T‑749/16. sz. ügy
Stemcor London Ltd
és
Samac Steel Supplies Ltd
kontra
Európai Bizottság
A Törvényszék ítélete (második tanács), 2019. május 8.
„Dömping – Kínából és Oroszországból származó egyes hidegen síkhengerelt acéltermékek behozatala – Végleges dömpingellenes vám – A behozatal nyilvántartásba vétele – A végleges dömpingellenes vám visszamenőleges hatályú alkalmazása – (EU) 2016/1329 végrehajtási rendelet – Az importőrnek a dömpingről és a kárról történő tudomásszerzése– A behozatal jelentős mértékű további növekedése, amely várhatóan komolyan rontaná az alkalmazandó végleges dömpingellenes vám javító hatását – Az (EU) 2016/1036 rendelet 10. cikke (4) bekezdésének c) és d) pontja”
1. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingellenes vám kivetése – A végleges dömpingellenes vám visszamenőleges hatályú alkalmazása – Feltételek – Az importőrnek a dömpingről és a kárról való tudomása
(2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 10. cikk, (4) bekezdés, c) pont)
(lásd: 32–58., 64., 65. pont)
2. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingellenes vám kivetése – A végleges dömpingellenes vám visszamenőleges hatályú alkalmazása – Feltételek – Az importőrnek a dömpingmagatartásokról és a kárról való tudomása – A jogbiztonság és a bizalomvédelem elvének megsértése – Hiány
(2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 10. cikk, (4) bekezdés, c) pont)
(lásd: 66. pont)
3. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingellenes vám kivetése – A végleges dömpingellenes vám visszamenőleges hatályú alkalmazása – Feltételek – A behozatal jelentős mértékű további növekedése, amely várhatóan komolyan rontaná az alkalmazandó végleges dömpingellenes vám javító hatását – Releváns időszak
(2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 10. cikk, (4) bekezdés, d) pont)
(lásd: 73–78., 93., 94. pont)
4. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingellenes vám kivetése – A végleges dömpingellenes vám visszamenőleges hatályú alkalmazása – Feltételek – A behozatal jelentős mértékű további növekedése, amely várhatóan komolyan rontaná az alkalmazandó végleges dömpingellenes vám javító hatását – Értékelési szempontok
(2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 10. cikk, (4) bekezdés, d) pont)
(lásd: 83–87., 95., 100–107. pont)
Összefoglalás
A Törvényszék a 2019. május 8‑i Stemcor London és Samac Steel Supplies kontra Bizottság ítéletében (T‑749/16) elutasította a Kínai Népköztársaságból és az Oroszországi Föderációból származó egyes hidegen síkhengerelt acéltermékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám visszamenőleges hatályú beszedését előíró 2016/1329 bizottsági rendelet(1) (a továbbiakban: megtámadott rendelet) megsemmisítésére irányuló keresetet.
Ebben az ítéletben a Törvényszék első alkalommal foglalt állást a dömpingellenes alaprendelet(2) 10. cikkének (4) bekezdésében előírt mechanizmusról, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy visszamenőleges hatállyal szedje be a dömpingellenes vámot a forgalomba bocsátás céljából az ideiglenes intézkedések hatálybalépését legfeljebb 90 nappal megelőzően (de nem a vizsgálat megindítását megelőzően) bejelentett termékek után, feltéve hogy a szóban forgó behozatalokat nyilvántartásba vették, hogy „a kérdéses termék dömpingje már huzamos ideje zajlik, illetve az importőrnek tudomása volt vagy tudnia kellett volna a dömpingről, a dömping mértékét és a vélt vagy megállapított kárt illetően” (a 10. cikk (4) bekezdésének c) pontja), és hogy „a vizsgálati időszak alatt károkat okozó behozatal szintjén túlmenően a behozatal jelentős mértékű további növekedése tapasztalható, amely – figyelembe véve az időzítést, a behozatal mennyiségét és az egyéb körülményeket – várhatóan komolyan rontaná az alkalmazandó végleges dömpingellenes vám javító hatását.” (a 10. cikk (4) bekezdésének d) pontja).
Mivel a felperesek először is azzal érveltek, hogy a Bizottság több hibát követett el az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének c) pontjában előírt feltételek értelmezése és alkalmazása során, a Törvényszék elutasította azt a javasolt értelmezést, amely szerint az importőrök tudomását a „tényleges”, és nem csupán valamely „vélt” dömping tekintetében kell megállapítani, hogy az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének c) pontjában foglalt feltétel teljesüljön, és úgy ítélte meg, hogy a „vélt” vagy „megállapított” kifejezést úgy kell tekinteni, mint amely az említett rendelkezés hatékony érvényesülésének garantálása érdekében egyaránt vonatkozik mind a dömping, mind a kár jelentőségére.
Ezt követően a Törvényszék úgy rendelkezett, hogy a panasz nyilvános változatában, valamint a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben foglalt bizonyítékok a jelen ügyben elegendőek voltak ahhoz, hogy az importőrök – akik tapasztalt szakemberek – a vizsgálat megindításától kezdődően az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdése értelmében tudomást szerezzenek a vélt dömping mértékéről.
Ami az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontját illeti, a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a behozatal „jelentős mértékű további növekedésének” értékelése szempontjából releváns időszaknak magában kell foglalnia a vizsgálat megindításáról szóló értesítés közzétételétől kezdődően eltelt időszakot, mivel az importőröknek ettől az időponttól kezdődően volt tudomásuk arról a lehetőségről, hogy a nyilvántartásba vett behozatalokra vonatkozóan utólagosan visszamenőleges hatállyal vámokat vethetnek ki, és ennélfogva ők ettől az időponttól érezhettek késztetést arra, hogy az érintett termékeket a vámok jövőbeni kivetése előtt tömegesen hozzák be.
A Törvényszék ezt követően pontosította, hogy a behozatal jelentős mértékű további növekedését átfogóan kell értékelni annak meghatározása céljából, hogy az együttesen figyelembe vett behozatalok – az érintett importőrök egyéni és szubjektív helyzetének figyelembevétele nélkül – várhatóan komolyan rontanák‑e a végleges dömpingellenes vám javító hatását, és ennélfogva további kárt okoznának‑e az uniós gazdasági ágazatnak.
A Törvényszék ezenfelül úgy ítélte meg, hogy a növekedés „jelentős mértékű” jellegét esetről esetre kell meghatározni, nemcsak a vizsgálati időszak alatt, valamint a vizsgálat megindításáról szóló értesítés közzététele és az ideiglenes intézkedések bevezetése közötti időszak alatt történt behozatalok havi súlyozott átlagainak összehasonlításával, hanem az összes egyéb releváns szempont figyelembevétele mellett, amelyek konkrétan az érintett termék unióbeli összfelhasználásának alakulását, a készletek változását, valamint a piaci részesedések alakulását foglalják magukban.
A Törvényszék megállapította, hogy a Bizottság helyénvalóan állapíthatta meg azt, hogy a behozatalok ezen jelentős mértékű további növekedése – figyelembe véve azok mértékét, a megvalósításuk időpontját, valamint az egyéb körülményeket, azaz a jelentős árcsökkenéseket és a fontos készletek jelentős növekedését – további negatív hatást gyakorolt az árakra, valamint az uniós gazdasági ágazatnak az Unión belüli piaci részesedésére, tehát komolyan ronthatta a végleges dömpingellenes vám javító hatását.