2012. október 31-én benyújtott kereset - Saint-Gobain Glass Deutschland kontra Bizottság

(T-476/12. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Saint-Gobain Glass Deutschland (Aachen, Németország) (képviselők: S. Altenschmidt és C. Dittrich Rechtsanwälte)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

elsődlegesen semmisítse meg a Bizottság 2012. szeptember 4-i hallgatólagos határozatát (hivatkozás: GestDem 3273/2012), amellyel megtagadta a hozzáférést a Németországi Szövetségi Köztársaság Szövetségi Környezetvédelmi Hivatalának a felperes létesítményeire vonatkozó adataihoz, amelyeket a felperesnek a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó németországi létesítményeiről a 2011. április 27-i 2011/278/EU európai bizottsági határozat 15. cikkének (1) bekezdése szerint összeállított lista keretében megküldött az Európai Bizottságnak;

másodlagosan semmisítse meg a Bizottság 2012. szeptember 25-i hallgatólagos határozatát (hivatkozás: GestDem 3273/2012), amellyel mindenesetre megtagadta a hozzáférést a kért információkhoz;

kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes a következőkre hivatkozik.

Az 1049/2001/EK rendelet² 8. cikke (2) bekezdésének megsértése

E jogalap keretében a felperes arra hivatkozik, hogy a megerősítő kérelmére vonatkozó válasz megadására nyitva álló határidő meghosszabbításának feltételei nem teljesültek, és így már 2012. szeptember 4-én megszületett a Bizottság elutasító határozata.

Az 1367/2006/EK rendelet 3. cikkének az 1049/2001/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett első bekezdésének megsértése

A felperes azt állítja, hogy a kérelme hallgatólagos elutasítása sérti az 1367/2006/EK rendelet 3. cikkének az 1049/2001/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett első bekezdését, mivel e bekezdés az említett rendelkezések alapján kért, környezettel összefüggő információkhoz történő hozzáféréshez való jogról rendelkezik, és az elutasítás szigorúan értelmezendő indokai nem álltak fenn.

Konkrétabban a felperes úgy véli, hogy az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében szereplő elutasítási indok nem alkalmazandó. A kért dokumentumok kizárólag a Németországi Szövetségi Köztársaság által a Bizottsággal közölt adatokra vonatkoznak, nem pedig ezen adatok Bizottság általi, éppen folyamatban lévő vizsgálatára. Ennélfogva nem áll fenn annak veszélye, hogy súlyosan sérül a Bizottság döntéshozatali eljárása.

A felperes arra hivatkozik továbbá, hogy a megkeresett hatóságok állásfoglalásának hiánya nem minősül a kérelme elutasítását igazoló oknak. E tekintetben hozzáteszi, hogy az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (5) bekezdésében szereplő kivételt nem lehet annyira szélesen értelmezni, hogy az vétójogot biztosít az érintett tagállamnak, amely jog alapján ez utóbbi szabad mérlegelés alapján megtagadhatja a kért dokumentumokhoz való hozzáférést. Ez ellentétes lenne az Aarhusi Egyezmény arra irányuló céljával, hogy biztosítsák és fokozzák az átláthatóságot a környezettel kapcsolatos döntések meghozatalában.

Az indokolási kötelezettség megsértése

Végül a felperes az EUMSZ 296. cikk (2) bekezdése szerinti indokolási kötelezettség megsértésére hivatkozik.

____________

¹ - Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).

² - A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 264., 13. o.).