A TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (ötödik tanács)
2015. január 15.(*)
„Megsemmisítés iránti kereset – Dömping – A Kínából származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek és lemezek) behozatala – A dömpingellenes eljárás keretében felajánlott kötelezettségvállalás elfogadása – Közösségi ágazat – A közvetlen érintettség hiánya – Elfogadhatatlanság”
A T‑507/13. sz. ügyben,
a SolarWorld AG (székhelye: Bonn [Németország]),
a Brandoni solare SpA (székhelye: Castelfidardo [Olaszország]),
a Global Sun Ltd (székhelye: Sliema [Málta],
a Silicio Solar (székhelye: Madrid [Spanyolország]),
a Solaria Energia y Medio Ambiente, SA (székhelye: Puertollano [Spanyolország])
(képviselik őket: L. Ruessmann ügyvéd és J. Beck solicitor)
felpereseknek
az Európai Bizottság (képviselik: J.‑F. Brakeland, T. Maxian Rusche és A. Stobiecka‑Kuik, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen,
a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek és lemezek) behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárással kapcsolatban felajánlott kötelezettségvállalás elfogadásáról szóló, 2013. augusztus 2‑i 2013/423/EU bizottsági határozat (HL L 209., 26. o.) és a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek) behozatalára vonatkozó dömpingellenes és szubvencióellenes eljárásokkal kapcsolatban a végleges intézkedések alkalmazási időszaka tekintetében felajánlott kötelezettségvállalás elfogadásának megerősítéséről szóló, 2013. december 4‑i 2013/707/EU bizottsági végrehajtási határozat (HL L 325., 214. o.) megsemmisítése iránt benyújtott keresete tárgyában,
A TÖRVÉNYSZÉK (ötödik tanács),
tagjai: A. Dittrich (elnök), J. Schwarcz (előadó) és V. Tomljenović bírák,
hivatalvezető: E. Coulon,
meghozta a következő
Végzést
A jogvita előzményei
1 A felperesek, a SolarWorld AG, a Brandoni solare SpA, a Global Sun Ltd, a Silicio Solar, SAU és a Solaria Energia y Medio Ambiente, SA a kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik európai gyártói, akik támogatják a hasonló termékek európai gyártóinak az egyesületét, az EU ProSunt. Ez utóbbi 2012. július 25‑én dömpingellenes panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a Kínából származó e termékek behozatala miatt. A felperesek együttműködtek a dömpingellenes vizsgálatban és az eljárásban érintett felekként vettek részt.
2 Az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2012. szeptember 6‑án (HL C 269., 5. o.) közzétett értesítésében a Bizottság bejelentette a Kínai Népköztársaságból származó kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (elemek és lemezek) behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindítását.
3 Az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2012. november 8‑án (HL C 340., 13. o.) közzétett értesítésében a Bizottság bejelentette a Kínai Népköztársaságból származó kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (elemek és lemezek) behozatalára vonatkozó szubvencióellenes eljárás megindítását.
4 A Bizottság első lépésben ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki. Második lépésben az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30‑i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 343., 51. o.; a továbbiakban: dömpingellenes alaprendelet) 8. cikkének alkalmazásában elfogadta a kínai exportőrök kötelezettségvállalását. Harmadik lépésben a Tanács végleges dömpingellenes és szubvencióellenes vámokat vetett ki, és a Bizottság egy módosított kötelezettségvállalást fogadott el.
5 A jelen ügyben a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek és lemezek) behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről és a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott e behozatal tekintetében nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséről szóló 182/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 4‑i 513/2013/EU rendeletével (HL L 152., 5. o.; a továbbiakban: ideiglenes dömpingellenes rendelet) a Bizottság ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek és lemezek) Európai Unióba történő behozatalára, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek.
6 A Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek és lemezek) behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárással kapcsolatban felajánlott kötelezettségvállalás elfogadásáról szóló, 2013. augusztus 2‑i 2013/423/EU bizottsági határozattal (HL L 209., 26. o.; a továbbiakban: első megtámadott határozat) a Bizottság elfogadta azon kínai exportáló gyártók csoportja által megfogalmazott kötelezettségvállalás felajánlását, amely szorosan együttműködött a Kínai Gép‑ és Elektronikus Termék Export‑import Kereskedelmi Kamarával (a továbbiakban: CCCME). Az érintett vállalkozások listája e határozat mellékletében szerepel.
7 Az első megtámadott határozat (5) és (6) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy a szóban forgó kínai exportőrök először is olyan kötelezettséget vállaltak, amely a fotovillamos modulok, valamint minden egyes alapvető részük (azaz elemek és lemezek) vonatkozásában egy‑egy minimális importárat tartalmazott. Másodszor felajánlották annak biztosítását, hogy a kötelezettségvállalás keretében belüli behozatalok éves szinten nagyjából meg fognak felelni a felajánlás időpontjában fennálló piaci teljesítményüknek. Ezenkívül e határozat (8) preambulumbekezdéséből következik, hogy az említett éves szint feletti behozatalokra ideiglenes dömpingellenes vámot vetnek ki.
8 Az 513/2013 rendelet módosításáról szóló, 2013. augusztus 2‑i 748/2013/EU bizottsági rendeletet (HL L 209., 1. o.) az első megtámadott határozat figyelembevétele céljából fogadták el. Egyéb módosítások mellett az ideiglenes dömpingellenes rendeletet kiegészíti egy 6. cikkel, amely előírja, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén a szabad forgalomba bocsátásra bejelentett, és olyan társaságok által számlázott bizonyos termékek behozatala, amelyek kötelezettségvállalását a Bizottság elfogadta, és amelyeket az első megtámadott határozat melléklete felsorolt, mentesül az ideiglenes dömpingellenes rendelet 1. cikkében kivetett ideiglenes dömpingellenes vám alól.
9 A Bizottság elfogadta a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek) behozatalára vonatkozó dömpingellenes és szubvencióellenes eljárásokkal kapcsolatban a végleges intézkedések alkalmazási időszaka tekintetében felajánlott kötelezettségvállalás elfogadásának megerősítéséről szóló, 2013. december 4‑i 2013/707/EU végrehajtási határozatot (HL L 325., 214. o.; a továbbiakban: második megtámadott határozat). Az említett határozat (4) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy a Bizottság az ideiglenes dömpingellenes intézkedések elfogadását követően folytatta a dömping, a kár és az uniós érdek vizsgálatát, valamint a párhuzamosan folyó szubvencióellenes eljárást. A lemezek kikerültek mindkét vizsgálat, és így a végleges intézkedések hatálya alól.
10 A második megtámadott határozat (7)–(10) preambulumbekezdéséből és 1. cikkéből kitűnik, hogy a dömpingellenes és a szubvencióellenes eljárások végleges megállapításairól szóló értesítést követően a kínai exportáló gyártók a CCCME‑vel közösen értesítést küldtek az eredetileg felajánlott kötelezettségvállalásuk módosítására vonatkozóan. A kötelezettségvállalás e módosítása a lemezek vizsgálat hatálya alóli kizárására, számos további exportáló gyártónak e kötelezettségvállalásban való részvételére és a támogatott behozatalok káros hatásainak is a megszüntetése céljából a kötelezettségvállalás feltételeinek a kiterjesztésére vonatkozott.
11 A második megtámadott határozat (5) preambulumbekezdése szerint a dömpingellenes vizsgálat megerősítette a kárt okozó dömpingre vonatkozó ideiglenes megállapításokat.
12 A vizsgálat végleges megállapításai a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek) behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló, 2013. december 2‑i 1238/2013/EU tanácsi végrehajtási rendeletben (HL L 325., 2013.12.5., 1. o.; a továbbiakban: végleges dömpingellenes rendelet) szerepelnek. Az említett rendelet 1. cikke szerint bizonyos feltételek teljesülése esetén végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott bizonyos kristályos szilícium fotovillamos modulok vagy panelek, valamint a kristályos szilícium fotovillamos modulokban vagy panelekben használatos elemek behozatalára.
13 A végleges dömpingellenes rendelet 3. cikkének (1) bekezdése értelmében, amely rendelkezés bizonyos olyan termékekre alkalmazandó, amelyek referenciáit a Kombinált Nómenklatúrára tekintettel jelölték meg, és amelyeket olyan társaságok számláztak ki, amelyek kötelezettségvállalását a Bizottság elfogadta, és amelyek neve a második megtámadott határozat mellékletében szerepel, a szabad forgalomba bocsátásra bejelentett behozatalok bizonyos feltételek tiszteletben tartása mellett mentesülnek az említett rendelet 1. cikkében kivetett dömpingellenes vám alól.
14 A végleges dömpingellenes rendelet 3. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy vámtartozás keletkezik a szabad kereskedelmi forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat elfogadásakor, amennyiben megállapításra kerül, hogy az előző bekezdés egy vagy több feltétele nem teljesül, vagy ha a Bizottság visszavonja a kötelezettségvállalás elfogadását.
15 Egyébiránt a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek) behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről szóló, 2013. december 2‑i 1239/2013/EU végrehajtási rendeletével (HL L 325., 66. o.; a továbbiakban: végleges szubvencióellenes rendelet) a Tanács bizonyos feltételek teljesülése esetén végleges kiegyenlítő vámot is kivetett a Kínából származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulokra és alapvető részeikre (azaz elemekre).
16 A végleges szubvencióellenes rendelet 2. cikkének (1) bekezdése értelmében, amely rendelkezés bizonyos olyan termékekre alkalmazandó, amelyek referenciáit a Kombinált Nómenklatúrára tekintettel jelölték meg, és amelyeket olyan társaságok számláztak ki, amelyek kötelezettségvállalását a Bizottság elfogadta, és amelyek neve a második megtámadott határozat mellékletében szerepel, a szabad forgalomba bocsátásra bejelentett behozatalok bizonyos feltételek tiszteletben tartása mellett mentesülnek az 1. cikkében kivetett szubvencióellenes vám alól.
17 A végleges szubvencióellenes rendelet 2. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy vámtartozás keletkezik a szabad kereskedelmi forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat elfogadásakor, amennyiben megállapításra kerül, hogy ugyanezen rendelet 2. cikke (1) bekezdésének egy vagy több feltétele nem teljesül, vagy ha a Bizottság visszavonja a kötelezettségvállalás elfogadását.
Az eljárás és a felek kérelmei
18 A Törvényszék Hivatalához 2013. szeptember 23‑én benyújtott keresetlevéllel a felperesek előterjesztették a jelen keresetet.
19 A szintén 2013. szeptember 23‑án benyújtott beadványban a felperesek kérték, hogy a Törvényszék gyorsított eljárásban határozzon.
20 A Törvényszék Hivatalához 2013. október 8‑án benyújtott levélben a Bizottság tiltakozott a gyorsított eljárás szerinti határozathozatal ellen.
21 A 2013. október 24‑i határozattal a Törvényszék (ötödik tanács) elutasította a gyorsított eljárás iránti kérelmet.
22 A Törvényszék Hivatalához 2013. december 11‑én benyújtott levélben a felperesek kérték, hogy a Törvényszék engedélyezze a kereset módosítását, és így a megsemmisítés iránti kérelmek a második megtámadott határozat ellen és az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. június 11‑i 597/2009/EK rendelet (HL L 188., 93. o.) abból következő megsértésére is irányulnak.
23 A Törvényszék Hivatalához 2014. január 8‑án benyújtott levélben a Bizottság úgy nyilatkozott, hogy nincs kifogása a megsemmisítés iránti kereset módosításának az elfogadhatóságával szemben.
24 A Törvényszék Hivatalához 2014. január 31‑én benyújtott levélben a felperesek lényegében javasolták, hogy a Törvényszék fogadjon el pervezető intézkedéseket és rendeljen el bizonyításfelvételt.
25 A Törvényszék Hivatalához 2014. február 20‑án benyújtott levélben a Bizottság azt kérte, hogy a Törvényszék utasítsa el a pervezető intézkedések elfogadása és a bizonyításfelvétel iránti kérelmet.
26 A keresetlevélben a felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
– állapítsa meg, hogy a kereset elfogadható és megalapozott;
– semmisítse meg az első megtámadott határozatot;
– a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
27 A keresetük módosítása iránti kérelemben a felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
– adjon helyt a kereset módosítása iránti kérelemnek;
– állapítsa meg, hogy a módosított kereset elfogadható és megalapozott;
– semmisítse meg az első és a második megtámadott határozatot;
– a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.
28 A Bizottság az ellenkérelemben azt kéri, hogy a Törvényszék:
– utasítsa el a keresetet mint elfogadhatatlant;
– másodlagosan állapítsa meg, hogy a keresetet megalapozatlan;
– a felpereseket kötelezze a költségek viselésére.
29 A Bizottság a viszonválaszban azt kéri, hogy a Törvényszék:
– nyilvánítsa a keresetet okafogyottnak annyiban, amennyiben az az első megtámadott határozat megsemmisítésére irányul;
– utasítsa el a kerestet mint elfogadhatatlant annyiban, amennyiben az a második megtámadott határozat megsemmisítésére irányul, és másodlagosan annyiban is, amennyiben az az első megtámadott határozat megsemmisítésére irányul;
– másodlagosan állapítsa meg, hogy a kereset megalapozatlan;
– a felpereseket kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.
A jogkérdésről
Előzetes észrevételek
30 Eljárási szabályzata 113. cikke értelmében a Törvényszék hivatalból a felek meghallgatását követően bármikor határozhat arról, hogy a kereset eljárásgátló okok fennállása miatt nem elfogadhatatlan‑e, vagy megállapíthatja, hogy a kereset okafogyottá vált, és már nincs szükség határozathozatalra.
31 A jelen ügyben a felek a beadványaikban már nyilatkoztak a jelen kereset elfogadhatóságának kérdéséről és különösen a felperesek közvetlen érintettségének a kérdéséről. Ezért a Törvényszék úgy véli, hogy a feleket meghallgatta, hogy az eljárási iratok alapján kellő információval rendelkezik, és hogy a szóbeli szakaszt nem kell megnyitni.
32 A Bizottság, anélkül hogy az eljárási szabályzat 114. cikke alapján alakszerű elfogadhatatlansági kifogást emelt volna, előadja, hogy a kereset elfogadhatatlan. A Bizottság konkrétabban úgy véli, hogy az első megtámadott határozat nem olyan rendeleti jellegű jogi aktus, amely végrehajtási intézkedéseket von maga után, hogy e határozat nem érinti közvetlenül és személyükben a felpereseket, és nem fejezi ki az uniós intézmények végleges álláspontját, hogy az első megtámadott határozattal szembeni kereset okafogyott, és hogy a felpereseknek a jelen ügyben nincs eljáráshoz fűződő érdekük.
33 A felperesek 2013. december 11‑i azon kérelmével kapcsolatban, amely a kereseti kérelmeik módosítására irányul, emlékeztetni kell arra, hogy mivel a kereset elfogadhatóságát a benyújtásának az időpontjában kell értékelni, valamely felperes számára csak akkor engedélyezhető a kereseti kérelmeinek és jogalapjainak olyan módosítása, hogy azok az eljárás során elfogadott új jogi aktusokra irányuljanak, ha az eredetileg megtámadott jogi aktus megsemmisítése iránti kérelme a benyújtásának az időpontjában elfogadható volt (2012. november 20‑i Shahid Beheshti University kontra Tanács végzés, T‑120/12, EU:T:2012:610, 57. pont).
34 Ezért a második megtámadott határozat megsemmisítésére irányuló kereseti kérelmek módosítása csak abban az esetben elfogadható, ha a keresetet annyiban, amennyiben az első megtámadott határozat megsemmisítésére irányul, elfogadhatónak nyilvánítják. Meg kell tehát vizsgálni, hogy elfogadható‑e a kereset annyiban, amennyiben az első megtámadott határozat megsemmisítésére irányul.
35 Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében „[b]ármely természetes vagy jogi személy az első és második bekezdésben említett feltételek mellett eljárást indíthat a neki címzett vagy az őt közvetlenül és személyében érintő jogi aktusok ellen, továbbá az őt közvetlenül érintő olyan rendeleti jellegű jogi aktusok ellen, amelyek nem vonnak maguk után végrehajtási intézkedéseket”.
36 Az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésében említett második esetet illetően egyszerre kell teljesülniük a megsemmisíteni kért jogi aktus által való közvetlen és személyében való érintettség feltételeinek (2013. október 3‑i Inuit Tapiriit Kanatami és társai kontra Parlament és Tanács ítélet, C‑583/11 P, EBHT, EU:C:2013:625, 76. pont). Ami az ugyanezen cikkben említett harmadik esetet illeti, szintén egyszerre kell teljesülniük azon feltételeknek, amelyek a megsemmisíteni kért rendeleti jellegű jogi aktus által való közvetlen érintettségre és a végrehajtási intézkedések hiányára irányulnak.
37 Így meg kell vizsgálni az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésében szereplő e két esetben említett feltételt, vagyis hogy a felpereseket, mivel az első megtámadott határozatnak nem címzettjei, ez utóbbi közvetlenül érinti‑e.
A felperesek közvetlen érintettségének a hiánya miatt az eljáráshoz fűződő érdek elmaradására alapított elfogadhatatlansági kifogásról
38 A felperesek úgy vélik, hogy az első megtámadott határozat közvetlenül érinti jogi helyzetüket, mivel a Kínából származó érintett termék Unióba történő behozatalának körülbelül 70%‑a esetében eltörli a dömpingellenes vámot. Ráadásul engedélyezi az érintett termék olyan áron történő behozatalának folytatását, amely nem számolja fel sem a dömpinget, sem pedig a kárt. Ez veszélyezteti a felperesek uniós piacon való túlélését. Hasonló termék uniós gyártóiként a felpereseket közvetlenül és személyükben érinti az első megtámadott határozat. Konkrétabban a felperesek érintett felekként tevékenyen részt vettek a dömpingellenes és szubvencióellenes eljárásokban. Egy de facto korlátozott és zárt csoportról van szó, amely az uniós piacon fontos pozícióval rendelkezik, és a szóban forgó kötelezettségvállalás elfogadása sérti a gazdasági és jogi érdekét.
39 A Bizottság azzal érvel, hogy a kötelezettségvállalás elfogadása kizárólag a kötelezettségvállalást felajánló exportőröket érinti közvetlenül, nem pedig a felpereseket.
40 Meg kell állapítani, hogy az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésében említett második és harmadik eset alapján a természetes vagy jogi személyek által benyújtott kereset keretében (Kokott főtanácsnok Telefónica kontra Bizottság ügyre vonatkozó indítványa [C‑274/12 P, EBHT, EU:C:2013:204, 59. pont]; valamint Inuit Tapiriit Kanatami és társai kontra Parlament és Tanács ügyre vonatkozó indítványa [C‑583/11 P, EBHT, EU:C:2013:21, 69. pont]) a közvetlen érintettség feltétele két kritérium együttes fennállását követeli meg, vagyis egyrészt azt, hogy a felperesek által megsemmisíteni kért jogi aktus közvetlen hatást gyakoroljon a jogi helyzetükre, másrészt pedig, hogy ezen aktus ne hagyjon mérlegelési lehetőséget ezen intézkedés végrehajtásával megbízott címzettek számára, mert végrehajtása tisztán automatikus jellegű, és további végrehajtási intézkedések alkalmazása nélkül, egyedül az uniós szabályozás alapján történik (lásd ebben az értelemben: 2009. szeptember 24‑i Município de Gondomar kontra Bizottság végzés, C‑501/08 P, EU:C:2009:580, 25. pont; 2011. október 13‑i Deutsche Post és Németország kontra Bizottság ítélet, C‑463/10 P és C‑475/10 P, EBHT, EU:C:2011:656, 66. pont).
41 A kötelezettségvállalást felajánló társaságokat illetően az ítélkezési gyakorlat elismerte, hogy az érintett exportáló az uniós bíróságok előtt keresetet indíthat a kötelezettségvállalás elfogadásának a visszavonására vonatkozó bizottsági határozatokkal és az említett exportáló behozatalai utáni végleges dömpingellenes vám kivetésére vonatkozó tanácsi rendelettel szemben (lásd ebben az értelemben: 2012. november 22‑i Usha Martin kontra Tanács és Bizottság ítélet, C‑552/10 P, EBHT, EU:C:2012:736).
42 Ellenben a Bíróság megállapította, hogy azon importőrt, amelynek a keresete az exportőr által felajánlott árakkal kapcsolatos kötelezettségvállalás elfogadására vonatkozó rendelet rendelkezéseinek a megsemmisítésére irányul, e rendelkezések nem érintik közvetlenül és személyében (lásd ebben az értelemben: 1987. július 8‑i Garelly kontra Bizottság végzés, 295/86, EBHT, EU:C:1987:344, 2., 13. és 14. pont).
43 Ráadásul a Bíróság megállapította, hogy valamely kötelezettségvállalási javaslatnak a Bizottság általi elutasítása nem olyan intézkedés, amely a kötelezettséget felajánló társaság érdekeit érintő kötelező joghatásokkal járna, mivel a Bizottság visszavonhatja határozatát, vagy a Tanács dönthet úgy, hogy nem vet ki dömpingellenes vámot. Az ilyen elutasítás egy olyan közbenső intézkedés, amelynek célja a végleges határozat előkészítése, tehát megtámadható aktusnak sem minősül (1990. március 14‑i Gestetner Holdings kontra Tanács és Bizottság ítélet, C‑156/87, EBHT, EU:C:1990:116, 8. pont). Azonban a gazdasági szereplők a végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló rendelet megtámadásával adott esetben hivatkozhatnak a kötelezettségvállalási javaslatuk elutasításával kapcsolatos bármely szabálytalanságra (1990. március 14‑i Nashua Corporation és társai kontra Bizottság és Tanács ítélet, C‑133/87 és C‑150/87, EBHT, EU:C:1990:115, 10. pont).
44 A dömpingellenes alaprendelet értelmében vett kötelezettségvállalással kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint a dömpingellenes alaprendelet 8. cikke a dömping uniós ágazatra gyakorolt káros hatásai megszüntetésének a biztosítására irányul, ezen ítélkezési gyakorlat egyúttal pontosítja, hogy e cél alapvetően az exportőr együttműködési kötelezettségén, valamint az általa tett kötelezettségvállalás megfelelő végrehajtásának az ellenőrzésén alapul (Usha Martin kontra Tanács és Bizottság ítélet, fenti 41. pont, EU:C:2012:736, 36. pont).
45 Azonban meg kell jegyezni, hogy e célból nem következik, hogy az olyan gazdasági szereplők, mint a felperesek, megsemmisítés iránti keresetet indíthatnak a kötelezettségvállalásnak a dömpingellenes alaprendelet 8. cikkének (1) bekezdése alapján történő elfogadásáról szóló olyan határozattal szemben, mint a jelen ügyben az első megtámadott határozat.
46 Meg kell jegyezni, hogy az első megtámadott határozat elfogadása nem változtatta meg a felperesek jogi helyzetét. A dömpingellenes alaprendeletből adódó rendszer vizsgálata ugyanis annak megállapításához vezet, hogy a kötelezettségvállalás elfogadásáról szóló, ez utóbbi rendelet 8. cikkének (1) bekezdése alapján hozott határozat nem keletkeztet olyan joghatásokat, amelyek közvetlenül befolyásolhatják az érintett termékek olyan uniós gyártóinak a helyzetét, mint a jelen ügyben szóban forgó felperesek.
47 A kötelezettségvállalásokra vonatkozó szóban forgó rendelkezés szerint abban az esetben, ha sor került a dömping és a kár fennállásának megállapítására, a Bizottság elfogadhatja az exportőrök megfelelő önkéntes kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy az áraikat felülvizsgálják annak érdekében, hogy elkerüljék az érintett termékeknek a dömpingáron való exportálását, amennyiben a Bizottság meg van győződve arról, hogy a dömping káros hatását e kötelezettségvállalás megszünteti (Usha Martin kontra Tanács és Bizottság ítélet, fenti 41. pont, EU:C:2012:736, 22. pont).
48 Márpedig a dömpingellenes alaprendeletből adódó rendszerből következik, hogy nem a kötelezettségvállalások elfogadásáról szóló határozat meghozatala miatt mentesek az e kötelezettségvállalásokkal érintett behozatalok a dömpingellenes vám alól, mivel a mentesség olyan rendelkezésekből adódik, amelyeket vagy a Bizottság a módosított ideiglenes dömpingellenes rendeletben, vagy a Tanács a Bizottság által elfogadott kötelezettségvállalások végrehajtása érdekében hozott végleges dömpingellenes rendeletben fogadott el. Ilyen kötelezettség a Tanácsot a dömpingellenes alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdése alapján terheli, amely kimondja, hogy végleges dömpingellenes vámot kell kivetni minden olyan importtermékre, amelyről megállapítható, hogy dömpingelt és kárt okoz, kivéve az olyan forrásból származó behozatalt, amelyre adott esetben kötelezettségvállalást fogadtak el.
49 Meg kell ugyanis állapítani, hogy a kötelezettségvállalás elfogadásáról szól határozat meghozatala ellenére az ideiglenes vagy végleges dömpingellenes vámokat a dömpingellenes alaprendelet 14. cikkének (1) bekezdése alapján csak rendelet útján vetik ki, amely rendelkezés előírja továbbá, hogy a tagállamok beszedésükről az ezeket előíró rendelet által meghatározott kritériumok szerint gondoskodnak, amely kritériumok között szerepelnek az elfogadott kötelezettségvállalások végrehajtása érdekében megnevezett feltételek.
50 Ráadásul abban az esetben, ha ezzel szemben a dömping vagy a kár fennállására vonatkozó vizsgálat megállapítja, hogy ezek nem állnak fenn, a dömpingellenes alaprendelet 8. cikkének (6) bekezdése előírja, hogy a már elfogadott kötelezettségvállalás automatikusan hatályát veszti, kivéve azokat az eseteket, amikor az ilyen vizsgálat következtetése jelentős részben a kötelezettségvállalás létének az eredménye. E rendelkezés tehát mérlegelési mozgásteret hagy az intézményeknek azt illetően, hogy valamely kötelezettségvállalás továbbra is fennmarad‑e.
51 A dömpingellenes alaprendelet a 8. cikke (1) bekezdésének második mondatában valóban előírja, hogy amennyiben Bizottság elfogad egy ilyen kötelezettségvállalást, és ameddig a szóban forgó kötelezettségvállalások fennállnak, a dömpingellenes alaprendelet 7. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság által kivetett ideiglenes vámok, vagy az ugyanezen rendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Tanács által kivetett végleges vámok – a körülményektől függően – nem alkalmazandók a Bizottságnak a kötelezettségvállalás elfogadásáról szóló határozatában és annak módosításaiban említett társaságok által előállított érintett termék behozatalára. Fontos azonban megjegyezni, hogy a dömpingellenes alaprendelet 8. cikke (1) bekezdésének második mondata a Bizottságnak és a Tanácsnak szól, és a kötelezettségvállalás fennállásának az ideje alatt megköveteli a dömpingellenes vámok alóli mentességet, amely azon rendelkezésekből adódik, amelyeket vagy a Bizottság a módosított ideiglenes dömpingellenes rendeletben, vagy a Tanács a végleges dömpingellenes rendeletben fogad el.
52 E megállapításokból következik, hogy egy kötelezettségvállalás elfogadásáról szóló, a dömpingellenes alaprendelet 8. cikkének (1) bekezdése alapján hozott határozat nem keletkeztet olyan joghatásokat, amelyek közvetlenül befolyásolhatják az érintett termékek olyan uniós gyártóinak a helyzetét, mint a jelen ügyben szóban forgó felperesek.
53 E megállapítást nem kérdőjelezhetik meg a felperesek által előadott további érvek.
54 Először is a felperesek azon érvével kapcsolatban, miszerint a jogi érdekeik sérelme a keresetükben említett jogalapokból adódik, meg kell jegyezni, hogy a kereset jogalapjainak összességére való utalás nem elegendő annak magyarázatához, hogy a felperesek miért vélik úgy, hogy a fenti 40. pontban említett ítélkezési gyakorlatra tekintettel az első megtámadott határozat közvetlen hatást gyakorol a jogi helyzetükre, és hogy ezen jogi aktus nem hagy semmiféle mérlegelési jogkört a szóban forgó intézkedés végrehajtásával megbízott címzettek számára, mert az ilyen végrehajtás tisztán automatikus jellegű, és köztes szabályok alkalmazása nélkül, egyedül az uniós szabályozás alapján történik. Amennyiben a felperesek valójában arra próbálnak hivatkozni, hogy állítólagos jogaik bírói jogvédelme igazolja annak megállapítását, hogy az első megtámadott határozat őket közvetlenül érinti, meg kell állapítani, hogy bár állandó ítélkezési gyakorlat, hogy a magánszemélyek az uniós jogrendből eredő jogaik hatékony bírói jogvédelmére jogosultak, az ilyen védelemhez való jogra való hivatkozás nem kérdőjelezheti meg az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésében előírt feltételeket (lásd: Município de Gondomar kontra Bizottság végzés, fenti 40. pont, EU:C:2009:580, 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
55 Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a felperesek a keresetben érdemben három jogalapot hoznak fel az első megtámadott határozattal szemben. Először is úgy vélik, hogy a Bizottság úgy kötött megállapodást a kínai kormánnyal és a kínai exportáló gyártók nagy csoportja nevében eljáró CCCME‑vel, hogy nem tárta fel megfelelő és kellő módon a tárgyalt kötelezettségvállalás lényeges feltételeit, és hogy nem adott lehetőséget arra, hogy e kötelezettségvállalással kapcsolatban kellő időben hatékony észrevételeket lehessen tenni. Másodszor a felperesek úgy vélik, hogy a Bizottság önkényesen olyan minimális árakat fogadott el, amelyek nyilvánvalóan alkalmatlanok az uniós gyártók sérelmeinek orvoslására. Harmadszor a felperesek azzal érvelnek, hogy az első megtámadott határozat horizontális árrögzítő megállapodást fogadott el és szilárdított meg.
56 Mindenesetre az eljárási jogokra vonatkozó első jogalappal kapcsolatban a felperesek lényegében azzal érvelnek, hogy az első megtámadott határozat elfogadása sértette a dömpingellenes alaprendelet 8. cikkének (4) bekezdése alapján a kötelezettségvállalás nem bizalmas változatához történő hozzáféréshez való jogukat. Azonban az ítélkezési gyakorlat szerint az említett rendelet 8. cikkének (4) bekezdése nem tartalmaz semmilyen utalást, főleg nem kötelező előírást azzal kapcsolatban, hogy az árra vonatkozó kötelezettségvállalás példányát mely időpontban kell az eljárás nem bizalmas irataihoz csatolni (2011. október 25‑i CHEMK és KF kontra Tanács ítélet, T‑190/08, EBHT, EU:T:2011:618, 85. pont). A felperesek tévesen vélik úgy, hogy ezen ítélkezési gyakorlat a kínai kormánynak a szóban forgó kötelezettségvállalásra vonatkozó tárgyalásokban való állítólagos szerepe miatt nem alkalmazandó a jelen ügyben.
57 A második és harmadik jogalappal a felperesek csupán az első megtámadott határozat megalapozottságát vitatják.
58 Ezért ezen érvek a jelen ügyben nem bizonyítják, hogy az első megtámadott határozat közvetlen hatást gyakorol a felperesek jogi helyzetére. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy nem kizárt, hogy a felperesek az ideiglenes vagy végleges dömpingellenes rendelet megsemmisítése iránti kereset keretében felhozhatják az általuk hivatkozott jogalapokat, amennyiben ilyen ügyben rendelkeznek kereshetőségi joggal.
59 Másodszor a felperesek azzal érvelnek, hogy az első megtámadott határozat közvetlen hatása abból adódik, hogy az nem von maga után végrehajtási intézkedést, és hogy valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó.
60 Emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésében említett kereset elfogadhatóságának feltételeit illetően az a kritérium, miszerint a megtámadott jogi aktusnak közvetlenül kell a felpereseket érintenie, és az a kritérium, miszerint az nem vonhat maga után végrehajtási intézkedéseket, egymástól eltérő kritériumok. Ebből következik, hogy az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésében szereplő e kritériumok egyikének állítólagos teljesülése nem jelentheti a másik teljesülését.
61 Mindenesetre a fenti 48. pontban már szerepel, hogy a kötelezettségvállalással érintett behozatalok dömpingellenes vámok alóli mentessége olyan rendelkezésekből adódik, amelyeket vagy a Bizottságnak a módosított ideiglenes dömpingellenes rendeletben vagy a Tanácsnak a szóban forgó kötelezettségvállalás végrehajtása érdekében hozott végleges dömpingellenes rendeletben kell elfogadnia. A jelen ügyben e mentesség tehát a jelen kereset benyújtásának az időpontjában a 748/2013 rendelettel módosított, ideiglenes dömpingellenes rendelettel következett be. Következésképpen, mivel az első megtámadott határozatot más olyan jogi aktus hajtotta végre, amely vagy az uniós bíróság előtt, vagy a tagállamok bíróságai előtt keresettel megtámadható (lásd ebben az értelemben: 2014. január 21‑i Bricmate kontra Tanács végzés, T‑596/11, EU:T:2014:53, 23. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat), az végrehajtási intézkedéseket von maga után.
62 Ezért és a felperesek harmadik érvével ellentétben az üzleti forgalom azáltal okozott állítólagos csökkenése, hogy a Kínából származó szóban forgó terméket a felperesek árainál alacsonyabb árakon importálták, feltéve hogy ilyen csökkenés fennáll, a felpereseket illetően nem az első megtámadott határozatból következik.
63 Mivel az első megtámadott határozat a felpereseket nem érinti közvetlenül, és mivel ezért nem teljesül az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésében említett második eset feltételeinek egyike, nem szükséges megvizsgálni azt, hogy az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésében említett második és harmadik eset más kritériumai teljesülnek‑e.
64 Mindenesetre meg kell jegyezni, hogy az első megtámadott határozat nem minősül az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésében említett harmadik eset értelmében vett rendeleti jellegű jogi aktusnak. Ami a felperesek azon érvét illeti, miszerint az első megtámadott határozat azért rendeleti jellegű jogi aktus, mert nem jogalkotási jogi aktus, fontos megjegyezni, hogy a rendeleti jellegű jogi aktus EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésében említett harmadik eset értelmében vett fogalmát valóban akként kell értelmezni, hogy az valamennyi általános hatályú jogi aktusra vonatkozik, a jogalkotási jogi aktusok kivételével (2012. június 4‑i Eurofer kontra Bizottság végzés, T‑381/11, EBHT, EU:T:2012:273, 42. pont; 2014. március 7‑i FESI kontra Tanács végzés, T‑134/10, EU:T:2014:143, 23. pont). A jelen ügyben az első megtámadott határozat nem minősül jogalkotási jogi aktusnak, mivel nem az EUMSZ 289. cikk első, második és harmadik bekezdése értelmében vett rendes jogalkotási eljárás keretében, és nem az e bekezdések értelmében vett különleges jogalkotási eljárás keretében fogadták el (lásd ebben az értelemben: 2011. október 25‑i Microban International és Microban (Europe) kontra Bizottság ítélet, T‑262/10, EBHT, EU:T:2011:623, 21. pont; fent hivatkozott FESI kontra Tanács végzés, EU:T:2014:143, 25. pont). Ugyanakkor e határozatnak nincs általános hatálya, mivel nem objektíve meghatározott helyzetekre alkalmazandó, és nem vált ki joghatásokat általánosan és absztrakt módon meghatározott személyek kategóriáival szemben (lásd ebben az értelemben: Bricmate kontra Tanács végzés, fenti 61. pont, EU:T:2014:53, 65. pont; fent hivatkozott FESI kontra Tanács végzés, EU:T:2014:143, 24. pont). Ugyanis az első megtámadott határozat a konkrét kötelezettségvállalás Bizottság általi elfogadására vonatkozik, és csak a mellékletében felsorolt társaságok a címzettjei, amelyek kötelezettségvállalását elfogadta. Ezért e határozat nem minősül rendeleti jellegű jogi aktusnak, ami egyúttal kizárja a keresetnek az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésében említett harmadik eset alapján való elfogadhatóságát.
65 A fenti megállapítások összességéből következik, hogy a keresetet az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdésében említett második és harmadik esetre tekintettel mint elfogadhatatlant el kell utasítani annyiban, amennyiben az első megtámadott határozat megsemmisítésére irányul. Ezért a fenti 33. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlatra tekintettel a kereseti kérelmek módosítására irányuló kérelmet szintén elfogadhatatlannak kell nyilvánítani. Ilyen körülmények között okafogyottá vált a pervezető intézkedések elfogadására és a bizonyításfelvételre vonatkozó javaslat is.
A költségekről
66 Az eljárási szabályzat 87. cikkének 2. §‑a alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A felpereseket, mivel pervesztesek lettek, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a saját költségeik viselésén kívül a Bizottság részéről felmerült költségek viselésére.
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK (ötödik tanács)
a következőképpen határozott:
1) A Törvényszék a keresetet mint elfogadhatatlant elutasítja.
2) A Törvényszék a SolarWorld AG‑t, a Brandoni solare SpA‑t, a Global Sun Ltd‑t, a Silicio Solar, SAU‑t és a Solaria Energia y Medio Ambiente, SA‑t kötelezi a költségek viselésére.
Luxembourg, 2015. január 15.