A Közszolgálati Törvényszék F-45/12. sz., BT kontra Bizottság ügyben 2012. december 3-án hozott végzése ellen BT által 2013. január 30-án benyújtott fellebbezés
(T-59/13. P. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: angol
Felek
Fellebbező: BT (Bukarest, Románia) (képviselő: N. Visan ügyvéd)
A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság
Kereseti kérelmek
A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:
helyezze hatályon kívül a Közszolgálati Törvényszék F-45/12. sz. ügyben 2012. december 3-án hozott végzését;
bírálja el újra az ügyet, és adjon helyt a fellebbező / felperes által indított keresetnek; és
az alperest / az eljárásban résztvevő másik felet kötelezze az eljárási költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Fellebbezése alátámasztása érdekében a fellebbező hét jogalapra hivatkozik.
Az első, a közigazgatási eljárást szabályozó egyik elv, az aktív szerepvállalás elvének megsértésére alapított jogalap, mivel a Közszolgálati Törvényszék anélkül állapította meg, hogy a kereset nem tartalmaz jogalapokat, hogy hivatalból megvizsgálta volna az első fokon megtámadott határozat jogszerűségét, amely felülvizsgálat nem korlátozódhat a felperes által felhozott indokokra.
A második, az Európai Unió Alapjogi Chartája 6. cikke (1) bekezdésének és 47. cikke első és második bekezdésének megsértésére alapított jogalap. Az "igazságszolgáltatáshoz való jog" elvének és a Közszolgálati Törvényszék pártatlanságára vonatkozó elv megsértése, mivel a Közszolgálati Törvényszék - mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant - anélkül utasította el a felperes keresetét, hogy lehetőséget adott volna a számára a keresete kijavítására / kiegészítésére, amely jogot minden európai ország jogszabálya, valamint ez európai bíróságok (például az Emberi Jogok Európai Bírósága) is biztosítanak és elismernek.
A harmadik, az "igazságszolgáltatáshoz való jog" elvének megsértésére alapított jogalap, amely megnyilvánult abban is, hogy a Közszolgálati Törvényszék nem ismerte el az alperes ellenkérelmére adott válasz benyújtásához való jogot, mégpedig úgy, hogy a felperes / fellebbező kifejezetten kérte az előkészítő iratok második kicserélését. Azáltal, hogy megtagadták tőle (a válasz benyújtásához való) e jogot, a felperest megfosztották annak esélyétől, hogy kijavítsa a Közszolgálati Törvényszék által megállapított szabálytalanságot, és ezt egy olyan időpontban, amikor a felperes nem már nyújthatott be új, a jogi előírásoknak megfelelő keresetet, mivel a kereset indítására előírt határidő lejárt (a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzatának 78. cikke).
A negyedik, az ügy bíróság általi meghallgatásához való jogra vonatkozó elv, valamint az eljárás közjogi jellegére vonatkozó elv megsértésére alapított jogalap, mivel a bíróság nem nyilvánosan járt el; ezt az elvet a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikkének (1) bekezdése biztosítja.
Az ötödik, a tisztességes eljárás elvének megsértésére alapított jogalap, mivel a Közszolgálati Törvényszék nem hallgatta meg a felperest a keresete elfogadhatatlansági okára vonatkozóan (az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikkének (1) bekezdése).
A hatodik, a Bíróság alapokmánya 21. cikke első bekezdésének, valamint a Törvényszék eljárási szabályzata 44. cikke első sora c) pontjának megsértésére alapított jogalap, mivel a Közszolgálati Törvényszék valójában "a bírósági eljárás kikristályosodásának szabályát" alkalmazta, amikor megállapította, hogy a kereset nem tartalmaz jogalapokat.
A hetedik, arra alapított jogalap, hogy a felperesnek az eljárási költségek viselésére való kötelezése azon esetben, amikor a Közszolgálati Törvényszék nem bírálta el az ügy érdemét, és a felperes az Európai Bizottsággal fennálló munkaszerződése megszűnésének következményei miatt nehéz szociális helyzetben van, sérti a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 89. cikkének 6. §-át, melynek értelmében "[h]a az eljárás okafogyottá válik, a költségekről a Törvényszék szabad mérlegelése szerint határoz."
____________