A Közszolgálati Törvényszék F-22/11. sz., Conticchio kontra Bizottság ügyben 2012. július 12-én hozott végzése ellen Rosella Conticchio által 2012. augusztus 8-án benyújtott fellebbezés

(T-358/12. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Fellebbező: Rosella Conticchio (képviselők: R. Giuffrida és A. Tortora ügyvédek)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

Kérelmek

A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:

helyezze hatályon kívül a Közszolgálati Törvényszék F-22/11. sz., Conticchio kontra Bizottság ügyben 2012. július 12-én hozott végzését;

adjon helyt a fellebbező által az elsőfokú eljárásban előterjesztett kérelmeknek;

másodlagosan, amennyiben a Törvényszék célszerűnek és szükségesnek ítéli, az ügyet utalja vissza a Törvényszékhez, hogy az a fellebbező által az elsőfokú eljárásban előterjesztett kérelmekről határozhasson;

állapítsa meg, hogy a kereset, amelynek alapján a Közszolgálati Törvényszék a megtámadott végzést hozta, teljes egészében és kivétel nélkül elfogadható, valamint teljes egészében és kivétel nélkül megalapozott volt;

a fellebbező ellenfelét kötelezze a fellebbező részéről az eljárás során eddig felmerült valamennyi költség és kiadás viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen fellebbezés az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke F-22/11. sz. ügyben 2012. július 12-én hozott végzése ellen irányul, amely részben mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant, részben pedig mint nyilvánvalóan megalapozatlant elutasította a fellebbező által elsősorban a nyugdíjjogosultságának megállapításáról szóló határozat megsemmisítésére iránt előterjesztett keresetet.

Fellebbezésének alátámasztása érdekében a fellebbező három jogalapra hivatkozik.

Első jogalap: a jóhiszeműség, a jogszerűség és a pártatlanság elvének megsértése - a Közszolgálati Törvényszék elmulasztotta világosan megállapítani, hogy milyen jogi jelentőséget kell tulajdonítani egyes rendelkezéseknek, valamint a Bizottság által az alkalmazottai vonatkozásában követett gyakorlatnak.

A megtámadott végzés nyilvánvalóan megalapozatlannak ítélte a fellebbező által a 2010. januári illetmény-elszámolás - amelynek révén a fellebbező tudomást szerzett a jogi helyzetéről - megtámadhatatlanságára utalás keretében előadottakat. Ezen illetmény-elszámolás azonban a fellebbező szerint nem minősül érdemi és önmagában megtámadható intézkedésnek, mivel nem derül ki belőle teljes körűen, hogy a kérelmező a nyugállományba helyezésének időpontjában milyen jogi helyzetben lenne. Ezenkívül az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az illetmény-elszámolásnak mint számviteli jellegű közigazgatási határozatnak nincs hátrányt okozó intézkedés jellege, ezáltal pedig egyéb biztos támpontok hiányában nem támadható meg. E tekintetben a fellebbező előadja, hogy a "Sysper 2" rendszer nem elegendő a jövőbeli nyugdíjjogosultságok kiszámításához, mint ahogy a "Calculette Pension" is csupán tájékoztató jellegű, meg nem támadható adatokkal szolgál. R. Conticchio csak a nyugdíjjogosultságának elismeréséről és megállapításáról szóló, írásban közölt végleges intézkedést támadhatta volna meg, mivel csak ezen időponttól kezdve rendelkezik biztos adatokkal a nyugdíjának pontos havi összegéről.

Második jogalap: a bírói jogvédelemhez való jog és a nyilvános eljáráshoz való jog megsértése.

Mivel a Közszolgálati Törvényszék az ügyiratban foglalt adatokat elegendőnek ítélte, indokolt végzéssel határozott, anélkül hogy az eljárást tovább folytatta volna. E végzés nem biztosította a fellebbező számára, hogy teljes körű bírói jogvédelemben részesüljön. R. Conitcchio számára ugyanis sem a saját álláspontja, sem pedig további magyarázatok, valamint az elfogadhatatlanságra és/vagy a megalapozatlanságra vonatkozó érvek kifejtéséhez való jogot nem biztosították, ez pedig sérti a tisztességes eljárás elvét. Ezenkívül a fellebbező arra hivatkozik, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájának a megfelelő ügyintézéshez való jogról szóló 41. cikke értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit az Unió intézményei, szervei és hivatalai részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. E jog magában foglalja többek között mindenkinek a jogát arra, hogy az őt hátrányosan érintő egyedi intézkedések meghozatala előtt meghallgassák.

Harmadik jogalap: a jogalap nélküli gazdagodásról - a tisztességes eljárás elvének be nem tartása

E kérdést illetően a kereset nem tekinthető elkésettnek, mivel az illetmény-elszámolás alapján semmiképp nem lehetett meggyőződni arról, hogy vannak-e a kérdéses kereseti jogalapokra vonatkozó támpontok. A Bizottság részéről felmerült jogalap nélküli gazdagodást a fellebbező csak 2010. május 26-ától, vagyis attól az időponttól kezdve tudta kifogásolni, hogy közölték vele a nyugdíjjogosultságának elismeréséről és megállapításáról szóló intézkedést. A fellebbező ugyanis soha nem részesült teljes körű tájékoztatásban a befizetett járulékok mértékéről, mivel a Bizottság felelős szervezeti egységeitől soha nem kapott megfelelő értesítést. Ezenkívül azon korábbi nyugdíjjogosultságok biztosításmatematikai ellenértékét, amelyekre vonatkozóan az olaszországi INPS-nél (állami társadalombiztosítási szerv) fizettek járulékokat, átutalták a Bizottság részére, ezáltal pedig a kérelmezőnél egyenlőtlenség keletkezett a megszerzett nyugdíj, valamint az életpályája során befizetett járulékok közötti viszonyban. Továbbá az adminisztráció először meghatározott mértékű járulékot követelt, majd később a ténylegesen teljesített szolgálati évekhez képest rövidebb szolgálati időt állapított meg, ennek következtében pedig az adminisztráció a saját tisztviselőjének hátrányára jogalap nélkül gazdagodott.

____________