2011. április 18-án benyújtott kereset - Staelen kontra Ombudsman

(T-217/11. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Claire Staelen (Bridel, Luxemburg) (képviselők: L. Levi és M. Vandenbussche ügyvédek)

Alperes: Európai Ombudsman

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

kötelezze az Ombudsmant arra, hogy az eddig őt ért vagyoni kár címén fizessen a felperesnek nettó 559 382,13 eurót, valamint az Európai Központi Bank által alkalmazott kamatnál két százalékponttal magasabb mértékű késedelmi kamatot;

kötelezze az Ombudsmant arra, hogy fizessen a közösségi nyugdíjbiztosítási pénztárnak a felperes után olyan összegű nyugdíjjárulékot, amely megfelel a 2005 júniusától 2011 áprilisáig terjedő időszakra számított alapilletmények összegének, vagyis amelynek összesített alapja 482 225,97 euró;

kötelezze az Ombudsmant arra, hogy egyrészt 2011 májusától 2026 márciusáig havonta fizessen a felperesnek az AD csoportba tartozó, a 9. besorolási fokozat 2. fizetési fokozata második évének szintjéről induló tisztviselők számára megállapított díjazásnak megfelelő nettó összeget, figyelembe véve az e besorolási fokozatba tartozó tisztviselők átlagos szakmai előmenetelét, valamint fizesse meg az e díjazás alapján a felperes után a nyugdíjbiztosítási pénztárnak és az egészségbiztosítási pénztárnak fizetendő járulékokat;

kötelezze az Ombudsmant arra, hogy fizessen a felperesnek 50 000 eurót nem vagyoni kártérítés címén;

kötelezze az Ombudsmant a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap azon alapul, hogy nem került sor valamennyi, annak érdekében indokolt vizsgálatra, hogy tisztázzák, történt-e bármilyen hivatali visszásság a felperes aktájának az Európai Parlament általi kezelése során. A felperes azt rója fel az alperesnek, hogy vétkes magatartást tanúsított, aminek következtében megsértette az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló 94/262/ESZAK, EK, Euratom határozat (HL 1994. L 113., 15. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 1. kötet, 283. o.) 3. cikkének (1) bekezdését.

A második jogalap abban álló nyilvánvaló mérlegelési hibán alapul, hogy az alperes túllépett a panasz megalapozottsága vizsgálatának tekintetében rendelkezésére álló mérlegelési jogkör korlátain, és a feladatai ellátásának körében a felperesnek sérelmet okozó hibát követett el.

A harmadik jogalap a pártatlanság, a tárgyilagosság és a függetlenség abban megnyilvánuló hiányán, illetve abban megnyilvánuló rosszhiszemű magatartáson és hatáskörrel való visszaélésen alapul, hogy az alperes egyrészt együttműködési megállapodást kötött az Európai Parlamenttel, másrészt nem igazolható módon megkerülte a benyújtott panasszal kapcsolatos fő kérdéseket.

A negyedik jogalap a gondoskodás és a gondos ügyintézés elvének megsértésén alapul. A felperes azt rója fel az alperesnek, hogy egyrészt nem vett figyelembe minden olyan körülményt, amely meghatározó lehetett a felperes helyzetének vizsgálatakor hozott határozatára, másrészt megtagadta a határozata alapjául szolgáló dokumentumok kiadását, harmadrészt megsértette az eljárás ésszerű idejére vonatkozó követelményt.

____________