A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)

2011. november 15.

T‑58/11. P. sz. ügy

Michel Nolin

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés – Közszolgálat – Tisztviselők – Előléptetés – A személyzeti szabályzat 29. cikke alapján történő előléptetést követően az előmeneteli és elsőbbségi pontok törlése – Jogalap – Az aktus kibocsátójának hatásköre – A hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve”

Tárgy:      Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (harmadik tanács) F‑82/09. sz., Nolin kontra Bizottság ügyben 2010. december 1‑jén hozott ítélete ellen benyújtott, és ezen ítélet hatályon kívül helyezésére irányuló fellebbezés.

Határozat:      A Törvényszék a fellebbezést elutasítja. Michel Nolin maga viseli saját költségeit, továbbá köteles viselni a Bizottság részéről a jelen fellebbezési eljárással összefüggésben felmerült költségeket is.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Előléptetés – Eljárás – Érdempontok és elsőbbségi pontok – Az előléptetési küszöbértéknek megfelelő szám – Levonás az előléptetett tisztviselő által összegyűjtött pontokból

(Személyzeti szabályzat, 29. és 45. cikk)

2.      Tisztviselők – Kinevezésre jogosult hatóság – Hatáskörök – Gyakorlás – Az ügyek elosztása – Eltérések – Továbbruházás – Megengedhetőség – Feltételek

(Személyzeti szabályzat, 2. cikk)

1.      A személyzeti szabályzat 29. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja szerinti előléptetés fogalmát a személyzeti szabályzat 45. cikkében szereplő meghatározásának fényében kell értelmezni, és ebből következően összhangban kell állnia az ennek alapján elfogadott általános végrehajtási rendelkezésekkel. Ugyanis az előléptetési pályázatoknak a személyzeti szabályzat 29. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti vizsgálatát a személyzeti szabályzat 45. cikkével összhangban kell elvégezni, amely szükségszerűen magában foglalja a személyzeti szabályzat 45. cikkének Bizottság által elfogadott általános végrehajtási rendelkezései 2. cikke (3) bekezdésének vizsgálatát, amely rendelkezés kifejezetten kimondja, hogy az előléptetést követően az előléptetett tisztviselő által összegyűjtött pontok összegéből levonják az előléptetési küszöbértéknek megfelelő számú pontot.

Ha másként volna, a személyzeti szabályzat 29. cikke alapján előléptetett tisztviselő a korábbi besorolási fokozatában megszerzett jelentős számú érdempontot és elsőbbségi pontot újabb előléptetésre használhatná fel, ami ellentétes volna a személyzeti szabályzat 45. cikkével, amely előírja, hogy a tisztviselő érdemeinek az előléptetés érdekében való összehasonlítását a vele azonos besorolási fokozatba tartozó munkatársai érdemeire tekintettel kell elvégezni. Emellett az említett tisztviselők nagyobb eséllyel rendelkeznének, mint a kizárólag a személyzeti szabályzat 45. cikke alapján előléptetett munkatársaik, ami ellentétes volna az egyenlő bánásmód elvével, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartájának 20. és 21. cikke rögzít.

(lásd a 36. és 37. pontot)

Hivatkozás: a Bíróság C‑550/07. P. sz., Akzo Nobel Chemicals és Akcros Chemicals kontra Bizottság és társai ügyben 2010. szeptember 14‑én hozott ítéletének (EBHT 2010., I‑8301. o.) 54. pontja;

az Elsőfokú Bíróság T‑22/92. sz., Weissenfels kontra Parlament ügyben 1993. október 26‑án hozott ítéletének (EBHT 1993., II‑1095. o.) 66. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑302/02. sz., Kenny kontra Bíróság ügyben 2003. szeptember 30‑án hozott ítéletének (EBHT 2003., I‑A‑235. o. és II‑1137. o.) 56. pontja.

2.      A hatáskörök továbbruházása vagy a személyzeti szabályzat által a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatáskörök megosztásának szempontjaitól való eltérés csak akkor vonhatja maga után az adminisztráció jogi aktusának semmisségét, ha az ilyen továbbruházás vagy eltérés azzal a kockázattal jár, hogy megsérti a személyzeti szabályzatban a tisztviselők számára biztosított valamely garanciát vagy a személyi állomány szervezése terén a gondos ügyintézés valamely szabályát. A Bizottság által a személyzeti szabályzat 2. cikke alapján hozott valamely határozat ugyanis a Bizottság szervezeti egységein belül az ügyek elosztását foglalja magában, nem pedig olyan szigorú felosztást, amelynek figyelmen kívül hagyása a kijelölt kereteken kívül hozott jogi aktusok semmisségét vonná maga után.

(lásd a 49. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑23/96. sz., De Persio kontra Bizottság ügyben, 1998. szeptember 15‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1998., I‑A‑483. o. és II‑1413. o.) 111. pontja; az Elsőfokú Bíróság T‑40/07. P. és T‑62/07. P. sz., De Brito Sequeira Carvalho kontra Bizottság egyesített ügyekben, 2009. október 5‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2009., I‑B‑1‑89. o. és II‑B‑1‑551. o.) 155. pontja.