A HL-ben megjelent közlemények

 

Az Arkema által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2005. április 25-én benyújtott kereset

(T-168/05. sz. ügy)

(Az eljárás nyelve: francia)

Az Arkema (székhelye: Párizs, képviseli: Michel Debroux ügyvéd, kézbesítési cím: Luxemburg) 2005. április 25-én keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

jogban való tévedés és lényeges eljárásjogi szabálysértés miatt semmisítse meg a C(2004)4876 végleges bizottsági határozat 1. cikkének d) pontját, 2. cikkének c) pontját és 4. cikkének (9) bekezdését annyiban, amennyiben azok címzettje az Elf Aquitaine, és reá bírságot szabnak ki, és következésképpen változtassa meg a határozat 2. cikkének c) és d) pontját amiatt, hogy az túl magas összegű bírságot szabott ki az Arkema-ra, és határozzon meg alacsonyabb összeget;

másodlagosan változtassa meg a határozat 2. cikkének c) és d) pontját amiatt, hogy az Arkema-ra és az Elf Aquitaine-re túl magas összegű bírságot szabott ki, és határozzon meg alacsonyabb összeget;

minden esetben kötelezze az Európai Közösségek Bizottságát az eljárás teljes költségének viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A megtámadott határozatban a Bizottság bírságot szabott ki egyfelől egyetemleges felelősség mellett a felperesre és az anyavállalatára, az Elf Aquitaine SA-ra, 45 millió euró összegben, másfelől egyedül a felperesre, 13,5 millió euró összegben, amiatt, hogy tíz más vállalkozással együtt a monoklórecetsav ágazatában kartellben vettek részt.

Keresetének alátámasztására a felperes először is azzal érvel, hogy a Bizottság több jogban való tévedést követett el azzal, hogy megállapította az Elf Aquitaine felelősségét a felperes azon piaci magatartásáért, amelynek megtörténte és jogi minősítése nem vitatott. A Bizottság ezért megsértette azokat az elveket, amelyek azt szabályozzák, hogy egy leányvállalat magatartásáért milyen feltételek mellett lehet megállapítani az anyavállalat felelősségét azzal, hogy egy olyan de facto megdönthetetlen felelősségi vélelmet állított fel, amely a leányvállalat többségi tulajdonával való rendelkezésen alapul, és következésképpen nem bizonyítja az anyavállalat tényleges közrehatását az eljárás tárgyául szolgáló jogsértésben. A felperes szerint ez a megdönthetetlen vélelem sérti a leányvállalat jogi és gazdasági önállóságának, a versenyjogsértésért való személyes felelősségnek és a vállalkozások között a jogi felépítésük szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét. A felperes továbbá azt állítja, hogy a Bizottság lényeges eljárásjogi szabálysértést követett el azzal, hogy nem indokolta a megdönthetetlen vélelem felállítását.

Másodszor a felperes azzal érvel, hogy a reá kiszabott bírság túl magas összegű, aránytalan és hátrányosan megkülönböztető. Ezen állítása alátámasztására az arányosság elvének megsértésére hivatkozik a bírság alapösszege, a bírságot kellőképpen elrettentővé tevő tényező és a jogsértés időtartamával kapcsolatos szorzótényező vonatkozásában.

Másodlagosan a felperes úgy ítéli meg, hogy amennyiben az Elf Aquitaine-t nem vonják ki a felelősség alól, az arányosság elvének megsértésére alapozott jogalapok relevánsak maradnak. A felperes ezen kívül arra hivatkozik, hogy a Bizottság az Arkema forgalmát a számításnál kétszer vette figyelembe, és így ugyanazon tény miatt kétszer szabott ki szankciót.

____________