T‑229/02. sz. ügy

Kurdistan Workers’ Party (PKK) és Kurdistan National Congress (KNK)

kontra

az Európai Unió Tanácsa

„Megsemmisítés iránti kereset – A terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések – Perképesség – Kereshetőségi jog – Egyesület – Elfogadhatóság”

A végzés összefoglalása

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – A terrorizmus leküzdése érdekében hozott korlátozó intézkedések elfogadására vonatkozó határozat – Csoportok és szervezetek, amelyek ezen intézkedések címzettjei – Elfogadhatóság – Esetenkénti értékelés

(EK 230. cikk, (4) bekezdés)

2.      Eljárás – A keresetek elfogadhatósága – A keresetlevél benyújtásának időpontjában fennálló helyzet alapján történő értékelés – A megtámadott határozat helyébe az eljárás folyamán lépő határozat hatásának hiánya

3.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Természetes vagy jogi személyek egy csoportjának általános érdekeit előmozdító egyesület keresete – Feltétel – Tagjai egyéni kereshetőségi joga – Az egykori tagok kereshetőségi jogának figyelembevétele – Kizártság

(EK 230. cikk, negyedik bekezdés)

4.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Általános hatályú aktus – Általános hatályú rendelkezés által személyében érintett személy fogalma

(EK 230. cikk, negyedik bekezdés)

1.      A terrorizmus leküzdése érdekében korlátozó intézkedésekkel érintett csoportok vagy szervezetek esetében a megsemmisítés iránti kereset elfogadhatóságára vonatkozó szabályozást a jelen ügy körülményei alapján kell értelmezni. Elképzelhető ugyanis, hogy azok vagy jogilag nem is léteznek, vagy a jogi személyekre szokásosan alkalmazandó általános jogszabályokat nem tudták tiszteletben tartani. Ezért túlzott alaki követelmények előírása bizonyos esetekben a megsemmisítés iránti keresetindítás lehetőségének megtagadásával járna, holott ezek a csoportok és szervezetek közösségi korlátozó intézkedések tárgyát képezték.

(vö. 28. pont)

2.      A gondos igazságszolgáltatás elve értelmében, ha a felperes által megtámadott jogi aktus helyett az eljárás során azonos tárgyú jogi aktust fogadnak el, a felperesnek nem kell új keresetet benyújtania, hanem jogában áll eredeti kérelmét az új jogi aktusra kiterjeszteni vagy annak megfelelően kiigazítani. A kereset elfogadhatóságát azonban az annak benyújtása idején fennálló helyzet alapján kell értékelni. Ezért a kereset elfogadhatóságának feltételeit a felperes kereseti kérelmének az eljárás idején elfogadott új jogi aktusnak megfelelő kiigazítása sem érintené, feltéve hogy az eljáráshoz fűződő érdek továbbra is fennáll. A felperes kereseti kérelmének az új jogi aktus elfogadása miatti kiigazítására a kereset elfogadhatóságát illetően ezért nincs lehetőség.

(vö. 29–30. pont)

3.      A jogalanyok meghatározott csoportjának kollektív érdekei előmozdítására létrejött valamely egyesület nem minősül az adott csoport általános érdekeit érintő jogi aktussal – az EK 230. cikk negyedik bekezdése szerint – személyében érintettnek, ebből következően tehát nem nyújthat be megsemmisítés iránti keresetet, ha tagjai azt egyénileg sem tehetnék meg. Ezzel kapcsolatban elfogadhatatlan, hogy egy egyesületnek valamely korábbi tagja által esetlegesen benyújtott keresetből – a személy egykori tagsága alapján – előnye származzon. Ezen okfejtés elfogadása esetén ugyanis az egyesület állandó kereshetőségi joggal rendelkezne annak ellenére, hogy az egyesület már nem állíthatja, hogy egykori tagja érdekeit képviseli.

(vö. 45., 49. pont)

4.      Természetes vagy jogi személy csak akkor állíthatja, hogy valamely általános hatályú jogi aktus személyében érinti, ha ez az aktus sajátos jellemzői vagy őt minden más személytől megkülönböztető ténybeli helyzet folytán vonatkozik rá. Az a tény ugyanis, hogy egy általános hatályú jogi aktus a hatálya alá tartozó különböző jogalanyokra eltérő konkrét hatásokat gyakorolhat, nem különbözteti meg őket minden más érintett személytől, mivel e jogi aktus objektív módon meghatározott helyzet alapján alkalmazandó.

Az Európai Közösség valamennyi jogalanyára vonatkozó, pénzeszközöknek valamely csoport vagy egyesület rendelkezésére bocsátását megtiltó határozat objektív módon meghatározott helyzetekre alkalmazandó, valamint általános és absztrakt módon kijelölt csoportokra nézve jár joghatással.

Nem érinti személyében az ilyen határozat azt az egyesületet, amelyre az e határozatban foglalt tilalom éppúgy vonatkozik, mint a Közösségben minden más személyre.

(vö. 51–52. pont)