(T‑164/21. sz. ügy)

(kivonatos közzététel)

QM

kontra

a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol)

 A Törvényszék ítélete (hetedik tanács), 2022. november 9.

„Közszolgálat – Ideiglenes alkalmazottak – Határozott idejű szerződés határozatlan időre történő meghosszabbításának elmaradása – Szolgálati érdek – Téves jogalkalmazás – Nyilvánvaló értékelési hiba – A meghallgatáshoz való jog – A megfelelő ügyintézés elve – Gondoskodási kötelezettség”

1.      Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Felvétel – Határozott idejű szerződés meghosszabbítása – Az adminisztráció mérlegelési jogköre – Az Europol alkalmazottai – A meghosszabbítás elvét bizonyos feltételeknek alárendelő belső iránymutatás elfogadása – Az adminisztráció tárgyban fennálló mérlegelési jogkörének önkorlátozása

(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 47. cikk, (1) bekezdés, b) pont; az Europol személyzeti szabályzata, 4. cikk, (3) bekezdés)

(lásd: 82–89. pont)

2.      Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Felvétel – Határozott idejű szerződés meghosszabbítása – Az adminisztráció mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok – Nyilvánvaló értékelési hiba – Fogalom – Bizonyítási teher

(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 2. cikk, a) pont, 8. cikk, első bekezdés, és 47. cikk, b) pont)

(lásd: 114., 115., 121–123. pont)

Összefoglalás

2020 januárjában a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol) kezdeményezte a felperes QM, ideiglenes alkalmazott és ezen ügynökség egyik osztályvezetője szerződésének határozatlan idejű szerződéssel történő meghosszabbítására irányuló eljárást az Europolnál alkalmazandó szabályoknak megfelelően.

2020 májusában az Europol ügyvezető igazgatója munkaszerződés megkötésére jogosult hatósági minőségében tájékoztatta a felperest arról a szándékáról, hogy nem kívánja meghosszabbítani a szerződését határozatlan idejű szerződéssel, és kijelentette, hogy az Europol jövőbeli stratégiájának figyelembevétele érdekében a szóban forgó osztály leendő vezetőjének olyan további képességekkel és készségekkel kell rendelkeznie, amelyekkel a felperes nem rendelkezik.

Ugyanebben a hónapban a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóság úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg a felperes szerződését határozatlan idejű szerződéssel, mivel e hatóság felismerte azt az operatív szükségletet, hogy a felperes álláshelyéhez képest további szakértelemmel rendelkező osztályvezetőre van szükség (a továbbiakban: a megtámadott határozat).

A Törvényszék a felperes által a megtámadott határozat megsemmisítése iránt benyújtott kereset elbírálása során az Europol belső irányelvét értelmezte, amely a szerződés határozatlan időre történő meghosszabbítását különböző kritériumok teljesítésétől teszi függővé. Ezzel összefüggésben a Törvényszék kimondta, hogy az Europolhoz hasonló ügynökség, amely széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a határozott idejű szerződés határozatlan idejű szerződéssel való felváltása során, dönthet úgy, hogy nem hosszabbítja meg a munkaszerződést, ha az alkalmazott képességei és készségei már nem felelnek meg a betöltött álláshely észszerűen előre látható jövőbeli követelményeinek, még akkor is, ha ez az álláshely a jövőben nem kerül megszüntetésre.

A Törvényszék álláspontja

A Törvényszék előzetesen emlékeztet arra, hogy az ideiglenes alkalmazott szerződése meghosszabbításának lehetősége egyszerű lehetőség, amelynek mérlegelése a hatáskörrel rendelkező hatóságra tartozik, mivel az intézmények széles körű mérlegelési jogkörrel rendelkeznek abban a tekintetben, hogy saját szervezeti egységeiket a rájuk bízott feladatoknak megfelelően alakítsák ki, valamint a rendelkezésükre álló személyi állományt ennek megfelelően osszák be, azzal a feltétellel, hogy e beosztás a szolgálati érdeknek megfelelően történik. Ez még inkább relevánsnak tűnik, amikor arról van szó, hogy a határozott idejű szerződés helyébe határozatlan idejű szerződés lép, amely stabilabb, és időbeli korlátozás nélküli kapcsolatot hoz létre az intézmény és az érintett alkalmazott között.

Mindazonáltal, ha az adminisztráció belső irányelv útján különös szabályozást fogadott el, amelynek célja különösen a szerződések meghosszabbítási folyamata átláthatóságának, valamint bizonyos eljárási feltételek megfelelő alkalmazásának biztosítása, e szabályozást úgy kell tekinteni, mint az intézmény mérlegelési jogkörének önkorlátozását, amelytől az adminisztráció csak úgy térhet el, hogy egyértelműen meghatározza az e változás igazolására alkalmas indokokat, ellenkező esetben megsérti az egyenlő bánásmód elvét. Valóban ez a helyzet az Europol esetében, amely olyan különös szabályozást határozott meg, amely a határozatlan idejű szerződések meghosszabbítását három együttes kritériumtól teszi függővé: egyrészt az álláshely vagy a munkakör tartós szükségessége, figyelembe véve a jövőbeli, előre látható fejlesztéseket is, másrészt az alkalmazott képességei és készségei, valamint azok relevanciája a betöltött álláshely vagy munkakör szempontjából, harmadrészt pedig az érintett alkalmazott folyamatosan magas szintű teljesítménye.

A Törvényszék először is azt vizsgálja, hogy indokolt és következetes volt‑e az első két kritérium Europol általi alkalmazása, valamint annak megállapítása, hogy a felperes képességei és készségei nem felelnek meg a jövőbeli, előre látható fejlesztéseknek.

E tekintetben a Törvényszék először is úgy véli, hogy a szolgálat érdekében az Europolnak a szerződés meghosszabbításáról szóló határozat meghozatala előtt felelős módon értékelnie kellett a jövőbeli változásokat és előrelátható fejlesztéseket. Ennek érdekében a Törvényszék megállapítja, hogy jelen esetben egyrészt az Europol, figyelembe véve a tevékenységével kapcsolatos számos stratégiai programozási dokumentumot, úgy vélte, hogy az érintett osztálynak operatív tevékenységet kell végeznie, és nem csak támogatnia kell a többi osztály operatív tevékenységét, így az érintett osztály vezetőjének további készségekkel is rendelkeznie kell. Másrészt a Törvényszék megállapítja, hogy a felperes képességeinek és készségeinek értékelését követően – amelynek során figyelembe vette a felperes személyi aktáját és a szerződés meghosszabbítására irányuló eljárás keretében benyújtott észrevételeit – az Europol úgy ítélte meg, hogy azok nem felelnek meg a tervezett jövőbeli fejlesztéseknek.

Másodszor, a meghosszabbítási kritériumok teljesen önálló alkalmazása olyan helyzetet eredményezhetne, amelyben az Europolnak annak ellenére kellene meghosszabbítania egy alkalmazott szerződését, hogy az alkalmazott készségei nem felelnek meg a betöltendő álláshely észszerűen előre látható jövőbeli követelményeinek, ami nyilvánvalóan ellentétes a szolgálat érdekeivel és a meghatározott eljárás céljával.

E körülmények között, és figyelembe véve a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóságnak a határozott idejű szerződések határozatlan idejű szerződésekkel való meghosszabbításával kapcsolatos széles mérlegelési jogkörét, a Törvényszék azt állapította meg, hogy az Europol tévesen alkalmazta a jogot a pályázónak a szerződés meghosszabbítására vonatkozó értékelési szempontjainak alkalmazása során.

Egyébiránt a Törvényszék hangsúlyozza, hogy a megtámadott határozat nem az ügynökség jövőbeli átszervezésén alapul. Az osztályvezetői álláshelyet az Europol szervezeti ábráján megtartották, de az új készségeknek megfelelő álláshely szükségleteit már újradefiniálták további készségekre vonatkozó követelményekkel.

Másodszor a Törvényszék úgy véli, hogy az Europol nem követett el nyilvánvaló értékelési hibát, amikor úgy ítélte meg, hogy a felperes nem rendelkezik az új szükségleteknek megfelelő képességekkel és készségekkel. Azt is megjegyzi, hogy az Europol nem vitatja sem a felperes magas teljesítményét, sem az alkalmazkodási képességét. A felperes szerződésének meg nem hosszabbításának indoka az volt, hogy a felperes profilja nem felelt meg az Europol jövőbeli szükségleteinek az ezentúl szükséges további szakértelem tekintetében. Ebből kitűnik, hogy új szükségleteket és további szakértelmet igénylő területeket azonosítottak, és hogy az Europol szerint a felperes készségei nem elegendőek ahhoz, hogy ezeknek megfeleljen. A felperes ezenfelül jól ismerte a szervezet ezen új igényeit, mivel azokat egyértelműen meghatározták számos olyan stratégiai dokumentumban, amelynek elkészítésében a felperes részt vett, és amellyel kapcsolatban lehetősége volt arra, hogy észrevételeket tegyen, és ismertesse azokat a képességeit, amelyek szerinte nem szerepeltek a személyi aktájában.

E megfontolásokra tekintettel a Törvényszék a keresetet teljes egészében elutasítja.