A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (fellebbezési tanács)
2011. július 7.
T‑283/08 P. sz. ügy
Pavlos Longinidis
kontra
Európai Szakképzésfejlesztési Központ (Cedefop)
„Fellebbezés – Közszolgálat – Ideiglenes alkalmazottak – Határozatlan időre szóló szerződés – Elbocsátás – Indokolás – Nyilvánvaló mérlegelési hiba – Védelemhez való jog”
Tárgy: Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (második tanács) F-74/06. sz., Longinidis kontra Cedefop ügyben 2008. április 24‑én hozott ítélete (EBHT‑KSZ 2008., I‑A‑1‑125. o. és II‑A‑1‑655. o.) ellen benyújtott fellebbezés, amely ezen ítélet megsemmisítésére irányul.
Határozat: A Törvényszék a fellebbezést elutasítja. A fellebbező viseli a saját költségeit és köteles viselni a jelen eljárásban a Cedefop részéről felmerült költségeket.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Határozatlan időre szóló szerződés megszüntetése – Indokolási kötelezettség – E kötelezettség betartásával kapcsolatos bizonyítási teher
(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 47. cikk, c) pont)
2. Fellebbezés – Jogalapok – A tények és bizonyítékok téves értékelése – Elfogadhatatlanság – A tények és bizonyítékok értékelésének Törvényszék általi felülvizsgálata – Kizártság, kivéve az elferdítés esetét – A Közszolgálati Törvényszéket terhelő, a bizonyítékok értékelésének indokolására vonatkozó kötelezettség – Terjedelem
(EK 225. cikk, A. rész; a Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk, (1) bekezdés)
3. Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Határozatlan időre szóló szerződés megszüntetése – Indokolási kötelezettség – Terjedelem
(Személyzeti szabályzat, 25. cikk, második mondat és 90. cikk, (2) bekezdés; az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 11. cikk, (1) bekezdés)
4. Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Határozatlan időre szóló szerződés megszüntetése – Az adminisztráció mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok
(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 47. cikk, c) pont)
5. Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Határozatlan időre szóló szerződés megszüntetése – Az adminisztráció mérlegelési jogköre – A fegyelmi eljárás megindításának kötelezettsége – Hiány
(Személyzeti szabályzat, IX. melléklet; az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 47. cikk, c) pont, 49. cikk, (1) bekezdés, és 50a. cikk)
6. Fellebbezés – Jogalapok – A hivatkozott téves jogalkalmazás meghatározásának hiánya – Elfogadhatatlanság
(A Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 138. cikk, 1. §, c) pont)
7. Tisztviselők – Kereset – Előzetes közigazgatási panasz – Az illetékes szerv pártatlanságának és tárgyilagosságának értékelése – In concreto értékelés
(Személyzeti szabályzat, 90. cikk, (2) bekezdés)
1. Az illetékes hatóságot indokolási kötelezettség terheli a határozott időre szóló szerződéssel foglalkoztatott ideiglenes alkalmazott elbocsátása esetén. Az ezen kötelezettség betartására vonatkozó bizonyítási teher az illetékes hatóságot terheli. Az uniós aktusok jogszerűségére vonatkozó vélelem elve ugyanis egyáltalán nem mentesíti az uniós intézményt vagy szervet az általános jogelvek, valamint a bizonyítási teherre és a bizonyításfelvételre vonatkozó eljárási szabályok szerint őt terhelő bizonyítási kötelezettség alól, ha a megsemmisítés iránti keresetben az általa kibocsátott aktus jogszerűségét vitatják.
(lásd a 38. és 39. pontot)
Hivatkozás: a Törvényszék T‑404/06 P. sz., ETF kontra Landgren ügyben 2009. szeptember 8‑án hozott ítéletének (EBHT 2009., II-2841. o.) 143-171. pontja; a Közszolgálati Törvényszék F‑1/05. sz., Landgren kontra ETF ügyben 2006. október 26‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑1‑123. o. és II‑A‑1‑459. o.) 73. és 74. pontja.
2. Az EK 225. cikk és a Bíróság alapokmánya I. melléklete 11. cikkének (1) bekezdéséből következően a Törvényszékhez benyújtott fellebbezés kizárólag jogkérdésre vonatkozhat, és a fellebbezésben csak a Közszolgálati Törvényszék hatáskörének hiányára, a Közszolgálati Törvényszék előtti eljárásnak az érintett fél érdekeit sértő szabálytalanságaira, valamint a közösségi jognak ez utóbbi általi megsértésére lehet hivatkozni.
Kizárólag az első fokon ítélkező bíróság rendelkezik hatáskörrel egyrészt a tények megállapítására – kivéve, ha megállapításainak tárgyi pontatlansága az ügy hozzá benyújtott irataiból ered –, másrészt a tények értékelésére. Amennyiben az első fokon eljáró bíróság megállapította vagy értékelte a tényállást, a fellebbviteli bíróság e tények jogi minősítésének és az ezekből az első bíróság által levont jogkövetkezményeknek a felülvizsgálatára rendelkezik hatáskörrel.
A fellebbviteli bíróság így nem rendelkezik hatáskörrel sem a tényállás megállapítására, sem – főszabály szerint – az első fokon eljáró bíróság által az e tényállás alátámasztására elfogadott bizonyítékok megvizsgálására. Amennyiben ugyanis a bizonyítékok megszerzése szabályszerűen történt, valamint az általános jogelveket, valamint a bizonyítási teherre és a bizonyításfelvételre vonatkozó eljárási szabályokat tiszteletben tartották, kizárólag az első fokon eljáró bíróság feladata annak mérlegelése, hogy a hozzá benyújtott bizonyítékoknak milyen bizonyító erő tulajdonítandó. E mérlegelés, eltekintve e bizonyítékok elferdítésétől, nem minősül a fellebbviteli bíróság felülvizsgálata alá tartozó jogkérdésnek.
Kizárólag a Közszolgálati Törvényszék feladata ugyanis annak mérlegelése, hogy a hozzá benyújtott bizonyítékoknak milyen bizonyító erő tulajdonítandó és nem kell egyenként kifejezetten indokolnia a hozzá benyújtott bizonyítékokkal kapcsolatos értékelését. A Közszolgálati Törvényszék köteles olyan indokolást adni, amely lehetővé teszi a Törvényszék számára bírósági felülvizsgálati jogkörének gyakorlását, különösen a hozzá benyújtott bizonyítékok esetleges elferdítésével kapcsolatban.
(lásd a 42–44. és 59. pontot)
Hivatkozás: a Bíróság C‑551/03 P. sz., General Motors kontra Bizottság ügyben 2006. április 6‑án hozott ítéletének (EBHT 2006., I-3173. o.) 51. pontja; a Bíróság C‑167/04 P. sz., JCB Service kontra Bizottság ügyben 2006. szeptember 21‑én hozott ítéletének (EBHT 2006., I‑8935. o.) 106. pontja; a Bíróság C‑440/07 P. sz., Bizottság kontra Schneider Electric ügyben 2009. július 16-én hozott ítéletének (EBHT 2009., I‑6413. o.) 103. pontja; a Törvényszék T‑114/08. P. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2009. június 26‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2009., I‑B‑1‑53. o. és II‑B‑1‑313. o.) 12. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
3. A határozott időre szóló szerződéssel felvett ideiglenes alkalmazott elbocsátása akkor is kellően indokoltnak tekinthető, ha az indokokat nem írják le, hanem a feletteseivel folytatott megbeszélés során közlik azokat az érintettel.
E feltételek nem ellentétesek az egyéb alkalmazottakra vonatkozó foglalkoztatási feltételek 11. cikkének (1) bekezdésével és a személyzeti szabályzat 25. cikkének második mondatával, mivel e rendelkezések főszabály szerint magukban foglalják azt, hogy a sérelmet okozó egyedi határozat az összes olyan okot tartalmazza, amely az elfogadásának alapjául szolgált, annak érdekében, hogy a címzettje értékelhesse annak megalapozottságát és az uniós bíróság – adott esetben – az említett határozat kapcsán gyakorolhassa a jogszerűség felülvizsgálatát, ugyanakkor az, hogy az érintett ismeri a határozat létrejöttének körülményeit, mégis alkalmas arra, hogy az említett határozat indokolását képezze.
(lásd a 67. és 68. pontot)
Hivatkozás: a Törvényszék fent hivatkozott ETF kontra Landgren ügyben hozott ítéletének 179. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; a Közszolgálati Törvényszék fent hivatkozott Landgren kontra ETF ügyben hozott ítéletének 79. pontja.
4. A munkaszerződés megkötésére jogosult hatóság a meghatározott időre foglalkoztatott ideiglenes alkalmazottak szerződének megszűntetése terén széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, leszámítva az őt terhelő indokolási kötelezettséget. Következésképpen az uniós bíróság által végzett felülvizsgálat a nyilvánvaló mérlegelési hiba vagy a hatáskörrel való visszaélés vizsgálatára korlátozódik.
(lásd a 84. pontot)
Hivatkozás: a Törvényszék fent hivatkozott ETF kontra Landgren ügyben hozott ítéletének 162. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
5. Az ideiglenes alkalmazott elbocsátásának igazolására alkalmas hiba esetén a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóságot széles mérlegelési jogköréből kifolyólag semmi sem kötelezi arra, hogy inkább fegyelmi eljárást indítson az ideiglenes alkalmazottal szemben, mintsem hogy éljen az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 47. cikke 2. pontjának a) alpontjában szabályozott, a szerződésének egyoldalú megszüntetésével kapcsolatos lehetőséggel. E hatóság az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 49. cikkének (1) bekezdése alapján kizárólag akkor köteles a személyzeti szabályzat IX. mellékletében előírt és analógia útján az ideiglenes alkalmazottakra is alkalmazandó fegyelmi eljárás lefolytatására, ha felmondási idő nélkül kívánja elbocsátani a kötelezettségeit súlyosan megszegő ideiglenes alkalmazottat.
Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 50a. cikke nem terhel kötelezettséget a szerződés megkötésére jogosult hatóságra, csupán jogosultságot biztosít számára arra, hogy fegyelmi eljárást indítson abban az esetben, ha az ideiglenes alkalmazott kötelezettségeit bármilyen módon megszegi.
(lásd a 100. és 102. pontot)
6. A Bíróság alapokmánya I. mellékletének 11. cikkéből és a Törvényszék eljárási szabályzata 138. cikke 1. §‑ának c) pontjából következik, hogy a fellebbezésnek pontosan meg kell jelölnie azon ítélet kifogásolt részeit, amelynek hatályon kívül helyezését kérik, valamint a fellebbezést konkrétan alátámasztó jogi érveket. Nem tesz eleget ennek a követelménynek az a fellebbezés, amely egyetlen olyan érvet sem tartalmaz, amely a kérdéses ítéletben vagy végzésben kifejezetten azonosítaná a téves jogalkalmazást.
(lásd a 112. pontot)
Hivatkozás: a Törvényszék T‑17/08. P. sz., Andreasen kontra Bizottság ügyben 2010. szeptember 9‑én hozott ítéletének 127. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; a Törvényszék T‑52/10. P. sz., Lebedef kontra Bizottság ügyben 2010. szeptember 16‑án hozott ítéletének 35. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
7. Az Európai Szakképzésfejlesztési Központ személyi állományára alkalmazandó szabályok értelmében a fellebbviteli bizottság az az igazgatási szerv, amely a személyi állomány érintett tagjai által a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése értelmében benyújtott összes panasz megválaszolására hivatott. Az ilyen, a személyi állomány tagjaiból álló paritásos szerv pártatlansága és tárgyilagossága nem tételezhető fel in abstracto. A pártatlanság és a tárgyilagosság az adott panaszeljárás vonatkozásában csak az adott ügy összes, különösen a panaszos személyével, panasza tárgyával, valamint azon esetleges kapcsolatokkal összefüggő körülményeire tekintettel vonható kétségbe, amely kapcsolatokat a panaszos, valamint adott esetben az általa a panaszában megvádolt személy tart fent vagy személyek tartanak fent a fellebbviteli bizottság tagjaival.
(lásd a 114. és 115. pontot)