T‑664/13. sz. ügy

Petco Animal Supplies Stores, Inc.

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal

(védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi védjegy – Felszólalási eljárás – A PETCO közösségi szóvédjegy bejelentése – PETCO korábbi közösségi ábrás védjegy – Viszonylagos kizáró ok –A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja – A közigazgatási eljárás felfüggesztése – A 2868/95/EK rendelet 20. szabálya (7) bekezdésének c) pontja és 50. szabályának (1) bekezdése – A kereseti kérelmeket alá nem támasztó jogalap – A kereseten túlterjedő határozathozatal tilalma – Elfogadhatatlanság”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (második tanács), 2015. október 21.

1.      Közösségi védjegy – Jogorvoslati eljárás – Az uniós bírósághoz benyújtott kereset – A részleges hatályon kívül helyezésre irányuló kereseti kérelmet meg nem alapozó, önálló jogalap – Elfogadhatatlanság

2.      Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A jogvita tárgyának megjelölése – A kereseti kérelmek pontos és egyértelmű kifejtése – Az eljárás során történő módosítás – Feltétel

(A Bíróság alapokmánya, 21. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata (1991), 44. cikk, és 48. cikk, 2. §)

3.      Közösségi védjegy – Jogorvoslati eljárás – A fellebbezési tanácsok előtti fellebbezés – Az eljárás felfüggesztése – Feltételek

(2868/95 bizottsági rendelet, 1. cikk, 20. szabály, (7) bekezdés, c) pont és 50. szabály, (1) bekezdés)

4.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – Értékelési szempontok

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

5.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – Az érintett termékek vagy szolgáltatások hasonlósága – Értékelési szempontok

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

6.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – Az összetéveszthetőség értékelése – Az érintett vásárlóközönség meghatározása – A vásárlóközönség figyelmének szintje

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

7.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – A PETCO szóvédjegy és a PETCO ábrás védjegy

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

8.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – Az érintett védjegyek hasonlósága – Értékelési szempontok – Összetett védjegy

(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

1.      Ha a Törvényszéknek azt kell megállapítania, hogy a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) fellebbezési tanácsa nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el azáltal, hogy megtagadta az előtte folyamatban lévő, a felszólalási osztály valamely határozatával kapcsolatos fellebbezési eljárás felfüggesztését a korábbi védjegyre vonatkozóan az OHIM elé benyújtott törlési kérelemről szóló határozat meghozataláig, akkor az általa a fellebbezés megalapozottságára vonatkozóan kifejtett valamennyi megállapítás szükségszerűen megkérdőjeleződik. A fellebbezési tanács ugyanis nem vizsgálhatta volna a fellebbezést és nem adhatott volna részben igazat a kérelmezőnek, ha felfüggesztette volna az eljárást. Ezenkívül ha a Törvényszék hatályon kívül helyezné a felfüggesztésről szóló határozatot, akkor az ügyben ismételten eljáró fellebbezési tanács köteles lenne felfüggeszteni a fellebbezési eljárást, és a felfüggesztés végén meg kellene állapítania, hogy a korábbi védjegy törlésére vonatkozó eljárás milyen következményeket von maga után a felperes által a felszólalási osztály határozatával szemben felhozott összes érv megalapozottságára irányuló elemzés tekintetében.

Ebből következően a felfüggesztés megtagadásáról szóló határozat nem választható el azon indokoktól, amelyekkel a fellebbezési tanács a fellebbezés megalapozottságára vonatkozóan határozott. Következésképpen ha a Törvényszék helyt ad a felfüggesztés megtagadásának jogellenességére alapított jogalapnak, akkor teljes egészében hatályon kívül kell helyeznie a megtámadott határozatot, és így – mivel csak részleges hatályon kívül helyezés iránti kérelemmel fordultak hozzá – a kereseten túlterjeszkedve kellene határoznia. Márpedig, mivel a Törvényszék – amelyhez hatályon kívül helyezés iránti kérelemmel fordultak – nem terjeszkedhet túl a kereseti kérelmen, az általa kimondott hatályon kívül helyezés nem lehet tágabb, mint amelyet a felperes kért. Tehát az ilyen önálló jogalapot, amely nem alapozza meg a részleges hatályon kívül helyezés iránti kereseti kérelmet, elfogadhatatlanként el kell utasítani.

(vö. 20., 22., 24., 29., 30. pont)

2.      Az Európai Unió Bírósága alapokmányának 21. cikke – amely az alapokmány 53. cikkének első bekezdése alapján a Törvényszék előtti eljárásra is alkalmazandó – és a Törvényszék 1991. május 2‑i eljárási szabályzatának 44. cikke értelmében a keresetlevélnek tartalmaznia kell többek között a jogvita tárgyát és a felperes kereseti kérelmeit. A kereseti kérelmeket pontosan és egyértelműen kell kifejteni, mivel ennek hiányában fennáll annak kockázata, hogy a Törvényszék nem minden kereseti kérelem tekintetében, illetve a kereseten túlterjeszkedően határoz és az alperes jogai sérülnek. Ugyanis, mivel a hatályon kívül helyezés iránti kereset ügyében eljáró uniós bíróság nem terjeszkedhet túl a kereseti kérelmen, az általa kimondott hatályon kívül helyezés nem lehet tágabb, mint amelyet a felperes kért.

Ezért kizárólag a keresetlevélben szereplő kereseti kérelmek vehetők figyelembe, és a kereset megalapozottságát kizárólag a keresetlevélben foglalt kereseti kérelmek tekintetében kell vizsgálni. A Törvényszék 1991. május 2‑i eljárási szabályzata 48. cikkének 2. §‑a azzal a feltétellel teszi lehetővé új jogalap felhozatalát, ha az olyan jogi vagy ténybeli elemeken alapszik, amelyek az eljárás során merültek fel. Ez a feltétel annál is inkább vonatkozik a kereseti kérelem módosítására, és az írásbeli szakaszban felmerült jogi vagy ténybeli elemek hiányában kizárólag a keresetlevélben szereplő kérelmek vehetők figyelembe.

(vö. 24., 25. pont)

3.      a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) fellebbezési tanácsa széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik az eljárás felfüggesztésének elrendelése tekintetében. A közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet végrehajtásáról szóló 2868/95 rendelet 20. szabálya (7) bekezdésének c) pontja – amely a 2868/95 rendelet 50. szabályának (1) bekezdése értelmében alkalmazható a fellebbezési tanács előtti eljárásokra – jól szemlélteti ezt a széles mérlegelési jogkört, amikor úgy rendelkezik, hogy az OHIM felfüggesztheti a felszólalási eljárást, ha a körülmények azt indokolják. A felfüggesztés tehát csupán lehetőség a fellebbezési tanács számára, amelyhez csak akkor folyamodik, ha azt indokoltnak látja. A fellebbezési tanács előtti eljárást tehát nem függesztik fel automatikusan a fél által az említett tanácshoz benyújtott, erre irányuló kérelmet követően.

Az a körülmény, hogy a fellebbezési tanács széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztését illetően, nem vonja ki az általa elvégzett értékelést az uniós bírósági felülvizsgálat hatálya alól. E körülmény ugyanakkor az említett felülvizsgálatot – érdemi részét illetően – annak ellenőrzésére korlátozza, hogy nem történt‑e nyilvánvaló értékelési hiba vagy hatáskörrel való visszaélés.

E tekintetben az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a fellebbezési tanácsnak ugyanis, az eljárás felfüggesztésére vonatkozó mérlegelési jogkörének gyakorlásakor tiszteletben kell tartania az általános elveket, amelyek egy jogon alapuló Unióban irányadóak a méltányos eljárásra. Következésképpen az említett jogkör gyakorlásakor a fellebbezési tanácsnak nem csak annak a félnek az érdekét kell figyelembe vennie, akinek a közösségi védjegyét megtámadják, hanem a többi fél érdekeit is. Az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott határozatnak a szóban forgó érdekek egyensúlyba hozatalának eredményeként kell megszületnie.

(vö. 31–33. pont)

4.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 39–41., 63. pont)

5.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 42., 48. pont)

6.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 43., 46. pont)

7.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 47., 50., 51., 62., 64. pont)

8.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 52., 53., 61. pont)