A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (kilencedik tanács)
2013. július 18.(*)
„Fogyasztóvédelem – 1924/2006/EK rendelet – Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állítások – A 2. cikk (2) bekezdésének 6. pontja – A »betegségek kockázatának csökkentésével kapcsolatos állítások« fogalma – A 28. cikk (2) bekezdése – Védjegyet vagy márkanevet viselő termékek – Átmeneti intézkedések”
A C‑299/12. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Nejvyšší správní soud (Cseh Köztársaság) a Bírósághoz 2012. június 18‑án érkezett, 2012. május 10‑i határozatával terjesztett elő az előtte
a Green – Swan Pharmaceuticals CR, a.s.
és
a Státní zemědělská a potravinářská inspekce, ústřední inspektorát
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (kilencedik tanács),
tagjai: J. Malenovský tanácselnök, M. Safjan (előadó) és A. Prechal bírák,
főtanácsnok: M. Wathelet,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
tekintettel az írásbeli szakaszra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– a cseh kormány képviseletében M. Smolek és S. Šindelková, meghatalmazotti minőségben,
– az Európai Bizottság képviseletében S. Grünheid és P. Němečková, meghatalmazotti minőségben,
tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2010. február 9‑i 116/2010/EU bizottsági rendelettel (HL L 37., 16. o., helyesbítés: HL L 285., 40. o. és HL L 36., 20. o.) módosított, az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006. december 20‑i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 404., 9. o., helyesbítés: HL 2007. L 12., 3. o., a továbbiakban: 1924/2006 rendelet) 2. cikke (2) bekezdése 6. pontjának és 28. cikke (2) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.
2 A kérelmet a Green – Swan Pharmaceuticals CR, a.s. (a továbbiakban: Green – Swan Pharmaceuticals) és a Státní zemědělská a potravinářská inspekce, ústřední inspektorát (cseh mezőgazdasági és élelmiszer‑felügyeleti hatóság, központi felügyelet) között az egyik étrend‑kiegészítő csomagolásán szereplő kijelentés minősítése tárgyában folyamatban levő jogvitában terjesztették elő.
Jogi háttér
Az uniós szabályozás
3 Az 1924/2006 rendelet 1. cikkének (1)–(3) bekezdése értelmében:
„(1) E rendelet összehangolja a tagállamok azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit, amelyek az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állításokra vonatkoznak, a belső piac hatékony működése érdekében, magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása mellett.
(2) Ezt a rendeletet a kereskedelmi kommunikációban – a végső fogyasztónak ilyen formában szolgáltatott élelmiszerek címkézésén, megjelenítésén vagy reklámjában – szereplő, tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állítások tekintetében kell alkalmazni.
[...]
(3) Az élelmiszer címkéjén, megjelenítésén vagy reklámjában megjelenő, tápanyag‑összetételre vagy egészségre vonatkozó állításként értelmezhető védjegy, márkanév vagy fantázianév anélkül alkalmazható, hogy azt az e rendeletben meghatározott engedélyezési eljárásoknak alávetnék, feltéve, hogy az élelmiszer címkéjén, megjelenítésén vagy reklámjában a tápanyag‑összetételre vagy egészségre vonatkozó, e rendelet előírásainak megfelelő kapcsolódó állítást is feltüntetnek.”
4 E rendelet 2. cikke az alábbi fogalommeghatározásokat tartalmazza:
„(1) E rendelet alkalmazásában:
[...]
(2) Ezenkívül a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
1. »állítás«: olyan közlés vagy ábrázolás – beleértve a képi, grafikus vagy jelképes ábrázolás bármely formáját –, amely a közösségi vagy nemzeti jogszabályok szerint nem kötelező, és amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az élelmiszer különleges jellemzőkkel rendelkezik;
[...]
5. »egészségre vonatkozó állítás«: bármely olyan állítás, amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az adott élelmiszer, élelmiszercsoport vagy annak valamely alkotóeleme és az egészség között összefüggés van;
6. »betegségek kockázatának csökkentésével kapcsolatos állítás«: bármely olyan állítás, amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az élelmiszer, élelmiszercsoport vagy valamely alkotóelemének fogyasztása jelentősen csökkenti valamely emberi betegség kialakulásának valamely kockázati tényezőjét;
[...]”
5 Az említett rendelet „Valamennyi állításra vonatkozó általános elvek” című 3. cikke a következőképpen rendelkezik:
„A tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állításokat csak akkor lehet a Közösségen belül forgalomba hozott élelmiszerek címkézésén, megjelenítésén vagy reklámjában alkalmazni, amennyiben az adott állítások megfelelnek e rendelet előírásainak.
[...]”
6 Ugyanezen rendelet 10. cikke (1) bekezdésének értelmében:
„Tilos az egészségre vonatkozó állítások alkalmazása, kivéve ha azok a [3–7. cikket tartalmazó] II. fejezetben foglalt általános követelményeknek és az e fejezetben foglalt különös követelményeknek megfelelnek, ha azokat a rendelettel összhangban engedélyezik, és ha azok a 13. és 14. cikkben meghatározott engedélyezett állítások listáján szerepelnek.”
7 Az 1924/2006 rendelet „Betegségek kockázatának csökkentésével, valamint a gyermekek egészségével és fejlődésével kapcsolatos állítások” című 14. cikkének (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:
„A 2000/13/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjától eltérve, az alábbi állításokat lehet alkalmazni, ha engedélyezték felvételüket az ilyen megengedett állításokat és az állítások alkalmazásának szükséges feltételeit tartalmazó közösségi listába, az e rendelet 15., 16., 17. és 19. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően:
a) a betegségek kockázatának csökkentésével kapcsolatos állítások;
[...]”
8 A rendelet közösségi nyilvántartásról szóló 20. cikke az alábbiak szerint rendelkezik:
„(1) A Bizottság létrehozza és fenntartja az élelmiszerekre alkalmazott, tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állítások közösségi nyilvántartását (a továbbiakban: nyilvántartás).
(2) A nyilvántartás a következőket tartalmazza:
a) a tápanyag‑összetételre vonatkozó állítások és a rájuk vonatkozó feltételek a mellékletben meghatározottak szerint;
b) a 4. cikk (5) bekezdésének megfelelően elfogadott korlátozások;
c) az engedélyezett, egészségre vonatkozó állítások és a rájuk vonatkozó, a 13. cikk (3) és (5) bekezdésében, a 14. cikk (1) bekezdésében, a 19. cikk (2) bekezdésében, a 21. cikkben, a 24. cikk (2) bekezdésében és a 28. cikk (6) bekezdésében meghatározott feltételek, valamint a 23. cikk (3) bekezdésében említett nemzeti intézkedések;
d) az elutasított, egészségre vonatkozó állítások és az elutasítás indokolása.
[...]
(3) A nyilvántartást nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.”
9 A hivatkozott rendelet „Átmeneti intézkedések” című 28. cikke a (2) bekezdésében előírja:
„Az olyan, 2005. január 1‑je előtt létező védjegyet vagy márkanevet viselő termékeket, amelyek nem felelnek meg e rendeletnek, 2022. január 19‑ig továbbra is forgalomba lehet hozni, amely időpontot követően e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.”
A cseh szabályozás
10 Az élelmiszer‑ és dohányárukról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról és kiegészítéséről szóló 110/1997. sz. törvény (zákon č. 110/1997 Sb., o potravinách a tabákových výrobcích a o změně a doplnění některých souvisejících zákonů) 17. §‑a (2) bekezdésének az alapügyben alkalmazandó szövege előírja, hogy az élelmiszer‑ipari vállalkozó közigazgatási szabálysértést követ el, ha
,,a) nem tesz eleget az élelmiszerekre vonatkozó követelményekről rendelkező, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogban előírt élelmiszerbiztonsági követelmények betartására vonatkozó kötelezettségének vagy
b) az a) ponttól eltérő tevékenységével nem tesz eleget azon kötelezettségeknek, amelyeket az élelmiszerekre vonatkozó követelményekről rendelkező, közvetlenül alkalmazandó közösségi jog […] előír.”
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
11 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a Green – Swan Pharmaceuticals 2005. január 1‑jét megelőzően egy „GS Merilin” elnevezésű étrend‑kiegészítőt hozott forgalomba a cseh piacon. A terméket azzal a csomagolásán feltüntetett kijelentéssel hozták forgalomba, amely szerint „a termék kalciumot és D3‑vitamint is tartalmaz, amelyek hozzájárulnak a csontritkulás kialakulása és a csonttörések egyik kockázati tényezőjének csökkentéséhez.” A GS Merilin nemzeti védjegyet egyébként 2003. október 29‑én lajstromozták a Cseh Köztársaságban.
12 Az Inspektorát Státní zemědělské a potravinářské inspekce (nemzeti mezőgazdasági és élelmiszerfelügyeleti hatóság) 2010. november 10‑i határozatában megállapította, hogy a Green – Swan Pharmaceuticals a GS Merilin étrend‑kiegészítő csomagolásán az 1924/2006 rendelet 10. cikke (1) bekezdésének megsértésével helyezett el egészségre vonatkozó állításokat. Az említett hatóság ebből következően megállapította, hogy a társaság közigazgatási szabálysértést követett el a 110/1997 Sb törvény 17. §‑a (2) bekezdése b) pontjának az alapügyben alkalmazandó változata alapján, és a társaságot 200 000 CZK bírság megfizetésére kötelezte.
13 A Green – Swan Pharmaceuticals fellebbezést nyújtott be az Inspektorát Státní zemědělské a potravinářské inspekce határozatával szemben, amelyben többek között arra hivatkozott, hogy a GS Merilin étrend‑kiegészítő csomagolásán szereplő, vita tárgyát képező kijelentés nem értelmezhető az 1924/2006 rendelet szerinti „állításként”. A Státní zemědělská a potravinářská inspekce, ústřední inspektorát 2011. február 14‑i határozatával elutasította a fellebbezést.
14 A Green – Swan Pharmaceuticals a Krajský soud v Brně (a brnói regionális bíróság) előtt indított keresetével megtámadta ez utóbbi határozatot. Különösen azt állította, hogy a GS Merilin étrend‑kiegészítőre alkalmazni kell az 1924/2006 rendelet 28. cikkének (2) bekezdését, mivel ez a rendelkezés a termékekre mint olyanokra vonatkozik, nem pedig az e termékeket jelölő védjegyekre vagy márkanevekre. Hivatkozott a rendelet 2. cikke (2) bekezdésének 6. pontjára is, kifejtve, hogy a jelen esetben a GS Merilin étrend‑kiegészítő csomagolásán szereplő kijelentés nem állítja és nem is sugallja valamely emberi betegség kialakulásához vezető kockázati tényező „jelentős” csökkentését.
15 2011. szeptember 21‑i ítéletében a Krajský soud v Brně elutasította a Green – Swan Pharmaceuticals keresetét. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a GS Merilin étrend‑kiegészítő csomagolásán szereplő kijelentés az 1924/2006 rendelet szerinti egészségre vonatkozó állítás, és az élelmiszerek címkéjén és megjelenítésén csak olyan, betegségek kockázatának csökkentésével kapcsolatos állításokat lehet alkalmazni, amelyeket a Bizottság előzetesen jóváhagyott, akkor, ha az ugyanezen rendelet 14. cikkében foglalt feltételek teljesülnek.
16 A Green – Swan Pharmaceuticals a Nejvyšší správní soud előtt fellebbezést nyújtott be a Krajský soud v Brně említett ítéletével szemben, ismét azt állítva, hogy az 1924/2006 rendelet 28. cikkének (2) bekezdése alapján engedélyezett az érintett étrend‑kiegészítő forgalmazása, mivel ez a rendelkezés magukra a termékekre utalt. E tekintetben a társaság kifejtette az említett rendelkezés és ugyanezen rendelet 1. cikke (3) bekezdésének megfogalmazása közötti különbséget, amely utóbbi rendelkezés az olyan védjegyre és márkanévre vonatkozik, amely tápanyag‑összetételre vagy egészségre vonatkozó állításként értelmezhető. A GS Merilin étrend‑kiegészítő tehát 2022. január 19‑éig nem esik az említett rendelet szabályozásának hatálya alá. Az említett társaság arra is hivatkozik, hogy a Krajský soud v Brně‑nak meg kellett volna vizsgálnia, hogy a GS Merilin étrend‑kiegészítő csomagolásán szereplő állítás sejteti‑e a betegségek kockázatának „jelentős” csökkentését, tekintettel az 1924/2006 rendelet 2. cikke (2) bekezdése 6. pontjának megfogalmazására.
17 A kérdést előterjesztő bíróság megítélése szerint egy egészségre vonatkozó állításnak nem kell szükségképpen tartalmaznia a „jelentősen” szót, sem hasonló jellegű kifejezést ahhoz, hogy „betegség kockázatának csökkentésével kapcsolatos állításnak” minősüljön. Ellenkező esetben egy alig különböző megfogalmazás lehetővé tenné az 1924/2006 rendelet 14. cikke alkalmazásának mellőzését.
18 Ezenkívül az átlagfogyasztó a betegségek kockázatának jelentős csökkentését kijelentő vagy sugalló, egészségre vonatkozó állítással ellátott élelmiszerre nem tekint úgy, hogy az sokkal jobb lenne, mint az ezen árnyalatnyi különbséggel nem rendelkező élelmiszer. Ennek megfelelően az 1924/2006 rendelet 20. cikkében előírt, az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állítások nyilvántartásából kiderül, hogy az Európai Élelmiszer‑biztonsági Hatóság által megvizsgált és a Bizottság által jóváhagyott, betegségek kockázatának csökkentésével kapcsolatos, egészségre vonatkozó állítások nem tartalmazzák sem a „jelentősen” kifejezést, sem más, azonos jelentésű kifejezést.
19 Egyébiránt a kérdést előterjesztő bíróság megítélése szerint az 1924/2006 rendelet 28. cikkének (2) bekezdése az alapügyben nem alkalmazandó, mivel a kérdéses állítás nem minősül az e rendelkezés szerinti védjegynek vagy márkanévnek. A kérdést előterjesztő bíróság hozzáteszi, hogy még ha feltételezzük is, hogy e rendelkezést alkalmazni kell, nem lenne értelme az olyan értelmezésnek, amely a 2005. január 1‑je előtt már létező valamennyi terméket kizárja a rendelet hatálya alól, mivel az említett rendelet szabályozza az élelmiszerek címkézését.
20 E körülmények között a Nejvyšší správní soud úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:
„1. A következő egészségre vonatkozó állítás: »a termék kalciumot és D3‑vitamint is tartalmaz, amelyek hozzájárulnak a csontritkulás kialakulása és a csonttörések egyik kockázati tényezőjének csökkentéséhez«, abban az esetben is az […] 1924/2006/EK […] rendelet 2. cikke (2) bekezdésének 6. pontja szerinti, betegségek kockázatának csökkentésével kapcsolatos állítás‑e, ha ebben az állításban kifejezetten nem szerepel az, hogy a termék fogyasztása jelentősen csökkenti az említett betegség kialakulásának valamely kockázati tényezőjét?
2. Az […] 1924/2006/EK […] rendelet 28. cikkének (2) bekezdése szerinti védjegy vagy márkanév fogalma magában foglalja a termék csomagolásán található kereskedelmi kommunikációt is?
3. Úgy kell‑e értelmezni az […] 1924/2006/EK […] rendelet 28. cikkének (2) bekezdése szerinti átmeneti rendelkezést, hogy az a 2005. január 1‑je előtt létező (bármely) élelmiszerre vonatkozik, vagy pedig úgy, hogy az azokat az élelmiszereket érinti, amelyekhez védjegyet vagy márkanevet rendeltek, és azok e formában léteztek az ezt megelőző időpontban?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
Az első kérdésről
21 Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy úgy kell‑e értelmezni az 1924/2006 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének 6. pontját, hogy ahhoz, hogy valamely egészségre vonatkozó állítás az e rendelkezés szerinti „betegségek kockázatának csökkentésével kapcsolatos állításnak” minősüljön, annak szükségképpen kifejezetten fel kell tüntetnie, hogy az élelmiszercsoport, az élelmiszer vagy valamely alkotóelemének fogyasztása „jelentősen” csökkenti valamely emberi betegség kialakulásának valamely kockázati tényezőjét.
22 Előzetesen meg kell állapítani, hogy az 1924/2006 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének 5. pontja értelmében vett „egészségre vonatkozó állítást” az az összefüggés határozza meg, amelynek egyrészt az élelmiszer vagy annak valamely alkotóeleme, másrészt pedig az egészség között kell fennállnia, ugyanakkor ez a meghatározás nem pontosítja sem azt, hogy ezen összefüggésnek közvetlen vagy közvetett jellegűnek kell‑e lennie, sem azt, hogy annak milyen intenzitással vagy tartammal kell rendelkeznie, ezért következésképpen az „összefüggés” kifejezést tágan kell értelmezni (lásd a C‑544/10. sz. Deutsches Weintor ügyben 2012. szeptember 6‑án hozott ítélet 34. pontját).
23 Az 1924/2006/EK rendelet 2. cikke (2) bekezdése 6. pontjának az egészségre vonatkozó állítások között szereplő meghatározása szerint „a betegségek kockázatának csökkentésével kapcsolatos állítás” „bármely olyan állítás, amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az élelmiszer, élelmiszercsoport vagy valamely alkotóelemének fogyasztása jelentősen csökkenti valamely emberi betegség kialakulásának valamely kockázati tényezőjét”.
24 A „sugallja vagy sejteti” igék használatából következik, hogy az említett rendelkezés szerinti „betegségek kockázatának csökkentésével kapcsolatos állítással” kapcsolatban nincs olyan követelmény, hogy az ilyen állítás kifejezetten tüntesse fel, hogy valamely élelmiszer fogyasztása jelentősen csökkenti valamely emberi betegség kialakulásának kockázati tényezőjét. Elegendő, ha az állítás a kellőképpen tájékozott, figyelmes és körültekintő átlagfogyasztóban azt a benyomást kelti, hogy a kockázati tényező jelentősen csökken.
25 E tekintetben meg kell állapítani, hogy egy olyan kategorikus kijelentés alkalmazása, miszerint az érintett élelmiszer fogyasztása egy ilyen kockázati tényezőt csökkent – vagy annak csökkentéséhez hozzájárul –, alkalmas arra, hogy az említett fogyasztóban az említett kockázat jelentős csökkentésének benyomását keltse. E körülmények között – a kérdést előterjesztő bíróság javaslatának megfelelően – ahhoz, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló egészségre vonatkozó állítás „betegségek kockázatának csökkentésével kapcsolatos állításnak” minősüljön, annak nem kell szükségképpen tartalmaznia a „jelentősen” szót vagy más, azonos jelentésű kifejezést.
26 Következésképpen az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1924/2006 rendelet 2. cikke (2) bekezdésének 6. pontját úgy kell értelmezni, hogy ahhoz, hogy valamely egészségre vonatkozó állítás az e rendelkezés szerinti „betegségek kockázatának csökkentésével kapcsolatos állításnak” minősüljön, annak nem kell szükségképpen kifejezetten feltüntetnie, hogy az élelmiszercsoportnak, az élelmiszernek vagy valamely alkotóelemének fogyasztása „jelentősen” csökkenti valamely emberi betegség kialakulásának valamely kockázati tényezőjét.
A második kérdésről
27 Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy úgy kell‑e értelmezni az 1924/2006 rendelet 28. cikkének (2) bekezdését, hogy egy élelmiszer csomagolásán szereplő kereskedelmi kommunikáció e rendelkezés értelmében minősülhet védjegynek vagy márkanévnek.
28 Az 1924/2006 rendelet 28. cikkének (2) bekezdése alapján az olyan, 2005. január 1‑je előtt létező védjegyet vagy márkanevet viselő termékeket, amelyek nem felelnek meg az említett rendeletnek, 2022. január 19‑ig továbbra is forgalomba lehet hozni.
29 Egyébiránt az 1924/2006 rendelet 1. cikkének (2) bekezdése értelmében ezt a rendeletet a kereskedelmi kommunikációban – a végső fogyasztónak ilyen formában szolgáltatott élelmiszerek címkézésén, megjelenítésén vagy reklámjában – szereplő, tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állítások tekintetében kell alkalmazni.
30 Ezenkívül az 1924/2006 rendelet 1. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy az élelmiszer címkéjén vagy megjelenítésén megjelenő védjegy, márkanév, valamint végezetül a fantázianév egészségre vonatkozó állításnak minősülhet.
31 Márpedig, ahogyan azt a Bizottság kifejti, bár a kereskedelmi kommunikáció főszabály szerint nem tekinthető védjegynek vagy márkanévnek, nem lehet kizárni, hogy valamely élelmiszer csomagolásán szereplő ilyen közlés egyúttal védjegynek vagy márkanévnek is minősül. Ennek alapján az ilyen közlés csak akkor minősülhet védjegynek vagy márkanévnek, ha az alkalmazandó szabályozás e minőségében oltalomban részesíti. A nemzeti bíróság feladata megvizsgálni, hogy az előtte folyamatban lévő ügy tényállási elemeinek és jogi körülményeinek összessége alapján az ilyen kijelentés valóban ekként oltalomban részesített védjegy vagy márkanév‑e.
32 Következésképpen a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1924/2006 rendelet 28. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egy élelmiszer csomagolásán szereplő kereskedelmi kommunikáció e rendelkezés értelmében minősülhet védjegynek vagy márkanévnek, feltéve, hogy az alkalmazandó szabályozás ilyen védjegyként vagy márkanévként oltalomban részesítette. A nemzeti bíróság feladata megvizsgálni, hogy az előtte folyamatban lévő ügy tényállási elemeinek és jogi körülményeinek összessége alapján az ilyen kijelentés valóban ekként oltalomban részesített védjegy vagy márkanév‑e.
A harmadik kérdésről
33 Harmadik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy úgy kell‑e értelmezni az 1924/2006 rendelet 28. cikkének (2) bekezdését, hogy az a 2005. január 1‑je előtt létező valamennyi élelmiszerre vonatkozik, vagy pedig úgy, hogy az csak azokat az élelmiszereket érinti, amelyek védjeggyel vagy márkanévvel rendelkeznek, és ezen időpont előtt már ebben a formában léteztek.
34 Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy az 1924/2006 rendelet tárgyi hatálya nem az élelmiszerekre mint olyanokra, hanem az élelmiszerekkel kapcsolatos tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állításokra terjed ki.
35 Az 1924/2006 rendelet 1. cikkének (3) bekezdése értelmében tehát az élelmiszer címkéjén, megjelenítésén vagy reklámjában megjelenő, tápanyag‑összetételre vagy egészségre vonatkozó állításként értelmezhető védjegy, márkanév vagy fantázianév anélkül alkalmazható, hogy azt az e rendeletben meghatározott engedélyezési eljárásoknak alávetnék, feltéve hogy az élelmiszer címkéjén, megjelenítésén vagy reklámjában a tápanyag‑összetételre vagy egészségre vonatkozó, az e rendelet előírásainak megfelelő kapcsolódó állítást is feltüntetnek.
36 Ebben az összefüggésben, amint azt a cseh kormány és a Bizottság kifejti, az 1924/2006 rendelet 28. cikkének (2) bekezdése, amely átmeneti és kivételt megállapító intézkedést vezet be, kizárólag olyan védjegyre vagy márkanévre vonatkozik, amely 2005. január 1‑je előtt már létezett, és amely e rendelet értelmében tápanyag‑összetételre vagy egészségre vonatkozó állításként értelmezhető. Az ilyen védjeggyel vagy márkanévvel rendelkező élelmiszereket 2022. január 19‑ig továbbra is forgalomba lehet hozni.
37 A fentiekre tekintettel a harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1924/2006 rendelet 28. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az csak azokra az élelmiszerekre vonatkozik, amelyek e rendelet értelmében tápanyag‑összetételre vagy egészségre vonatkozó állításként értelmezhető védjeggyel vagy márkanévvel rendelkeznek, és ebben a formában 2005. január 1‑je előtt léteztek.
A költségekről
38 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
A fenti indokok alapján a Bíróság (kilencedik tanács) a következőképpen határozott:
1.) A 2010. február 9‑i 116/2010/EU bizottsági rendelettel módosított, az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag‑összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006. december 20‑i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke (2) bekezdésének 6. pontját úgy kell értelmezni, hogy ahhoz, hogy valamely egészségre vonatkozó állítás az e rendelkezés szerinti „betegségek kockázatának csökkentésével kapcsolatos állításnak” minősüljön, annak nem kell szükségképpen kifejezetten feltüntetnie, hogy az élelmiszercsoportnak, az élelmiszernek vagy valamely alkotóelemének fogyasztása „jelentősen” csökkenti valamely emberi betegség kialakulásának valamely kockázati tényezőjét.
2.) A 116/2010 rendelettel módosított 1924/2006 rendelet 28. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egy élelmiszer csomagolásán szereplő kereskedelmi kommunikáció e rendelkezés értelmében minősülhet védjegynek vagy márkanévnek, feltéve, hogy az alkalmazandó szabályozás ilyen védjegyként vagy márkanévként oltalomban részesítette. A nemzeti bíróság feladata megvizsgálni, hogy az előtte folyamatban lévő ügy tényállási elemeinek és jogi körülményeinek összessége alapján az ilyen kijelentés valóban ekként oltalomban részesített védjegy vagy márkanév‑e.
3.) A 116/2010 rendelettel módosított 1924/2006 rendelet 28. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az csak azokra az élelmiszerekre vonatkozik, amelyek e rendelet értelmében tápanyag‑összetételre vagy egészségre vonatkozó állításként értelmezhető védjeggyel vagy márkanévvel rendelkeznek, és ebben a formában 2005. január 1‑je előtt léteztek.
Aláírások