A Sąd Najwyższy (Lengyelország) által 2024. február 6-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – X. Y.

(C-96/24. sz. ügy, Rzecznik Dyscyplinarny Sądu Najwyższego)

Az eljárás nyelve: lengyel

A kérdést előterjesztő bíróság

Sąd Najwyższy

Az alapeljárás felei

Kérelmező: X. Y.

A többi fél az eljárásban: Rzecznik Dyscyplinarny Sądu Najwyższego, Prokuratura Krajowa

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló szerződés 19. cikke (1) bekezdésének az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének [első és második bekezdésével] összefüggésben értelmezett második albekezdését, hogy:

a nemzeti Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) az érdekelt fél által annak vizsgálatára irányuló kérelemmel kezdeményezett külön eljárásban, hogy a Sąd Najwyższynek (legfelsőbb bíróság) a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírájával szembeni büntetőeljárás megindításának engedélyezésével kapcsolatos ügyet elbíráló ítélkező testületbe kinevezett bírája megfelel-e a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó követelménynek, köteles hivatalból megvizsgálni, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) összes bírája közül sorhúzással kijelölt ítélkező testület (a bíróval szembeni büntetőeljárás megindításának engedélyezésével kapcsolatos ügyben) „törvény által megelőzően létrehozott” bíróságnak minősül-e, amennyiben a nemzeti jog csak a bíróság függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó bírósági attribútumok vizsgálatát írja elő;

amennyiben az annak vizsgálata iránti kérelem, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírája megfelel-e a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó követelménynek, azon az állításon alapul, hogy e bírót e tisztségre (alapvetően) szabálytalan kinevezési eljárás során nevezték ki, a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) összes bírája közül sorshúzással kijelölt öt bíróból álló ítélkező testületének nem lehetnek tagjai olyan bírák, akiket ugyanilyen szabálytalan kinevezési eljárás során neveztek ki, mivel a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) ilyen ítélkező testülete nem tekinthető a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróságnak;

amennyiben az annak vizsgálatára irányuló ügyben, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) (a Sąd Najwyższy [legfelsőbb bíróság] bírájával szembeni büntetőeljárás megindításának engedélyezésével kapcsolatos ügyet elbíráló) ítélkező testületébe kinevezett bírája megfelel-e a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó követelménynek, az egyik fél bizonyította, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) e bírájának az e tisztségre való kinevezésére irányuló (alapvetően) szabálytalan kinevezési eljárásban való részvétele miatt a kijelölt ítélkező testület nem felel meg a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság követelményének, az annak a vizsgálatára irányuló kérelemnek a vizsgálatához, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírája megfelel-e a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó követelménynek, már nem szükséges a nemzeti jog alapján e bírónak a bíróvá történő kinevezését követő magatartását és (a Sąd Najwyższy [legfelsőbb bíróság] bírájával szembeni büntetőeljárás megindításának engedélyezésével kapcsolatos) ügy jellegét vizsgálni, következésképpen pedig nem utasítható el az arra irányuló kérelem, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírája megfelel-e a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó követelménynek, pusztán azon az alapon, hogy a kérelmező nem bizonyította, hogy e bírónak a kinevezést követő magatartása megkérdőjelezi a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó attribútumait?

A fenti kérdés második franciabekezdésében foglalt kérdésre adott igenlő válasz esetén:

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló szerződés 19. cikke (1) bekezdésének az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. cikkének [első és második bekezdésével] összefüggésben értelmezett második albekezdését, hogy az annak vizsgálatára irányuló ügyben eljáró ítélkező testület bíró tagja, hogy (a Sąd Najwyższy [legfelsőbb bíróság] bírájával szembeni büntetőeljárás megindításának engedélyezésével kapcsolatos ügyet elbíráló) bíró megfelel-e a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó követelménynek, először is kérheti, hogy zárják ki az ítélkező testületből a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) valamennyi bírája közül sorshúzással kijelölt azon másik bíró(ka)t, aki(ket)t a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírói tisztségére olyan (alapvetően) szabálytalan kinevezési eljárás során neveztek ki, ami kizárja, hogy az e bíró(k) részvételével eljáró bíróság a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróságnak minősüljön, másodsorban pedig kérheti, hogy az ilyen kérelmet ne olyan bíró bírálja el, akit szintén ilyen szabálytalan kinevezési eljárás során neveztek ki a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírói tisztségére?

Ha a 2. kérdésben említett kérelmet (a nemzeti bíróság végzésével) nem bírálják el, a kérelmet benyújtó bíró megtagadhatja-e az annak vizsgálatára irányuló ügyben való eljárást, hogy a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírája megfelel-e a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó követelménynek, vagy részt kell vennie a határozathozatalban, a felekre bízva annak eldöntését, hogy megtámadják-e a határozatot amiatt, hogy az sérti valamely félnek azt a jogát, hogy az ügyét az Európai Unióról szóló szerződés 19. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkének [első és második bekezdésében] foglalt követelményeknek megfelelő bíróság bírálja el?

Befolyásolja-e az Európai Unióról szóló szerződés 19. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkének [első és második bekezdésével] összefüggésben a függetlenségre és pártatlanságra vonatkozó követelmény bíró általi tiszteletben tartásának vizsgálatára irányuló ügyben eljáró teljes ítélkező testület szabálytalan összetételét az a körülmény, hogy az öt bíróból álló ítélkező testület tagjai közül csak két bírót neveztek ki (alapvetően) szabálytalan kinevezési eljárás során a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírói tisztségére, azaz, hogy ilyen esetben mégis lehetséges-e az eljárás folytatása és a határozathozatal, mivel a kijelölt ítélkező testület tagjainak többsége tekintetében nem merül fel a Sąd Najwyższy (legfelsőbb bíróság) bírói tisztségére való kinevezés szabálytalanságának problémája?

____________