A HL-ben megjelent közlemények

 

Jean-Louis Giraudy által az Európai Közösségek Bizottsága ellen 2005. április 20-án benyújtott kereset

(T-169/05. sz. ügy)

(Az eljárás nyelve: francia)

Jean-Louis Giraudy (lakóhelye: Párizs, képviseli: Dominique Voillemot ügyvéd) 2005. április 20-án keresetet nyújtott be az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságához az Európai Közösségek Bizottsága ellen.

A felperes keresetében azt kéri, hogy az Elsőfokú Bíróság:

semmisítse meg a Bizottság 2005. február 21-i határozatát annyiban, amennyiben az nem ismeri el a Sajtó- és Kommunikációs Főigazgatóság hibáit, és panaszát elutasítja;

állapítsa meg, hogy ezek a hibák bizonyítható és becsülhető kárt okoztak, és hogy e hibák és a kár között okozati összefüggés áll fenn;

mondja ki ezért, hogy a felperes által elszenvedett kár pénzbeli megtérítése jogos, és az általa elszenvedett nem vagyoni kár megtérítésére állapítson meg 500 000 euró összegű kártérítést;

kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek:

A tényállás megvalósulásának idején a felperes a Bizottság franciaországi képviseletének vezetője volt. Az ellene felhozott, az Európai Unió költségvetésének rovására elkövetett, állítólagos szabálytalanságokkal kapcsolatos állítások alapján, 2002. november 18-án az OLAF (Európai Csaláselleni Hivatal) kiszállt a képviselet székhelyére. A felperest másnap áthelyezték Brüsszelbe, és mind a Bizottságon belüli, mind a külvilággal való kapcsolattartást megtiltották számára.

A felperes előadja továbbá, hogy a Bizottság 2002. november 21-én kiadott és széles körben elterjedt sajtóközleménye jelentős - a felperes számára hátrányos - médianyilvánosságot eredményezett. A felperes szerint az OLAF 2003. május 6-án elkészült jelentése arra a következtetésre jutott, hogy az ellene felhozott állítások alaptalanok voltak.

Jelen keresetével a felperes az általa állítólag elszenvedett kár megtérítését szeretné elérni. Keresetének alátámasztására előadja, hogy áthelyezése visszaélésszerű, indokolatlan és az ártatlanság vélelmét sértő intézkedés volt. Előadja tovább, hogy álláspontja szerint a Bizottság szóvivője nem tartotta tiszteletben a vizsgálat bizalmas jellegét, és a jóhírnevét sértő kijelentéseket tett nyilvánosan. Végül előadja, hogy a Sajtó- és Kommunikációs Főigazgatóság főigazgatója olyan állításokat tett vele kapcsolatban, amelyek tarthatatlanságáról tudnia kellett.

____________