T‑176/01. sz. ügy
Ferriere Nord SpA
kontra
az Európai Közösségek Bizottsága
„Állami támogatások – Közösségi keretszabály a környezetvédelem állami támogatásáról – Acélipari vállalkozás – Az EK‑Szerződés hatálya alá tartozó termékek – Jóváhagyott támogatási program – Új támogatás – A hivatalos eljárás megindítása – Határidők – A védelemhez való jog – Jogos bizalom – Indokolás – A közösségi keretszabályok időbeli hatálya – A beruházás környezetvédelmi célja”
Az ítélet összefoglalása
1. Államok által nyújtott támogatások – A Bizottság által jóváhagyott általános támogatási program – A jóváhagyás keretébe tartozóként bemutatott egyedi támogatás – A Bizottság által végzett vizsgálat – Elsődlegesen a jóváhagyó határozat, és másodlagosan a Szerződés tekintetében történő vizsgálat – A jóváhagyó határozatban meghatározott feltételek szigorú és előrelátható alkalmazását megvalósító támogatás – A létező támogatási programba tartozó támogatás
(EK 87. cikk és EK 88. cikk)
2. ESZAK – Vas- és acélipari támogatás – Tervezett támogatások – A Bizottság által végzett vizsgálat – A hivatalos vizsgálati eljárás megindítására vonatkozó határidőnek a 2496/96 általános határozat 6. cikke (6) bekezdése általi megállapítása – Terjedelem
(2496/96 általános határozat, 6. cikk, (6) bekezdés)
3. Államok által nyújtott támogatások – Közigazgatási eljárás – Az érdekelteknek az észrevételeik megtételéhez fűződő joga – Az alkalmazandó közösségi keretszabály módosulása az eljárás folyamán – A Bizottság kötelezettsége új elvek végrehajtása esetén
(EK 88. cikk, (2) bekezdés)
4. Államok által nyújtott támogatások – Tervezett támogatások – A Bizottság által végzett vizsgálat – A bizalomvédelem elvének tiszteletben tartása – A Bizottság kötelezettsége a vizsgálati eljárást megindító határozatában szereplő megállapítások által felállított keret betartására a végleges határozatában
5. Államok által nyújtott támogatások – Közigazgatási eljárás – A támogatás összeegyeztethetősége a közös piaccal – A támogatást nyújtóra és a támogatás potenciális kedvezményezettjére háruló bizonyítási teher
(EK 88. cikk, (2) bekezdés)
6. Államok által nyújtott támogatások – Közigazgatási eljárás – Az ESZAK‑Szerződés hatálya alá tartozó, és egyéb, annak hatálya alá nem tartozó termékeket is gyártó acélipari vállalkozás beruházásához tervezett támogatás – Az ESZAK‑Szerződés, majd az EK‑Szerződés címén tett két egymást követő bejelentés tárgyát képező terv – Azon jogalap Bizottság általi keresése, amelyre határozatát alapítania kell – Megengedhetőség a gondos ügyintézés elvére tekintettel
7. Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – Környezetvédelem – A Bizottság mérlegelési jogköre – Keretszabályok elfogadásának lehetősége – Kötelező hatály – Bírósági felülvizsgálat
(EK 6. cikk és EK 87. cikk)
8. Államok által nyújtott támogatások – Tervezett támogatások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Új közösségi keretszabály – Azonnali alkalmazás – A keretszabály közzétételét megelőzően bejelentett és még vizsgálat alatt álló támogatási tervekre való alkalmazás
9. Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – Környezetvédelem – Közösségi keretszabályok – Valamely befektetés jogosultsága környezetvédelmi támogatásra – Szempont – Cél – Környezetvédelmi teljesítmény
1. A Bizottság a Szerződés alapján nem vizsgálhatja meg azonnal az olyan egyedi támogatást, amelyet állítólag valamely korábban jóváhagyott program alapján nyújtanak. Bármiféle eljárás megindítása előtt ellenőriznie kell, hogy a támogatás része‑e az általános programnak, és megfelel‑e a programot jóváhagyó határozatban meghatározott feltételeknek. Ha nem így járna el, a Bizottság minden egyes egyedi támogatás vizsgálata során kétségbe vonhatná a támogatási programot jóváhagyó határozatát, ami már az EK 87. cikk szerinti vizsgálatot feltételez, és ezáltal a jogbiztonság és a bizalomvédelem elveit veszélyeztetné. A valamely általános programot jóváhagyó határozatban meghatározott feltételeket szigorúan és előreláthatóan alkalmazó támogatás ezért létező támogatásnak tekintendő, amelyet nem kell bejelenteni a Bizottságnak, és amelyet az EK 87. cikk alapján sem kell megvizsgálni.
(vö. 51. pont)
2. Az acéliparban nyújtott állami támogatások közösségi szabályainak megállapításáról szóló 2496/96 általános határozat 6. cikkének (6) bekezdése két hónapos határidőt említ, amelynek elteltével a hivatalos eljárás megindítása hiányában a tervezett támogatási intézkedések végrehajthatók, ha a tagállam előzőleg tájékoztatta a Bizottságot e szándékáról. Ez a rendelkezés nem jogvesztő határidőt állapít meg a Bizottság számára, hanem a gondos ügyintézés elvével összhangban arra ösztönzi, hogy körültekintően járjon el, és lehetővé teszi az érintett tagállam számára, hogy a két hónapos határidő elteltével végrehajtsa a támogatási intézkedéseket, feltéve hogy erről előzetesen tájékoztatta a Bizottságot.
(vö. 62. pont)
3. Ha valamely állami támogatás közös piaccal való összeegyeztethetőségének értékelése érdekében a Bizottság azon keretszabályt alkalmazza, amely felváltotta az akkor hatályban lévőt, amikor az érdekeltek az EK 88. cikk (2) bekezdése szerint megtették észrevételeiket, köteles – amennyiben új elvekre kívánja alapozni a határozatát – felhívni ezen érdekelteket arra, hogy e tekintetben tegyék meg észrevételeiket, ellenkező esetben megsérti az utóbbiak eljárási jogait.
(vö 75. pont)
4. A bizalomvédelem elve megköveteli, hogy a Bizottság az állami támogatás vizsgálatára irányuló eljárása során figyelembe vegye azt a jogos bizalmat, amelyet a vizsgálati eljárást megindító határozatban található megállapítások kelthetnek, és hogy ezt követően ne alapítsa végleges határozatát olyan elemek hiányára, amelyek előterjesztését az érdekelt felek e megállapítások alapján nem tarthatták feladatuknak.
(vö. 88. pont)
5. Bár – amikor úgy dönt, hogy megindítja a hivatalos eljárást – a Bizottságnak kell egyértelműen megfogalmaznia a támogatás összeegyeztethetőségével kapcsolatos kételyeit annak érdekében, hogy a tagállam és az érdekeltek a lehető legjobban felelhessenek rájuk, a tagállam és a potenciális kedvezményezett feladata az, hogy előterjesszék azokat az érveiket, amelyek bizonyíthatják, hogy a támogatási szándék megfelel a Szerződés alkalmazásában előírt kivételeknek, mert a hivatalos eljárás célja éppen az, hogy a Bizottság megismerje az ügy összes körülményeit.
(vö. 93–94. pont)
6. Olyan tervezett támogatás esetében, amelyet az ESZAK‑Szerződés hatálya alá tartozó és nem tartozó termékeket is gyártó acélipari vállalkozás javára kívánnak nyújtani, és amely nem rejt magában elkülönült elszámolást e két eltérő tevékenység tekintetében, nem róható fel a Bizottságnak a gondos ügyintézés elvének megsértését képező eljárási hiba amiatt, hogy kereste azon jogalapot, amelyre a határozatát alapoznia kellett, amikor első látásra nem volt egyértelmű a támogatásban részesítendő beruházás kapcsolódása az ESZAK‑, illetve az EK‑Szerződéshez, amikor ugyanannak a tervnek két hivatalos értesítését kapta meg, mindkettőt a Szerződések egyikének címén, és amikor a Bizottságnak amúgy is kötelessége volt ellenőrizni, hogy fennáll‑e a veszélye annak, hogy a támogatást más tevékenységek javára fordítják, mint amelyekre azt nyújtják.
(vö. 99–101. pont)
7. A környezetvédelmi célt szolgáló támogatás tervének összeegyeztethetősége a közös piaccal az EK 6. és az EK 87. cikk rendelkezései alapján és a Bizottság által az ilyen vizsgálat céljára kiadott közösségi keretszabály keretében ítélendő meg. A Bizottságot az általa az állami támogatások ellenőrzése tárgyában elfogadott keretszabály, illetve közlemények ugyanis annyiban kötik, amennyiben azok nem térnek el a Szerződés előírásaitól, és amennyiben a tagállamok elfogadják őket. Az érdekeltek ebből következőleg alappal hivatkoznak rájuk, és a bíróság ellenőrzi, hogy a Bizottság betartotta‑e a saját maga által megállapított szabályokat, amikor meghozta a vitatott határozatot.
(vö. 134. pont)
8. Ha az állami támogatásokra vonatkozó új közösségi keretszabályból az következik, hogy az közzététele napján lép hatályba, és hogy annak rendelkezéseit a Bizottságnak minden bejelentett támogatási tervre alkalmaznia kell, még azokra is, amelyeket a közzététel előtt jelentettek be, az utóbbi köteles e keretszabályt alkalmazni a le nem zárt vizsgálati eljárás tárgyát képező támogatási tervről való határozathozatala során. Ez az azonnali alkalmazás az EK 254. cikknek a Tanács és a Bizottság rendeleteinek és irányelveinek hatálybalépéséről szóló (2) bekezdése rendelkezéseiből merít, és tiszteletben tartja a bizalomvédelem elvét, ami a jogbiztonság elvéhez hasonlóan a szerzett jogokra, és nem pedig az olyan átmeneti helyzetre vonatkozik, mint valamely tagállamé, amely új támogatási tervet nyújtott be a Bizottságnak, és az utóbbi vizsgálatának az eredményét várja.
(vö. 137–139. pont)
9. A környezetvédelem állami támogatására vonatkozó közösségi rendelkezések alapján valamely beruházáshoz a céljától függően nyújtható támogatás. Ennek megfelelően a 2001‑es keretszabály – amely ebből a szempontból megegyezik az 1994‑es keretszabállyal – a szennyezés és az ártalmak csökkentésére vagy megszüntetésére, illetve a termelési módszerek átalakítására irányuló beruházásokat említi, azzal, hogy kizárólag a környezetvédelmi célok megvalósításához szükséges beruházási többletköltségek számolhatók el. A többek között gazdasági megfontolásokból elvégzett beruházáshoz akkor nyújtható környezetvédelmi célú támogatás, ha e megfontolások önmagukban nem igazolják a beruházást a választott formában.
A 2001‑es keretszabály – e tekintetben az 1994‑es keretszabályéval megegyező – rendszeréből az következik, hogy csak olyan beruházáshoz nyújtható támogatás – függetlenül attól, hogy kötelező vagy nem kötelező, nemzeti vagy közösségi szabványokhoz igazít‑e valamely létesítményt, meghaladja‑e az ilyen szabványok követelményeit, vagy azt bármiféle szabvány hiányában valósítják‑e meg –, amelynek éppen a környezetvédelmi eredmény a célja. Következésképpen nincs jelentősége annak, hogy a beruházás javulással jár környezetvédelmi szempontból, sőt az egészségvédelem, illetve a munkavállalók biztonsága szempontjából. Kétségtelenül lehetséges, hogy valamely tervnek egyszerre legyen célja a gazdasági termelőképesség javítása és a környezet védelme, de e második cél fennállása nem vezethető le pusztán abból a megállapításból, hogy az új felszerelés kevesebb negatív hatást gyakorol a környezetre, mint a régi, mert lehet, hogy ez egyszerűen a gazdasági célú technológiaváltásnak vagy a felhasznált anyag megváltoztatásának a mellékes hatása. Ahhoz, hogy ilyen esetben a támogatott beruházás részben környezetvédelmi célja megállapítható legyen, annak bizonyítására van szükség, hogy ugyanez a gazdasági teljesítmény elérhető lett volna olcsóbb, de a környezetre károsabb felszereléssel is.
A kérdés tehát nem az, hogy a beruházás jár‑e javulással környezetvédelmi szempontból, vagy meghalad‑e létező környezetvédelmi szabványokat, hanem elsősorban az, hogy azért valósították‑e meg, hogy ilyen javulást érjenek el.
(vö. 147–152. pont)