C‑286/12. sz. ügy

Európai Bizottság

kontra

Magyarország

„Tagállami kötelezettségszegés – Szociálpolitika – A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód – 2000/78/EK irányelv – A 2. cikk és a 6. cikk (1) bekezdése – A bírák, ügyészek és közjegyzők szolgálati jogviszonyának 62 éves korban történő megszüntetését előíró nemzeti szabályozás – A 62 évesnél fiatalabb munkavállalókhoz képest eltérő bánásmódot igazoló jogszerű célok – Az átmeneti időszak tartamának arányos jellege”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (első tanács), 2012. november 6.

1.        Kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset – A jogvita tárgya – Az indokolással ellátott vélemény általi meghatározás – A tagállam számára előírt határidő – E tagállam bíróságának a keresettel érintett rendelkezéseket visszaható hatállyal megsemmisítő határozata – E határidő lejártát követően hozott határozat – Nem tárgytalan kereset

(EUMSZ 258. cikk)

2.        Szociálpolitika – A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód – 2000/78 irányelv – Az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma – Bizonyos foglalkozások esetén 62 éves korban történő kötelező nyugdíjazást előíró nemzeti jogszabály – A szolgálati jogviszony kötelező megszűnésével járó korhatár egységesítésére vonatkozó cél – Kiegyensúlyozottabb korstruktúra kialakítására vonatkozó cél – E célok eléréséhez nem megfelelő és nem szükséges nemzeti rendelkezések – Igazolás hiánya

(2000/78 tanácsi irányelv, 2. cikk, és 6. cikk, (1) bekezdés)

3.        Szociálpolitika – A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód – 2000/78 irányelv – Az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma – Bizonyos foglalkozások esetén 62 éves korban történő kötelező nyugdíjazást előíró nemzeti jogszabály – E szabályozás célja pontosságának hiánya – Az ezen intézkedés igazolására gyakorolt hatás hiánya

(2000/78 tanácsi irányelv)

1.        A kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset nem tekinthető okafogyottnak, ha a Bizottság által a tagállam számára az indokolással ellátott véleményben foglaltak teljesítésére szabott határidő lejártát követően valamely bíróság visszaható hatállyal megsemmisítette a Bizottság által e tagállam kötelezettségszegése forrásának tekintett nemzeti rendelkezéseket.

A Bíróságnak ugyanis a tagállam terhére rótt kötelezettségszegés fennállásának megítélésekor e határidő lejárati napját kell figyelembe vennie. Ennélfogva a megsemmisítést kimondó határozat visszaható hatályú jellege nem teszi okafogyottá a keresetet, ha e megsemmisítés olyan esemény következménye, amely az említett időpontot követően következett be, és amelyet így nem lehet figyelembe venni.

(vö. 43.,45. pont)

2.        Nem teljesíti a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78 irányelv 2. cikkéből és 6. cikkének (1) bekezdéséből eredő kötelezettségeit az a tagállam, amely a bírák, ügyészek és közjegyzők szolgálati jogviszonyának 62 éves korban történő megszüntetését előíró nemzeti szabályozást fogad el, amely életkoron alapuló, nem igazolt eltérő bánásmódot eredményez.

Az ilyen szabályozás ugyanis eltérő bánásmódot eredményez az e foglalkozásokat űző és a 62. életévüket betöltő személyek, illetve az ugyanezen foglalkozásokat űző fiatalabb személyek között, mert az előbbiek szolgálati jogviszonya életkoruk miatt kötelezően és automatikusan megszűnik.

E hátrányos megkülönböztetés továbbá nem igazolt, mivel e szabályozás nem valamely jogszerű cél elérésének megfelelő és szükséges eszköze.

A szolgálati jogviszony kötelező megszűnésével járó korhatár közszolgálati hivatások tekintetében történő egységesítésére vonatkozó cél ugyanis jogszerű cél lehet. Az olyan rendelkezések, mint a szóban forgók azonban, amelyek hirtelen és jelentősen, valamint az érintett személyek jogos bizalmának védelmét biztosító átmeneti rendelkezések nélkül szállítják le a szolgálati jogviszony kötelező megszűnésével járó korhatárt, nem szükségesek e cél eléréséhez.

Ugyanígy a fiatal jogászok bíróvá, ügyésszé és közjegyzővé válását megkönnyítő kiegyensúlyozottabb korstruktúra kialakítására vonatkozó cél is jogszerű foglalkoztatáspolitikai és munkapiaci cél lehet. Mindazonáltal az olyan rendelkezések, mint a szóban forgó rendelkezések, amelyek rövid távon látszólag kedvező hatásokkal járnak, ám megkérdőjelezhetik a közép‑ és hosszú távon ténylegesen kiegyensúlyozott „korstruktúra” kialakításának lehetőségét, nem megfelelők e cél eléréséhez.

(vö. 50., 61., 62., 64., 68., 75., 77., 79. pont és a rendelkező rész)

3.        Lásd a határozat szövegét.

(vö. 57., 58. pont)