Language of document : ECLI:EU:C:2015:38

C‑417/13. sz. ügy

ÖBB Personenverkehr AG

kontra

Gotthard Starjakob

(az Oberster Gerichtshof [Ausztria] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Szociálpolitika – A 2000/78/EK irányelv – A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód – A 2. cikk (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja – A 6. cikk (1) bekezdése – Az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés – Nemzeti szabályozás, amely a 18. életév betöltése előtt teljesített szolgálati időknek a díjazás meghatározása céljából történő figyelembevételét a várakozási idők meghosszabbításához köti – Igazolás – A kitűzött cél elérésére való alkalmasság – A várakozási idő meghosszabbítása vitatásának lehetősége”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (második tanács), 2015. január 28.

1.        Szociálpolitika – A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód – 2000/78 irányelv – Az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma – Nemzeti szabályozás, amely a 18. életév betöltése előtt teljesített képzési és szolgálati időknek a díjazás meghatározása céljából történő figyelembevételét a várakozási idők meghosszabbításához köti – Hátrányos megkülönböztetést tartalmazó szabályozás – Jogszerű célok követésére alapított igazolás – A szerzett jogok tiszteletben tartása és a jogos bizalom védelme – Arányosság – Hiány

(2000/78 tanácsi irányelv, 2. cikk, és 6. cikk, (1) bekezdés)

2.        Szociálpolitika – A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód – 2000/78 irányelv – Az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma – Az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének a díjazásra vonatkozó nemzeti szabályozás által történő megsértése – Következmények – Azon kötelezettség, hogy a hátrányosan megkülönböztetett alkalmazottaknak visszamenőleg nyújtsák a ténylegesen kapott díjazás és a kedvező helyzetbe hozott alkalmazottak által kapott díjazás közötti különbségnek megfelelő összeget – Hiány – A hátrányosan megkülönböztetett alkalmazottak joga a kedvező helyzetbe hozott alkalmazottaknak nyújtott előnyökhöz

(2000/78 tanácsi irányelv, 16. cikk)

3.        Szociálpolitika – A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód – 2000/78 irányelv – Az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma – Az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének a díjazásra vonatkozó nemzeti szabályozás által történő megsértése – Következmények – Nemzeti szabályozás, amely olyan kötelezettséget ír elő a hátrányosan megkülönböztetett alkalmazottaknak, hogy a 18. életév betöltését megelőzően teljesített szolgálati idők beszámítása érdekében az említett időszakokra vonatkozó bizonyítékokat nyújtsanak be a munkáltatójuknak – Megengedhetőség – Az együttműködés megtagadása és az egyenlő bánásmód visszaállítását célzó összeg megfizetésére irányuló kereset benyújtása – A joggal való visszaélés hiánya

(2000/78 tanácsi irányelv, 16. cikk)

4.        Európai uniós jog – Magánszemélyek számára biztosított jogok – Nemzeti eljárási szabályok – A tényleges érvényesülés elvének tiszteletben tartása – Elévülési időt megállapító nemzeti rendelkezés – A Bíróságnak a vonatkozó jogi helyzetet egyértelmű tisztázó ítélete kihirdetésének napját megelőzően kezdődő határidő – Megengedhetőség

(EUMSZ 267. cikk)

1.        Az uniós jogot, közelebbről a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78 irányelv 2. cikkét és 6. cikkének (1) bekezdését akként kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés megszüntetése céljából figyelembe veszi a 18. életév betöltését megelőző szolgálati időket, ám ezzel egy időben olyan szabályt tartalmaz, amely rendeltetése szerint valójában kizárólag az ilyen hátrányos megkülönböztetést elszenvedő alkalmazottak tekintetében alkalmazandó, és amely az első három fizetési fokozat bármelyikébe való lépéshez szükséges időtartam egy évvel való meghosszabbítását írja elő, véglegesen fenntartva ezzel az életkoron alapuló eltérő bánásmódot.

Ugyanis mivel ezen egy évvel való meghosszabbítás kizárólag a 18. életévük betöltése előtt szolgálati időt teljesítő alkalmazottak tekintetében alkalmazandó, meg kell állapítani, hogy a fent hivatkozott nemzeti szabályozás a 2000/78 irányelv 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében vett, közvetlenül az életkoron alapuló eltérő bánásmódot tartalmaz.

Ami az ilyen eltérő bánásmód igazolását illeti, meg kell jegyezni egyrészt, hogy a költségvetési megfontolások önmagukban nem minősülhetnek a 2000/78 irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében vett jogszerű célnak. Másrészt a korábbi rendszer által kedvező helyzetbe hozott alkalmazottak szerzett jogainak és a díjazás tekintetében fennálló jogos bizalmuknak a védelmével kapcsolatban meg kell állapítani, hogy azok olyan jogszerű, foglalkoztatáspolitikai és munkaerő‑piaci céloknak tekinthetők, amelyek egy átmeneti időszak folyamán igazolhatják a korábbi díjazások, következésképpen pedig az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést megvalósító rendszer fenntartását.

E célok mindazonáltal nem igazolhatnak olyan intézkedést, amely véglegesen, még ha csupán bizonyos személyek tekintetében is, fenntartja azt az életkoron alapuló eltérő bánásmódot, amelynek felszámolására a hátrányos megkülönböztetést megvalósító rendszer reformja, amelybe ezen intézkedés illeszkedik, irányul. Egy ilyen intézkedés, noha alkalmas a korábbi rendszer által kedvező helyzetbe hozott alkalmazottak szerzett jogai és jogos bizalma védelmének a biztosítására, nem alkalmas hátrányos megkülönböztetéstől mentes rendszer létrehozására az említett korábbi rendszer által hátrányos helyzetbe hozott alkalmazottak tekintetében.

(vö. 31., 36., 37., 39., 40. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2.        Az uniós jogot, közelebbről a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78 irányelv 16. cikkét akként kell értelmezni, hogy az olyan nemzeti szabályozásnak, amely az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére irányul, nem kell szükségszerűen lehetővé tennie az olyan alkalmazott számára, akinek 18. életévének betöltését megelőzően teljesített szolgálati idejeit előrelépésének számítása során nem vették figyelembe, hogy vagyoni ellentételezésben részesüljön, amely azon két díjazás különbözetének felel meg, amelyet ilyen hátrányos megkülönböztetés hiányában kapott volna, illetve amelyet ténylegesen kapott.

Mindamellett, amennyiben az uniós jogot sértő hátrányos megkülönböztetés megállapítható, amíg az egyenlő bánásmódot visszaállító intézkedéseket nem fogadják el, az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása csak úgy biztosítható, ha a hátrányos helyzetbe hozott kategóriába tartozó személyeknek biztosítják ugyanazokat az előnyöket, mint amelyekben a kedvezményezett kategóriába tartozó személyek részesülnek, és az uniós jog helyes alkalmazása hiányában ez a rendszer marad az egyetlen érvényes hivatkozási rendszer.

E megoldás rendeltetése szerint kizárólag ilyen érvényes hivatkozási rendszer fennállása esetén alkalmazandó.

Következésképpen a szóban forgó esetben, és amíg nem fogadnak el a 2000/78 irányelv rendelkezéseivel összhangban álló, az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést megszüntető rendszert, az egyenlő bánásmód visszaállítása azt jelenti, hogy a korábbi rendszer által hátrányos helyzetbe hozott alkalmazottaknak biztosítják ugyanazokat az előnyöket – mind a 18. életév betöltése előtt teljesített szolgálati idők figyelembevétele, mind a fizetési osztályok közötti előrelépés tekintetében –, mint amelyekben az e rendszer által kedvezményezett helyzetbe hozott személyek részesülhettek.

(vö. 45–47., 49. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

3.        Az uniós jogot, közelebbről a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78 irányelv 16. cikkét akként kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes, hogy a nemzeti jogalkotó a 18. életév betöltését megelőzően teljesített szolgálati idők beszámítása érdekében együttműködési kötelezettséget ír elő, amelynek értelmében az alkalmazottnak az említett időszakokra vonatkozó bizonyítékokat kell benyújtania munkáltatójának.

Sem a 2000/78 irányelv 16. cikkével, sem ezen irányelv más rendelkezésével nem ellentétes, hogy valamely nemzeti rendelkezés a 18. életévet megelőzően teljesített szolgálati idők beszámítása érdekében együttműködési kötelezettséget ír elő, amelynek értelmében az alkalmazottnak az említett időszakokra vonatkozó bizonyítékokat kell benyújtania munkáltatójának.

A visszaélésszerű magatartás fennállásának megállapításához egy objektív és egy szubjektív elem együttes fennállása szükséges. Ami az objektív elemet illeti, az objektív körülmények összességéből annak kell következnie, hogy az uniós szabályozás által előírt feltételek formális betartása ellenére nem valósul meg e szabályozás célja. Ami a szubjektív elemet illeti, annak kell kitűnnie, hogy az uniós szabályozás alapján jogosulatlan előnyszerzésre irányuló szándék áll fenn oly módon, hogy mesterséges módon teremtik meg az előny megszerzéséhez szükséges feltételeket.

Nem tekinthető joggal való visszaélésnek az, hogy egy alkalmazott megtagadja a 2000/78 irányelvvel ellentétes, életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést tartalmazó nemzeti szabályozás értelmében vett együttműködést, és hogy keresete a korábbi rendszer által kedvező helyzetbe hozott alkalmazottakkal egyenlő bánásmód visszaállítását célzó összeg megfizetésére irányul.

(vö. 54., 56., 58. pont és a rendelkező rész 3. pontja)

4.        A tényleges érvényesülés elvét akként kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes, hogy az uniós jogon alapuló igények nemzeti elévülési ideje a Bíróság által a jogi helyzet egyértelmű tisztázása érdekében hozott ítélet kihirdetését megelőzően megkezdődjék.

Azon értelmezés ugyanis, amelyet a Bíróság az EUMSZ 267. cikk alapján ráruházott hatáskör gyakorlása során valamely uniós jogszabályra vonatkozóan kifejt, szükség esetén megmagyarázza és pontosítja e szabály jelentését és terjedelmét, amely szerint azt a hatálybalépésének időpontjától értelmezni és alkalmazni kell, illetőleg értelmezni és alkalmazni kellett volna. Más szóval valamely előzetes döntéshozatali kérdésben hozott ítélet nem konstitutív, hanem tisztán deklaratív jellegű, következésképpen annak hatásai főszabály szerint az értelmezett szabály hatálybalépésének napjára visszamenőleg érvényesülnek.

Továbbá, az elévülés kezdő időpontja főszabály szerint a nemzeti jog hatálya alá tartozik, és az uniós jog megsértésének Bíróság általi esetleges megállapítása főszabály szerint nem érinti e kezdő időpontot.

(vö. 63., 64., 69. pont és a rendelkező rész 4. pontja)