyósított összegek beszámítás útján történő behajtásáról szóló határozatot hozott. Ez a megtámadott határozat.

A felperes megsemmisítés iránti keresetének alátámasztására először arra vonatkozó jogalapra hivatkozik, hogy a megtámadott határozat anyagi jogerőt sértett, és ezért szerinte a megtámadott határozat meghozatalának eljárása összeegyeztethetetlen az Elsőfokú Bíróság 2005. december 22-én hozott ítéletével. A második jogalap az európai parlamenti képviselők költségeiről és juttatásairól szóló szabályzat, többek között annak 27. cikke (3) és (4) bekezdésének állítólagos megsértésére vonatkozik. Ezen felül a felperes olyan vis maior bekövetkeztére hivatkozik, amely lehetetlenné teszi, hogy hozzáférjen saját könyveléséhez, valamint hogy valamelyik tagállam hatóságai megtagadták egy másik eljárás során lefoglalt összeg visszaadását. A felperes ugyancsak hivatkozik arra, hogy a Parlament főtitkára lényeges eljárási szabályt sértett azzal, hogy a megtámadott határozat meghozatalának keretében nem folytatta le helyesen a konzultációs eljárásokat. A felperes azt állítja, hogy a megtámadott határozat megsérti az objektivitás és pártatlanság, valamint az egyenlőség és a megkülönböztetés-mentesség elvét. Ezen túlmenően az indokolási kötelezettség megsértésére, valamint a határozatok intézmények általi közlésére vonatkozó szabályok helyes hivatali magatartási kódex megsértésével való be nem tartására vonatkozó jogalapra hivatkozik. Végül, a felperes keresete alátámasztására hivatali visszaélésre és a ténybeli értékelési hibákra hivatkozik.

____________