A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nyolcadik tanács)

2022. november 10.(*)

„Előzetes döntéshozatal – Elektromos járművek kölcsönzését és megosztott használatát szolgáló közösségi rendszer – A »szolgáltatási koncessziók« és az »árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések« fogalma közötti különbségtétel – 2014/23/EU irányelv – Az 5. cikk 1. pontjának b) alpontja – A 20. cikk (4) bekezdése – A »vegyes szerződések« fogalma – 8. cikk – A szolgáltatási koncesszió értékének megállapítása – Szempontok – 27. cikk – 38. cikk – 2014/24/EU irányelv – A 2. cikk (1) bekezdésének 5. és 8. pontja – (EU) 2015/1986 végrehajtási rendelet – XXI. melléklet – Nemzeti jog alapján meghatározott szakmai tevékenység gyakorlásának nyilvántartásba vételére vonatkozó feltétel előírására irányuló lehetőség – Arra vonatkozó lehetőség hiánya, hogy e feltételt vállalkozások valamely ideiglenes szövetségének valamennyi tagjával szemben előírják – 2195/2002/EK rendelet – Az 1. cikk (1) bekezdése – Arra vonatkozó kötelezettség, hogy a koncessziós dokumentációban kizárólag a »Közös Közbeszerzési Szószedetre« hivatkozzanak – 1893/2006/EK rendelet – Az 1. cikk (2) bekezdése – Arra vonatkozó lehetőség hiánya, hogy a koncessziós dokumentációban a »NACE Rev. 2« osztályozásra hivatkozzanak”

A C‑486/21. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Državna revizijska komisija za revizijo postopkov oddaje javnih naročil (országos közbeszerzési felülvizsgálati bizottság, Szlovénia) a Bírósághoz 2021. augusztus 9‑én érkezett, 2021. augusztus 2‑i határozatával terjesztett elő

a SHARENGO najem in zakup vozil d.o.o.

és

a Mestna občina Ljubljana

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (nyolcadik tanács),

tagjai: N. Piçarra, tanácselnökként eljárva, N. Jääskinen és M. Gavalec (előadó) bírák,

főtanácsnok: M. Campos Sánchez‑Bordona,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

–        a Mestna občina Ljubljana képviseletében R. Kokalj odvetnik,

–        a cseh kormány képviseletében L. Halajová, M. Smolek és J. Vláčil, meghatalmazotti minőségben,

–        az osztrák kormány képviseletében A. Posch, meghatalmazotti minőségben,

–        az Európai Bizottság képviseletében U. Babovič, M. Kocjan, A. Kraner, P. Ondrůšek és G. Wils, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1        Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2019. október 30‑i (EU) 2019/1827 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (HL 2019. L 279. 23. o.) módosított, a koncessziós szerződésekről szóló, 2014. február 26‑i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 1. o.; helyesbítések: HL 2015. L 114., 24. o.; HL 2018. L 82., 17. o.; a továbbiakban 2014/23 irányelv) 3. cikke (1) bekezdésének, 5. cikke 1. pontja b) alpontjának, 8. cikke (1) és (2) bekezdésének, valamint 38. cikke (1) bekezdésének, a 2019. október 30‑i (EU) 2019/1828 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (HL 2019. L 279, 25. o.) módosított, a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 26‑i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 65. o.; helyesbítések: HL 2015. L 275., 68. o.; HL 2020. L 211.,22. o.; a továbbiakban: 2014/24 irányelv) 2. cikke (1) bekezdése 5. és 9. pontjának, 3. cikke (4) bekezdése harmadik albekezdésének, 4. cikke b) és c) pontjának, 18. cikke (1) bekezdésének, valamint 58. cikke (1) és (2) bekezdésének, a Közös Közbeszerzési Szószedetről (CPV) szóló, 2002. november 5‑i 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (HL 2002. L 340., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 5. kötet, 3. o.), a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2 rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK‑rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20‑i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 393., 1. o.) I. mellékletének, valamint a közbeszerzési hirdetmények közzétételére használandó hirdetményminták létrehozásáról és a 842/2011/EK [helyesen: 842/2011/EU] végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 11‑i (EU) 2015/1986 bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2015. L 296., 1. o.; helyesbítés: HL 2017. L 172., 36. o.) XXI. mellékletének az értelmezésére vonatkozik.

2        E kérelmet a Sharengo, najem in zakup vozil, d.o.o. (a továbbiakban: Sharengo) és a Mestna občina Ljubljana (Ljubljana önkormányzata, Szlovénia) (a továbbiakban: Ljubljana önkormányzata) között az ez utóbbi által egy elektromos járművek kölcsönzését és megosztott használatát szolgáló közösségi rendszernek az ezen önkormányzat területén való létrehozására és működtetésére irányuló projekt megvalósítása érdekében koncessziós jogosult kiválasztása céljából közzétett ajánlati felhívás tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

 Jogi háttér

 Az uniós jog

 A 2014/23 irányelv

3        A 2014/23 irányelv (1), (4), (8), (18), (20) és (52) preambulumbekezdése értelmében:

„(1)      A koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó egyértelmű uniós szintű szabályok hiánya jogbizonytalanságot eredményez, korlátozza a szolgáltatásnyújtás szabadságát, és torzítja a belső piac működését. Ennek következtében csorbulnak a gazdasági szereplők, különösen a kis‑ és középvállalkozások (kkv‑k) jogai a belső piacon, és e vállalkozások fontos üzleti lehetőségeket szalasztanak el; ugyanakkor a hatóságok esetleg nem tudják a legjobb módon felhasználni a közpénzeket úgy, hogy az uniós polgárok a legkedvezőbb áron jussanak minőségi szolgáltatásokhoz. A koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó megfelelő, kiegyensúlyozott és rugalmas jogi keret minden uniós gazdasági szereplő számára biztosítaná a piacokhoz való tényleges és hátrányos megkülönböztetéstől mentes hozzáférést és a jogbiztonságot, és segítené az infrastruktúra és a polgároknak nyújtott stratégiai szolgáltatások terén eszközölt állami beruházásokat. Ez a jogi keret a gazdasági szereplők számára is nagyobb jogbiztonságot nyújtana, és alapként, valamint eszközként szolgálhatna a nemzetközi közbeszerzési piacok további megnyitásához és a nemzetközi kereskedelem megerősödéséhez. Különösen fontos, hogy a kkv‑k számára jobb hozzáférési lehetőséget biztosítsanak az uniós koncessziós piacokhoz.

[…]

(4)      Az építési koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó eljárásra jelenleg [az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31‑i] 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [(HL 2004. L 134., 114. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 7. kötet, 132. o.; helyesbítés: HL 2014. L 339., 14. o.)] meghatározott alapvető szabályokat kell alkalmazni, a határokon átnyúló szolgáltatási koncessziók odaítélése esetében pedig az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) alapelvei, mindenekelőtt az áruk szabad mozgásának, a letelepedés szabadságának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elve, illetve a Szerződésből eredő elvek – mint például az egyenlő bánásmód, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a kölcsönös elismerés, az arányosság, továbbá az átláthatóság elve – az irányadók. A Szerződés elveinek a nemzeti jogalkotók általi eltérő értelmezése és a különböző tagállamok jogszabályai közötti jelentős eltérések miatt fennáll azonban a jogbizonytalanság veszélye. A jogbizonytalanság veszélyét az Európai Unió Bíróságának kiterjedt ítélkezési gyakorlata is megerősíti; mindazonáltal az ítélkezési gyakorlat csak a koncessziós szerződések odaítélésének egyes aspektusait – és azokat is csak részben – érinti.

[…]

(8)      A bizonyos értéket elérő vagy meghaladó koncessziók esetében az EUMSZ‑ben rögzített elvekkel összhangban indokolt rendelkezni az ilyen szerződések odaítélésére vonatkozó nemzeti eljárások minimális összehangolásáról a versenynek a koncessziós eljárások során történő biztosítása és a megfelelő jogbiztonság garantálása érdekében. Az említett összehangoló rendelkezések nem léphetik túl a fent említett célok eléréséhez szükséges mértéket, és bizonyos fokú rugalmasságot kell biztosítaniuk. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az említett rendelkezéseket kiegészítsék és továbbfejlesszék, ha ezt indokoltnak tartják, különösen a fent említett elveknek való jobb megfelelés érdekében.

[…]

(18)      A koncesszió és a közbeszerzési szerződés fogalmának értelmezésével kapcsolatos nehézségek folyamatos jogbizonytalanságot idéznek elő az érdekelt felek körében, ebből következően az Európai Unió Bírósága számos ítéletet hozott ezzel kapcsolatban. Ezért a koncesszió fogalommeghatározását pontosítani kell, különösen a működési kockázat fogalmára való utalással. A koncesszió fő jellemzője – az építmény vagy szolgáltatás hasznosításának joga – mindig együtt jár a gazdasági jellegű működési kockázatnak a koncessziós jogosultra való átszállásával, ami magában foglalja azt a lehetőséget is, hogy a befektetés, valamint az odaítélt építmény vagy szolgáltatás üzemeltetése során felmerült költségek szokásos üzemeltetési körülmények között nem térülnek meg a koncessziós jogosult számára, akkor sem, ha a kockázat egy része továbbra is a ajánlatkérő szervet, illetve közszolgáltató ajánlatkérőt terheli. A koncesszió odaítélésére vonatkozó speciális közbeszerzési szabályok alkalmazása nem lenne indokolt, ha az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő olyan minimumbevételt garantálna a gazdasági szereplő részére, amelynek összege eléri vagy meghaladja azt a ráfordítást, amelyet a gazdasági szereplőnek a szerződés teljesítéséhez vállalnia kell, és ezáltal mentesítené a gazdasági szereplőt minden esetleges veszteségtől. Egyértelművé kell tenni ugyanakkor, hogy az olyan, kizárólag az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő által finanszírozott megállapodásokat, amelyek esetében az építési beruházást kivitelező vagy a szolgáltatást nyújtó gazdasági szereplő által végrehajtott beruházás, illetve nála felmerült költség megtérülése a szolgáltatás vagy tárgyi eszköz aktuális keresletétől, illetve kínálatától függ, koncessziónak kell tekinteni.

[…]

(20)      A működési kockázat a felek által nem befolyásolható tényezőkből ered. Annak megítélése szempontjából, hogy egy adott megállapodás koncessziós megállapodásnak minősül‑e, nem meghatározó jelentőségűek az olyan kockázatok, mint a rossz gazdálkodás kockázata, a gazdasági szereplő nemteljesítési kockázata vagy a vis maior bekövetkezésének kockázata, hiszen ezek a kockázatok minden szerződésnek velejárói, akkor is, ha közbeszerzési szerződésről vagy koncessziós szerződésről van szó. A működési kockázat a piac változékonyságának való kitettség kockázatát jelenti, amely lehet akár a kereslet, akár a kínálat terén jelentkező kockázat, vagy a két kockázat együttesen. A keresleti kockázat a szerződés tárgyát képező építmény vagy szolgáltatás iránti aktuális kereslethez kapcsolódó kockázat. A kínálati kockázat pedig a szerződés tárgyát képező építési beruházás vagy szolgáltatás teljesítéséhez kapcsolódó kockázat, különösen az, ha a szolgáltatásnyújtás és az iránta való kereslet nem felel meg egymásnak. A működési kockázat felmérése céljából következetes és egységes módon figyelembe kell venni a koncessziós jogosult által eszközölt minden beruházás és a jogosultnál felmerült minden költség és bevétel nettó jelenértékét.

[…]

(52)      A piac lezárásának és a verseny korlátozásának elkerülése érdekében a koncesszió időtartamát korlátozni kell. A nagyon hosszú időtartamú koncessziók nagy valószínűséggel a piac lezárásához vezetnek, így korlátozhatják a szolgáltatások szabad mozgását és a letelepedés szabadságát. A nagyon hosszú időtartam azonban indokolt lehet abban az esetben, ha elengedhetetlen ahhoz, hogy a koncessziós jogosult számára lehetővé váljon egyrészt a koncesszió teljesítéséhez tervezett befektetéseinek a megtérülése, másrészt az, hogy a befektetett tőke hozamot termeljen. Következésképpen az öt évnél hosszabb idejű koncessziók esetében az időtartamot olyan hosszúságú időszakra kell korlátozni, amely alatt – észszerű feltételezések alapján – a koncessziós jogosult számára megtérülnek a koncesszió teljesítése érdekében eszközölt befektetései, és a befektetett tőke rendes működési körülmények között hozamot tud termelni, figyelembe véve azokat a konkrét szerződéses célkitűzéseket is, amelyeket a koncessziós jogosult azért vállalt, hogy a felhasználók számára bizonyos követelményeket – például meghatározott minőséget vagy árat – teljesíteni tudjon. A becslésnek a koncesszió odaítélésekor érvényes adatokon kell alapulnia. Lehetővé kell tenni, hogy a becsléskor a koncesszió működtetéséhez szükséges kezdeti és későbbi beruházásokat figyelembe vegyék, ideértve különösen az infrastruktúrával, szerzői jogokkal, szabadalmakkal, berendezésekkel, logisztikával, kölcsönzéssel és a személyzet képzésével kapcsolatos, illetve a kezdeti költségeket. A koncesszió maximális időtartamát meg kell jelölni a koncessziós dokumentációban, kivéve abban az esetben, ha az időtartam maga is a szerződés odaítélésének egyik szempontja. Az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők számára minden esetben lehetővé kell tenni a koncessziónak a befektetések megtérüléséhez szükséges időszaktól rövidebb időszakra való odaítélését, feltéve, hogy az ezért nyújtott ellentételezés nem küszöböli ki a működési kockázatot.”

4        Ezen irányelv „Tárgy és hatály” címet viselő 1. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)      Ez az irányelv szabályokat állapít meg az ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők koncessziós eljárásaira azon koncessziók vonatkozásában, amelyek becsült értéke eléri vagy meghaladja a 8. cikkben megállapított értékhatárt.

(2)      Ez az irányelv az építési vagy szolgáltatási koncessziók gazdasági szereplőknek való, az alábbiak általi odaítélésére alkalmazandó:

a)      ajánlatkérő szervek;

[…]”

5        Az említett irányelvnek „Az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetésmentesség [helyesen: hátrányos megkülönböztetés tilalma] és az átláthatóság elve” címet viselő 3. cikke értelmében:

„(1)      Az ajánlatkérő szerveknek és a közszolgáltató ajánlatkérőknek egyenlő és megkülönböztetésmentes [helyesen: hátrányos megkülönböztetés nélküli] bánásmódban kell részesíteniük a gazdasági szereplőket, továbbá átlátható és arányos módon kell eljárniuk.

A koncesszió odaítélésére irányuló eljárást – beleértve az értékbecslést is – nem lehet szándékosan úgy megtervezni, hogy kikerüljön ennek az irányelvnek a hatálya alól vagy indokolatlanul előnyös vagy hátrányos helyzetbe hozzon egyes gazdasági szereplőket vagy bizonyos építési beruházásokat, árubeszerzéseket vagy szolgáltatásokat.

[…]”

6        A 2014/23 irányelv „Fogalommeghatározások” címet viselő 5. cikke a következőket írja elő:

„Ezen irányelv alkalmazásában:

1.      »koncesszió« építési vagy szolgáltatási koncesszió, az alábbi a) és b) pont értelmében:

[…]

b)      »szolgáltatási koncesszió«: írásbeli visszterhes szerződés, amelynek keretében egy vagy több ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő egy vagy több gazdasági szereplőt megbíz bizonyos, az a) pontban említett építési beruházás kivitelezésétől eltérő szolgáltatások nyújtásával és kezelésével, amelynek esetében a megbízásért járó ellenszolgáltatás vagy kizárólag a szerződés tárgyát képező szolgáltatás hasznosítási joga, vagy ez a jog pénzbeli ellenszolgáltatással kiegészülve.

Az építési vagy szolgáltatási koncesszió odaítélésével a koncessziós jogosultra hárul a szóban forgó építmények vagy szolgáltatások hasznosításával járó működési kockázat, beleértve a keresleti vagy kínálati kockázatot, vagy mindkettőt. Akkor tekinthető úgy, hogy a koncessziós jogosult viseli a működési kockázatot, ha – rendes működési feltételek mellett – nem garantált, hogy megtérülnek a koncesszió tárgyát képező építmény vagy szolgáltatás üzemeltetése során eszközölt beruházások, illetve felmerült költségek. A koncessziós jogosultra átháruló kockázatnak részét kell, hogy képezze a piac kiszámíthatatlanságának való tényleges kitettség is, amelyből kifolyólag a koncessziós jogosult potenciális becsült vesztesége nem tekinthető csupán névlegesnek vagy elhanyagolhatónak.

[…]”

7        Ezen irányelvnek „A koncessziók becsült értékének kiszámítására szolgáló módszerek és értékhatár” címet viselő 8. cikke értelmében:

„(1)      „Ezt az irányelvet olyan koncessziókra kell alkalmazni, amelyek értéke eléri vagy meghaladja az 5 350 000 [eurót].”

(2)      A koncesszió értéke a koncessziós jogosult teljes, [hozzáadottérték‑adó (héa)] nélküli, az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő által becsült árbevétele a szerződés időtartama alatt a koncesszió tárgyát képező építési munkák és szolgáltatások, valamint az ezen építési munkákhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó árubeszerzések tekintetében.

[…]

(3)      A koncesszió becsült értékét a koncessziós dokumentációban rögzített objektív módszerrel kell kiszámítani. A koncesszió becsült értékének kiszámításakor az ajánlatkérő szerveknek és a közszolgáltató ajánlatkérőknek – adott esetben – figyelembe kell venniük különösen a következőket:

a)      a koncesszióhoz kapcsolódó bármilyen opció értéke és a koncesszió időtartamának esetleges meghosszabbítása;

b)      az építmények használói vagy a szolgáltatások igénybe vevői által fizetett – az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő nevében beszedetteken kívüli – díjakból és bírságokból származó bevétel;

c)      az ajánlatkérő szerv, közszolgáltató ajánlatkérő vagy más hatóság által a koncessziós jogosult részére teljesített kifizetések vagy bármilyen formában biztosított pénzügyi előnyök, ideértve a közszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért fizetett díjazást és a közberuházási támogatásokat is;

[…]”

8        Az említett irányelvnek „A koncesszió időtartama” címet viselő 18. cikke szerint:

„(1)      A koncessziók időtartama korlátozott. Az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő az igényelt építési beruházások vagy szolgáltatások függvényében felbecsüli az időtartamot.

(2)      Az 5 évnél hosszabb időtartamra szóló koncessziók esetében a koncesszió maximális időtartama nem haladhatja meg azt az időtartamot, amely alatt – észszerű feltételezések alapján – a koncessziós jogosult számára megtérülnek az építési beruházás vagy a szolgáltatás megvalósítása érdekében eszközölt befektetései, és a befektetett tőke észszerű hozamot tud termelni, figyelembe véve a konkrét szerződéses célkitűzések teljesítése érdekében eszközölt befektetéseket is.

A számításkor figyelembe veendő befektetésekbe a kezdeti befektetések és a koncesszió időtartama során tett további befektetések is beletartoznak.”

9        Ugyanezen irányelv „Vegyes szerződések” címet viselő 20. cikke a következőképpen rendelkezik:

„[…]

(2)      Amennyiben egy adott szerződés különböző részei objektív módon elkülöníthetők, a (3) és a (4) bekezdést kell alkalmazni. Amennyiben egy adott szerződés különböző részei objektív módon nem különíthetők el, az (5) bekezdést kell alkalmazni.

[…]

Több tevékenységre kiterjedő szerződések esetében, amennyiben a tevékenységek egyikére ezen irányelv II. melléklete vagy a [vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről {helyesen: a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatások területén a közbeszerzési eljárások összehangolásáról és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről} szóló, 2014. február 26‑i 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 243. o.; helyesbítés: HL 2014. L 327., 9. o.)] vonatkozik, a vonatkozó rendelkezéseket ezen irányelv 22. cikke, illetve a [2014/25] irányelv 6. cikke alapján kell meghatározni.

[…]

(4)      A koncessziós elemeket is és a [2014/24] irányelv vagy a [2014/25] irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési elemeket is tartalmazó vegyes szerződések esetén a vegyes szerződést a [2014/24] irányelvnek, illetve a [2014/25] irányelvnek megfelelően kell odaítélni.

[…]”

10      A 2014/23 irányelv „Gazdasági szereplők” címet viselő 26. cikke a (2) bekezdésében a következőképpen rendelkezik:

„Gazdasági szereplők csoportjai – többek között ideiglenes társulások – is részt vehetnek koncesszió odaítélésére irányuló eljárásban, és az ajánlatkérő szervek, illetve közszolgáltató ajánlatkérők az ajánlattétel, illetve a részvételre jelentkezés feltételeként nem írhatják elő számukra, hogy meghatározott társasági formával rendelkezzenek.

Amennyiben szükséges, az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők pontosan meghatározhatják a koncessziós dokumentációban, hogy a gazdasági szereplők csoportjainak hogyan kell teljesíteniük a gazdasági és pénzügyi helyzettel vagy a műszaki és szakmai alkalmassággal kapcsolatos, a 38. cikkben említett feltételeket, feltéve, hogy e feltételek objektív indokokon alapulnak és arányosak. A tagállamok részletes szabályokban rögzíthetik, hogy a gazdasági szereplők csoportjai hogyan felelhetnek meg az említett követelményeknek. A koncessziónak a gazdasági szereplők csoportjai általi teljesítésével kapcsolatos, az egyéni résztvevőkre vonatkozó feltételektől eltérő feltételeinek szintén objektív indokokon kell alapulniuk és arányosnak kell lenniük.”

11      Ezen irányelv „Nómenklatúrák” címet viselő 27. cikke az (1) bekezdésében a következőket írja elő:

„A koncessziók odaítélésével összefüggésben a nómenklatúrákra tett hivatkozások esetében mindenkor a [2195/2002] rendelettel elfogadott „Közös közbeszerzési szójegyzéket (CPV‑t)” kell alkalmazni.”

12      Az említett irányelvnek „A koncessziós eljárást megindító hirdetmény” címet viselő 31. cikke a (2) bekezdésében előírja:

„A koncessziós hirdetmény tartalmazza a V. melléklet részében említett adatokat, valamint adott esetben minden más, az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő által hasznosnak ítélt adatot, az egységes formátummal összhangban.”

13      Ugyanezen irányelvnek „A 31. cikkben említett koncessziós hirdetményekben feltüntetendő információk” címet viselő V. melléklete a következőképpen rendelkezik:

„[…]

4.      A koncesszió leírása: az építési beruházás, illetve a szolgáltatások jellege és terjedelme, nagyságrendje vagy indikatív értéke, és, ha lehetséges, a szerződés időtartama. Amennyiben a koncesszió több részből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni. Adott esetben az opciók leírása.

5.      A CPV‑nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok). Amennyiben a koncesszió több részből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni.

[…]

7.      Részvételi feltételek, köztük:

[…]

(b)      adott esetben annak feltüntetése, hogy a szolgáltatás teljesítését törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján egy meghatározott szakma számára tartják‑e fenn; a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésre való hivatkozás;

(c)      adott esetben a kiválasztási szempontok jegyzéke és rövid leírása; az adott esetben megkövetelt alkalmasság minimumkövetelményei; a megkövetelt igazolási mód (nyilatkozat, dokumentáció).”

14      A 2014/23 irányelv „Eljárási garanciák” címet viselő 37. cikke a következőképpen rendelkezik:

„[…]

(2)      Az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő rendelkezésre bocsátja a következőket:

a)      a koncessziós hirdetményben a koncesszió és a részvételi feltételek leírása;

b)      a koncessziós hirdetményben, az ajánlattételi felhívásban vagy a többi koncessziós dokumentációban az odaítélési szempontokat és adott esetben a teljesítendő minimumkövetelményeket.

[…]

(4)      Az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő minden részvételre jelentkezővel ismerteti az eljárás tervezett lebonyolítását és a befejezés indikatív időpontját. A módosításokat közölni kell az összes részvételre jelentkezővel, továbbá, amennyiben a koncessziós hirdetményben szereplő elemeket érintik, minden gazdasági szereplő számára közzé kell tenni.

[…]”

15      Ezen irányelvnek „A részvételre jelentkezők kiválasztása és minőségi értékelése” című 38. cikke a következőket írja elő:

„(1)      Az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők – nyilatkozatok, valamint a koncessziós hirdetményben meghatározott, megkülönböztetésmentes és a koncesszió tárgyával arányos követelményekkel összhangban bizonyítékként benyújtott referencia vagy referenciák alapján – ellenőrzik a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők szakmai és műszaki alkalmasságához, valamint pénzügyi és gazdasági helyzetéhez kapcsolódó részvételi feltételeket. A részvételi feltételeknek kapcsolódniuk kell ahhoz az elváráshoz és arányosnak kell lenniük vele, hogy a koncesszióra jogosult képes legyen teljesíteni a koncessziós tevékenységet, figyelembe véve a koncesszió tárgyát és a tényleges verseny biztosításának célját.

(2)      Az (1) bekezdésben megállapított részvételi feltételek teljesítése érdekében – adott esetben és egy konkrét koncesszióval kapcsolatban – a gazdasági szereplő más szervezetek kapacitására is támaszkodhat, a hozzájuk fűződő kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Amennyiben egy gazdasági szereplő más szervezetek kapacitásaira kíván támaszkodni, bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő számára, hogy a szükséges erőforrások a koncesszió teljes időtartama alatt a rendelkezésére fognak állni; a bizonyítás történhet például oly módon, hogy bemutatja az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását. A pénzügyi helyzet vonatkozásában az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő megkövetelheti, hogy a gazdasági szereplő és ezek a szervezetek együttesen feleljenek a szerződés teljesítéséért.

(3)      Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplőknek a 26. cikkben említett csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek a kapacitására.

[…]”

 A 2014/24 irányelv

16      A 2014/24 irányelv „Tárgy és hatály” címet viselő 1. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)      Ez az irányelv szabályokat állapít meg az ajánlatkérő szervek által közbeszerzési szerződések megkötése céljából lefolytatott olyan beszerzési eljárásokra, valamint tervpályázatokra vonatkozóan, amelyek becsült értéke meghaladja a 4. cikkben rögzített értékhatárokat.

(2)      Ezen irányelv értelmében beszerzés az építési beruházás, áruk vagy szolgáltatások egy vagy több ajánlatkérő szerv által kiválasztott gazdasági szereplőkkel az említett ajánlatkérő szervek által kötött közbeszerzési szerződés útján történő megvalósítása, illetve megszerzése, függetlenül attól, hogy az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás közcélokat szolgál‑e.

[…]”

17      Ezen irányelv „Fogalommeghatározások” címet viselő 2. cikke a következőket írja elő:

„(1)      Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

[…]

(5)      »közbeszerzési szerződés«: egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv által, írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya építési beruházás kivitelezése, áru szállítása vagy szolgáltatás nyújtása;

[…]

(8)      »árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés«: olyan közbeszerzési szerződés, amelynek tárgya termékek megvásárlása, lízingje, bérlete vagy részletvétele, vételi joggal vagy anélkül. Az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés mellékesen beállítási és üzembe helyezési műveletekre is kiterjedhet;

(9)      „szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés”: a 6. pontban említettektől eltérő szolgáltatás nyújtására irányuló közbeszerzési szerződés;

[…]”

18      Az említett irányelv „Vegyes beszerzés [helyesen: közbeszerzés]” címet viselő 3. cikke kimondja:

„[…]

(4)      Amennyiben a szerződés tárgya részben az ezen irányelv hatálya alá tartozó, részben pedig az irányelv hatálya alá nem tartozó beszerzést [helyesen: közbeszerzést] is magában foglal, az ajánlatkérő szervek dönthetnek úgy, hogy a különálló részekre külön‑külön szerződéseket ítélnek oda, és úgy is, hogy egyetlen szerződést ítélnek oda. Ha a közszolgáltató ajánlatkérők úgy döntenek, hogy külön szerződéseket ítélnek oda, az adott különálló rész jellemzői alapján kell eldönteni, hogy az adott szerződésre vonatkozóan milyen szabályokat kell alkalmazni.

Amennyiben az ajánlatkérő szervek egyetlen szerződés odaítélése mellett döntenek, hacsak a 16. cikk másként nem rendelkezik, az így létrejövő vegyes szerződésre ez az irányelv alkalmazandó, függetlenül azon részek értékétől, amelyek máskülönben más jogi szabályozás alá tartoznának, és függetlenül attól, hogy máskülönben e részek mely jogi keret alá tartoznának.

Az árubeszerzést, építési beruházást és szolgáltatás megrendelését, valamint koncessziót egyaránt magában foglaló vegyes szerződések esetében a vegyes szerződést ezen irányelvvel összhangban kell odaítélni, amennyiben a szerződés azon részének, amely az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződés megkötésére irányul, az 5. cikknek megfelelően számított becsült értéke eléri vagy meghaladja a 4. cikkben megállapított vonatkozó értékhatárt.

[…]”

19      Ugyanezen irányelvnek „Az értékhatárok összege” címet viselő 4. cikke az első bekezdésében a következőképpen rendelkezik:

„Ezt az irányelvet azokra a beszerzésekre [helyesen: közbeszerzésekre] kell alkalmazni, amelyek hozzáadottérték‑adó (héa) nélküli becsült értéke eléri vagy meghaladja a következő értékhatárokat:

[…]

b)      139 000 [euró] a központi kormányzati szervek által kiírt, árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélése, valamint az említett szervek által szervezett tervpályázatok esetében; a honvédelem területén működő ajánlatkérő szervek által odaítélt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések esetében az értékhatár csak azokra a szerződésekre érvényes, amelyekben a III. mellékletben foglalt termékek szerepelnek;

c)      214 000 [euró] a központi szint alatti ajánlatkérő szervek által odaítélt, árubeszerzésre és szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződések, valamint az említett szervek által szervezett tervpályázatok esetében […]

[…]”

20      A 2014/24 irányelv 18. cikke határozza meg a „közbeszerzés alapelvei[t]”.

21      Ezen irányelv „Nómenklatúrák” címet viselő 23. cikke az (1) bekezdésében kimondja:

A közbeszerzéssel összefüggésben a nómenklatúrákra tett hivatkozások esetében mindenkor a [2195/2002] rendelettel elfogadott „közös közbeszerzési szójegyzéket (CPV)” kell használni.”

22      A 2014/24 irányelvnek „A tájékoztatók és hirdetmények közzétételének formája és módja” címet viselő 51. cikke az (1) bekezdésének első albekezdésében a következőképpen rendelkezik:

„A 48., a 49. és az 50. cikkben említett tájékoztatóknak és hirdetményeknek egységes formanyomtatványok formájában – ideértve a helyesbítésekre vonatkozó egységes formanyomtatványt is – tartalmazniuk kell az V. mellékletben meghatározott információkat.”

23      Ezen irányelvnek „A hirdetményben feltüntetendő információk” című V. melléklete tartalmazza „[a] hirdetményben feltüntetendő információk (49. cikkben említettek szerint)” című C. részt, amely a következőképpen rendelkezik:

„[…]

7.      A beszerzés leírása: az építési beruházás jellege és terjedelme, az árubeszerzés jellege és mennyisége, illetve értéke, a szolgáltatás jellege és terjedelme. Amennyiben a szerződés [helyesen: közbeszerzés] részekből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni. Adott esetben az opciók leírása.

[…]”

24      Az említett irányelv „Kiválasztási szempontok” címet viselő 58. cikkének (1) és (2) bekezdése előírja:

„(1)      A kiválasztási szempontok a következőkre vonatkozhatnak:

a)      a szakmai tevékenység végzésére való alkalmasság;

b)      gazdasági és pénzügyi helyzet;

c)      technikai és szakmai alkalmasság.

Az ajánlatkérő szerv csak a (2), (3) és (4) bekezdésben említett kritériumokat írhatja elő a gazdasági szereplők számára részvételi követelményként. Az ajánlatkérő szervnek olyan követelményekre kell korlátoznia a részvételi feltételeket, amelyek megfelelőek annak biztosítására, hogy a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő rendelkezzen az odaítélendő szerződés teljesítéséhez szükséges jogi és pénzügyi kapacitásokkal, valamint műszaki és szakmai képességekkel. Minden követelménynek a szerződés [helyesen: közbeszerzés] tárgyához kell kapcsolódnia és azzal arányban kell állnia.

(2)      A szakmai tevékenység végzésére való alkalmasság tekintetében az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy a gazdasági szereplő legyen bejegyezve a letelepedési helye szerinti tagállamának a XI. mellékletben felsoroltak szerinti valamelyik szakmai vagy cégnyilvántartásába, vagy teljesítse az említett mellékletben foglalt bármely egyéb követelményt.

A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési eljárás során, ha a gazdasági szereplőnek meghatározott engedéllyel kell rendelkeznie vagy meghatározott szervezet tagjának kell lennie ahhoz, hogy származási országában az adott szolgáltatást nyújthassa, akkor az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy bizonyítsa, rendelkezik ilyen engedéllyel, illetve tagsággal.”

25      Ugyanezen irányelv „Nyilvántartások” címet viselő XI. melléklete a következőket írja elő:

„Az egyes tagállamok vonatkozó szakmai és cégnyilvántartásai, valamint a kapcsolódó nyilatkozatok és hatósági bizonyítványok a következők:

–        […]

–        Szlovéniában a »sodni register« és az »obrtni register«,

–        […]”

 A 2015/1986 végrehajtási rendelet

26      A 2015/1986 végrehajtási rendelet 4. cikke a következőképpen rendelkezik:

„Az ajánlatkérőknek a [2014/23], irányelv 31., 32. és 43. cikkében említett hirdetményeknek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételekor az e rendelet XI., XVII., XX., XXI. és XXII. mellékletében meghatározott hirdetménymintákat kell használniuk.”

27      Az e végrehajtási rendelet II. melléklete II.1.1–II.1.4, II.2.1, II.2.2 és II.2.4 pontjában szereplő formanyomtatvány arra kötelezi az ajánlatkérő szervet, hogy a hirdetményben pontosítsa a szerződés címét, a fő CPV‑kódot, a szerződés típusát, az összefoglaló leírást, a kiegészítő CPV‑kód(ok)t és a szolgáltatások leírását.

28      Az említett végrehajtási rendelet XXI. melléklete tartalmazza a 2014/23 irányelv értelmében vett, „[…] koncessziós eljárást megindító hirdetmény[re]” vonatkozó formanyomtatványt, amelynek III.1.1 pontja a következőképpen szól:

„Az ajánlattevő/részvételre jelentkező alkalmassága az adott szakmai tevékenység végzésére, ideértve a szakmai és cégnyilvántartásokba történő bejegyzésre vonatkozó előírásokat is:

A feltételek felsorolása és rövid leírása, a kért információk és dokumentumok megjelölése.”

 A 2195/2002 rendelet

29      A 2195/2002 rendelet (1) és (3) preambulumbekezdése kimondja:

„(1)      A különféle osztályozások alkalmazása kedvezőtlenül érinti az Európában megvalósuló közbeszerzések nyílt jellegét és átláthatóságát. E ténynek a hirdetmények minőségére és a közzétételükhöz szükséges időre gyakorolt hatása ténylegesen korlátozza a gazdasági szereplőknek a közbeszerzési szerződéskötéshez való hozzáférését.

[…]

(3)      Egységes közbeszerzési osztályozási rendszer segítségével szabványosítani szükséges az ajánlatkérők által a szerződések tárgyának leírására használt megnevezéseket.”

30      A 2195/2002 rendelet 1. cikke annak (1) és (2) bekezdésében a következőképpen rendelkezik:

„(1)      »Közös Közbeszerzési Szószedet« vagy »CPV« néven létrejön a közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó egységes osztályozási rendszer.

(2)      A CPV‑t az I. melléklet tartalmazza.”

 Az 1893/2006 rendelet

31      Az 1893/2006 rendeletnek „A rendelet tárgya és hatálya” címet viselő 1. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)      Ez a rendelet létrehozza a[z Unióban] folyó gazdasági tevékenységek közös statisztikai osztályozási rendszerét, a továbbiakban: NACE Rev. 2‑t. Ez az osztályozási rendszer biztosítja, hogy a[z uniós] osztályozási rendszer megfelelően tükrözi a gazdasági valóságot és növeli a nemzeti, [uniós] és nemzetközi osztályozási rendszerek, és ezáltal a nemzeti, [uniós] és nemzetközi statisztikák közötti összehasonlíthatóságot.

(2)      E rendelet csak az osztályozási rendszer statisztikai célú használatára vonatkozik.”

 A szlovén jog

32      A Zakon o nekaterih koncesijskih pogodbah (Az egyes koncessziós szerződésekről szóló törvény) (Uradni list RS, 9/2019. sz.) az alapügyre alkalmazandó változatában egyes olyan építési és szolgáltatási koncessziós szerződéseket szabályoz, amelyek héa nélküli becsült értéke eléri vagy meghaladja a 2014/23 irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében előírt értéket.

 Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

33      2020‑ban Ljubljana önkormányzata úgy határozott, hogy egy elektromos járművek kölcsönzésére és megosztott használatára irányuló szolgáltatásnak a területén való létrehozására és működtetésére vonatkozó koncesszió odaítélésére irányuló eljárást indít. A projekt hozzáadottérték‑adó nélküli becsült összértéke 14 989 000 euró volt, amelyből a magánjogi partner pénzügyi hozzájárulásának héa nélküli összege 14 570 000 eurót, az önkormányzat pénzügyi hozzájárulásának héa nélküli összege pedig 36 000 eurót tett ki.

34      A magánjogi partner pénzügyi hozzájárulása a következőképpen oszlott meg: meglévő elektromosjármű‑park: 5 000 000 euró; meglévő technológia: 1 500 000 euró; személyzet és fejlesztés: 1 400 000 euró; új elektromos járművek beszerzése a koncesszió ideje alatt: 6 250 000 euró; parkolóhelyek kialakítása: 180 000 euró; töltőállomások kiépítése: 240 000 euró.

35      A szóban forgó projektre vonatkozó dokumentumok a 60100000 fő CPV‑kódot használják. Ezenkívül „a koncesszióba adó és a koncessziójogosult által nyújtott hozzájárulások” cím alatt előírásra kerül, hogy „[a] parkolóhelyek és a töltőállomások után keletkező adóbevételt, valamint a parkolási díjakból származó bevételt a koncesszióba adó által a projekt végrehajtásához nyújtott hozzájárulásnak kell tekinteni”.

36      Másfelől Ljubljana önkormányzata az „Ajánlattételi útmutatóban” a „koncessziós jogviszony tárgyának” leírása érdekében jelezte, hogy az elektromos járművek kölcsönzését és megosztott használatát szolgáló közösségi rendszer létrehozására és működtetésére irányuló projekt megvalósítása a következőket tartalmazza:

„a)      az elektromos járművek [Ljubljana önkormányzatának] területén történő kölcsönzését és megosztott használatát szolgáló közösségi rendszer létrehozásához szükséges beruházások, amelyek magukban foglalják:

–        egy legalább 200 elektromos járműből álló, az elektromos járművek kölcsönzését és megosztott használatát szolgáló közösségi rendszer megvalósítására irányuló járműpark létrehozása […],

–        a járművek kölcsönzésére szolgáló közösségi hálózat és az elektromos járművek töltését biztosító töltőközpontok kialakítása […],

–        a felhasználó számára modern és kényelmes informatikai megoldás létrehozása az elektromos járművek kölcsönzésére és megosztott használatára irányuló szolgáltatás biztosítása érdekében,

b)      elektromos járművek kölcsönzésével és megosztott használatával kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, beleértve az elektromos járművek kölcsönzésére és megosztott használatára szolgáló központi rendszer létrehozását, amely lehetővé teszi a projekt végrehajtásának nyomon követését és felügyeletét, különösen:

–        a járműflotta tökéletesen üzemképes állapotban való biztosítására és működtetésére vonatkozó kötelezettség, amely magában foglalja különösen a rendszeres szervizeléseket és a többek között a közlekedési balesetek esetén felmerülő javításokat, a nyilvántartásba vételt, a biztosítási és egyéb, a járművek rendes használatához kapcsolódó működési költségeket. […] A koncessziójogosult továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a járműflottát a szerződésben meghatározott ütemben rendszeresen modernizálja,

–        a járművek kölcsönzésére szolgáló hálózat és az elektromos járművek töltésére szolgáló töltőközpontok biztosítására és működtetésére vonatkozó kötelezettség, ezek rendszeres karbantartására vonatkozó kötelezettség, valamint a töltőállomások alapvető üzemképességének biztosítására vonatkozó kötelezettség, a szerződésben meghatározandó feltételek között és részletes szabályok szerint,

–        a felhasználóknak nyújtott megfelelő segítségnyújtási rendszer biztosítása.

[…]

A koncessziójogosult fő kötelezettségei:

–        […]

–        a koncessziójogosult a szerződés időtartama alatt viseli a beruházási és egyéb intézkedések végrehajtása során felmerülő valamennyi műszaki, technológiai és pénzügyi, valamint az elektromos járművek kölcsönzésére és megosztott használatára irányuló szolgáltatás nyújtása címén felmerült kockázatot, beleértve a megvalósított beruházások megtérülésének kockázatát is. A koncessziójogosult viseli továbbá a létrehozott rendszer hozzáférhetőségének és rendelkezésre állásának kockázatát, valamint a kereslethez kapcsolódó kockázatot;

–        […]”

37      Ezen útmutatásokból az is kitűnik, hogy az alapügy tárgyát képező projekt célja a környezet védelme és a fenntartható fejlődés előmozdítása, többek között a fenntartható mobilitás fogalmainak elfogadása révén. Végül az említett útmutatások „kizáró okok” címén nyilvántartásba vételi kötelezettséget írnak elő a részvételre jelentkezővel szemben a tevékenységek egységes nemzeti osztályozásában meghatározott 77.110 tevékenység (Személygépjármű kölcsönzése) (a továbbiakban: 77.110 tevékenység) gyakorlásához, pontosítva, hogy együttműködésben benyújtott ajánlat esetén a feltételt minden egyes partnernek teljesítenie kell.

38      2021. február 17‑én, 18‑án és 19‑én a Sharengo a közbeszerzési portálon keresztül különböző kérdéseket tett fel a közbeszerzési eljárással kapcsolatban, és jelezte, hogy a Ljubljana önkormányzata által előírt egyes követelmények sértik a köz‑ és magánszféra közötti együttműködésre, valamint a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó szlovén jogszabályokat.

39      2021. február 19‑én, tehát még az e település számára e kérdések megválaszolására nyitva álló határidő lejárta előtt a Sharengo felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtott be az említett önkormányzathoz. Többek között arra hivatkozott, hogy mivel a szerződés tárgya olyan befektetések megvalósítását foglalja magában, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül az elektromos járművek kölcsönzéséhez és megosztott használatához, az a követelmény, hogy a 77.110 tevékenység tekintetében valamennyi részvételre jelentkező partnert nyilvántartásba kell venni, aránytalan és hátrányosan megkülönböztető. Az ilyen követelmény korlátozza a versenyt, és akadályozza a külföldi illetőségű partnerekkel való együttműködést. Ennélfogva a Sharengo különböző feltételek, szempontok és követelmények, másodlagosan pedig a teljes közbeszerzési eljárás megsemmisítését kérte.

40      A 2021. március 2‑i határozatában Ljubljana önkormányzata e felülvizsgálat iránti kérelmet – annak időelőttisége miatt – elutasította.

41      A Sharengo kérdései ugyanakkor azt eredményezték, hogy Ljubljana önkormányzata pontosította, hogy a 77.110‑es tevékenységre vonatkozó nyilvántartásba vételi követelményt a részvételre jelentkezőnek kell teljesítenie, és hogy együttműködés keretében benyújtott ajánlat esetén azt minden egyes partnernek teljesítenie kell, mivel az együttműködési szerződés megkötése egyetemleges felelősséget hoz létre közöttük. Ezzel szemben a pályázó nyilatkozatában szereplő többi gazdasági szereplőnek nem kell megfelelnie a feltételnek. Ezenkívül, ha a gazdasági szereplők nem szerepelnek a Szlovén Köztársaság kamarai vagy cégnyilvántartásában, a koncesszióba adónak figyelembe kell vennie azt a besorolást, amely a leírása szerint megfelel a szerződés tárgyának.

42      Mivel Ljubljana önkormányzata elutasította a Sharengo felülvizsgálat iránti kérelmét, azt vizsgálat céljából köteles volt megküldeni a Državna revizijska komisija za revizijo postopkov oddaje javnih naročilnak (a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásait ellenőrző nemzeti bizottság, Szlovénia), amit 2021. március 8‑én meg is tett.

43      Ez utóbbi felhívására Ljubljana önkormányzata a 2021. április 7‑i levelében először is jelezte, hogy az egyes koncessziós szerződésekről szóló törvény azért nem alkalmazandó, mert az alkalmazására vonatkozó értékhatárt nem érték el, mivel a koncesszió héa nélküli becsült értéke 3 108 103 eurót tett ki. Ezenkívül az önkormányzat közvetlenül nem fizetne ellenértéket a koncesszió hasznosításáért. Az önkormányzat ugyanis csupán egyrészt lemond az alapügyben szóban forgó szolgáltatáshoz használt parkolóhelyek után befolyó parkolási díjakról, amelyek héa nélküli összege 3 430 328 euró, másrészt pedig 84 375 euró héa nélküli becsült összeg erejéig átvállalja e helyek rendszeres karbantartásának költségeit. Végül az önkormányzat a parkolóhelyek éves díjából származó bevételekből 345 000 euró héa nélküli becsült összeg erejéig, a töltőállomások után fizetendő adókból pedig 62 000 euró héa nélküli becsült összeg erejéig részesülne. Másodszor, Ljubljana önkormányzatának elektromos járművek kölcsönzésére és megosztott használatára irányuló szolgáltatás létrehozása, nem pedig áruk beszerzése a célja. Harmadszor, ezen önkormányzat a kockázatok előírt megoszlására tekintettel úgy ítélte meg, hogy a választott CPV‑kód, amely ingóságok bérbeadására vonatkozik, megtévesztő lehet. Az elektromos járművek megosztásának rendszere ugyanis túlmutat az elektromos járművek puszta bérbeadásán, és a megosztási rendszer működtetésére irányuló teljes körű szolgáltatást is magában foglalja, amely tartalmi szempontból és fogalmilag tágabb, mint a járművek puszta bérbeadása.

44      Elöljáróban a Državna revizijska komisija za revizijo postopkov oddaje javnih naročil (a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásait ellenőrző nemzeti bizottság) emlékeztet arra, hogy a Bíróság a 2017. június 8‑i Medisanus ítéletben (C‑296/15, EU:C:2017:431, 34–38. pont) és a 2020. szeptember 10‑i Tax‑Lex‑ítéletben (C‑367/19, EU:C:2020:685) már elismerte, hogy az előbbi az EUMSZ 267. cikk értelmében vett „tagállami bíróság” jogállásával rendelkezik. E bíróság hozzáteszi, hogy amennyiben – mint az alapügyben is – a felülvizsgálat iránti kérelem az ajánlattételhez szükséges dokumentációra vonatkozik, amely a szoros értelemben vett ajánlattételhez szükséges dokumentáción túl magában foglalja a szerződés vagy a koncesszió odaítélésére vonatkozó dokumentációt, az EUMSZ 267. cikk harmadik bekezdése értelmében „olyan nemzeti bíróság[ként jár el], amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség”.

45      A jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróságnak az alapjogvita elbírálására vonatkozó hatásköre attól függ, hogy az önkormányzat és a gazdasági szereplő közötti jövőbeli szerződéses jogviszony a 2014/23 irányelv 5. cikke 1. pontjának b) alpontja értelmében vett „szolgáltatási koncessziónak” vagy a 2014/24 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 5. pontja értelmében vett „közbeszerzési szerződésnek” minősíthető‑e.

46      E tekintetben e bíróság úgy véli, hogy az uniós jog értelmezése során három nehézséggel kell szembenéznie.

47      Először is arra keresi a választ, hogy milyen módon kell megállapítani a szolgáltatási koncesszió becsült értékét. E tekintetben megjegyzi, hogy Ljubljana önkormányzata úgy ítélte meg, hogy a magánpartner pénzügyi hozzájárulásának héa nélküli összege 14 570 000 eurónak, míg saját hozzájárulásának héa nélküli összege 36 000 eurónak felelt meg. E becslés azonban téves, mivel – amint az a jelen ítélet 43. pontjából kitűnik – ezen önkormányzat elismerte, hogy a vagyoni hozzájárulásának héa nélkül összege 3 108 103 eurót tesz ki. Az említett önkormányzat befektetése következésképpen meghaladja a 2014/24 irányelv 4. cikkének b) és c) pontjában előírt értékhatárokat, ugyanakkor nem éri el a 2014/23 irányelv 8. cikkének (1) bekezdésében rögzített 5 350 000 eurós értékhatárt.

48      Mindemellett, mivel a magánpartner pénzügyi hozzájárulásának héa nélküli becsült összege 14 570 000 euró, logikus, hogy ez utóbbi, aki a projekt végrehajtásával nyereségre törekszik, olyan bevételt érjen el, amelynek héa nélküli összege legalább 14 977 000 eurót tesz ki annak érdekében, hogy fedezzék a parkolóhelyekkel kapcsolatos összes beruházást és az utánuk fizetendő éves díjakat, valamint a töltőállomások után fizetendő díjakat. Adott esetben még akkor is, ha a meglévő elektromosautó‑flottába való, héa nélkül 5 000 000 euró összeget kitevő befektetést ki kellene zárni e számításból, a magánpartner hozzájárulása továbbra is magasabb lenne, mint a héa nélkül 5 350 000 euró összegnek megfelelő küszöbérték.

49      Másodszor, a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy egyrészt az alapügyben szóban forgó projekt a Ljubljana önkormányzata részére történő árubeszerzésre vagy a szerződő fél szolgáltatások nyújtásával és kezelésével való megbízására irányul‑e, másrészt pedig, hogy az ajánlatkérő szerv által a szerződés vagy a koncesszió dokumentációjában elfogadott CPV‑kód befolyásolhatja‑e a szerződés minősítését.

50      Mivel úgy tűnik, hogy az önkormányzat és a gazdasági szereplő közötti jövőbeli szerződéses viszony mind a 2014/24 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 8. pontja értelmében vett árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés elemeit, mind pedig a 2014/23 irányelv 5. cikke 1. pontjának b) alpontja értelmében vett szolgáltatási koncesszió elemeit magában foglalja, a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy e jövőbeli szerződéses viszony nem minősíthető‑e a 2014/24 irányelv 3. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében vett „vegyes [közbeszerzésnek]”.

51      Harmadszor, e bíróság arra keresi a választ, hogy Ljubljana önkormányzata, anélkül hogy megsértené az arányosság, az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvével együttesen értelmezett 2014/23 irányelv 38. cikke (1) bekezdését vagy a 2014/24 irányelv 58. cikke (1) és (2) bekezdését, megkövetelheti‑e, hogy minden egyes partner teljesítse a 77.110 tevékenység gyakorlásához előírt nyilvántartásba vételre vonatkozó feltételt. E követelmény többek között azzal a következménnyel jár, hogy a vállalkozó csak akkor kezdheti meg valamely tevékenység gyakorlását, ha az Agencija Republike Slovenije za javnopravne evidence in storitvénél (a Szlovén Köztársaságnak a közhiteles nyilvántartások és kapcsolódó szolgáltatások igazgatásáért felelős ügynöksége) bejegyeztette magát a Szlovén Köztársaság cégnyilvántartásába.

52      A kérdést előterjesztő bíróság e tekintetben megjegyzi, hogy míg a 2014/24 irányelv 58. cikkének (1) és (2) bekezdése lehetővé teszi az ajánlatkérő szerv számára annak előírását, hogy a gazdasági szereplők a székhely szerinti tagállamban vezetett szakmai és cégnyilvántartások valamelyikébe be legyenek jegyezve, a „szakmai tevékenység” fogalma nem jelenik meg a 2014/23 irányelvben. Ezen irányelv 38. cikke (1) bekezdésének e hallgatása egyaránt értelmezhető úgy, hogy az megtiltja az ajánlatkérő szerv számára, hogy a szakmai tevékenységre vonatkozó feltételt állapítson meg, és úgy is, hogy hallgatólagosan engedélyezi az ilyen feltétel előírását. Úgy tűnik egyébként, hogy ez utóbbi értelmezést az említett irányelv V. melléklete 7. pontjának c) alpontja, valamint a 2015/1986 végrehajtási rendelet XXI. mellékletének III.1.1 pontja is megerősíti.

53      E bíróság azt is megjegyzi, hogy Ljubljana önkormányzata a „szakmai tevékenységhez” kapcsolódó részvételi feltétel teljesítését az alárendeltségi viszonyban lévő gazdasági szereplők – például alvállalkozók – esetében nem, kizárólag azon gazdasági szereplők tekintetében követelte meg, amelyek, a gazdasági szereplők valamely csoportjának tagjaihoz hasonlóan, koordinációs viszonyban állnak a többi gazdasági szereplővel, arra tekintettel, hogy őket egyetemleges felelősség terheli. Az ilyen követelmény azonban visszatartó hatású lenne azon gazdasági szereplők számára, akiket az 1893/2006 rendelet értelmében a 77.110 tevékenység vagy a NACE Rev. 2. 77.11 osztályába tartozó hasonló tevékenységek gyakorlása tekintetében nem vettek nyilvántartásba, de akik az e tevékenység gyakorlására jogosult egy vagy több más gazdasági szereplővel kívánnak társulni.

54      E körülmények között a Državna revizijska komisija za revizijo postopkov oddaje javnih naročil (a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásait ellenőrző nemzeti bizottság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé, azzal, hogy a második, harmadik, negyedik, ötödik, hatodik és hetedik kérdés azon az előfeltevésen alapul, hogy az alapeljárásra a 2014/23 irányelvet kell alkalmazni, és hogy a nyolcadik, a tizedik és a tizenegyedik kérdés csak másodlagosan kerül előterjesztésre, amennyiben a Bíróság a 2014/24 irányelv alkalmazandóságát állapítja meg.

„1)      Úgy kell‑e értelmezni a [2195/2002] rendeletet, hogy az utasszállító járművek kölcsönzése vezetővel a Közös Közbeszerzési Szószedet (CPV) 601‑es csoportja helyett a 341‑es csoportjába tartozik a megnevezés kiegészítése céljából a CPV kiegészítő szószedete PA01–7 Bérlet kódjának hozzáadásával, és azt nem érinti a CPV kiegészítő szószedetének PB04–7 Vezető nélkül kódja, így a Közös Közbeszerzési Szószedet (CPV) 341‑es csoportjába tartozó, a CPV kiegészítő szószedetének PA01–7 Bérlet kódjával összefüggésben értelmezett kódokból az következik, hogy az utasszállító járművek vezetővel történő kölcsönzését szolgáltatásnyújtás helyett árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződésnek kell tekinteni, következésképpen abban az esetben, ha a gazdasági szereplőnek egy elektromos járművek kölcsönzését és megosztott használatát szolgáló közösségi rendszer létrehozására irányuló projekt megvalósítása céljából végzett beruházása fő elemét elektromos járművek beszerzése képezi, és e beruházás még az ajánlatkérő szervnek a projekt megvalósítása során végzett beruházását is meghaladja, nem valósul meg [2014/23] irányelv 5. cikke 1. pontjának b) alpontja szerinti »szolgáltatás«, így a szóban forgó projekt megvalósítását szolgáló szerződés nem minősül a 2014/23 irányelv 5. cikke 1. pontjának b) alpontja értelmében vett szolgáltatási koncessziónak?

2)      Úgy kell‑e értelmezni a »szolgáltatások nyújtásának és kezelésének« a 2014/23/EU irányelv 5. cikke 1. pontjának b) alpontja szerinti fogalmát, hogy:

a)      »szolgáltatások nyújtásának« a [2014/23] irányelv 5. cikke 1. pontja b) alpontjában szereplő fogalma jelentése megegyezik a »szolgáltatás nyújtásának« a [2014/24] irányelv 2. cikke (1) bekezdése 9. pontjában szereplő fogalma jelentésével, így [az előbbi fogalom] azt jelenti, hogy elektromos járművek kölcsönzését és megosztott használatát szolgáló közösségi rendszer létrehozása esetén a gazdasági szereplő az elektromos járművek kölcsönzésével és használatának megosztásával kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt, és az elektromos járművek kölcsönzésén és használatának megosztásán túlmutató tevékenységet végez,

és

b)      a »szolgáltatások nyújtásának« a [2014/23] irányelv 5. cikke 1. pontja b) alpontjában szereplő fogalma azt jelenti, hogy egy gazdasági szereplő a szintén [az ezen rendelkezés] értelmében vett, »szolgáltatás hasznosítási jogát« gyakorolja, és e hasznosításból bevétel származik, ezért [e fogalom] azt jelenti, hogy elektromos járművek kölcsönzését és megosztott használatát szolgáló közösségi rendszer létrehozása esetén valamely gazdasági szereplő – az elektromos játművek kölcsönzésének és használata megosztásának körébe tartozó szolgáltatások nyújtása, valamint az elektromos járművek kölcsönzésén és használatának megosztásán túlmutató tevékenységek következtében – azt kérheti a felhasználóktól, hogy a szolgáltatás nyújtásáért díjat fizessenek, és nem köteles az önkormányzat részére a parkolási díjat megfizetni, és a parkolók rendszeres karbantartásával kapcsolatos kiadásokat viselni, így ezen az alapon jogszerűen tesz szert bevételekre?

3)      Úgy kell‑e értelmezni a [2014/23] irányelv 8. cikke (2) bekezdése első albekezdésében szereplő »a koncessziós jogosult teljes, héa nélküli, az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő által becsült árbevétele a szerződés időtartama alatt a koncesszió tárgyát képező […] szolgáltatások tekintetében« fogalmát, hogy »a koncessziós jogosult teljes árbevétele« magában foglalja a felhasználók által a koncessziós jogosult részére teljesített kifizetéseket is, következésképpen azok is »a koncesszió tárgyát képező […] szolgáltatások [ellenértékének]« minősülnek?

4)      Úgy kell‑e értelmezni a [2014/23] irányelv 8. cikkének (1) bekezdését, hogy [ezen] irányelvet akkor kell alkalmazni, ha a gazdasági szereplő vagy a gazdasági szereplő és az ajánlatkérő szerv által szolgáltatási koncesszió keretében végzett beruházások értéke vagy az általa és az ajánlatkérő szerv által szolgáltatási koncesszió keretében végzett beruházások és viselt kiadások értéke (nyilvánvalóan) meghaladja az 5 350 000 eurónak megfelelő, héát nem tartalmazó értékhatárt?

5)      Úgy kell‑e értelmezni a [2014/23] irányelv 38. cikkének (1) bekezdését, hogy az lehetővé teszi az ajánlatkérő szerv számára, hogy [2015/1986] végrehajtási rendeletnek megfelelően is – amely XXI. mellékletében a »Az ajánlattevő/részvételre jelentkező alkalmassága az adott szakmai tevékenység végzésére, ideértve a szakmai és cégnyilvántartásokba történő bejegyzésre vonatkozó előírásokat is« címet viselő, III. 1.1 pontot tartalmazó koncessziós hirdetményt (24. hirdetményminta) tartalmazza – a szakmai tevékenységhez kapcsolódó részvételi feltételt írjon elő, és a gazdasági szereplőktől megkövetelje, hogy bizonyítékot szolgáltassanak e feltétel teljesítésére vonatkozóan?

6)      Amennyiben az ötödik kérdésre igenlő választ kell adni, úgy kell‑e értelmezni a [2014/23] irányelv 38. cikkének (1) bekezdését az egyenlő bánásmódnak és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának a[z ezen] irányelv 3. cikke (1) bekezdésében foglalt elveivel összefüggésben, hogy az ajánlatkérő szerv a szakmai tevékenységgel kapcsolatos részvételi feltétel meghatározása céljából hivatkozhat az [1893/2006] rendelet I. mellékletében szereplő, a NACE Rev. 2 keretében Személygépjármű kölcsönzése címet viselő 77.11. osztályéval azonos jelentéssel bíró, a nemzeti NACE szerinti, a Személygépjármű kölcsönzése tevékenység leírását szolgáló 77.110‑es [megjelölésre]?

7)      Amennyiben az ötödik kérdésre igenlő választ kell adni, úgy kell‑e értelmezni a [2014/23] irányelv 38. cikkének (1) bekezdését az egyenlő bánásmódnak és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának a[z ezen] irányelv 3. cikke (1) bekezdésében foglalt elveivel összefüggésben, és különösen annak az arányosság követelményére vonatkozó részét, hogy az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy mindegyik partner teljesítse a személygépjármű‑kölcsönzési tevékenység gyakorlásának nyilvántartásba vételére vonatkozó feltételt?

8)      Úgy kell‑e értelmezni a [2014/24] irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 8. pontját, hogy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződésről van szó, ha (a gazdasági szereplő befektetésének értékétől függően) az önkormányzat és a gazdasági szereplő jövőbeni szerződéses jogviszonyának jelentős része az elektromos járművek kölcsönzését és megosztott használatát szolgáló olyan közösségi rendszer felhasználóinak szánt elektromos járművek kölcsönzéséhez és megosztott használatához kapcsolódik, amelynek keretében az önkormányzat nem közvetlenül, a gazdasági szereplő részére teljesített pénzkifizetés révén, hanem a parkolódíjakról 20 éves időtartamra történő lemondás és a parkolók rendszeres karbantartásának biztosítása révén fektet be az elektromos járművek kölcsönzését és megosztott használatát szolgáló közösségi rendszer létrehozására irányuló projekt megvalósításába, és e befektetés összértéke meghaladja a [2014/24] irányelv 4. cikkének b) vagy c) pontjában szereplő értéket, mindazonáltal az önkormányzat e befektetése (jelentősen) elmarad a gazdasági szereplő elektromos járművek kölcsönzését és megosztott használatát szolgáló közösségi rendszer létrehozására irányuló projektbe történő befektetésének egészétől és a gazdasági szereplőnek a projekt elektromos járművekhez kapcsolódó részébe történő befektetésétől is, függetlenül attól, hogy a felhasználók fizetni fognak a gazdasági szereplőnek az elektromos járművek használatáért, és a felhasználók általi kereslettől függ, hogy a gazdasági szereplő képes lesz‑e olyan bevételre szert tenni, amely az elektromos járművek kölcsönzését és megosztott használatát szolgáló közösségi rendszer létrehozásának pénzügyi sikerét támasztja alá, amely okból a gazdasági szereplő viseli a projekt megvalósításával kapcsolatos működési kockázatot, ami nem a [2014/24] irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 5. pontja értelmében vett közbeszerzési szerződés, hanem a 2014/23 irányelv 5. cikke 1. pontjának b) alpontja értelmében vett szolgáltatási koncesszió jellemzője?

9)      Úgy kell‑e értelmezni a [2014/24] irányelv 3. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését, hogy az [említett] irányelvben előírt szabályozás az elektromos járművek kölcsönzését és közös használatát szolgáló közösségi rendszer létrehozására irányuló projekttel kapcsolatos, az önkormányzat és a gazdasági szereplő közötti jövőbeni szerződés odaítélése céljából történő alkalmazásának jogalapját képezi, amennyiben e szerződést az árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések, valamint a szolgáltatási koncessziók elemeit is tartalmazó vegyes [közbeszerzésnek] kell tekinteni, mivel az önkormányzat e projekt végrehajtását szolgáló befektetésének értéke meghaladja a [2014/24] irányelv 4. cikkének c) pontjában meghatározott értéket?

10)      Úgy kell‑e értelmezni a [2014/24] irányelv 58. cikkének (1) és (2) bekezdését az egyenlő bánásmódnak és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának a[z ezen] irányelv 18. cikke (1) bekezdésében szereplő elveivel összefüggésben, hogy az ajánlatkérő szerv a szakmai tevékenységre vonatkozó részvételi feltétel meghatározása céljából hivatkozhat az 1893/2006 rendelet I. mellékletében szereplő, a NACE Rev. 2 keretében Személygépjármű kölcsönzése címet viselő 77.11. osztályéval azonos jelentéssel bíró, a nemzeti NACE szerinti, a Személygépjármű kölcsönzése tevékenység leírását szolgáló 77.110‑es [megjelölésre]?

11)      Úgy kell‑e értelmezni a [2014/24] irányelv 58. cikkének (1) bekezdését és különösen annak az arányosság követelményére vonatkozó részét, valamint ezen irányelv 58. cikkének (2) bekezdését, összefüggésben értelmezve az egyenlő bánásmódnak, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az arányosságnak a[z említett] irányelv 18. cikke (1) bekezdésében szereplő elveivel, hogy az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy mindegyik partner teljesítse a Személygépjármű kölcsönzési tevékenység gyakorlásának nyilvántartásba vételére vonatkozó feltételt?”

 Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

 Az első, második, nyolcadik és kilencedik kérdésről

55      Első, második, nyolcadik és kilencedik kérdésével, amelyeket célszerű együttesen vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy úgy kell‑e értelmezni a 2014/23 irányelv 5. cikke 1. pontjának b) alpontját, hogy „szolgáltatási koncessziónak” minősül az az ügylet, amelynek révén az ajánlatkérő olyan gazdasági szereplőt kíván elektromos járművek kölcsönzésére és megosztott használatára irányuló szolgáltatás létrehozásával és működtetésével megbízni, amelynek pénzügyi hozzájárulását nagyrészt e járművek beszerzésére fordítják, és amely ügylet keretében e gazdasági szereplő bevételei alapvetően az e szolgáltatás felhasználói által fizetett díjakból származnak.

56      E kérdésekkel a kérdést előterjesztő bíróság a koncesszió és a közbeszerzési szerződés fogalmai közötti különbségtétel pontosítását kéri, mivel azok alkalmazási köre átfedésben lehetnek egymással. Ez egyébként a 2014/23 irányelv által követett célok egyike, amelynek (18) preambulumbekezdése kimondja, hogy az irányelv a koncesszió fogalommeghatározásának pontosítására irányul.

57      E tekintetben mind a „közbeszerzési szerződésnek” a 2014/24 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 5. pontja értelmében vett fogalma, mind pedig a 2014/23 irányelv 5. cikke 1. pontjának b) alpontja értelmében vett „koncesszió” fogalma az uniós jog autonóm fogalmai, és ezért azokat az Unió területén egységesen kell értelmezni. Ebből következik, hogy a tagállami jog által valamely szerződés tekintetében alkalmazott jogi minősítés nem releváns annak meghatározása szempontjából, hogy e szerződés ezen irányelvek egyikének vagy másikának a hatálya alá tartozik‑e, és hogy azt a kérdést, miszerint valamely szerződést koncessziós vagy közbeszerzési szerződésnek kell‑e minősíteni, kizárólag az uniós jog alapján kell értékelni (lásd ebben az értelemben: 2007. január 18‑i Auroux és társai ítélet, C‑220/05, EU:C:2007:31, 40. pont; 2007. július 18‑i Bizottság kontra Olaszország ítélet, C‑382/05, EU:C:2007:445, 31. pont; 2011. november 10‑i Norma‑A és Dekom ítélet, C‑348/10, EU:C:2011:721, 40. pont).

58      A 2014/24 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 5. pontja értelmében „közbeszerzési szerződés” az „egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv által írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya építési beruházás kivitelezése, vagy áru szállítása, vagy szolgáltatás nyújtása”. Ezenkívül ezen irányelv 1. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy „ezen irányelv értelmében beszerzés az építési beruházás, áruk vagy szolgáltatások egy vagy több ajánlatkérő szerv által kiválasztott gazdasági szereplőkkel az említett ajánlatkérő szervek által kötött közbeszerzési szerződés útján történő megvalósítása, illetve megszerzése, függetlenül attól, hogy az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás közcélokat szolgál‑e”.

59      A »szolgáltatási koncesszió« fogalmát illetően azt a 2014/23 irányelv 5. cikke 1. pontjának b) alpontja úgy határozza meg, mint olyan írásbeli visszterhes szerződés, amelynek keretében egy vagy több ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő egy vagy több gazdasági szereplőt megbíz bizonyos, az a) pontban említett építési beruházás kivitelezésétől eltérő szolgáltatások nyújtásával és kezelésével, amelynek esetében a megbízásért járó ellenszolgáltatás vagy kizárólag a szerződés tárgyát képező szolgáltatás hasznosítási joga, vagy ez a jog pénzbeli ellenszolgáltatással kiegészülve. Következésképpen, és amint azt az említett alpont második bekezdése pontosítja, „az építési vagy szolgáltatási koncesszió odaítélésével a koncessziós jogosultra hárul a szóban forgó építmények vagy szolgáltatások hasznosításával járó működési kockázat, beleértve a keresleti vagy kínálati kockázatot, vagy mindkettőt. Akkor tekinthető úgy, hogy a koncessziós jogosult viseli a működési kockázatot, ha – rendes működési feltételek mellett – nem garantált, hogy megtérülnek a koncesszió tárgyát képező építmény vagy szolgáltatás üzemeltetése során eszközölt beruházások, illetve felmerült költségek. A koncessziós jogosultra átháruló kockázatnak részét kell, hogy képezze a piac kiszámíthatatlanságának való tényleges kitettség is, amelyből kifolyólag a koncessziós jogosult potenciális becsült vesztesége nem tekinthető csupán névlegesnek vagy elhanyagolhatónak”.

60      E fogalommeghatározások összehasonlításából az következik, hogy a szolgáltatási koncesszió abban tér el a közbeszerzési szerződéstől, hogy annak során a koncesszió tárgyát képező szolgáltatások hasznosítási jogát, esetlegesen pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, a koncessziójogosultnak ítélik oda, a koncessziójogosult pedig a megkötött szerződés keretében bizonyos gazdasági szabadsággal rendelkezik arra, hogy a részére odaítélt szolgáltatások hasznosítási feltételeit meghatározza, és ezzel egyidejűleg viseli az említett szolgáltatások hasznosításához kapcsolódó kockázatokat (lásd ebben az értelemben: 2016. július 14‑i Promoimpresa és társai ítélet, C‑458/14 és C‑67/15, EU:C:2016:558, 46. pont).

61      Ebből következően, feltéve hogy – amint azt a 2014/23 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése előírja – valamely koncesszió becsült értéke eléri vagy meghaladja az ezen irányelv 8. cikkében megállapított értékhatárt, a szolgáltatás hasznosításával kapcsolatos kockázatnak a koncessziójogosultra történő puszta átruházása elegendő az említett irányelv 5. cikke 1. pontjának b) alpontja értelmében vett szolgáltatási koncesszió megállapításához. E tekintetben nem bír jelentőséggel, hogy a gazdasági szereplő pénzügyi hozzájárulása nem egyezik meg az ajánlatkérő hozzájárulásával.

62      A jelen ügyben, amint az az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, Ljubljana önkormányzata egyáltalán nem kíván védelmet biztosítani a koncessziós jogosult részére a veszteségek kockázatával szemben. Ezen önkormányzat kétségkívül jelezte egyrészt, hogy lemond az elektromos járművek kölcsönzésére és megosztott használatára irányuló szolgáltatáshoz használt parkolóhelyek után befolyó parkolási díjak beszedéséről, másrészt pedig hogy átvállalja a gazdasági szereplő rendelkezésére bocsátott parkolóhelyek rendszeres karbantartási költségeit.

63      Mindazonáltal az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az ajánlatkérő szervnek az előző pontban említett hozzájárulása nem zárhatja ki a gazdasági szereplő működési kockázatát. Ebből az következik, hogy az alapügyben szóban forgó szolgáltatás hasznosítása során végzett beruházások, illetve felmerült költségek ez utóbbi számára csak akkor térülhetnek meg, ha a szolgáltatás igénybe vevői által fizetendő díjakból jelentős bevételre tesz szert.

64      Másfelől az a körülmény, hogy a gazdasági szereplő pénzügyi hozzájárulásának nagy részét elektromos járművek vásárlására fordítják, nem eredményezheti azt, hogy a Ljubljana önkormányzata által tervezett, elektromos járművek kölcsönzését és megosztott használatát szolgáló közösségi rendszerre irányuló projekt a 2014/23 irányelv 20. cikke értelmében vett „vegyes szerződésnek” minősüljön.

65      Ezen irányelv 20. cikkének az e cikk (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett (4) bekezdése kétségtelenül előírja, hogy a koncessziós elemeket is és a 2014/24 irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési elemeket is tartalmazó vegyes szerződések esetén a vegyes szerződést a 2014/24 irányelv rendelkezéseinek megfelelően kell odaítélni. Mindazonáltal ahhoz, hogy a 2014/23 irányelv 20. cikkének (4) bekezdése alkalmazható legyen, bizonyítani kell a 2014/24 irányelv értelmében vett közbeszerzési szerződés fennállását.

66      Márpedig, amint az a jelen ítélet 58. pontjában megállapításra került, a 2014/24 irányelv 1. cikkének (2) bekezdéséből az következik, hogy a közbeszerzési eljárás „építési beruházás, áruk vagy szolgáltatások egy vagy több ajánlatkérő szerv által […] közbeszerzési szerződés útján történő [megvalósítására, illetve megszerzésére irányuló beszerzés]”. „Ami ezen irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 8. pontját illeti, az az „árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződések” fogalmát úgy határozza meg, mint „olyan közbeszerzési szerződés, amelynek tárgya termékek megvásárlása, lízingje, bérlete vagy részletvétele, vételi joggal vagy anélkül”.

67      Ebből az következik, hogy az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződést szervező ajánlatkérő szerv maga kíván hasznot húzni az általa vásárolt, lízingelt vagy bérbe adott termékekből.

68      Márpedig a jelen ügyben nem ez a helyzet. Amint ugyanis az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, az alapeljárásban Ljubljana önkormányzata a saját javára nem kíván elektromos gépjárműveket beszerezni. Épp ellenkezőleg, ezen önkormányzat egy gazdasági szereplőre kívánja bízni egy harmadik személyek számára járművek kölcsönzését lehetővé tévő szolgáltatás működtetését, anélkül hogy azt saját maga próbálná irányítani, vagy saját használatra akarna gépjárművet bérelni. Tágabb értelemben, amint arra a jelen ítélet 36. pontjában említett iránymutatások is rámutatnak, e rendszer célja a gépjárműforgalom által okozott környezeti károk csökkentése, valamint Ljubljana település fenntartható fejlődésének előmozdítása, többek között a fenntartható mobilitás fogalmának elfogadása révén. Ezenkívül, mivel az elektromos járművek magától a szolgáltatási koncessziótól elválaszthatatlannak tűnnek, a 2014/23 irányelv 8. cikkének (2) bekezdéséből az következik, hogy e járműveket a koncessziós szolgáltatásokhoz kapcsolódó árubeszerzéseknek kell tekinteni.

69      E körülmények között nem állapítható meg a 2014/24 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 8. pontja értelmében vett árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés fennállása, fenntartva, hogy a kérdést az előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia.

70      Végül meg kell jegyezni, hogy az ajánlatkérő szerv részéről a szerződés vagy a koncesszió dokumentációjában szereplő, különösen e két irányelv V. mellékletében foglalt CPV‑kód tekintetében tett választásából nem állapítható meg, hogy valamely szerződést a 2014/23 irányelv 5. cikke 1. pontja értelmében vett koncessziónak vagy a 2014/24 irányelv 2. cikke (1) bekezdése 5. pontja értelmében vett közbeszerzési szerződésnek kell‑e minősíteni. A CPV‑kódoknak a 2195/2002 rendelet alapján történő használatára vonatkozó kötelezettség ugyanis csupán a 2014/23 irányelv vagy a 2014/24 irányelv alkalmazhatóságának következménye, amint az az előbbi irányelv 27. cikkéből, illetve az utóbbi 23. cikkéből kitűnik.

71      Következésképpen az ajánlatkérő csak annak megállapítását követően köteles a releváns CPV‑kód vagy kódok meghatározására, hogy a koncesszió odaítélésére irányuló eljárás a 2014/23 irányelv, illetve a közbeszerzési eljárás a 2014/24 irányelv hatálya alá tartozik.

72      Mindamellett, bár a CPV‑kódok arra irányulnak, hogy megkönnyítsék a gazdasági szereplők számára a tevékenységi ágazatukhoz tartozó hirdetményekről való tudomásszerzést, e kódok csak a szerződés tárgyára vonatkozó leírás egyik elemét képezik, annál is inkább, mivel a 2195/2002 rendelet által adott osztályozás, különös tekintettel a technológiai fejlődésre, hiányosnak vagy elavultnak bizonyulhat.

73      A hibás CPV‑kódra történő hivatkozásnak így nincs következménye. Más lenne azonban a helyzet, ha az ilyen hiba arra utalna, hogy az ajánlatkérő szerv szándéka egy vagy több gazdasági szereplő érdekeinek a megsértésére, és ezáltal a verseny torzítására irányul. Ez a helyzet az 2014/23 irányelv 3. cikke (1) bekezdése második albekezdésének hatálya alá tartozna.

74      A fenti megfontolásokra tekintettel az első, a második, a nyolcadik és a kilencedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2014/23 irányelv 5. cikke 1. pontjának b) alpontját úgy kell értelmezni, hogy „szolgáltatási koncessziónak” minősül az az ügylet, amelynek révén az ajánlatkérő olyan gazdasági szereplőt kíván elektromos járművek kölcsönzésére és megosztott használatára irányuló szolgáltatás létrehozásával és működtetésével megbízni, amelynek pénzügyi hozzájárulását nagyrészt e járművek beszerzésére fordítják, és amely ügylet keretében e gazdasági szereplő bevételei alapvetően az e szolgáltatás felhasználói által fizetett díjakból származnak, amennyiben ezek a jellemzők alkalmasak annak megállapítására, hogy a koncessziós szolgáltatások hasznosításához kapcsolódó kockázatot az említett gazdasági szereplőre ruházták át.

 A harmadik és a negyedik kérdésről

75      Harmadik és negyedik kérdésével, amelyeket célszerű együttesen vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy úgy kell‑e értelmezni a 2014/23 irányelv 8. cikkét, hogy annak meghatározása során, hogy elérték‑e az ezen irányelv alkalmazhatóságára vonatkozó küszöbértéket, az ajánlatkérő szervnek a felhasználók által a koncessziós jogosult részére fizetendő díjak, valamint a koncessziós jogosult és/vagy az ajánlatkérő szerv által viselt vagyoni hozzájárulások és költségek figyelembevételével kell megbecsülnie „a koncessziós jogosult [által a szerződés időtartama alatt elért] teljes, héa nélküli árbevétel[t]”.

76      A 8. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében ezen irányelvet azokra a koncessziókra kell alkalmazni, amelyek értéke eléri vagy meghaladja az 5 350 000 eurót, azzal, hogy a koncesszió értéke a koncessziós jogosult teljes, héa nélküli, az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő által becsült árbevétele a szerződés időtartama alatt a koncesszió tárgyát képező építési munkák és szolgáltatások, valamint az ezen építési munkákhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó árubeszerzések tekintetében.

77      Mivel az árbevétel a termékek értékesítéséből és szolgáltatások nyújtásából származó összeget jelöli, az említett irányelv 8. cikkének (2) bekezdése értelmében „a koncessziós jogosult [által a szerződés időtartama alatt elért] teljes, héa nélküli árbevétel” szükségképpen magában foglalja a felhasználók által a koncessziójogosult részére a neki odaítélt szolgáltatások igénybevételéért fizetett díjakat. Ugyanezen irányelv 8. cikke (3) bekezdésének b) pontja egyébként egyértelműen úgy rendelkezik, hogy „[a] koncesszió becsült értékének kiszámításakor az ajánlatkérő szerveknek és a közszolgáltató ajánlatkérőknek – adott esetben – figyelembe kell venniük különösen […] az építmények használói vagy a szolgáltatások igénybe vevői által fizetett – az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő nevében beszedetteken kívüli – díjakból és bírságokból származó bevétel[t]”.

78      Ezenkívül a 2014/23 irányelv 8. cikke (3) bekezdésének c) pontjából kitűnik, hogy e számításnak figyelembe kell vennie „az ajánlatkérő szerv […] által a koncessziós jogosult részére teljesített kifizetések[et] vagy bármilyen formában biztosított pénzügyi előnyök[et] […] vagy bármely formában a koncessziós jogosultnak nyújtott bármely pénzügyi előnyt”. Az ilyen kifizetések vagy pénzügyi előnyök ugyanis ugyanolyan arányban csökkentik a koncessziójogosult által teljesítendő befektetés összegét.

79      Mindazonáltal „a koncessziós jogosult [által a szerződés időtartama alatt elért] teljes, héa nélküli árbevétel” mint olyan szükségszerűen a jövőre vonatkozik, és jellegénél fogva bizonytalan.

80      Következésképpen, ha a koncessziós jogosult által akár önállóan, akár az ajánlatkérő szervvel együtt teljesítendő beruházások és viselendő költségek a koncessziós szerződés alkalmazásának teljes időtartama alatt nyilvánvalóan meghaladják a 2014/23 irányelv alkalmazásához előírt értékhatárt, az ajánlatkérő szerv megállapíthatja ezen alkalmazási értékhatár elérését. E befektetések és költségek figyelembevétele egyébként hozzájárul ahhoz, hogy objektív jelleget kölcsönözzön a koncesszió értékére vonatkozóan az ajánlatkérő által elvégzendő, a 2014/23 irányelv 8. cikkének (3) bekezdésében megkövetelt becsléshez.

81      Ezt az értelmezést ezen irányelv 18. cikkének (2) bekezdése is alátámasztja. E rendelkezés értelmében ugyanis azon koncessziók esetében, amelyeket – mint az alapügyben is – „öt évet meghaladó időtartamra” határoztak meg, „a koncesszió maximális időtartama nem haladhatja meg azt az időtartamot, amely alatt – észszerű feltételezések alapján – a koncessziós jogosult számára megtérülnek az építési beruházás vagy a szolgáltatás megvalósítása érdekében eszközölt befektetései, és a befektetett tőke észszerű hozamot tud termelni, figyelembe véve a konkrét szerződéses célkitűzések teljesítése érdekében eszközölt befektetéseket is. A számításkor figyelembe veendő befektetésekbe a kezdeti befektetések és a koncesszió időtartama során tett további befektetések is beletartoznak”.

82      Ezenkívül az említett irányelv (52) preambulumbekezdésének utolsó mondata szerint, amely tisztázza ez utóbbi rendelkezés hatályát, az ajánlatkérő szervek „számára minden esetben lehetővé kell tenni a koncessziónak a befektetések megtérüléséhez szükséges időszaktól rövidebb időszakra való odaítélését, feltéve, hogy [ellentételezést írnak elő, és] az ezért nyújtott ellentételezés nem küszöböli ki a működési kockázatot”.

83      Ebből következik, hogy a koncessziójogosult hozzájárulása, vagyis az általa eszközölt befektetés, valamint a koncessziós szerződés alkalmazásának teljes időtartama alatt viselendő költségek figyelembe vehetők a koncesszió becsült értékének kiszámításakor.

84      A fenti megfontolásokból az következik, hogy a 2014/23 irányelv 8. cikkét úgy kell értelmezni, hogy annak meghatározása során, hogy elérték‑e az ezen irányelv alkalmazhatóságára vonatkozó küszöbértéket, az ajánlatkérő szervnek a felhasználók által a koncessziós jogosult részére fizetendő díjak, valamint az ajánlatkérő szerv által viselt vagyoni hozzájárulások és költségek figyelembevételével kell megbecsülnie „a koncessziós jogosult [által a szerződés időtartama alatt elért] teljes, héa nélküli árbevétel[t]”. Ugyanakkor ha a koncessziós jogosult által akár önállóan, akár az ajánlatkérő szervvel együtt teljesítendő beruházások és viselendő költségek a koncessziós szerződés alkalmazásának teljes időtartama alatt nyilvánvalóan meghaladják a 2014/23 irányelv alkalmazásához előírt értékhatárt, az ajánlatkérő szerv megállapíthatja ezen alkalmazási értékhatár elérését.

 Az ötödik kérdésről

85      Ötödik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2014/23 irányelv 38. cikkének (1) bekezdését az ezen irányelv V. melléklete 7. pontjának b) alpontjával és (4) preambulumbekezdésével, valamint a 2015/1986 végrehajtási rendelet 4. cikkével és XXI. mellékletének III.1.1 pontjával összefüggésben úgy kell‑e értelmezni, hogy az ajánlatkérő szerv a részvételre jelentkezők kiválasztására és minőségi értékelésére vonatkozó szempontok alapján megkövetelheti, hogy a gazdasági szereplők be legyenek jegyezve valamely szakmai vagy kamarai névjegyzékbe.

86      Meg kell állapítani, hogy a 2014/24 irányelv 58. cikkének (1) bekezdésével ellentétben a 2014/23 irányelv 38. cikkének (1) bekezdése nem írja elő kifejezetten, hogy az ajánlatkérő szerv valamely koncesszió odaítélésére irányuló eljárásban való részvétel feltételeként a szakmai tevékenység végzésére való alkalmasságra vonatkozó kiválasztási szempontokat állapíthat meg.

87      Ugyanakkor az, hogy a 2014/23 irányelv 38. cikkének (1) bekezdése hallgat e kérdés kapcsán, nem értékelhető az ajánlatkérő szerv tekintetében fennálló olyan tilalomként, hogy a koncesszió odaítélési eljárásában való részvétel kritériumaként nem írhat elő olyan kiválasztási szempontokat, amelyek valamely szakmai tevékenység végzésére való alkalmasságra vonatkoznak.

88      Először is, az ezen irányelv alapjául szolgáló rugalmasságra irányuló célkitűzés, amelyre annak (1) és (8) preambulumbekezdése emlékeztet, az ezen irányelv keretében lehetővé teszi a „szakmai alkalmasságnak” az irányelv 38. cikke (1) bekezdésében szereplő fogalma tág értelmezését, és annak megállapítását, hogy az magában foglalja a szakmai tevékenység folytatására való alkalmasságot is.

89      Másodszor, az említett irányelv V. melléklete, amelynek címe „A 31. cikkben említett koncessziós hirdetményben feltüntetendő információk”, a 7. pontjának b) alpontjában előírja, hogy az ajánlatkérőnek a részvételi feltételek alapján adott esetben meg kell jelölnie, hogy „a szolgáltatás teljesítését törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján egy meghatározott szakma számára tartják‑e fenn”. E rendelkezésből azt a következtetést kell levonni, hogy abban az esetben, ha a szolgáltatás nyújtása valamely meghatározott szakma számára van fenntartva, az ajánlatkérő jogosult megkövetelni, hogy a gazdasági szereplő valamely szakmai vagy kamarai névjegyzékbe legyen bejegyezve.

90      Harmadszor, a 2015/1986 végrehajtási rendelet XXI. mellékletének III.1 pontja előírja, hogy a „Jogi, gazdasági, pénzügyi és műszaki információk” cím alatt az ajánlatkérő szerv „az adott szakmai tevékenység végzésére [való alkalmasságon], ideértve a szakmai és cégnyilvántartásokba történő bejegyzésre vonatkozó előírásokat is,” alapuló részvételi feltételt írhat elő.

91      Ugyanakkor a kölcsönös elismerés elve értelmében, amelyre a 2014/23 irányelv (4) preambulumbekezdése utal, a gazdasági szereplőnek képesnek kell lennie arra, hogy olyan, a letelepedése helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságaitól származó dokumentumokra támaszkodva, mint a szakmai vagy cégnyilvántartásba történő bejegyzés, bizonyítsa a koncesszió teljesítésére való alkalmasságát. Ellentétes tehát ezen elvvel, ha valamely ajánlatkérő szerv minőségi kiválasztási kritériumként megköveteli a gazdasági szereplőktől a koncesszió teljesítésének helye szerinti tagállamban való szakmai vagy kamarai névjegyzékbe történő nyilvántartásba vételt, ha e gazdasági szereplő a letelepedése szerinti tagállamban már be van jegyezve valamely hasonló nyilvántartásba (lásd analógia útján: 2021. május 20‑i Riigi Tugiteenuste Keskus ítélet, C‑6/20, EU:C:2021:402, 49. és 55. pont).

92      A fenti megfontolásokra tekintettel az ötödik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2014/23 irányelv 38. cikkének (1) bekezdését az ezen irányelv V. melléklete 7. pontjának b) alpontjával és (4) preambulumbekezdésével, valamint a 2015/1986 végrehajtási rendelet 4. cikkével és XXI. mellékletének III.1.1 pontjával összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy az ajánlatkérő szerv a részvételre jelentkezők kiválasztására és minőségi értékelésére vonatkozó szempontok alapján megkövetelheti, hogy a gazdasági szereplők be legyenek jegyezve valamely szakmai vagy kamarai névjegyzékbe, amennyiben e gazdasági szereplők hivatkozhatnak arra, hogy a letelepedésük szerinti tagállamban már be vannak jegyezve valamely hasonló nyilvántartásba.

 A hatodik kérdésről

93      Hatodik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2014/23 irányelv 38. cikkének (1) bekezdését az ezen irányelv 27. cikkével és a 2195/2002 rendelet 1. cikkével összefüggésben úgy kell‑e értelmezni, hogy azon ajánlatkérő szerv, amely előírja a gazdasági szereplők számára, hogy be legyenek jegyezve valamely uniós tagállam szakmai vagy kamarai névjegyzékébe, nem a CPV‑kódokból álló Közös Közbeszerzési Szószedetre, hanem az 1893/2006 rendelet alapján létrehozott NACE Rev. 2 osztályozásra hivatkozhat.

94      Meg kell állapítani, hogy a 2014/23 irányelv 27. cikke úgy rendelkezik, hogy „[a] koncessziók odaítélésével összefüggésben a nómenklatúrákra tett hivatkozások esetében mindenkor a [2195/2002] rendelettel elfogadott »Közös közbeszerzési szójegyzéket (CPV‑t)« kell alkalmazni”.

95      Ezenkívül a 2195/2002 rendelet 1. cikke értelmében „»Közös Közbeszerzési Szószedet« vagy »CPV« néven létrejön a közbeszerzési szerződésekre alkalmazandó egységes osztályozási rendszer”. E tekintetben e rendelet (1) és (3) preambulumbekezdése kimondja, hogy „[a] különféle osztályozások alkalmazása kedvezőtlenül érinti az Európában megvalósuló közbeszerzések nyílt jellegét és átláthatóságát”, így „[e]gységes közbeszerzési osztályozási rendszer segítségével szabványosítani szükséges az ajánlatkérők által a szerződések tárgyának leírására használt megnevezéseket”.

96      A jelen ítélet 94. és 95. pontjában hivatkozott rendelkezések együttes értelmezéséből az következik, hogy az ajánlatkérő kizárólag a Közös Közbeszerzési Szószedetre köteles hivatkozni. Másfelől az 1893/2006 rendelet 1. cikkének (2) bekezdéséből kitűnik, hogy e rendelet kizárólag az NACE Rev. 2 osztályozási rendszer statisztikai célú használatára vonatkozik.

97      A hatodik kérdésre következésképpen azt a választ kell adni, hogy a 2014/23 irányelv 38. cikkének (1) bekezdését az ezen irányelv 27. cikkével és a 2195/2002 rendelet 1. cikkével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy ellentétes azzal, ha azon ajánlatkérő szerv, amely előírja a gazdasági szereplők számára, hogy be legyenek jegyezve valamely uniós tagállam szakmai vagy kamarai névjegyzékébe, nem a CPV‑kódokból álló Közös Közbeszerzési Szószedetre, hanem az 1893/2006 rendelet alapján létrehozott NACE Rev. 2 osztályozásra hivatkozik.

 A hetedik kérdésről

98      Hetedik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2014/23 irányelv 38. cikkének (1) és (2) bekezdését az ezen irányelv 26. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben úgy kell‑e értelmezni, hogy az ajánlatkérő szerv megkövetelheti az említett irányelv 3. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében biztosított arányosság elvének megsértése nélkül valamely ideiglenes vállalati társulás minden egyes tagjától, hogy a személygépjármű‑kölcsönzési tevékenység gyakorlása érdekében valamely tagállam szakmai vagy kamarai névjegyzékébe be legyenek jegyezve.

99      A 2014/23 irányelv 38. cikke (2) bekezdésének első mondata előírja, hogy a gazdasági szereplő jogosult arra, hogy más szervezetek kapacitásait vegye igénybe, tekintet nélkül az e szervezetekhez fűződő kapcsolatának jogi jellegére, annak érdekében, hogy teljesítse az ezen rendelkezés (1) bekezdésében meghatározott, a szakmai és műszaki alkalmasságához, valamint a pénzügyi és gazdasági helyzetéhez kapcsolódó részvételi feltételeket (lásd analógia útján a közbeszerzési szerződések odaítélése területén: 2013. október 10‑i Swm Costruzioni 2 és Mannocchi Luigino ítélet, C‑94/12, EU:C:2013:646, 29. és 33. pont; 2021. szeptember 7‑i Klaipėdos regiono atliekų tvarkymo centras ítélet, C‑927/19, EU:C:2021:700, 150. pont). Ezenkívül e bekezdés második mondata értelmében „[a]mennyiben egy gazdasági szereplő más szervezetek kapacitásaira kíván támaszkodni, bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő számára, hogy a szükséges erőforrások a koncesszió teljes időtartama alatt a rendelkezésére fognak állni; a bizonyítás történhet például oly módon, hogy bemutatja az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását”.

100    Úgy tűnik tehát, hogy ezen irányelv 38. cikke széles mozgásteret biztosít a gazdasági szereplőnek arra, hogy más szervezeteket vonjon be, amelyek többek között lehetővé teszik számára, hogy rendelkezésére álljanak a hiányzó kapacitások. Ez alapján e rendelkezés nem értelmezhető úgy, mint amely arra kötelezi a gazdasági szereplőt, hogy kizárólag olyan szervezetek közreműködését kérje, amelyek mindegyike alkalmas ugyanazon szakmai tevékenység végzésére. Elméletileg ugyanis az olyan gazdasági szereplő, amely más szervezetek kapacitásait veszi igénybe, vagy a már meglévő, de adott esetben mennyiségi vagy minőségi szempontból elégtelen kapacitásait kívánja bővíteni, vagy arra törekszik, hogy olyan kapacitásokat vagy készségeket alakítson ki, amelyek nem állnak rendelkezésére.

101    Különösen ez utóbbi esetben aránytalan lenne továbbá annak megkövetelése, hogy valamely ideiglenes vállalkozási társulás valamennyi tagja alkalmas legyen a koncesszió tárgyát képező szakmai tevékenység gyakorlására. Az arányosság elve, amelyet többek között a 2014/23 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének első albekezdése biztosít, és amely az uniós jog általános elvének minősül, ugyanis megköveteli, hogy a tagállamok vagy az ajánlatkérő szervek által az ezen irányelv rendelkezéseinek végrehajtása keretében megállapított szabályok ne haladják meg az említett irányelv által kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket (lásd analógia útján a közbeszerzési szerződések odaítélése körében: 2008. december 16‑i Michaniki ítélet, C‑213/07, EU:C:2008:731, 48. pont; 2021. szeptember 7‑i Klaipėdos regiono atliekų tvarkymo centras ítélet, C‑927/19, EU:C:2021:700, 155. pont).

102    Ebből a szempontból a 2014/23 irányelv 26. cikke (2) bekezdésének második albekezdése többek között úgy rendelkezik, hogy „[a]mennyiben szükséges, az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők pontosan meghatározhatják a koncessziós dokumentációban, hogy a gazdasági szereplők csoportjainak hogyan kell teljesíteniük a gazdasági és pénzügyi helyzettel vagy a műszaki és szakmai alkalmassággal kapcsolatos, a 38. cikkben említett feltételeket, feltéve, hogy e feltételek objektív indokokon alapulnak és arányosak”.

103    Márpedig a jelen ügyben az előzetes döntéshozatal iránti kérelem nem tartalmaz egyetlen olyan elemet sem, amely arra utalna, hogy a 2014/23 irányelv 26. cikke (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően objektív és arányos indokok alapján szükséges és indokolt megkövetelni a vállalkozások ideiglenes társulásának minden egyes tagjától, hogy a személygépjármű‑kölcsönzési tevékenység gyakorlása érdekében valamely tagállam szakmai vagy kamarai névjegyzékébe be legyenek jegyezve.

104    E körülmények között a hetedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2014/23 irányelv 38. cikkének (1) és (2) bekezdését az ezen irányelv 26. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben úgy kell értelmezni, hogy az ajánlatkérő szerv nem követelheti meg az említett irányelv 3. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében biztosított arányosság elvének megsértése nélkül valamely ideiglenes vállalati társulás minden egyes tagjától, hogy a személygépjármű‑kölcsönzési tevékenység gyakorlása érdekében valamely tagállam szakmai vagy kamarai névjegyzékébe be legyenek jegyezve.

 A tizedik és tizenegyedik kérdésről

105    Az első, a második, a nyolcadik és a kilencedik kérdésre adott válaszra tekintettel a tizedik és tizenegyedik kérdést nem kell megvizsgálni.

 A költségekről

106    Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott:

1)      A 2019. október 30‑i (EU) 2019/1827 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel módosított, a koncessziós szerződésekről szóló, 2014. február 26‑i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikke 1. pontjának b) alpontját

a következőképpen kell értelmezni:

„szolgáltatási koncessziónak” minősül az az ügylet, amelynek révén az ajánlatkérő olyan gazdasági szereplőt kíván elektromos járművek kölcsönzésére és megosztott használatára irányuló szolgáltatás létrehozásával és működtetésével megbízni, amelynek pénzügyi hozzájárulását nagyrészt e járművek beszerzésére fordítják, és amely ügylet keretében e gazdasági szereplő bevételei alapvetően az e szolgáltatás felhasználói által fizetett díjakból származnak, amennyiben ezek a jellemzők alkalmasak annak megállapítására, hogy a koncessziós szolgáltatások hasznosításához kapcsolódó kockázatot az említett gazdasági szereplőre ruházták át.

2)      A 2019/1827 felhatalmazáson alapuló rendelettel módosított 2014/23 irányelv 8. cikkét

a következőképpen kell értelmezni:

annak meghatározása során, hogy elérték‑e az ezen irányelv alkalmazhatóságára vonatkozó küszöbértéket, az ajánlatkérő szervnek a felhasználók által a koncessziós jogosult részére fizetendő díjak, valamint az ajánlatkérő szerv által viselt vagyoni hozzájárulások és költségek figyelembevételével kell megbecsülnie „a koncessziós jogosult [által a szerződés időtartama alatt elért] teljes, [hozzáadottérték‑adó (héa)] nélküli árbevétel[t]”. Ugyanakkor ha a koncessziós jogosult által akár önállóan, akár az ajánlatkérő szervvel együtt teljesítendő beruházások és viselendő költségek a koncessziós szerződés alkalmazásának teljes időtartama alatt nyilvánvalóan meghaladják a 2014/23 irányelv alkalmazásához előírt értékhatárt, az ajánlatkérő szerv megállapíthatja ezen alkalmazási értékhatár elérését.

3)      A 2019/1827 felhatalmazáson alapuló rendelettel módosított 2014/23 irányelv 38. cikkének (1) bekezdését, összefüggésben értelmezve az ezen irányelv V. melléklete 7. pontja b) alpontjával és (4) preambulumbekezdésével, valamint a közbeszerzési hirdetmények közzétételére használandó hirdetményminták létrehozásáról és a 842/2011/EK [helyesen: 842/2011/EU] végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 11‑i (EU) 2015/1986 bizottsági végrehajtási rendelet 4. cikkével és XXI. mellékletének III.1.1 pontjával

a következőképpen kell értelmezni:

az ajánlatkérő szerv a részvételre jelentkezők kiválasztására és minőségi értékelésére vonatkozó szempontok alapján megkövetelheti, hogy a gazdasági szereplők be legyenek jegyezve valamely szakmai vagy kamarai névjegyzékbe, amennyiben e gazdasági szereplők hivatkozhatnak arra, hogy a letelepedésük szerinti tagállamban már be vannak jegyezve valamely hasonló nyilvántartásba.

4)      A 2019/1827 felhatalmazáson alapuló rendelettel módosított 2014/23 irányelv 38. cikkének (1) bekezdését, összefüggésben értelmezve az ezen irányelv 27. cikkével és a Közös Közbeszerzési Szószedetről (CPV) szóló, 2002. november 5‑i 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikkével

a következőképpen kell értelmezni:

azzal ellentétes, ha azon ajánlatkérő szerv, amely előírja a gazdasági szereplők számára, hogy be legyenek jegyezve valamely uniós tagállam szakmai vagy kamarai névjegyzékébe, nem a CPV‑kódokból álló Közös Közbeszerzési Szószedetre (CPV), hanem a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2 rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK‑rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20‑i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján létrehozott NACE Rev. 2 osztályozásra hivatkozik, és

5)      A 2019/1827 felhatalmazáson alapuló rendelettel módosított 2014/23 irányelv 38. cikkének (1) és (2) bekezdését, összefüggésben értelmezve az ezen irányelv 26. cikkének (2) bekezdésével

a következőképpen kell értelmezni:

az ajánlatkérő szerv nem követelheti meg az említett irányelv 3. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében biztosított arányosság elvének megsértése nélkül valamely ideiglenes vállalati társulás minden egyes tagjától, hogy a személygépjármű‑kölcsönzési tevékenység gyakorlása érdekében valamely tagállam szakmai vagy kamarai névjegyzékébe be legyenek jegyezve.

Aláírások

*      Az eljárás nyelve: szlovén.