T‑116/20. sz. ügy
Società agricola Vivai Maiorana Ss és társai
kontra
Európai Bizottság
A Törvényszék ítélete (kilencedik tanács), 2021. szeptember 29.
„Mezőgazdaság – (EU) 2016/2031 rendelet – A növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedések – Az uniósvizsgálat‑köteles nemzárlati károsítók jegyzéke – Az a küszöbérték, amelytől kezdve az uniósvizsgálat‑köteles nemzárlati károsítónak az ültetésre szánt növényeken való jelenléte elfogadhatatlan gazdasági hatást gyakorol – (EU) 2019/2072 végrehajtási rendelet – Szakmai szövetségek – Megsemmisítés iránti kereset – Kereshetőségi jog – Elfogadhatóság – Arányosság – Indokolási kötelezettség”
1. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Közvetlen érintettség – Szempontok – Az uniósvizsgálat-köteles nemzárlati károsítók jegyzékét megállapító bizottsági végrehajtási rendelet – Az e károsítók ültetésre szánt növényeken való jelenlétének küszöbértékeit is megállapító rendelet – Szőlőtermesztő társaság és különféle mezőgazdasági tevékenységeket végző gazdasági szereplőket képviselő szövetségek keresete – Az egyes felpereseknek a megtámadott rendelet IV. mellékletének különböző részei általi közvetlen érintettsége
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés; 2019/2072 bizottsági rendelet, IV. melléklet, A., B., C., F., I. és J. rész)
(lásd: 32., 34–39., 41., 42., 45–50., 54. pont)
2. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Elfogadhatósági feltételek – Az eljáráshoz fűződő érdek – Olyan kereset, amelynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy abból a felperesnek előnye származzon
(EUMSZ 263. cikk)
(lásd: 56. pont)
3. Mezőgazdaság – Jogszabályok harmonizálása – Növényegészségügyi rendszer – A növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedések – 2016/2031 rendelet – A 2016/2031 rendeletnek a 2019/2072 végrehajtási rendelettel való végrehajtása – Az uniósvizsgálat-köteles nemzárlati károsítók jegyzékét megállapító bizottsági végrehajtási rendelet – Az e károsítók ültetésre szánt növényeken való jelenlétének küszöbértékeit is megállapító rendelet – A vállalkozókra háruló, az ültetésre szánt növények genetikai szelekció révén történő mentesítésére irányuló kötelezettség – Hiány
(EUMSZ 263. cikk; 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 36. cikk, e) és f) pont, és 37. cikk, (8) bekezdés; 2019/2072 bizottsági rendelet, IV. melléklet, A., B., C., F., I. és J. rész; 2000/29 tanácsi irányelv; 2004/869 tanácsi határozat)
(lásd: 81., 85–92., 94., 96–98., 101., 103., 104., 109–111., 113–121., 123–130., 141–143. pont)
4. Mezőgazdaság – Jogszabályok harmonizálása – Növényegészségügyi rendszer – A növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedések – 2016/2031 rendelet – A 2016/2031 rendeletnek a 2019/2072 végrehajtási rendelettel való végrehajtása – Az uniósvizsgálat-köteles nemzárlati károsítók jegyzékét megállapító bizottsági végrehajtási rendelet – Az e károsítók ültetésre szánt növényeken való jelenlétének küszöbértékeit is megállapító rendelet – A 2018/848 rendelet megsértése – Hiány
(EUMSZ 263. cikk; 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 36. cikk, e) és f) pont, és 37. cikk, (8) bekezdés, és 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 13. cikk; 2019/2072 bizottsági rendelet, IV. melléklet, A., B., C., F., I. és J. rész)
(lásd: 132–139. pont)
Összefoglalás
Az uniósvizsgálat-köteles nemzárlati károsítók olyan károsítók (többek között rovarokról, gombákról és baktériumokról van szó), amelyek elsősorban bizonyos növényeken keresztül terjednek, továbbá amelyeknek az e növényeken való jelenléte káros gazdasági hatással jár felhasználásukra nézve. Amint azt többek között a növényegészségügyi rendelet(1) előírja, amennyiben e károsítók előfordulása meghalad egy bizonyos küszöbértéket, az érintett, ültetésre szánt növényeknek az Unió területére való behozatalát és az Unión belüli szállítását meg kell tiltani. A 2019/2072 végrehajtási rendelet(2) IV. mellékletében a Bizottság létrehozta az uniósvizsgálat-köteles nemzárlati károsítók jegyzékét, egyúttal pedig megállapította e károsítók jelenlétének felső határait.
Egy szőlőtermesztő társaság és különféle mezőgazdasági tevékenységeket végző gazdasági szereplőket képviselő két szövetség(3) (a továbbiakban együttesen: felperesek) úgy véli többek között, hogy az e IV. melléklet A., B., C., F., I. és J. részében említett növényeken az uniósvizsgálat-köteles nemzárlati károsítók jelenléti küszöbértékeinek 0%‑ban való megállapítása(4) az érintett fajták növényegészségügyi mentesítésére irányuló kötelezettségeket vonna maga után, ami káros következményekkel járna a biológiai sokféleségre nézve, továbbá túlzott mértékű mentesítési költségekkel járna a vállalkozók számára.
A Törvényszék – annak elismerését követően, hogy a felperesek mindegyikének érdeke fűződik a fent említett IV. melléklet különféle részeinek megsemmisítése iránti eljáráshoz – elutasítja a felperesek által az e melléklet megsemmisítése iránt benyújtott keresetet, ily módon pedig első alkalommal hoz határozatot a felhozott jogi problémákról.
A Törvényszék álláspontja
A felperesek elsősorban azt állítják, hogy főként a növényegészségügyi rendelet megsértését képezi az, hogy a Bizottság nem vette figyelembe a megállapított küszöbértékek által a biológiai sokféleségre és az érintett vállalkozókat terhelő költségekre gyakorolt kedvezőtlen hatást. E jogalap elutasítása céljából a Törvényszék mindenekelőtt kiemeli a károsítók és küszöbértékek – megtámadott végrehajtási rendelet IV. mellékletének elfogadását eredményező – felülvizsgálatát. A Törvényszék ezután úgy véli, hogy a vitatott küszöbértékek meghatározása az érintett vállalkozókat terhelő kötelezettségek téves felfogását eredményezte, és megállapítja többek között, hogy a megtámadott rendelet IV. mellékletének C. része nem kötelezi a vállalkozókat arra, hogy a genetikai szelekció révén történő mentesítésnek a – felperesek által említettekhez hasonló – módszereit hajtsák végre. A Törvényszék végül megállapítja, hogy az ültetésre szánt növények forgalmazására irányadó több irányelv tartalmaz eltérést engedő olyan rendelkezéseket, amelyek célja a genetikai sokféleség előmozdítása.
A felperesek másodsorban úgy vélik, hogy az őshonos növényfajtákon az uniósvizsgálat-köteles nemzárlati károsítók jelenléti küszöbértékének 0%‑ban való megállapítása sérti a növénygenetikai források élelmezési és mezőgazdasági felhasználásáról szóló nemzetközi egyezményt.(5) Álláspontjuk szerint a végrehajtási rendelet IV. mellékletének vitatott részeiben a megkövetelt mentesítés céljából előírt genetikai szelekció megfosztotta lényegüktől a mezőgazdasági termelőknek a magvak vagy szaporítóanyagok megóvásához, felhasználásához, cseréjéhez és értékesítéséhez fűződő, az ezen egyezményben előírt jogait. A Törvényszék – miután megállapítja többek között, hogy ez a jogalap ugyanazon a téves előfeltevésen alapul, mint az első jogalap, továbbá miután megállapítja, hogy az érintett vállalkozókat nem terheli mentesítési kötelezettség – elutasítja ezt a második jogalapot.
A Törvényszék utolsósorban a 2018/848 rendelet(6) megsértésére alapított jogalappal összefüggésben megállapítja, hogy a 2018/848 rendelet 13. cikke – ahelyett, hogy kétségbe vonná a megtámadott küszöbértékek megállapításának jogszerűségét – kivételes jelleggel és szigorúan meghatározott keretek között lehetővé teszi ökológiai heterogén anyagok növényi szaporítóanyagainak forgalmazását anélkül, hogy megfelelnének a forgalmazásra irányadó irányelvekben foglalt követelményeknek. Ily módon e rendelkezésre nem lehet hivatkozni a fent hivatkozott küszöbértékek jogszerűségének megtámadása céljából, ennélfogva ezt a harmadik jogalapot el kell utasítani.