T‑133/08., T‑134/08., T‑177/08. és T‑242/09. sz. egyesített ügyek
Ralf Schräder
kontra
Közösségi Növényfajta‑hivatal (CPVO)
„Növényfajták – A LEMON SYMPHONY növényfajta végleges fajtaleírásának kiigazítására vonatkozó határozat – A LEMON SYMPHONY növényfajta részére megadott közösségi oltalom törlése iránti kérelem – A LEMON SYMPHONY növényfajta részére megadott közösségi oltalom érvénytelenségének megállapítása iránti kérelem – A SUMOST 01 növényfajta közösségi növényfajta-bejelentése – A CPVO fellebbezési tanácsa előtti szóbeli eljárásra történő idézés – A tárgyalás kitűzésére vonatkozó, legalább egy hónapos határidő”
Az ítélet összefoglalása – A Törvényszék ítélete (második tanács), 2012. szeptember 18.
1. Bírósági eljárás – A Törvényszékhez benyújtott kereset – A kereset érdemi elutasításának lehetősége az alperes által felhozott elfogadhatatlansági kifogásról való előzetes döntés nélkül
2. Mezőgazdaság – Egységes jogszabályok – A növényfajták oltalma – Az oltalmat megadó vagy megtagadó határozat – Fellebbezési eljárás – A fellebbezési tanács hatásköre – Terjedelem
(2100/94 tanácsi rendelet, 7. cikk, 10. cikk, 20. cikk, (1) bekezdés, a) pont, 54. és 55. cikk)
3. Mezőgazdaság – Egységes jogszabályok – A növényfajták oltalma – A közösségi növényfajta‑oltalom törlésére irányuló eljárásnak az érdekelt fél kérelmére történő megindítása – A Közösségi Növényfajta‑hivatal valamely határozata elleni fellebbezési eljárás – Bizonyítási teher
(2100/94 tanácsi rendelet, 20. cikk, 76. cikk és 81. cikk)
4. Mezőgazdaság – Egységes jogszabályok – A növényfajták oltalma – Fellebbezési eljárás – A Közösségi Növényfajta‑hivatal valamely határozatával szemben benyújtott és a fellebbezési tanács elé utalt fellebbezés – Bizonyítási eszközök – A fél által benyújtott kérelem – A megengedhetőség feltételei
5. Mezőgazdaság – Egységes jogszabályok – A növényfajták oltalma – Az oltalmat megadó vagy megtagadó határozat – Fellebbezési eljárás – A Közösségi Növényfajta‑hivatal fellebbezési tanácsának határozata – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok
(2100/94 tanácsi rendelet)
6. Mezőgazdaság – Egységes jogszabályok – A növényfajták oltalma – Az oltalmat megadó vagy megtagadó határozat – A Közösségi Növényfajta‑hivatal szervezeti egységeinek a közismert tények helytállóságának megállapítására vonatkozó kötelezettsége – Hiány – A Törvényszék előtti vitatás – A Törvényszék tények közismert jellegére vonatkozó értékelésének a Bíróság általi felülvizsgálata – Kizártság, kivéve az elferdítés esetét
7. Az Európai Unió joga – Elvek – Védelemhez való jog – A kontradiktórius eljárás elve – Terjedelem – A felek meghallgatásának szükségessége a jogi értékelés minden egyes pontjára vonatkozóan – Hiány
(2100/94 tanácsi rendelet, 75. cikk)
8. Bírósági eljárás – Szóbeli szakasz – Tárgyalási jegyzőkönyv – Alapvető elemek – Az eljárásban részt vevő felek nyilatkozatainak jegyzőkönyvvezető általi rögzítése
(2100/94 tanácsi rendelet; 1239/95 bizottsági rendelet, 63. cikk, (1) és (2) bekezdés)
9. Bírósági eljárás – Szóbeli szakasz – A tárgyalás kitűzésére vonatkozó határidő
(2100/94 tanácsi rendelet; 1239/95 bizottsági rendelet, 59. cikk, (1) bekezdés, második mondat)
10. Mezőgazdaság – Egységes jogszabályok – A növényfajták oltalma – 2100/94 rendelet és 1239/95 rendelet – Fellebbezési eljárás – A tárgyalás kitűzésére vonatkozó minimális határidő be nem tartása – A Közösségi Növényfajta‑hivatal fellebbezési tanácsa határozatának hatályon kívül helyezését maga után vonó alapvető eljárási hiba
(2100/94 tanácsi rendelet; 1239/95 bizottsági rendelet, 59. cikk)
11. Mezőgazdaság – Egységes jogszabályok – A növényfajták oltalma – Fellebbezési eljárás – Az uniós bírósághoz benyújtott kereset – A Törvényszéknek a megtámadott határozat megváltoztatására vonatkozó jogosultsága – Korlátok
(2100/94 tanácsi rendelet, 73. cikk, (3) bekezdés)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 103. pont)
2. A Közösségi Növényfajta‑hivatalnak (CPVO) a CPVO azon határozata elleni fellebbezés alapján eljáró fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, amely megtagadta, hogy valamely fél kérelmére megállapítsák valamely közösségi növényfajta‑oltalom érvénytelenségét, nem a fellebbezési tanács feladata a közösségi növényfajta‑oltalmi jogokról szóló 2100/94 rendelet 54. cikkben említett érdemi vizsgálat vagy az annak 55. cikkében említett szakmai vizsgálat lefolytatása, még csak az sem feladata, hogy határozzon a CPVO által a közösségi növényfajta‑bejelentés alapján elvégzett ilyen vizsgálat jogszerűségéről.
Neki mindössze a CPVO által az említett rendelet 20. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján elfogadott azon határozat jogszerűségéről kell döntenie valamely érintett fél kérelmére, amely megtagadta a közösségi növényfajta‑oltalom semmisségének megállapítását azzal az indokkal, hogy nem „bizonyították”, hogy az e rendelet 7. vagy 10. cikkében említett feltételek az oltalom megadásakor nem álltak fenn.
(vö. 126–128. pont)
3. Ha a közösségi növényfajta‑oltalom érvénytelenségének megállapítására irányuló eljárás nem hivatalból, hanem valamely érintett fél kérelmére indult, akkor a közösségi növényfajta‑oltalmi jogokról szóló 2100/94 rendelet 76. és 81. cikke, annak 20. cikkével együttesen értelmezve, erre a félre telepíti az arra vonatkozó bizonyítás terhét, hogy az említett érvénytelenség megállapításhoz szükséges feltételek fennállnak.
A 2100/94 rendelet fent hivatkozott rendelkezéseiből nem következik, hogy a Közösségi Növényfajta‑hivatal (CPVO) előtti eljárás tisztán inkvizitórius jellegű eljárás lenne. Különösen, a szakmai vizsgálat kapcsán a rendelet 76. cikke első mondatában említett hivatalból történő vizsgálat elvét összhangba kell hozni az ugyanezen cikk második mondatában kimondott azon szabállyal, miszerint a CPVO mindazokat a tényeket és bizonyítékokat, amelyeket az általa előírt határidőn belül nem terjesztettek be, figyelmen kívül hagyja. Ha e rendelkezések alkalmazhatók a CPVO‑nak a rendelet 20. cikke alapján hozott és a valamely növényfajta részére megadott közösségi növényfajta‑oltalom érvénytelenségének megállapítását megtagadó határozata elleni fellebbezés alapján indult fellebbezési eljárásra, annak a félnek kell előadnia, illetve előterjesztenie azokat a tényeket és bizonyítékokat, amelyek szerinte lehetővé teszik annak megállapítását, hogy a rendelet említett 20. cikkének alkalmazásának feltételei fennállnak, aki az említett érvénytelenségre hivatkozik. Ha a CPVO nem osztja az elemzését, akkor is ennek a félnek kell konkrét és bizonyított információkat szolgáltatnia állításainak alátámasztására. Az így hivatkozott tények és bizonyítékok adott esetben olyan jellegűek is lehetnek, hogy azokra a másik félnek magyarázatot vagy indokolást kell adnia, amelynek hiányában a fellebbezési tanács azt állapíthatja meg, hogy a bizonyítási teherre vonatkozó szabályoknak eleget tettek. Végeredményben a fellebbezési tanácsnak kötelessége az adott ügyben releváns valamennyi elemet – gondosan és részrehajlásmentesen – megvizsgálni, ügyelve az általános jogelvek, valamint a bizonyítási teher és a bizonyítékok szolgáltatása területén alkalmazandó eljárási szabályok betartására.
(vö. 129., 134., 135. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 137. pont)
5. A Közösségi Növényfajta‑hivatal fellebbezési tanácsa valamely határozatának hatályon kívül helyezése iránti kereset alapján indult eljárásban, amikor a felperes azt kéri, hogy a Törvényszék a releváns tényeket és bizonyítékokat értékelje újra, különbséget kell tenni aszerint, hogy a fellebbezési tanács által tett megállapítások és tényértékelések a botanika vagy a genetika területére tartozó olyan komplex értékelések eredményei‑e, vagy sem, amelyek szakértelmet vagy különleges tudományos, illetve szakmai ismereteket igényelnek.
Igenlő válasz esetén a Törvényszék feladata az ilyen megállapítások és tényértékelések terén a nyilvánvaló hibák felülvizsgálata. Ez az eset áll fenn például valamely fajta eltérő jellegének a közösségi növényfajta‑oltalmi jogokról szóló 2100/94 rendelet 7. cikke (1) bekezdésében foglalt kritériumok alapján történő értékelésekor.
Nemleges válasz esetén viszont azon tényértékeléseket illetően, amelyek nem mutatnak különleges tudományos vagy szakmai komplexitást, a Törvényszék a jogszerűség hiánytalan és teljes ellenőrzését végzi el.
(vö. 141–144. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 149. pont)
7. A közösségi növényfajta‑oltalmi jogokról szóló 2100/94 rendelet 75. cikke értelmében a Közösségi Növényfajta‑hivatal (CPVO) határozatai indokolást kell tartalmazzanak, és határozat kizárólag olyan ténybeli alapok, illetve bizonyítékok alapján hozható, amelyekkel kapcsolatban az eljárásban részt vevő feleknek lehetőségük volt észrevételeiket szóban vagy írásban közölni.
A védelemhez való jog tiszteletben tartása, az uniós jog általános elve, amelynek végrehajtását az említett rendelet 75. cikke a CPVO révén kívánja biztosítani, főszabályként magában foglalja az eljárásban részt vevő felek jogát arra, hogy véleményt nyilváníthassanak azon tényektől és iratokról, amelyeken a bírósági határozat alapulni fog, valamint hogy megvitathassák a bíróság elé tárt bizonyítékokat és észrevételeket, illetve azon jogalapokat, amelyekre a bíróság a határozatát alapítani szándékozik. A tisztességes eljáráshoz való joghoz kapcsolódó követelmények betartása érdekében fontos, hogy a felek mind az olyan tényállási elemeket, mind pedig az olyan jogi kérdéseket megvitathassák, amelyek az eljárás kimenete szempontjából meghatározóak.
Más szóval e jogot úgy kell érteni, mint amely azt szavatolja, hogy a felek ne egy teljesen váratlan bírósági határozattal találják magukat szemben. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a bíróságnak biztosítania kell a feleknek azt a jogot, hogy az ítélete meghozatala előtt meghallgassák őket a bíróság jogi értékelésének minden egyes eleméről.
(vö. 179–181. pont)
8. A tárgyalási, illetve adott esetben az azt kísérő bizonyításfelvételi jegyzőkönyv elsődleges funkciója – akár a Törvényszék előtt, akár valamely kvázi igazságszolgáltatási jellegű szerv előtt történik annak felvétele –, hogy tartalmazza a szóbeli és a bizonyításfelvételi eljárás lényeges elemeit. Tehát egyáltalán nem az a célja, hogy a tárgyalás szó szerinti leiratát, vagy annak kimerítő jellegű ismertetését képezze, a tárgyaláson felmerült viták részleteinek átvételével.
Egyébként az uniós bíróságok előtt az a gyakorlat, hogy az eljárásban részt vevő felek releváns nyilatkozatait, nevezetesen azokat, amelyek befolyásolhatják a per kimenetelét, a tárgyalási jegyzőkönyvben a jegyzőkönyvvezető – hivatalból vagy a bíró, illetve a fél kérelmére – rögzíti.
(vö. 190., 191. pont)
9. A közösségi növényfajta‑oltalmi jogokról szóló 2100/94 rendelet végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 1239/95 rendelet 59. cikke (1) bekezdésének második mondata szerint a Közösségi Növényfajta‑hivatal (CPVO) előtti eljárást illetően a felek a CPVO‑val rövidebb határidőn belülre kitűzött tárgyalási időpontban is megállapodhatnak, mint az ugyanezen rendelkezés által általánosan előírt egy hónap. Ehhez még az is szükséges, hogy a feleknek a rövidebb határidőre vonatkozó megállapodása teljesen biztos legyen, aminek hiányában sérülhet a jogbiztonság elve. E megállapodást tehát nem lehet egyszerűen vélelmezni, vagy arra bizonyos homályos vagy nem egyértelmű körülmények fennállásából hallgatólagosan következtetni.
Egyébiránt az idézés formális jelentése szerint az eljárás szabályosságát és méltányosságát kívánja szolgálni, és azon minimális időtartam betartását, amely a felek részére lehetőséget ad arra, hogy megfelelőképpen felkészüljenek a szóbeli eljárásra. Mivel a közösségi jogalkotó az e célra szánt időtartamra minimálisan egy hónapot látott szükségesnek, a CPVO fellebbezési tanácsa e jogalkotói vélekedést nem vonhatja kétségbe eseti alapon.
(vö. 221., 222., 235. pont)
10. A közösségi növényfajta‑oltalmi jogokról szóló 2100/94 rendelet végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 1239/95 rendelet 59. cikkében meghatározott, a tárgyalás kitűzésére vonatkozó legalább egy hónapos határidőnek a Közösségi Növényfajta‑hivatal (CPVO) általi be nem tartása olyan alapvető eljárási hibának minősül, amely maga után vonhatja a CPVO határozatának hatályon kívül helyezését, anélkül hogy ezenfelül bizonyítani kellene, hogy az említett mulasztás a felperes számára érdeksérelmet okozott. Az ilyen jellegű alapvető eljárási hiba ugyanis rokon jellegű az olyan eljárási szabály megsértésével, amelynek figyelmen kívül hagyása a jogi aktus érvénytelenségét vonja maga után, függetlenül a jogsértés konkrét következményeitől.
(vö. 237. pont)
11. A Törvényszék számára a közösségi növényfajta‑oltalmi jogokról szóló 2100/94 rendelet 73. cikkének (3) bekezdése értelmében biztosított megváltoztatásra vonatkozó hatáskör nem ruházza őt fel azzal a jogkörrel, hogy a fellebbezési tanács értékelését a saját értékelésével váltsa fel, és főleg nem azzal, hogy olyan értékelést fogalmazzon meg, amellyel kapcsolatban az említett fellebbezési tanács még nem foglalt állást. A megváltoztatásra vonatkozó hatáskör gyakorlásának főszabály szerint azokra az esetekre kell korlátozódnia, amikor a Törvényszék, miután felülvizsgálta a fellebbezési tanács által megfogalmazott értékelést, a már bizonyított ténybeli és jogi elemek alapján meg tudja állapítani, hogy a fellebbezési tanácsnak milyen határozatot kellett volna hoznia.
(vö. 250. pont)