2011. január 24-én benyújtott kereset - AECOPS kontra Bizottság

(T-52/11. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: portugál

Felek

Felperes: AECOPS - Associação de Empresas de Construção, Obras Públicas e Serviços (Lisszabon, Portugália) (képviselők: J. da Cruz Vilaça és L. Pinto Monteiro ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

Az EUMSZ 263. cikknek megfelelően semmisítse meg a Bizottság által a 88 0979 P3. sz. ügyben 2010. október 27-én hozott határozatot, amellyel 426 070 portugál escudóra csökkentette az 1989. március 22-i C(89) 0570 bizottsági határozattal jóváhagyott pénzügyi támogatás összegét, és ezzel egyidejűleg 14 430,02 euró összeg visszafizetését igényelte.

A Törvényszék az Európai Bizottságot kötelezze a saját költségeinek és a felperes költségeinek a viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

Az első, a határozat elfogadása ésszerű határidejének túllépésére alapított jogalap, amely az alábbi részekből áll:

az eljárás elévülése: a felperes úgy véli, hogy a megtámadott határozat elfogadásának időpontjában már lejárt az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet 3. cikkében rögzített négyéves elévülési határidő. Másrészről még ha adott esetben meg is állapítanák ezen elévülési határidő megszakadását, annak időtartama több, mint kétszeresen eltelt anélkül, hogy az említett rendelet 3. cikke (1) bekezdése negyedik albekezdésének rendelkezéseivel összhangban bármilyen határozat született volna. Tekintettel a szóban forgó jog elévülésére, a megtámadott határozatot jogellenesnek és végrehajthatatlannak kell nyilvánítani;

a jogbiztonság elvének megsértése: a felperes álláspontja szerint azon körülmény, hogy a Bizottág több mint húsz évet hagyott eltelni azon időpont, amikorra a felhozott szabálytalanságok visszanyúlnak és a végleges határozat elfogadásának időpontja között, a jogbiztonság elvének megsértését feltételezi. Az Európai Unió jogrendjének ezen alapelve előírja, hogy mindenki jogosult arra, hogy az uniós intézmények ügyeiket ésszerű határidőn belül bírálják el;

a védelemhez való jog megsértése: a felperes szerint sérült a védelemhez való joga, mivel a feltételezett szabálytalanságok megvalósulásának időpontja és a végleges határozat meghozatala közötti húsz évet meghaladó időszak eltelte megfosztotta annak lehetőségétől, hogy megfelelő időben - azaz akkor, amikor még rendelkezett a Bizottság által nem támogathatónak ítélt kiadások igazolására alkalmas dokumentumokkal - észrevételeket tegyen.

A második, az indokolási kötelezettség megsértésére alapított jogalap: a felperes úgy véli, hogy a megtámadott határozat nem tesze eleget az EUMSZ 296. cikkben előírt indokolási követelményeknek. Az Európai Szociális Alap által odaítélt pénzügyi támogatás csökkentésének indokai még röviden sem szerepelnek a megtámadott határozatban, az Instituto de Gestão do Fundo Social Europeu azon levelében pedig, amellyel a határozatot a felperessel közölték, a legkisebb mértékben sem tüntették fel sem a támogatás csökkentését igazoló indokokat, sem azt, hogy melyek a támogatható kiadások, A felperes álláspontja szerint az indokolás megállapított hiányosságainak szintén a megtámadott határozat megsemmisítésére kell indítaniuk a Törvényszéket.

____________