2006. augusztus 15-én benyújtott kereset - Adelaida Lopez Teruel kontra Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM)
(F-97/06. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Adelaida Lopez Teruel (El Casal, Spanyolország) (képviselők: G. Vandersanden, L. Levi és C. Ronzi ügyvédek)
Alperes: Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM)
Kereseti kérelmek
A Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a 2005. október 6-i határozatot, amellyel a kinevezésre jogosult hatóság elutasította a felperes rokkantsági bizottságnak a személyzeti szabályzat 78. cikkének megfelelően történő összehívása iránti kérelmét;
a Közszolgálati Törvényszék szükség szerint semmisítse meg a kinevezésre jogosult hatóság 2006. május 5-i, a felperes 2006. január 6-án benyújtott panaszát elutasító határozatát;
a Közszolgálati Törvényszék az alperest kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A felperes, az OHIM tisztviselője 2005. június 8-án kérelmet intézett az adminisztrációhoz, hogy hívjanak össze rokkantsági bizottságot a személyzeti szabályzat 78. cikke szerinti rokkantság fennállásának vizsgálatára. A kinevezésre jogosult hatóság e bizottság összehívását megtagadta, előadva egyrészt, hogy a kinevezésre jogosult hatóságot e tekintetben a személyzeti szabályzat 59. cikkének (4) bekezdése alapján diszkrecionális jog illeti meg, másrészt hogy a felperes hivatkozta betegség nem képezheti rokkantsági eljárás tárgyát, mivel annak ügyében már választottbírósági eljárás folyt.
Keresetében a felperes három jogalapot ad elő, melyek közül az első a személyzeti szabályzat 78. cikkének megsértésén alapul és két részből áll. Az elsőben arra hivatkozik, hogy az érintett tisztviselő a kinevezésre jogosult hatóságtól függetlenül is jogosult a rokkantsági bizottsághoz fordulni, mivel a személyzeti szabályzat 78. és 59. cikkének különböző a célja, és eltérő helyzeteket szabályoznak. A második részben nyilvánvaló mérlegelési hiba elkövetését és hatáskörtúllépést ró az OHIM terhére, mivel az az orvosszakértők álláspontját a sajátjával helyettesítette.
A második jogalap a gondoskodási kötelezettség és a gondos ügyintézés elvének megsértésén alapul. Közelebbről az OHIM hibásan mérte fel az érintett érdekek egyensúlyát, és egyáltalán nem vette figyelembe a felperes egészségi állapotának rendkívüli törékenységét.
A harmadik jogalap a hátrányos megkülönböztetés tilalmán és az egyenlő bánásmód elvén alapul. A felperes szerint a Közösségek minden más tisztviselője jogosult a rokkantsági bizottság általi vizsgálatra, csak az OHIM tisztviselői nem. A személyzeti szabályzat 78. cikkének OHIM által vallott értelmezése a közösségi közszolgálat Amszterdami Szerződés 9. cikkének (3) bekezdésében kimondott egységének töréséhez vezet.
____________