Az Okrazhen sad Pleven (Bulgária) által 2024. április 3-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – M. N. D. és Y. G. Ts. elleni büntetőeljárás
(C-241/24. sz. ügy, Tsenochev1 )
Az eljárás nyelve: bolgár
A kérdést előterjesztő bíróság
Okrazhen sad Pleven
Az alapeljárás résztvevői
M. N. D. és Y. G. Ts.
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
Úgy kell-e értelmezni az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdését az EUSZ 2. cikkel és az EUSZ 4. cikk (2) és (3) bekezdésével, valamint az EUMSZ 267. cikkel összefüggésben, hogy az lehetővé teszi azon nemzeti bíróság számára, amelyhez a büntetőeljárás tárgyalást megelőző szakaszában a büntetőügy lezárása érdekében szabályszerűen egyezséggel fordultak, és amely az emberkereskedelem áldozatai számára az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv1 által biztosított jogok hatékony védelmére vonatkozó kérdéseket terjeszt elő előzetes döntéshozatal céljából, hogy figyelmen kívül hagyja a terhelt és védője által az eljárás megszüntetése iránt benyújtott ismételt kérelmeket, ha véleménye szerint okkal feltételezhető, hogy e kérelmek az Európai Unió Alapjogi Chartájának 54. cikke értelmében vett joggal való visszaélésnek minősülnek, mégpedig a következő okokból: 1. a nemzeti jog nem biztosít lehetőséget az azon bíróság előtti eljárásindítás visszavonására, amely elé egyezséget terjesztettek jóváhagyásra, és ennek megfelelően az eljárás ezen okból történő megszüntetésére; 2. az egyik terhelt és védője az eljárás befejezésére rendelkezésre álló egyhetes rendes határidő be nem tartását kifogásolja, minek körében e határidő azért nem volt betartható, mert a kérdést előterjesztő bíróság kérelmet terjesztett a Konstitutsionen sad na Republika Bulgaria (a Bolgár Köztársaság alkotmánybírósága) elé, minek következtében az előzetes letartóztatás meghosszabbítására jogellenesen került sor; 3. az egyik terhelt és védője fegyelmi eljárás indítását kéri a bíró ellen a bíróság elnökétől és az igazságügyi minisztertől, mert a bíró nem fejezte be az eljárást az egyhetes rendes határidőn belül; 4. az egyik terhelt „az eljáró bíróba vetett bizalom hiánya miatt” visszavonta az aláírt egyezséghez való hozzájárulását, és a bíróság elnökétől a bíró fegyelmi eljárás keretében történő felelősségre vonását, kizárását és a büntetőügy másik bírónak történő kiosztását kéri; 5. az ugyanazon büntetőeljárás tíz további terheltjének egyezségeit vizsgáló és jóváhagyó többi bíró nem vetette fel az eljárásjognak az emberkereskedelem áldozatainak hatékony védelmével szemben támasztott követelményekkel való összeegyeztethetetlenségének kérdését?
Úgy kell-e értelmezni az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseit és a Chartának a Chartához fűzött magyarázatokkal összefüggésben értelmezett 5. cikkét, hogy az emberkereskedelem áldozatát be kell vonni a büntetéskiszabási eljárásba, mégpedig a bíróság által jóváhagyandó egyezségnek a büntetőeljárás tárgyalást megelőző szakaszában történő megkötése esetén is?
Jelentőséggel bír-e a második kérdésre adandó válasz szempontjából, hogy az egyezség jóváhagyása attól függ, hogy már megtérítették-e a cselekménnyel okozott vagyoni kárt, vagy biztosítékot nyújtottak-e arra vonatkozóan, minek körében a bíróságra nézve kötelező értelmező határozat szerint csak a „tényállásszerű kárt”, azaz a bűncselekmény tényállási elemeihez tartozó kárt kell figyelembe venni, az úgynevezett „nem tényállásszerű kárt”, azaz az emberkereskedelem áldozatainak elmaradt hasznát azonban nem?
Összeegyeztethető-e az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében rögzített hatékony jogorvoslathoz való joggal a Nakazatelno-protsesualen kodeks (a büntetőeljárásról szóló törvény) 381. cikkének (2) bekezdéséhez hasonló olyan nemzeti jogszabályi rendelkezés, amely szerint a büntetőügyek nem zárhatók le egyezséggel a büntető törvénykönyv bizonyos fejezeteibe tartozó súlyos és szándékos bűncselekmények, köztük a „Szexuális jellegű jogellenes cselekmények” című VIII. szakaszba tartozó bűncselekmények esetében, az „Emberkereskedelem” című IX. szakaszba tartozó bűncselekmények esetében azonban igen?
Úgy kell-e értelmezni az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke (2) bekezdésének b) pontját és 4. cikkének (4) bekezdését, hogy e rendelkezések annak vizsgálatára kötelezik a büntetőeljárás tárgyalást megelőző szakaszában egy egyezség tárgyában eljáró nemzeti bíróságot, hogy az egyezségben meghatározott büntetés (a jelen esetben: két év szabadságvesztés-büntetés) „hatékony, arányos és visszatartó erejű[-e]”, minek körében figyelembe kell venni, hogy hány rendbeli emberkereskedelem elkövetésére került sor, és hogy a bűncselekményt bűnszervezet keretében követték el?
Az ötödik kérdésre adandó nemleges válasz esetén: Oly módon kell-e biztosítania a nemzeti bíróságnak az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazását, hogy a nemzeti jogot, amely szerint csak akkor hagyhatja jóvá az egyezséget, ha az „nem ellentétes a törvénnyel vagy a jó erkölcsökkel”, az uniós joggal összhangban álló értelmezés elvének megfelelően az állandó ítélkezési gyakorlattól eltérve úgy értelmezi, hogy azt is vizsgálhatja, hogy az egyezségben meghatározott büntetés (a jelen esetben: két év szabadságvesztés-büntetés) „hatékony, arányos és visszatartó erejű[-e]”, minek körében figyelembe kell venni, hogy hány rendbeli emberkereskedelem elkövetésére került sor, és hogy a bűncselekményt bűnszervezet keretében követték el?
Hogyan kell értelmezni az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (4) bekezdése értelmében vett „hatékony, arányos és visszatartó erejű” fogalmakat, és hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek minősülhet-e két év szabadságvesztés-büntetés, ha a tettes bűnszervezetben vett részt, és több személyt toborzott abból a célból, hogy őket más tagállamokban beleegyezésüktől függetlenül szexuális kizsákmányolás céljából kizsákmányolja, minek körében a cselekményt megtévesztéssel követte el? Ebben az összefüggésben úgy kell-e értelmezni a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontjában szereplő „felső határa legalább tíz év szabadságvesztés […], ha a bűncselekményt: […] b) a szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló, 2008. október 24-i 2008/841/IB tanácsi kerethatározat értelmében vett bűnszervezet keretében követték el” szövegrészt, hogy az minden egyes áldozat tekintetében minden egyes rendbeli emberkereskedelemre, vagy a több rendbeli emberkereskedelmet magában foglaló büntetendő cselekmény egészére vonatkozik?
____________
1 A jelen ügy neve fiktív. Az nem egyezik az eljárásban részt vevő egyetlen fél valódi nevével sem.
1 HL 2011. L 101., 1. o.; helyesbítés: HL 2012. L 308., 27. o.