T‑611/13. sz. ügy

Australian Gold LLC

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi védjegy – Törlési eljárás – Az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozás – A HOT ábrás védjegy – Feltétlen kizáró okok – Leíró jelleg hiánya – Megkülönböztető képesség – A 207/2009/EK rendelet 7. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja – A 207/2009 rendelet 75. cikkének második mondata – A fellebbezési tanácshoz benyújtott csatlakozó fellebbezés – A 216/96/EK rendelet 8. cikke (3) bekezdése – A Törvényszékhez benyújtott csatlakozó kereset – Az 1991. május 2‑i eljárási szabályzat 134. cikkének 3. §‑a”

Összefoglaló – a Törvényszék ítélete (második tanács), 2015. július 15.

1.      Közösségi védjegy – Eljárási rendelkezések – Az OHIM határozatai – A védelemhez való jog tiszteletben tartása – Az elv terjedelme

(207/2009 tanácsi rendelet, 75. cikk, második mondat)

2.      Közösségi védjegy – Jogorvoslati eljárás – A fellebbezési tanácsok előtti fellebbezés – A megtámadott határozatnak az ellenérdekű fél észrevételeiben való vitatása

(216/96 bizottsági rendelet, 8. cikk, (3) bekezdés)

3.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Feltétlen kizáró okok – Kizárólag olyan jelekből vagy adatokból álló védjegyek, amelyek valamely áru vagy szolgáltatás jellemzőinek leírására szolgálhatnak – Szempontok

(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, c) pont)

4.      Közösségi védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – A védjegy leíró jellegének fennállásán alapuló törlési kérelem – A leíró jelleg elismerése bizonyos, egy kategóriába tartozó termékek tekintetében – Ezen elismerés kiterjesztése az e kategóriába tartozó termékek összességére is

(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, c) pont és 52. cikk, (1) bekezdés, a) pont)

5.      Közösségi védjegy – A védjegyoltalomról való lemondás, a védjegyoltalom megszűnése és a védjegy törlése – Feltétlen törlési okok – A 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjával ellentétes lajstromozás – A HOT ábrás védjegy

(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, c) pont és 52. cikk, (1) bekezdés, a) pont)

6.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Feltétlen kizáró okok – Megkülönböztetésre nem alkalmas megjelölések – Reklámjelmondatokból álló védjegyek – Dicsérő jellegű reklámjelmondat

(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (1) bekezdés, b) pont)

7.      Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – A védjegynek bizonyos tagállamokban való korábbi lajstromozása – Hatás

(207/2009 tanácsi rendelet, 7. cikk, (2) bekezdés és 109. cikk; 44/2001 tanácsi rendelet, (15) preambulumbekezdés)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 18. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 24–26. pont)

3.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 34–36. pont)

4.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 44. pont)

5.      A HOT ábrás védjegyet nem lett volna szabad közösségi védjegyként lajstromozni a Nizzai Megállapodás szerinti 3. osztályba tartozó „masszázsolajok, gélek”, valamint az ugyanezen megállapodás szerinti 5. osztályba tartozó a „gyógyszerészeti használatra szánt síkosítók” vonatkozásában, mivel fennáll a közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában rögzített feltétlen kizáró ok.

Ugyanis az anglofón fogyasztókból álló érintett vásárlóközönség szempontjából a „hot” kifejezés a „masszázsolajok, gélek” és a „gyógyszerészeti használatra szánt síkosítók” megnevezésű áruk által kiváltott hatásokra utal. E termékek célja – akár gyógyászati célokra használják, akár nem –, hogy azokat többé‑kevésbé ismétlődő mozdulatokkal elkenjék a bőrön, amely mozdulatok ezáltal melegségérzetet keltenek.

Ezzel szemben az említett védjegy nem leíró jellegű a Nizzai Megállapodás szerinti 3. osztályba tartozó „fehérítőkészítmények és egyéb, mosásra szolgáló anyagok; szappanok”; valamint az ugyanezen megállapodás szerinti 5. osztályba tartozó „étrend‑kiegészítők (gyógyászati használatra)” vonatkozásában. Ugyanis nem tekinthető úgy, hogy a „hot” kifejezés ez utóbbi termékek magas hőmérsékletére utalna. Ezek az áruk, amelyek ruhaneműk tisztán tartására, valamint testápolási és táplálkozási célokra szolgálnak, rendszerint nem bírnak magas hőmérséklettel. Ezzel szemben az ilyen hőmérséklet egyes áruk, így például a szappanok esetében akár a tulajdonságaik változásával is járhat.

Ezenfelül a „hot” kifejezés nem is annyira az érintett áruk alkalmazási hőmérsékletét jelöli. Ugyanis, bár ezen áruk közül egyes árukat – így a „fehérítőkészítményeket és egyéb, mosásra szolgáló anyagokat”, vagy akár az „étrend‑kiegészítőket (gyógyászati használatra)” – magas hőmérsékleten is lehet alkalmazni, ez a felhasználási feltétel nem jellemzi az említett árukat, amelyeket akár alacsonyabb hőmérsékleten is alkalmazni lehet.

Végül a „hot” kifejezés egyéb jelentéseinek, azaz a „divatos”, a „vonzó” és a „szexi” pozitív konnotációja inkább az érintett áruk minőségére vagy valamely jellemzőjére történő homályos és közvetett utalás körébe tartozik, mint az azokra történő közvetlen és azonnali utalás körébe.

(vö. 37., 40., 49–51. pont)

6.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 57. pont)

7.      Valamely megjelölés közösségi védjegyként történő lajstromozhatóságát csak a vonatkozó szabályok alapján lehet értékelni. Bár kívánatos volna, hogy a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) figyelembe vegye azon nemzeti hatósági határozatokat, amelyek az általa elbírálandókkal azonos védjegyekre vonatkoznak, ennek ellenére az OHIM nem köteles figyelembe venni ezeket a határozatokat, ideértve azokat is, amelyek azonos védjegyekre vonatkoznak, és amennyiben mégis figyelembe venné ezeket, azok nem kötik a döntéshozatal során.

A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, módosított 44/2001 rendelet, valamint a közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 109. cikke nem cáfolja ezt a megállapítást. A 44/2001 rendelet (15) preambulumbekezdése értelmében ugyanis a rendelet célja csupán annak biztosítása, hogy ne hozzanak egymással összeegyeztethetetlen határozatokat két tagállamban, és ez a cél nem alkalmazandó az OHIM‑ra. Másfelől a 207/2009 rendelet 109. cikkének célja, hogy a bitorlás tárgyában különböző tagállamok bíróságai előtt indított perek, amennyiben a bíróságok egyike a közösségi védjeggyel, a másik a nemzeti védjeggyel összefüggésben jár el, ne eredményezzenek egymásnak ellentmondó határozatokat. Az csupán az említett védjegyek oltalmának joghatásaira, és nem az oltalom megadásának feltételeire vonatkozik.

A fenti megállapítást nem cáfolja a 207/2009 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése, amelynek értelmében az (1) bekezdésben felsorolt feltétlen kizáró okok akkor is alkalmazandók, ha csak az Unió egy részében állnak fenn. A nemzeti lajstromozás megtagadása ugyanis olyan nemzeti jogszabályi rendelkezéseken alapul, amelyek nemzeti jogi kontextusban, nemzeti eljárás alapján kerülnek végrehajtásra, és ennélfogva az nem egyenértékű a 207/2009 rendelet értelmében vett feltétlen kizáró ok valamely tagállamban való fennállásának elismerésével.

(vö. 60., 62., 63., 65. pont)