Ideiglenes változat
LAILA MEDINA
FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
Az ismertetés napja: 2024. április 11.(1)
C‑109/23. sz. [Jemerak](i) ügy
GM,
ON
kontra
PR
(a Landgericht Berlin [berlini regionális bíróság, Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
„Előzetes döntéshozatal – Közös kül‑ és biztonságpolitika – Korlátozó intézkedések – Az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések – 833/2014/EU tanácsi rendelet – Az 5n. cikk (2) és (6) bekezdése – A jogi tanácsadási szolgáltatások oroszországi székhelyű jogi személyek számára történő nyújtására vonatkozó tilalom – Mentesség – Valamely tagállamban a bírósági, közigazgatási vagy választottbírósági eljáráshoz való hozzáférés biztosításához feltétlenül szükséges szolgáltatások – Egy ingatlan‑adásvételi szerződés közjegyzői okiratba foglalása és közjegyző általi teljesítése – A közjegyzőt segítő tolmács – A Charta 17. cikkének (1) bekezdése”
I. Bevezetés
1. A jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem az (EU) 2022/1904 rendelettel(2) módosított 833/2014/EU rendelet(3) értelmezésére vonatkozik, amely az Európai Unió Tanácsa által az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt elfogadott korlátozó intézkedésekről szól.
2. E kérelmet az egyrészt GM és ON, egy Berlinben (Németország) található társasházi lakás tervezett vevői, másrészt pedig PR, egy, az említett társasházi lakásra vonatkozó adásvételi szerződés közjegyzői okiratba foglalását és teljesítését azon okból megtagadó közjegyző között folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő, hogy az eladó egy oroszországi székhelyű jogi személy.
3. A jelen ügyben a 833/2014 rendelet 5n. cikkének (2) bekezdésében szereplő „jogi tanácsadási szolgáltatások” fogalmát kell értelmezni különösen annak megállapítása érdekében, hogy egy oroszországi székhelyű jogi személy tulajdonában lévő ingatlan átruházása keretében tiltja‑e az említett rendelkezés az adásvételi szerződés közjegyzői okiratba foglalását és közjegyző általi teljesítését.
4. Amennyiben igen, úgy felmerül a kérdés, hogy mindazonáltal mentességben részesülhet‑e ez a közjegyzői okiratba foglalás és teljesítés az említett rendelet 5n. cikkének (6) bekezdése alapján. Az említett rendelkezés lényegében lehetővé teszi azon jogi tanácsadási szolgáltatások nyújtását, amelyek a bírósági, közigazgatási vagy választottbírósági eljáráshoz való hozzáférés biztosításához feltétlenül szükségesek.
5. Hasonló kérdések merülnek fel a fent említett két rendelkezés alapján a közjegyzői okiratba foglalásra irányuló eljárásban használt nyelvet nem kellőképpen ismerő felek számára egy tolmács által nyújtott segítség tekintetében.
II. Jogi háttér
6. A 2022/1904 rendelet (1), (2), (3), (19) és (22) preambulumbekezdése értelmében:
„(1) A Tanács 2014. július 31‑én elfogadta a [833/2014] rendeletet.
(2) A [833/2014] rendelet végrehajtja a 2014/512/KKBP tanácsi határozatban előírt egyes intézkedéseket. […]
(3) Tekintettel az Oroszországi Föderáció által Ukrajna ellen folytatott további agresszióra, a jogellenes színlelt »népszavazásoknak« a Doneck, Herszon, Luhanszk és Zaporizzsja régiók Oroszországi Föderáció által jelenleg jogellenesen megszállt részein való megszervezésére, az említett ukrán régiók Oroszországi Föderáció általi jogellenes annektálására, valamint a mozgósításra az Oroszországi Föderációban, és arra, hogy az Oroszországi Föderáció ismét tömegpusztító fegyverek bevetésével fenyeget, a Tanács 2022. október 6‑án elfogadta a 2014/512/KKBP határozat módosításáról szóló (KKBP) 2022/1909 határozatot.
[…]
(19) [A] (KKBP) 2022/1909 határozat kiterjeszti az Oroszországi Föderációnak nyújtott bizonyos szolgáltatásokra vonatkozó jelenlegi tilalmat azáltal, hogy megtiltja az építészeti és mérnöki szolgáltatások, valamint az informatikai tanácsadási és a jogi tanácsadási szolgáltatások nyújtását. […] A »jogi tanácsadási szolgáltatások« körébe tartoznak a következők: ügyfeleknek nyújtott jogi tanácsadás olyan peren kívüli ügyekben, beleértve a kereskedelmi ügyleteket is, amelyek a jog alkalmazását vagy értelmezését foglalják magukban; részvétel ügyféllel vagy annak nevében harmadik felekkel folytatott kereskedelmi ügyekben, tárgyalásokon és egyéb ügyletekben; jogi dokumentumok előkészítése, kiállítása és ellenőrzése. Nem tartozik a »jogi tanácsadási szolgáltatások« körébe a jogi képviseleti szolgálatok keretében – különösen a közigazgatási szervek, bíróságok, vagy más megfelelően létrehozott hivatalos bíróságok előtt folyó ügyekben vagy eljárásokban, vagy a választottbírósági vagy közvetítői eljárások során – történő képviselet, tanácsadás, dokumentum‑előkészítés vagy ‑ellenőrzés.
[…]
(22) A [833/2014] rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell”.
7. A 2022/1904 irányelv 1. cikkének 12. pontja értelmében:
„az 5n. cikk helyébe a következő szöveg lép:
»5n. cikk
[…]
(2) Tilos közvetlenül vagy közvetve […] jogi tanácsadási […] szolgáltatásokat nyújtani a következők számára:
[…]
b) oroszországi székhelyű jogi személyek, szervezetek vagy szervek.
[…]
(6) Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó azon szolgáltatások nyújtására, amelyek valamely tagállamban a bírósági, közigazgatási vagy választottbírósági eljáráshoz való hozzáférés biztosításához […] feltétlenül szükségesek, feltéve ha az ilyen szolgáltatások nyújtása összhangban van e rendelet és a 269/2014/EU tanácsi rendelet […] célkitűzéseivel.
[…]«”.
III. A tényállás, az eljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
8. GM és ON német állampolgárok, akik egy társasházi lakást kívántak vásárolni Berlinben. E társasházi lakás az Amtsgericht Schöneberg (schönebergi helyi bíróság, Németország) által vezetett schönebergi ingatlan‑nyilvántartásban van bejegyezve. E nyilvántartás szerint a társasházi lakás tulajdonosa a moszkvai (Oroszország) székhelyű Visit‑Moscow Ltd. korlátolt felelősségű társaság.
9. Ezen ügylet céljából GM, ON és a Visit‑Moscow PR‑hez, egy Berlinben működő közjegyzőhöz fordult azzal a kéréssel, hogy az adásvételi szerződésükben foglalt információkat – nevezetesen az adásvétel tárgyát, a vételárat és az egyéb szerződéses rendelkezéseket – hitelesítve foglalja közjegyzői okiratba e szerződést. Kérték továbbá, hogy PR a társasházi lakástulajdon átruházásának a vevők javára történő bejegyzésével, az ingatlanon fennálló terhek törlésével, valamint a vételár letétbe helyezésével és kifizetésével működjön közre a szerződés közjegyzői okiratba foglalást követő teljesítésében.
10. PR mindazonáltal arról tájékoztatta a feleket, hogy ideiglenesen megtagadja az adásvételi szerződés közjegyzői okiratba foglalását és ennélfogva az annak teljesítésében való közreműködést. Úgy vélte, hogy nem tudja kizárni, hogy a közjegyzői okiratba foglalás a 833/2014 rendelet 5n. cikkének (2) bekezdésében foglalt, jogi tanácsadási szolgáltatások oroszországi székhelyű jogi személyek számára történő közvetlen vagy közvetett nyújtására vonatkozó tilalomba ütközik. PR a felek által ezt követően benyújtott panaszt is elutasította, és e panaszt az alkalmazandó szabályoknak megfelelően a Landgericht Berlin (berlini regionális bíróság, Németország) elé terjesztette.
11. A Landgericht Berlin (berlini regionális bíróság), amely a jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróság, úgy véli, hogy az előtte folyamatban lévő eljárásban választ kell adni arra a kérdésre, hogy egy adásvételi szerződés közjegyzői okiratba foglalása, valamint az e szerződés teljesítése érdekében végzett egyes egyéb járulékos feladatok a 833/2014 rendelet 5n. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartoznak‑e, mivel az eladó oroszországi székhelyű jogi személy. Ha ez a helyzet, akkor a kérdést előterjesztő bíróság szerint meg kell állapítani, hogy e feladatok mentesülhetnek‑e az említett tilalom alól a 833/2014 rendelet 5n. cikkének (6) bekezdése alapján.
12. A kérdést előterjesztő bíróság az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban először is rámutat arra, hogy több szempont szól a 883/2014 rendelet 5n. cikkének (2) bekezdésében foglalt tilalomnak a közjegyzők által a német jog alapján ellátott feladatokra történő alkalmazása ellen. E bíróság kifejti különösen, hogy a közjegyző nem szolgáltatást nyújt, hanem hivatali tevékenységet végez. A közjegyző kinevezett, független állami tisztviselő, akinek feladata jogügyletek közjegyzői okiratba foglalása, valamint a perek elkerülésére irányuló ügyintézés terén más feladatok ellátása. Feladatai ellátása során a közjegyző egyik felet sem képviselheti, hanem valamennyi fél független és pártatlan segítőjeként jár el.
13. Másodszor, a kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy még ha a közjegyzői tevékenység a 833/2014 rendelet 5n. cikkének (2) bekezdése szerinti jogi tanácsadási szolgáltatásnak minősül is, az e rendelkezésben foglalt tilalom nem vonatkozik az ingatlan‑adásvételi szerződések közjegyzői okiratba foglalására. E bíróság szerint a Bürgerliches Gesetzbuch (polgári törvénykönyv) alapján valamely németországi társasházi lakástulajdon átruházásához a szerző fél ingatlan‑nyilvántartásba történő bejegyzése mellett a két fél tulajdonátszállásra vonatkozó megállapodására is szükség van, amelyet főszabály szerint közjegyzői okiratba kell foglalni. Ezért ha a 833/2014 rendelet 5n. cikkének (2) bekezdésében foglalt tilalom alkalmazandó lenne az ingatlan‑adásvételi szerződés közjegyzői okiratba foglalására, az oroszországi székhelyű jogi személyek jogilag és ténylegesen is elesnének a vagyonuk feletti rendelkezés minden lehetőségétől, mivel a közjegyző közreműködése nélkülözhetetlen az ingatlan elidegenítése során.
14. Harmadszor, a kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy mindenesetre a 833/2014 rendelet 5n. cikkének (6) bekezdése – amely kizárja a fent említett tilalom hatálya alól azon szolgáltatások nyújtását, amelyek valamely tagállamban a bírósági, közigazgatási vagy választottbírósági eljáráshoz való hozzáférés biztosításához feltétlenül szükségesek – alkalmazandónak tűnik a közjegyzők tevékenységére. A kérdést előterjesztő bíróság e tekintetben megjegyzi, hogy a német jog szerint az ingatlan‑nyilvántartásba történő bejegyzés konstitutív hatállyal bír valamely ingatlanon fennálló jog alapítása és megszerzése szempontjából. Az ingatlan‑nyilvántartás vezetése bírósági eljárás, amelyben a közjegyzők központi szerepet játszanak, mivel az említett nyilvántartásba történő bejegyzés iránti kérelem csak akkor érvényes, ha a jogügyletet közokirat vagy közhitelesített okirat igazolja. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan‑nyilvántartásba történő bejegyzéshez főszabály szerint közjegyzői közreműködésre van szükség.
15. Végül a kérdést előterjesztő bíróság mindazonáltal rámutat arra, hogy az Európai Bizottság közzétett egy „Frequently asked questions on provision of services concerning sanctions adopted following Russia’s military aggression against Ukraine” („Gyakran ismételt kérdések a szolgáltatások nyújtásáról az Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziója nyomán elfogadott szankciókkal összefüggésben”) című útmutatót.(4) Ezen útmutatóban a Bizottság azt az álláspontot képviseli, hogy a 833/2014 rendelet 5n. cikkének (2) bekezdése szerinti tilalom kiterjed az oroszországi székhelyű jogi személyek számára végzett közjegyzői tevékenységre. Jóllehet a Bizottság által kifejezésre juttatott álláspont nem kötelező erejű, az jelentős bizonytalanságot kelt az említett rendelkezés helyes értelmezését illetően. Ez a bizonytalanság kiterjed az adásvételi szerződés közjegyzői okiratba foglalását követően e szerződés teljesítése érdekében a közjegyzők által rendszerint ellátott járulékos feladatokra, valamint a jogszabályok szerint az adásvételi szerződés közjegyzői okiratba foglalása során a német nyelvet nem ismerő felet segíteni hivatott tolmács által nyújtandó szolgáltatásokra.
16. E körülmények között a Landgericht Berlin (berlini regionális bíróság) felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:
„1) Megsérti‑e az oroszországi székhelyű jogi személy számára közvetlenül vagy közvetve jogi tanácsadási szolgáltatások nyújtására vonatkozó tilalmat egy német közjegyző, ha közjegyzői okiratba foglalja az említett jogi személy mint eladó és az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára között társasházi lakástulajdon adásvételére vonatkozóan létrejött szerződést?
2) Megsérti‑e a közvetlen vagy közvetett jogi tanácsadási szolgáltatásra vonatkozó tilalmat egy tolmács, ha a közjegyző kérésére közreműködik az adásvételi szerződés közjegyzői okiratba foglalásában abból a célból, hogy az oroszországi székhelyű jogi személynek a német nyelvet nem kellőképpen ismerő képviselője számára tolmácsoljon a közjegyzői okiratnak a felek jelenlétében történő elkészítése során?
3) Megsérti‑e a közvetlen vagy közvetett jogi tanácsadási szolgáltatásra vonatkozó tilalmat a közjegyző, ha az adásvételi szerződés teljesítésére irányuló, jogszabályban előírt közjegyzői tevékenységeket (például a vételár közjegyző által vezetett letéti számlán keresztül történő megfizetésének lebonyolítása, az adásvétel tárgyán fennálló jelzálog és egyéb terhek törléséhez szükséges dokumentumok beszerzése, a tulajdon átruházásához szükséges dokumentumok benyújtása az ingatlan‑nyilvántartást vezető szervhez) vállal és végez?”
17. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a Bíróság Hivatalában 2023. február 23‑án vették nyilvántartásba. A német, az észt, a holland, a lengyel és a finn kormány, valamint az Európai Bizottság és az alapeljárás felei írásbeli észrevételeket nyújtottak be. 2024. január 25‑én tárgyalást tartottak, amelyre a Tanácsot is meghívták az Európai Unió Bírósága alapokmánya 24. cikkének második bekezdése alapján.
IV. Elemzés
18. Három kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság a 833/2014 rendelet 5n. cikke (2) és (6) bekezdése értelmezésének tisztázását kéri.
19. Az említett bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy kiterjed‑e a 833/2014 rendelet 5n. cikkének (2) bekezdésében foglalt tilalom hatálya egy közjegyző által valamely tagállamban egy oroszországi székhelyű jogi személy tulajdonában lévő ingatlan adásvételére vonatkozó szerződés közjegyzői okiratba foglalása során ellátott feladatokra. Amennyiben igen, úgy az említett bíróság azt is meg kívánja tudni, hogy e feladatok az említett rendelet 5n. cikkének (6) bekezdésében foglalt, e tilalom alóli mentesség hatálya alá tartoznak‑e (első kérdés).
20. A kérdést előterjesztő bíróság ezenfelül ugyanezeket a kérdéseket teszi fel a Bíróságnak a tolmácsot illetően, akinek a nemzeti jog szerint segítenie kell a közjegyzőt a közjegyzői okiratba foglalásra irányuló eljárásban, ha a felek egyike nem ismeri az ezen eljárásban használt nyelvet (második kérdés).
21. A kérdést előterjesztő bíróság végül arra keresi a választ, hogy a fent említett tilalom és mentesség vonatkozik‑e azokra a feladatokra – például a vételár letétbe helyezésére és kifizetésére, az ingatlanon fennálló terhek törlésére, valamint az ingatlantulajdon átruházásának a vevők javára történő bejegyzésére –, amelyek elvégzésével a felek megbízhatják a közjegyzőt az adásvételi szerződés közjegyzői okiratba foglalását követő teljesítése érdekében (harmadik kérdés).
22. Mivel az első és a harmadik kérdés a közjegyző által elvégzendő feladatokra, a második kérdés pedig a tolmács által vállalt feladatokra vonatkozik, először az első kérdést, majd a harmadikat, végül pedig a másodikat vizsgálom meg.
A. Az első kérdésről
23. A kérdést előterjesztő bíróság által feltett első kérdés annak vizsgálatát teszi szükségessé, hogy egy oroszországi székhelyű jogi személy tulajdonában lévő ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés közjegyzői okiratba foglalása a 833/2014 rendelet 5n. cikkének (2) bekezdésében foglalt tilalom hatálya alá tartozik‑e, és amennyiben igen, úgy vonatkozik‑e arra az említett rendelet 5n. cikkének (6) bekezdésében foglalt, e tilalom alóli mentesség.
1. A 833/2014 rendelet 5n. cikkének (2) bekezdésében foglalt tilalomról
24. A 833/2014 rendelet 5n. cikkének (2) bekezdése értelmében tilos közvetlenül vagy közvetve jogi tanácsadási szolgáltatásokat nyújtani oroszországi székhelyű jogi személyek, szervezetek vagy szervek számára. Mivel az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az alapügyben a közjegyzői szolgáltatásokat igénybe venni kívánó felek egyike oroszországi székhelyű jogi személy, e kérdés elsősorban az említett rendelkezés értelmében vett „jogi tanácsadási szolgáltatások” fogalmának értelmezését igényli annak megállapítása érdekében, hogy e fogalom alá tartozik‑e egy ingatlan‑adásvételi szerződés közjegyzői okiratba foglalása.
25. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az uniós jog egységes alkalmazásának követelményéből és az egyenlőség elvéből egyaránt az következik, hogy a jelentésének és hatályának meghatározása érdekében a tagállami jogokra kifejezett utalást nem tartalmazó uniós jogi rendelkezést az egész Európai Unióban általában önállóan és egységesen kell értelmezni.(5)
26. A jelen esetben, mivel a „jogi tanácsadási szolgáltatások” fogalma kizárólag a 833/2014 rendeletből származik, és e fogalom jelentésének és hatályának meghatározása érdekében az említett rendelet nem utal a tagállami jogokra, e fogalmat az uniós jog olyan önálló fogalmának kell tekinteni, amelyet így valamennyi tagállamban egyformán kell értelmezni és alkalmazni. Következésképpen a Bíróság feladata, hogy e fogalomnak egységes értelmezést adjon az uniós jogrendben.
27. A Bíróság továbbá már többször is felidézte azokat az értelmezési szabályokat, amelyeket az uniós jogi rendelkezések értelmezésekor alkalmazni kell. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint valamely uniós jogi rendelkezés értelmezéséhez nemcsak annak kifejezéseit, hanem szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek az említett rendelkezés részét képezi.(6)
a) A szó szerinti értelmezésről
28. Először is, a szó szerinti értelmezést illetően fontos rámutatni arra, hogy sem a 833/2014 rendelet 5n. cikkének (2) bekezdése, sem e rendelet más rendelkezése nem határozza meg a „jogi tanácsadási szolgáltatások” fogalmát.
29. E fogalom magyarázatát csak a 833/2014 rendeletet – többek között az 5n. cikk (2) bekezdésének beillesztése útján – módosító 2022/1904 rendelet (19) preambulumbekezdése tartalmazza.
30. E (19) preambulumbekezdés értelmében a „jogi tanácsadási szolgáltatások” fogalmát úgy kell értelmezni, hogy annak körébe tartoznak a következők: i. ügyfeleknek nyújtott jogi tanácsadás olyan peren kívüli ügyekben, beleértve a kereskedelmi ügyleteket is, amelyek a jog alkalmazását vagy értelmezését foglalják magukban; ii. részvétel ügyféllel vagy annak nevében harmadik felekkel folytatott kereskedelmi ügyekben, tárgyalásokon és egyéb ügyletekben; iii. jogi dokumentumok előkészítése, kiállítása és ellenőrzése.
31. Először is, ami azt illeti, hogy a közjegyzői okiratba foglalás ügyfeleknek peren kívüli ügyekben nyújtott jogi tanácsadásnak minősül‑e, megjegyzem, hogy nem vitatott, hogy valamely dokumentum – többek között egy ingatlan‑adásvételi szerződés – közjegyzői okiratba foglalása lényegében annak megerősítéséből áll, hogy az adott dokumentum elkészítéséhez szükséges valamennyi jogszabályi feltétel teljesül, és hogy a felek rendelkeznek jog‑ és cselekvőképességgel.
32. A Bíróság ítélkezési gyakorlatából(7) és konkrétabban a német jogrendszerben szabályozott közjegyzői okiratba foglalásra irányuló eljárás kérdést előterjesztő bíróság általi ismertetéséből következően így kell értelmezni az említett eljárást. Közjegyzői okiratba foglalásával a dokumentum fontos joghatásokra, jelesül teljes bizonyító erőre és végrehajthatóságra tesz szert.(8) Adásvételi szerződés esetében e hatások általában a felek személyazonosságára és jogképességére, a felek nyilatkozataira, az adásvétel tárgyának azonosítására és jellemzőire, a vételárra, a felek egyetértésére, valamint a közjegyzői okiratba foglalás időpontjára és helyére terjednek ki.(9)
33. A Bíróság ítélkezési gyakorlatából következik továbbá, hogy a közjegyzői okiratba foglalás céljából benyújtott dokumentumot úgy kell értelmezni, hogy abban a felek szabadon megegyeztek.(10)
34. A Bíróság egyes tagállamokban – többek között Németországban –(11) végzett közjegyzői tevékenységek jellegét vizsgálva megállapította ugyanis, hogy a felek a törvény adta korlátok között maguk határozzák meg jogaik és kötelezettségeik terjedelmét. Ezenfelül a felek szabadon választják ki azon szerződéses rendelkezéseket, amelyeket magukra nézve kötelezőnek kívánnak elfogadni, amikor az okirat vagy megállapodás hitelesítése végett a közjegyzőhöz fordulnak. A közjegyző közreműködése tehát – amint azt a Bíróság megállapítja – a felek előzetes beleegyezését vagy egyetértését feltételezi,(12) amelynek létrejöttében a közjegyző nem vesz részt.
35. Mivel a közjegyzők nem működnek közre a felek általi döntéshozatalban, a közjegyző által lefolytatott közjegyzői okiratba foglalásra irányuló eljárás önmagában nem tekinthető jogi tanácsadásnak. E fogalom általános meghatározásának(13) fényében ahhoz, hogy jogi tanácsadásnak minősüljön, valamely dokumentum közjegyzői okiratba foglalása során a közjegyzőnek jogi szempontból véleményt kellene adnia arra vonatkozóan, hogy a feleknek például miben kellene megállapodniuk az adott dokumentum szerződési feltételeinek meghatározásakor, vagy arra vonatkozóan, hogy az ügylet milyen előnyökkel és hátrányokkal jár e felek számára. Egy olyan dokumentum közjegyzői okiratba foglalása azonban, amelynek elkészítése során a közjegyző csak megerősíti az érintett ügylet jogszerűségét, és végrehajtási záradékkal látja el a dokumentumot,(14) nem jár ilyen tanácsadással.
36. Ez a helyzet akkor is, ha a közjegyző megtagadja az olyan okirat vagy megállapodás hitelesítését, amely nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek. A Bíróság hangsúlyozta különösen, hogy ezekben az esetekben e megtagadást követően a felek szabadon orvosolhatják a megállapított jogsértést, módosíthatják az érintett okirat vagy megállapodás tartalmát, avagy elállhatnak az okirat kiállításától vagy a megállapodástól.(15)
37. Ebből következik, hogy a közjegyző által egy ingatlan‑adásvételi szerződés közjegyzői okiratba foglalása során ellátott feladat nem tartozik a 2022/1904 rendelet (19) preambulumbekezdésében szereplő magyarázat első részének hatálya alá.
38. Véleményem szerint hasonló következtetés vonható le a magyarázat második részét illetően is, amely – amint azt már megjegyeztem – az ügyféllel vagy annak nevében harmadik felekkel folytatott kereskedelmi ügyekben, tárgyalásokon és egyéb ügyletekben való részvételre vonatkozik. Nyilvánvaló, hogy valamely dokumentum közjegyzői okiratba foglalásakor a közjegyző nem működik közre az e közjegyző okiratba foglalást kérő felekkel együtt vagy azok képviselőjeként harmadik felekkel folytatott ügyben, tárgyaláson vagy ügyletben.
39. Végül, ami a 2022/1904 rendelet (19) preambulumbekezdésében szereplő magyarázat harmadik részét illeti, amely jogi dokumentumok előkészítésére, kiállítására és ellenőrzésére vonatkozik, igaz, hogy első pillantásra ezek azok a feladatok, amelyeket a közjegyző egy közjegyzői okiratba foglalás iránti kérelem elintézése során végez. Nem gondolom azonban, hogy ez elegendő lenne annak megállapításához, hogy egy adásvételi szerződés közjegyzői okiratba foglalása a 833/2014 rendelet 5n. cikkének (2) bekezdésében foglalt tilalom hatálya alá tartozik.
40. Fontos ugyanis megjegyezni, hogy – amint azt a Tanács a tárgyaláson előadta – mivel a 2022/1904 rendelet (19) preambulumbekezdése a 833/2014 rendelet 5n. cikkének (2) bekezdése értelmében vett „jogi tanácsadási szolgáltatások” fogalmára ad magyarázatot, az e magyarázatban említett feladatoknak tartalmazniuk kell e fogalom lényeges elemeit. Ezen elemek közül kiemelkedik azok „tanácsadási” jellege.
41. Következésképpen a jogi dokumentumok előkészítésével, kiállításával és ellenőrzésével kapcsolatos, a 2022/1904 rendelet (19) preambulumbekezdéséből következő feladatoknak tartalmazniuk kell egy jogi tanácsadási elemet ahhoz, hogy a 833/2014 rendelet 5n. cikkének (2) bekezdése értelmében vett „jogi tanácsadási szolgáltatások” fogalma alá legyenek sorolhatók.
42. A jelen ügyben a fenti 35. pontban kifejtettekhez hasonló okokból úgy vélem, hogy a közjegyző által egy ingatlan‑adásvételi szerződés közjegyzői okiratba foglalása során elvégzendő előkészítés és ellenőrzés nem tartalmazza ezt a tanácsadási elemet. Ez az elem főszabály szerint a közjegyzői okiratba foglalt szerződés teljesítése során sincs jelen, amit az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdés keretében vizsgálok meg.(16)
43. E tekintetben először is igaz, hogy a közjegyzői okiratba foglalásra irányuló eljárás során a közjegyzőnek meg kell állapítania a felek szándékát, és egyes esetekben szabványosított formában írásban rögzítenie kell a felek nyilatkozatait, ami magában foglalhatja egy jogi dokumentum előkészítését és ellenőrzését. Mindazonáltal, amint az a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, ez csak azt hivatott biztosítani, hogy a közjegyzői okiratba foglalt dokumentum a jogszabály által előírt alakszerűségek betartásával készüljön el,(17) hogy a dokumentum közbizalmat élvezzen, és teljes mértékben megbízható és végrehajtható legyen. A jogi dokumentum ezen összefüggésben említett előkészítése és ellenőrzése semmiképpen nem jár a felek számára történő tanácsadással azzal kapcsolatban, hogy – különösen szerződéses szempontból – miként biztosítható legjobban kívánságaik teljesülése.
44. Másodszor, még ha a közjegyzőnek a közjegyzői okiratba foglalásra irányuló eljárás során tájékoztatnia kell is a feleket jogaikról és kötelezettségeikről, valamint az érintett dokumentum közjegyzői okiratba foglalásából eredő joghatásokról – amint azt a német jog az előzetes döntéshozatalra utaló határozat szerint megköveteli –, ez a feladat nem foglalja magában az egyik vagy mindkét fél különös érdekeinek előmozdítására irányuló tanácsadást. Ez egy jogszabály által előírt kötelezettség, amelynek célja a felvilágosítás, hogy a felek megfelelően megértsék az említett eljárás következményeit. Ily módon a közjegyzők azt is biztosítják, hogy a szerződő felek megalapozott döntést hozzanak azon megállapodás megkötéséről, amelyhez korábban hozzájárultak.
45. Természetesen nem zárható ki, hogy a közjegyző a közjegyzői okiratba foglalásra irányuló eljárás során jogi tanácsadást nyújt olyan kérdésekben, amelyek nem kapcsolódnak a közjegyzői okiratba foglaláshoz, mely esetben alkalmazandóvá válik a szóban forgó rendelkezés. Ez azonban olyan elem, amely fogalmi szempontból eltér magától a közjegyzői okiratba foglalástól, és amelyet csak az ügyben eljáró bíróság értékelhet az adott ügy konkrét körülményeinek fényében.
46. Véleményem szerint tehát egy ingatlan‑adásvételi szerződés közjegyzői okiratba foglalása nem tartozik a 2022/1904 rendelet (19) preambulumbekezdésében szereplő magyarázat harmadik részének hatálya alá, amennyiben a közjegyző a közjegyzői okiratba foglalásra irányuló eljárás során nem nyújt jogi tanácsadást a közjegyzői okiratba foglaláshoz nem kapcsolódó kérdésekben.
47. Ebből következik, hogy mivel az említett preambulumbekezdésben leírt tevékenységek egyike sem felel meg a közjegyző által egy ingatlan‑adásvételi szerződés közjegyzői okiratba foglalása során végzett feladatoknak, ez a közjegyzői okiratba foglalás nem tekinthető a 833/2014 rendelet 5n. cikkének (2) bekezdése értelmében vett jogi tanácsadási szolgáltatások nyújtásának.
48. Szeretném hozzátenni, hogy az utóbbi következtetés levonása szempontjából nem bír jelentőséggel, hogy a tevékenységeknek a 2022/1904 rendelet (19) preambulumbekezdésében szereplő felsorolása kimerítő jellegű‑e vagy sem. Amint azt fent kifejtettem, e tevékenységeknek tanácsadási jellegűnek kell lenniük, az általam a Bíróságnak javasolt elemzés szerint pedig nem ez a helyzet valamely dokumentum közjegyzői okiratba foglalása esetében.
49. Ugyanezen okból ezenfelül az sem bír jelentőséggel, hogy a közjegyzői okiratba foglalásra irányuló eljárás a 833/2014 rendelet 5n. cikkének (2) bekezdése értelmében vett „szolgáltatásnak” tekinthető‑e.(18) Mivel e rendelkezés „jogi tanácsadási szolgáltatásokra”, nem pedig „jogi szolgáltatásokra” vonatkozik, az abban foglalt tilalom csak tanácsadást magukban foglaló szolgáltatásokra vonatkozik, véleményem szerint pedig megint csak nem ez a helyzet a közjegyzők által végzett közjegyzői okiratba foglalási feladatok esetében.
50. A fenti megfontolásokra tekintettel a 833/2014 rendelet 5n. cikke – a 2022/1904 rendelet (19) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett – (2) bekezdésének szó szerinti értelmezése arra enged következtetni, hogy a közjegyző által lefolytatott közjegyzői okiratba foglalásra irányuló eljárás nem tartozik az említett rendelkezésben foglalt tilalom hatálya alá, kivéve, ha a közjegyző kiegészítő jelleggel jogi tanácsadást is nyújt e közjegyzői okiratba foglaláson túlmenően.
b) A rendszertani értelmezésről
51. Valamely uniós rendelkezés szó szerinti értelmezését, amely kizárólag annak szövegén alapul, újra lehet értékelni, szövegösszefüggésébe helyezve és az uniós jog rendelkezéseinek egésze fényében értelmezve.(19)
52. A jelen ügyben a Bíróságnak arról kell döntenie, hogy a 833/2014 rendelet 5n. cikke (2) bekezdésének a jelen indítvány előző pontjaiban javasolt szó szerinti értelmezését rendszerszintű koherenciaként megerősíti‑e e rendelkezésnek a rendelet más releváns cikkeinek és az oroszországi székhelyű jogi személyek tekintetében korlátozó intézkedéseket előíró más uniós jogszabályok fényében történő vizsgálata. A Bíróságnak azt is meg kell vizsgálnia, hogy a javasolt szó szerinti értelmezés helyes‑e az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) fényében.
53. Először is, ami a 833/2014 rendelet belső koherenciáját illeti, megjegyzem, hogy a 833/2014 rendelet 5aa. cikkének (1) bekezdése lényegében megtiltja a bármely ügyletben való közvetlen vagy közvetett részvételt olyan jogi személyekkel, amelyek – amellett, hogy Oroszországban rendelkeznek székhellyel – az orosz állam tulajdonában vagy ellenőrzése alatt állnak, vagy szoros kapcsolatot tartanak fenn ezen állammal, illetve az említett rendelet XIX. mellékletében felsorolt jogi személyekkel.
54. Ezzel szemben sem a 833/2014 rendelet 5aa. cikkének (1) bekezdése, sem e rendelet bármely más rendelkezése nem tiltja az olyan oroszországi székhelyű jogi személlyel való ügyletkötést, amely nem áll kapcsolatban az orosz állammal, vagy nem a kifejezetten az említett rendelet hatálya alá tartozó gazdasági ágazatokban tevékenykedik. Az említett rendelet egyetlen rendelkezése sem tiltja kifejezetten, hogy az oroszországi székhelyű jogi személyek rendelkezzenek az Európai Unió területén található ingatlanvagyonuk felett.
55. Amint arra a felek többsége a tárgyaláson hivatkozott, a 833/2014 rendelet 5n. cikkének (2) bekezdését ezért nehéz úgy értelmezni a koherenciával kapcsolatos okokból, hogy az – az oroszországi székhelyű jogi személyek általi vagyonátruházással összefüggésben – megtiltja a közjegyzők által lefolytatott közjegyzői okiratba foglalásra irányuló eljárást, ugyanakkor pedig egyáltalán nem korlátozza e személyek ingatlanvagyonuk feletti rendelkezését.
56. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az adásvételi szerződés közjegyzői okiratba foglalása – különösen a latin típusú közjegyzőséggel rendelkező tagállamokban – az ingatlanok feletti rendelkezés elengedhetetlen feltételét képezi.(20)
57. Ez a helyzet különösen a német jogrendszer esetében, amely – amint az a Bizottság kontra Németország ítéletből(21) kitűnik – az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése és átruházása tekintetében megköveteli a tulajdonjog átruházását igazoló dokumentum közjegyzői okiratba foglalását ezen átruházás ingatlan‑nyilvántartásba történő bejegyzéséhez.
58. E tagállamokban ugyanis a közjegyzői okiratba foglalás az ingatlan‑nyilvántartásba történő bejegyzés feltétele annak érdekében, hogy biztosított legyen e bejegyzés pontossága és ezáltal az ingatlanügyletekre vonatkozó jogbiztonság, valamint általánosabb módon az igazságszolgáltatás helyes gyakorlása.(22) Ugyanakkor az ingatlan‑nyilvántartás és annak megfelelő működése döntő jelentőséggel bír, mivel az új tulajdonszerző jogainak érvényesíthetősége az e nyilvántartásba történő bejegyzéstől függ.(23)
59. Rendszertani szempontból tehát az a következtetés vonható le, hogy amennyiben i. a közjegyzői okiratba foglalás egyes tagállamokban az ingatlanátruházás elengedhetetlen feltételét képezi, és ii. ezt az átruházást nem tiltja kifejezetten a 833/2014 rendelet olyan oroszországi székhelyű jogi személyek számára, amelyek nem állnak az orosz állam ellenőrzése alatt vagy tulajdonában, vagy nem tartanak fenn szoros kapcsolatot ezen állammal, a közjegyzői okiratba foglalás nem tekinthető tiltottnak az említett rendelet 5n. cikkének (2) bekezdése alapján. Ellenkező esetben az említett rendelet alkalmazása arra az inkoherens eredményre vezetne, hogy bizonyos ügylettípusok megengedettek, a megvalósításukra alkalmas egyetlen eszköz pedig tiltott lenne.(24)
60. Véleményem szerint hasonló következtetés vonható le tágabb rendszertani szempontból, különösen, ha figyelembe vesszük az oroszországi székhelyű jogi személyek tekintetében korlátozó intézkedéseket előíró és a jelen összefüggésben releváns másik uniós jogi aktust, nevezetesen a 269/2014/EU rendeletet.(25) E rendelet a pénzeszközök befagyasztására irányuló intézkedéseket ír elő az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt.
61. Konkrétabban, az említett rendelet 2. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a rendelet I. mellékletében felsorolt természetes személyekhez, vagy a hozzájuk kapcsolódó természetes vagy jogi személyekhez, szervezetekhez vagy szervekhez tartozó, birtokukban lévő vagy ellenőrzésük alatt álló minden pénzeszközt és gazdasági erőforrást be kell fagyasztani.
62. A jelen ügyben – amint azt a német kormány megjegyezte – a kérdést előterjesztő bíróság előtti eljárásban érintett jogi személy nem szerepel az említett mellékletben szereplő jegyzékben, ami azt jelenti, hogy az e rendeletben előírt, pénzeszközök befagyasztására irányuló intézkedések egyike sem vonatkozik rá. Ha a Tanács meg kívánta volna tiltani, hogy e személy rendelkezzen a pénzeszközei és a vagyona felett, akkor ugyanolyan típusú intézkedésekhez folyamodhatott volna, mint amilyeneket az említett jegyzékben szereplő jogi személyek vagy szervezetek tekintetében előírt.
63. Ezért ha úgy értelmeznénk a 833/2014 rendelet 5n. cikkének (2) bekezdését, hogy az megtiltja egy ingatlan‑adásvételi szerződés közjegyzői okiratba foglalását, amennyiben ez a közjegyzői okiratba foglalás a valamely tagállam ingatlan‑nyilvántartásába történő bejegyzés elengedhetetlen feltételét képezi, az ilyen értelmezés megfosztaná az érintett jogi személyt a vagyona feletti rendelkezés minden lehetőségétől, és a 269/2014 rendelet I. mellékletében felsorolt jogi személyekéhez hasonló helyzetbe hozná azt. Nem tűnik úgy számomra, hogy ez az értelmezés fejezné ki a Tanács szándékát.
64. Ebből következik, hogy az egyetlen olyan értelmezés, amellyel elkerülhető a két rendelet közötti ellentmondás, az lenne, hogy a 833/2014 rendelet 5n. cikkének (2) bekezdése nem tiltja egy oroszországi székhelyű jogi személyt érintő ingatlan‑adásvételi szerződés közjegyzői okiratba foglalását.
65. Végezetül fontos rámutatni arra, hogy mivel egy olyan értelmezés, amely szerint a közjegyzői okiratba foglalásra irányuló eljárás jogi tanácsadási szolgáltatásnak minősül, azt eredményezné, hogy az oroszországi székhelyű jogi személyek nem rendelkezhetnének ingatlanvagyonuk felett, az ilyen értelmezés szükségszerűen(26) e jogi személyeknek a Charta 17. cikkének (1) bekezdésében rögzített tulajdonhoz való alapvető jogának korlátozását eredményezné. Az említett rendelkezés első mondata értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogszerűen szerzett tulajdonát birtokolja, használja, azzal rendelkezzen, és azt örökül hagyja.
66. A Charta 52. cikkének (1) bekezdése mindazonáltal úgy rendelkezik, hogy a Chartában elismert jogok és szabadságok gyakorlása mindenekelőtt csak a törvény által korlátozható. A jelen ügyben – ahogyan arra a finn kormány hivatkozik – ez a követelmény nem teljesülne, mivel a 833/2014 rendelet egyik rendelkezése sem tiltja kifejezetten valamennyi oroszországi székhelyű jogi személy számára az ingatlanvagyonukkal való rendelkezést.
67. Következésképpen az olyan értelmezés, amely szerint a 833/2014 rendelet 5n. cikkének (2) bekezdése alapján tiltott egy ingatlan‑adásvételi szerződés közjegyzői okiratba foglalása – és így az oroszországi székhelyű jogi személyek tulajdonjogának korlátozása valósul meg – a Charta 17. cikkének az 52. cikk (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett (1) bekezdésével sem áll összhangban.
68. A fenti megfontolásokra tekintettel a 833/2014 rendelet rendszertani értelmezése nem vezet az e rendelet 5n. cikke (2) bekezdésének szó szerinti értelmezése alapján a jelen indítvány 50. pontjában levonttól eltérő következtetésre. Az alátámasztja ugyanis azt az álláspontot, hogy a közjegyző által – különösen egy ingatlan‑adásvételi szerződéssel összefüggésben – lefolytatott közjegyzői okiratba foglalásra irányuló eljárás nem tartozik az említett rendelkezésben foglalt tilalom hatálya alá.
69. Röviden hozzá kell tennem, hogy nem bír jelentőséggel az a körülmény, hogy a Bizottság a 833/2014 rendelet végrehajtásáról szóló útmutatójában(27) megállapította, hogy a közjegyzői tevékenységek a „jogi tanácsadási szolgáltatások” fogalma alá tartoznak. A Bizottság helyesen elismeri az említett útmutatóban, hogy kizárólag a Bíróság rendelkezik hatáskörrel az uniós korlátozó intézkedések területén alkalmazandó rendeletek értelmezésére, ami azt jelenti, hogy az útmutató semmilyen módon nem határozhatja meg a 833/2014 rendelet 5n. cikke (2) bekezdésének megfelelő értelmezésére vonatkozó elemzésem eredményét.
c) A teleologikus értelmezésről
70. Végül, ami azt illeti, hogy a 833/2014 rendelet általam javasolt szó szerinti értelmezése összhangban áll‑e e rendelet céljaival, fontos emlékeztetni arra, hogy a 2022/1904 rendeletet – amely módosította a 833/2014 rendeletet többek között az 5n. cikk (2) bekezdésének abba történő beillesztése érdekében – az ukrajnai helyzet súlyosságára tekintettel fogadták el a (KKBP) 2022/1909 határozat(28) elfogadását követően. E határozat ismerteti azt az eseménysort, amely a Tanácsot további korlátozó intézkedések bevezetésére ösztönözte,(29) ami a „szankciók nyolcadik csomagjának” elfogadásához vezetett.(30) Amint azt a 2022/1909 határozat (8) preambulumbekezdése megállapítja, ezen új intézkedések bevezetésére lényegében Oroszország jogellenes tevékenységei ellen és az ezen országra annak érdekében gyakorolt nyomás fokozása érdekében került sor, hogy véget vessen agresszív háborújának.
71. Megjegyzem mindazonáltal, hogy a jogi tanácsadási szolgáltatások nyújtásának tilalmát illetően a 2022/1909 határozat – és így a 2022/1904 rendelet – nem ad konkrét magyarázatot az e szolgáltatások oroszországi székhelyű jogi személyek számára történő nyújtására vonatkozó korlátozás igazolása érdekében. Nem áll rendelkezésre magyarázat például a 833/2014 rendelet 5n. cikke (2) bekezdésének hatálya alá tartozó más szolgáltatások – azaz az építészeti és mérnöki, valamint az informatikai tanácsadási szolgáltatások – és az e rendelet 5n. cikke(31) (1) bekezdésének hatálya alá tartozó szolgáltatások – nevezetesen többek között a számviteli, könyvvizsgálati, könyvelési vagy adótanácsadói szolgáltatások – nyújtására vonatkozó tilalmat illetően sem.
72. A felek egyetértenek abban, hogy az említett üzleti vonatkozású szolgáltatásokra vonatkozó tilalom az arra irányuló általános célkitűzés részét képezi, hogy stratégiailag gyengítsék az orosz gazdasági és ipari bázist, különösen a katonai‑ipari infrastruktúrát, annak érdekében, hogy aláássák az Oroszországi Föderációnak a háború további finanszírozására és folytatására való képességét. Ezzel szemben nem értenek egyet abban, hogy ez az általános célkitűzés azt a célt is magában foglalja‑e, hogy a csupán oroszországi székhelyű jogi személyekkel folytatott ügyletek minden formáját megszüntessék, vagy pedig azt a célt, hogy megnehezítsék e személyek számára az Európai Unióban folytatott gazdasági tevékenységet.
73. A holland és az észt kormány álláspontjával ellentétben a 833/2014 rendelet 5n. cikke (2) bekezdésének rendszertani elemzése keretében fent már kifejtett okok miatt egyértelműnek vélem, hogy a 2022/1909 határozat és a 2022/1904 rendelet elfogadásakor a szándék nem az oroszországi székhelyű jogi személyekkel folytatott kereskedelmi ügyletek abszolút tilalmára irányult. Ez az abszolút tilalom csak bizonyos gazdasági ágazatokat és az orosz állammal szoros kapcsolatot fenntartó konkrét jogi személyeket illetően volt előirányozva. A 2022/1909 határozat (10) preambulumbekezdése egyértelmű e tekintetben, mivel csak „egyes”, orosz állami tulajdonban lévő vagy az orosz állam által ellenőrzött jogi személyekkel, szervezetekkel vagy szervekkel kapcsolatban hivatkozik valamennyi ügylet tilalmára.(32)
74. Ezt követően, abból kiindulva, hogy a 833/2014 rendelet 5n. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt, az üzleti vonatkozású szolgáltatások nyújtására vonatkozó tilalom bevezetésének célja az orosz gazdaságnak való károkozás volt, először is arra lehet következtetni, hogy a Tanács úgy ítélte meg, hogy az orosz gazdaság nagymértékben függ ezeknek az európai vállalkozások által nyújtott szolgáltatásoknak az importjától.(33) Kétségtelen, hogy a közjegyzői tevékenységek nem képezhetik import tárgyát, ami azt jelenti, hogy az Unió területén található ingatlan adásvételére vonatkozó szerződés közjegyzői okiratba foglalása nem érinti ezt a célt.
75. Másodszor, fontos rámutatni arra, hogy a Tanács által a 2022/1909 határozatban, különösen annak (5) preambulumbekezdésében kifejezésre juttatott egyik fő aggály az volt, hogy folytatni kell az orosz szervezetek tekintetében elfogadott szankciók megkerülésének megakadályozását.(34) Az említett preambulumbekezdéssel összefüggésben értelmezve a jogi tanácsadási szolgáltatások nyújtásának tilalmát, amely a 2022/1909 határozat által bevezetett fő normatív újdonságok egyike, többek között arra szolgáló eszközként kell értelmezni, hogy megakadályozzák a jogi szolgáltatókat abban, hogy tanácsadással segítsék az orosz szervezeteket az uniós szankciók hatásainak elkerülésében. Egy adásvételi szerződés közjegyzői okiratba foglalásának esetében ugyanakkor véleményem szerint egyértelmű, hogy amennyiben a 833/2014 rendelet nem tiltja a csupán oroszországi székhelyű jogi személyekkel folytatott kereskedelmi ügyleteket, e tilalom nem csorbítja – vagy segít megkerülni – a Tanács által a jelenlegi összefüggésben elfogadott korlátozó intézkedések hatásait.
76. Végül, feltételezve, hogy a Tanács azért vezette be a jogi tanácsadási szolgáltatások nyújtására vonatkozó tilalmat, hogy hatást gyakoroljon Oroszország gazdaságára, azért tett így, mert e szolgáltatások hiányában az Európai Unió területén működő orosz szervezetek számára nehezebb fenntartani az említett területen folytatott kereskedelmi tevékenységüket. E tekintetben ugyanis egy oroszországi székhelyű jogi személy arra vonatkozó döntése, hogy az adásvételi szerződés közjegyzői okiratba foglalásához közjegyzőt igénybe véve elidegeníti az Európai Unióban található ingatlanját, a legjobb jele annak, hogy e jogi személy megszünteti az Unió területén folytatott tevékenységeit, és lemond az adott esetben e tevékenységekből származó gazdasági előnyökről. E szempontból a közjegyző említett ügyletben való közreműködése nem ellentétes a Tanács által elérni kívánt, az orosz gazdasági bázis gyengítésére irányuló céllal.
77. Következésképpen az olyan értelmezés, amely szerint egy adásvételi szerződés közjegyzői okiratba foglalása nem minősül a 833/2014 rendelet 5n. cikkének (2) bekezdése értelmében vett „jogi tanácsadási szolgáltatásoknak”, nem ellentétes a később a 2022/1904 rendelettel végrehajtott 2022/1909 határozat által kitűzött célokkal. Ez az értelmezés sokkal inkább alátámasztja az említett rendelkezés általam a Bíróságnak javasolt szó szerinti értelmezését.
78. A fenti megfontolásokból következik, hogy az uniós jog értelmezésének előző pontokban vizsgált egyetlen szabálya sem vezet arra a következtetésre, hogy egy ingatlan‑adásvételi szerződés közjegyzői okiratba foglalása a 833/2014 rendelet 5n. cikkének (2) bekezdése értelmében vett jogi tanácsadási szolgáltatásoknak minősül.
79. Véleményem szerint ezért ez a közjegyzői okiratba foglalás nem tekinthető tiltottnak az említett rendelkezés alapján.
2. A 833/2014 rendelet 5n. cikkének (6) bekezdésében foglalt mentességről
80. Előző következtetésemre tekintettel csupán a teljesség kedvéért röviden ismertetem azzal kapcsolatos véleményemet, hogy egy ingatlan‑adásvételi szerződés közjegyzői okiratba foglalása mindenesetre mentességben részesülhet‑e a 833/2014 rendelet 5n. cikkének (6) bekezdése alapján.
81. E rendelkezés szerint a 833/2014 rendelet 5n. cikkének (2) bekezdésében foglalt, jogi tanácsadási szolgáltatások oroszországi székhelyű jogi személyek számára történő nyújtására vonatkozó tilalom nem alkalmazandó azon szolgáltatások nyújtására, amelyek a bírósági, közigazgatási vagy választottbírósági eljáráshoz való hozzáférés biztosításához feltétlenül szükségesek, feltéve ha az ilyen szolgáltatások nyújtása összhangban van az említett rendelet és a 269/2014 rendelet célkitűzéseivel.(35)
82. A 833/2014 rendelet 5n. cikkének (6) bekezdése tehát három feltétel teljesülését követeli meg a benne foglalt mentesség alkalmazásához: először is, az érintett hozzáférésnek bírósági, közigazgatási vagy választottbírósági eljáráshoz kell kapcsolódnia, másodszor, a vizsgált jogi tanácsadási szolgáltatásoknak feltétlenül szükségeseknek kell lenniük e hozzáférés biztosításához, és harmadszor, e szolgáltatások nem sérthetik a 833/2014 rendelet és a 269/2014 rendelet céljait.
83. E három feltétel közül az elsőt illetően már rámutattam arra, hogy a Bíróság szerint az ingatlan‑nyilvántartás – főként a latin típusú közjegyzőséggel rendelkező tagállamokban – döntő jelentőséggel bír az ingatlanátruházás szempontjából.(36)Lényegében csak az ingatlan‑nyilvántartásba történő bejegyzés alkalmas arra, hogy jogokat keletkeztessen az új tulajdonos számára, és érvényesíthetővé tegye azokat.
84. Ezenfelül, ha az ingatlan‑nyilvántartás vezetését valamely tagállamban a helyi bíróságok végzik, és azt bírósági eljárási szabályzatok szabályozzák, akkor úgy kell tekinteni, hogy az említett bejegyzés a 833/2014 rendelet 5n. cikkének (6) bekezdése értelmében vett „bírósági [eljárás]” fogalma alá tartozik. Még ha az említett bíróságok hatásköre ellenére az ingatlan‑nyilvántartási eljárás nem lenne is bírósági jellegűnek tekinthető, azt mindenesetre közigazgatási eljárásnak kellene minősíteni. Ez lenne a helyzet azokban a jogrendszerekben is, amelyekben az ingatlan‑nyilvántartás maga a tagállam közigazgatásának részét képezi.(37)
85. Az alapügyben szereplőhöz hasonló helyzet körülményei között ezért teljesülne az első feltétel, mivel az előzetes döntéshozatalra utaló határozat alapján úgy tűnik, hogy mindezen elemek fennállnak.
86. Ami a 833/2014 rendelet 5n. cikkének (6) bekezdésében foglalt második feltételt illeti, amely a vizsgált szolgáltatásoknak a bírósági vagy közigazgatási eljáráshoz való hozzáférés biztosításához való feltétlen szükségességére vonatkozik, e feltétel fő jellemzője azon alapul, hogy e szolgáltatások elengedhetetlenek az említett eljárás szempontjából. A közjegyző által végzett hitelesítés esetében e feltételt akkor kell teljesültnek tekinteni, ha egyrészt ilyen hitelesítést csak az említett szakember végezhet, másrészt pedig, ha az kötelező feltétele az ingatlan‑nyilvántartásba történő bejegyzésnek.(38)
87. Ez megint csak teljesülne például az alapügyben szereplőhöz hasonló helyzetben, amelyben a kérdést előterjesztő bíróság által az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban adott magyarázat szerint a közjegyzők rendelkeznek kizárólagos hatáskörrel mind a magánjogi ügyletekre vonatkozó közokiratok elkészítésére, mind pedig a magánokiratok közhitelesítésére.(39) Az ingatlan‑nyilvántartáshoz ugyanakkor csak akkor lehet hozzáférni, ha a magánjogi ügyletet közjegyzői okiratba foglalták,(40) ami azt jelenti, hogy a feltétlen szükségesség kritériuma teljes mértékben teljesül.
88. Végül, a 833/2014 rendelet 5n. cikkének (6) bekezdésében foglalt harmadik feltételt illetően a jelen indítvány előző pontjaiban elvégzett teleologikus elemzéssel összhangban röviden megjegyzem, hogy egy oroszországi jogi személyt érintő adásvételi szerződés közjegyzői okiratba foglalására irányuló eljárás mentessége nem sérti az említett rendelet vagy a 269/2014 rendelet célkitűzéseit, feltételezve természetesen, hogy az ügyletben részt vevő jogi személy nem szerepel az utóbbi rendeletben foglalt jegyzékben, vagy nem rendelkezik a 833/2014 rendelet 5aa. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kapcsolatok valamelyikével.
89. Ebből következik, hogy egy adásvételi szerződésnek valamely oroszországi székhelyű jogi személy részvételével kötött ügylet keretében történő közjegyzői okiratba foglalása megfelel a 833/2014 rendelet 5n. cikke (6) bekezdése három alkalmazási feltételének. Következésképpen, ha a Bíróság úgy ítéli meg, hogy ez a közjegyzői okiratba foglalás az említett cikk (2) bekezdésében foglalt tilalom hatálya alá tartozik, azt mindenesetre mentesíteni kell az említett cikk (6) bekezdése alapján.
B. A harmadik kérdésről
90. Harmadik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság azt kívánja megtudni, hogy a 833/2014 rendelet 5n. cikkének (2) és (6) bekezdése megtiltja‑e a közjegyzőnek, hogy teljesítsen egy oroszországi székhelyű jogi személy tulajdonában lévő ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződést annak közjegyzői okiratba foglalását követően. A kérdést előterjesztő bíróság konkrétan három olyan feladatot – nevezetesen a vételár letétbe helyezését és kifizetését, az ingatlanon fennálló terhek törlését, valamint a tulajdonátruházásnak az új tulajdonosok javára az ingatlan‑nyilvántartásba történő bejegyzését – illetően teszi fel ezt a kérdést, amelyek elvégzésével a felek megbízhatják a közjegyzőt.
91. Amint az a jelen indítvány 30. és 39. pontjából kitűnik, a 2022/1904 rendelet (19) preambulumbekezdése megállapítja, hogy a „jogi tanácsadási szolgáltatások” fogalmának körébe tartozik a jogi dokumentumok kiállítása. Ez a feladat azonban nem sorolható a 833/2014 rendelet 5n. cikkének (2) bekezdése alá, hacsak nem tartalmaz tanácsadási elemet, amely ennek megfelelően az a mérce lesz, amely alapján a kérdést előterjesztő bíróság jelen kérdését elemezni kell.
92. Emlékeztetek arra is, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a tagállamok az eljárási autonómia elve alapján szabadon állapíthatják meg a jogi aktusok végrehajtására vonatkozó szabályokat, és szabadon ruházhatnak feladatokat a közjegyzőkre ezen eljárás keretében.(41) A nemzeti jogszabályok ezért megbízhatják a közjegyzőket azzal, hogy a szerződés közjegyzői okiratba foglalását követően bizonyos végrehajtási feladatokat lássanak el a szerződés teljesítése érdekében.
93. Ezenfelül fontos megjegyezni, hogy az a tény, hogy a jelen kérdés tárgyát képező végrehajtási feladatokat például maguk a felek vagy akár harmadik személyek is elvégezhetik, nem bír jelentőséggel annak meghatározása szempontjából, hogy e feladatok tiltottak‑e a 833/2014 rendelet 5n. cikkének (2) bekezdése alapján. Míg ugyanis az említett rendelet 5n. cikkének (6) bekezdésében foglalt mentesség alkalmazásának középpontjában a feltétlen szükségesség kritériuma áll, addig az e rendelet 5n. cikkének (2) bekezdésében foglalt tilalom esetében nem ez a helyzet, hanem az elemzésnek arra kell összpontosítania, hogy egy konkrét feladat jogi tanácsadásnak minősül‑e vagy sem.
94. Ami a jelen ügyet illeti, még ha a kérdést előterjesztő bíróság által nyújtott tájékoztatás nem különösen kimerítő is, szigorúan véve nehezen tudok jogi tanácsadási elemet azonosítani az e bíróság által az ingatlan‑adásvételi szerződés teljesítésével kapcsolatban említett konkrét feladatokban. E feladatok ugyanis az említett szerződés közjegyzői okiratba foglalását automatikusan követő lépések.
95. Különösen ami a vételár letétbe helyezését és kifizetését illeti, ez a feladat nem tekinthető jogi tanácsadási szolgáltatásnak, mivel a közjegyző szerepe a vevő nevében a birtokában tartott vételár őrzésére és annak az eladó részére történő kifizetésére korlátozódik. A Bíróság e tekintetben megállapította ugyanis, hogy a közjegyzők közjegyzői letéttel kapcsolatos tevékenysége a jogszabályi feltételek betartásának ellenőrzésére korlátozódik.(42)
96. Ez az érvelés a tulajdonátruházásnak az új tulajdonosok javára az ingatlan‑nyilvántartásba történő bejegyzése tekintetében is alkalmazható, az ugyanis csak a közjegyzői okiratba foglalt dokumentumnak az említett nyilvántartásban való bemutatását vagy – legfeljebb, mint a német rendszerben – tisztán alaki követelményként egy kérelem benyújtását követeli meg.(43)
97. Végül, ami az ingatlanon fennálló terhek törlését illeti, úgy tűnik, hogy ez a feladat szintén nem tartozik a jogi tanácsadási szolgáltatások kategóriájába. Az ilyen törléshez főszabály szerint csak egy kérelmet kell benyújtani az ingatlan‑nyilvántartáshoz, amelynek tartalmaznia kell az adott teher jogosultjának közjegyző előtt tett hozzájáruló nyilatkozatát.(44)
98. Ebből következik, hogy a közjegyző által egy oroszországi székhelyű jogi személy tulajdonában lévő ingatlan adásvételére vonatkozó szerződés teljesítése érdekében e szerződés közjegyzői okiratba foglalását követően vállat feladatok nem tartoznak a 833/2014 rendelet 5n. cikkének (2) bekezdésében foglalt tilalom hatálya alá.
99. Tekintettel azonban arra, hogy nem állnak rendelkezésre konkrét információk e feladatokkal és azzal kapcsolatban, hogy azokat milyen módon kell elvégezni a német rendszerben, a kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy az alapügy sajátosságait figyelembe véve meghatározza, hogy azok elvégezhetők‑e jogi tanácsadásnak a felek számára történő nyújtása nélkül.
100. Ami a 833/2014 rendelet 5n. cikkének (6) bekezdését illeti, elegendő megjegyezni, hogy mivel e feladatokat nemcsak közjegyzők, hanem más szereplők, köztük az adásvételi szerződésben érintett felek is vállalhatják, a szükségesség fent említett kritériuma nem teljesülne. Ilyen körülmények között, amennyiben a Bíróság úgy ítéli meg, hogy a közjegyző által egy ingatlan‑adásvételi szerződés teljesítése érdekében végzett feladatok a 833/2014 rendelet 5n. cikkének (2) bekezdésében foglalt tilalom hatálya alá tartoznak, nem gondolom, hogy e feladatok mentesíthetők lennének az említett rendelet 5n. cikkének (6) bekezdése alapján.
C. A második kérdésről
101. Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy vonatkozik‑e a 833/2014 rendelet 5n. cikkének (2) bekezdésében foglalt tilalom egy oroszországi székhelyű jogi személy képviselőjét a közjegyzői okiratba foglalásra irányuló eljárásban segítő tolmács által nyújtott szolgáltatásokra.
102. Megjegyzem, hogy a tolmácsnak egy ingatlan‑adásvételi szerződés közjegyzői okiratba foglalása során történő közreműködése két fő célt szolgál.
103. Először is, a tolmács segítséget nyújt a valamely személy és a közjegyző közötti beszélgetések tolmácsolásával, valamint a közjegyzői okiratba foglalandó dokumentumok lényeges információinak a kívánt nyelvre történő lefordításával. Ez a feladat – különösen a tolmács segítségét igénylő személy tekintetében – biztosítja a tájékoztatáshoz való jognak a közjegyzői okiratba foglalásra irányuló eljárás során történő tiszteletben tartását.
104. Másodszor, a tolmács biztosítja a közjegyző és a felek közötti szóbeli kommunikáció hatékonyságát. A fentebb kifejtettek szerint(45) a közokirat teljesen bizonyítja a közjegyzői okiratba foglalt tényeket és nyilatkozatokat. E tények a közjegyzőnek a felekkel folytatott szóbeli beszélgetésekből szerzett személyes ismeretein alapulnak. A közjegyzőnek meg kell bizonyosodnia a felek szándékáról, és egyes esetekben egyértelműen és világosan le kell írnia nyilatkozataikat. E feladatok a közjegyző által végzett törvényességi ellenőrzés részét képezik, mivel annak megállapítását szolgálják, hogy a megállapodás jogellenes vagy tisztességtelen célra irányul‑e, amely esetben a közjegyzőnek meg kell tagadnia a közjegyzői okiratba foglalást.
105. Egyértelmű, hogy a tolmácsolás lehetővé teszi a szerződés közjegyzői okiratba foglalása jogszabályi feltételeinek ellenőrzését, ami azt jelenti, hogy a tolmácsolás hiánya akadályozná magát a közjegyzői okiratba foglalást. Ezért annak ellenére, hogy a tolmácsolás tisztán járulékos jellegű segítségnyújtásnak minősül a közjegyzői okiratba foglalásra irányuló eljárásban, az elengedhetetlen az eljárás hatékony lefolytatásához.
106. Meg vagyok azonban győződve arról, hogy a tolmács általi segítségnyújtás nem tartozik a 833/2014 rendelet 5n. cikke (2) bekezdésének hatálya alá. Annak ellenére ugyanis, hogy magához a közjegyzői okiratba foglaláshoz kapcsolódik, komoly kétségeim vannak a tolmácsolás jogi szolgáltatásnak minősítésével kapcsolatban, mivel a tolmácsszakma fogalmilag nem jogi jellegű, még ha a tolmács jogi dokumentumok előkészítéséhez nyújt is segítséget. A tolmács feladata, hogy egy személy szavait szóban és pontosan átadja egy másik személy nyelvén, ami a közvetített tartalomtól függetlenül kommunikációs szolgáltatást jelent.
107. Összefoglalva, úgy vélem, hogy a közjegyzői okiratba foglalásra irányuló eljárás keretében végzett tolmácsolási tevékenység nem tekinthető a 833/2014 rendelet 5n. cikkének (2) bekezdése értelmében vett „jogi tanácsadási szolgáltatásnak”, és ezért nem tartozik az említett rendelkezés hatálya alá.
V. Végkövetkeztetések
108. A fentiekben kifejtett elemzés alapján azt javaslom, hogy a Bíróság a Landgericht Berlin (berlini regionális bíróság, Németország) által előterjesztett kérdésekre a következőképpen válaszoljon:
1) Az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. július 31‑i 833/2014/EU tanácsi rendelet 5n. cikkének (2) bekezdését a következőképpen kell értelmezni:
egy oroszországi székhelyű jogi személy tulajdonában lévő ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés közjegyzői okiratba foglalása nem tartozik az említett rendelkezésben foglalt tilalom hatálya alá, amennyiben az említett rendelet alapján e jogi személy részt vehet ügyletekben, és a közjegyzői okiratba foglalás nem egészül ki jogi tanácsadással, aminek megállapítása a kérdést előterjesztő bíróság feladata.
2) A 833/2014 rendelet 5n. cikkének (2) bekezdését a következőképpen kell értelmezni:
a tolmács által egy oroszországi székhelyű jogi személy tulajdonában lévő ingatlan adásvételére vonatkozó szerződés közjegyzői okiratba foglalása során nyújtott szolgáltatások nem tartoznak az említett rendelkezésben foglalt tilalom hatálya alá.
3) A 833/2014 rendelet 5n. cikkének (2) bekezdését a következőképpen kell értelmezni:
egy oroszországi székhelyű jogi személy tulajdonában lévő ingatlan adásvételére vonatkozó, közjegyzői okiratba foglalt szerződés közjegyző általi teljesítése, amely különösen a vételár letétbe helyezését és kifizetését, az ingatlanon fennálló terhek törlését, valamint a tulajdonátruházásnak az új tulajdonosok javára az ingatlan‑nyilvántartásba történő bejegyzését foglalja magában, nem tartozik az említett rendelkezésben foglalt tilalom hatálya alá, amennyiben az említett rendelet alapján e jogi személy részt vehet ügyletekben, és az említett feladatok nem járnak jogi tanácsadással, aminek megállapítása a kérdést előterjesztő bíróság feladata.