A Bíróság (első tanács) 2020. május 28-i ítélete (a Bundesverwaltungsgericht [Németország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – IL és társai kontra Land Nordrhein-Westfalen
(C-535/18. sz. ügy)1
(Előzetes döntéshozatal – Környezet – Aarhusi Egyezmény – 2011/92/EU irányelv – Egyes projektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata – A nyilvánosság részvétele a döntéshozatali folyamatban – A projekt engedélyezésére irányuló eljárást érintő szabálytalanságok – Az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása – A nemzeti jogban előírt korlátozások – 2000/60/EK irányelv – Az Európai Unió vízpolitikája – Felszín alatti víztest állapotromlása – Az értékelés módjai – Magánszemélyeknek a szennyezés megakadályozására irányuló intézkedések elfogadásához való joga – A nemzeti bíróságok előtti kereshetőségi jog)
Az eljárás nyelve: német
A kérdést előterjesztő bíróság
Bundesverwaltungsgericht
Az alapeljárás felei
Felperesek: IL, JK, KJ, LI, NG, MH, OF, PE, RC és SB, QD örököseiként, TA, UZ, VY, WX
Alperes: Land Nordrhein-Westfalen
Rendelkező rész
Az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikke (1) bekezdésének b) pontját akként kell értelmezni, hogy az lehetővé teszi a tagállamok számára annak előírását, hogy amennyiben a projekt engedélyezésére vonatkozó határozatot érintő eljárási hiba nem olyan jellegű, hogy módosítsa a határozat értelmét, e határozat megsemmisítése iránti kérelem csak akkor elfogadható, ha a szóban forgó szabálytalanság megfosztotta a felperest a környezetvédelmi döntéshozatali folyamatban való, az ezen irányelv 6. cikkében garantált részvételi jogától.
A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkét akként kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az, hogy az ott előírt kötelezettségek – köztük a valamely projekttel érintett mind felszíni, mind felszín alatti víztestek állapotromlásának megakadályozására irányuló kötelezettség – tiszteletben tartásának a hatáskörrel rendelkező hatóság általi vizsgálatára csak a projekt engedélyezését követően kerülhet sor.
A 2011/92 irányelv 6. cikkét akként kell értelmezni, hogy a projekt engedélyezésére irányuló eljárás keretében a nyilvánosság rendelkezésére bocsátandó információknak tartalmazniuk kell a projekt által a vízre gyakorolt hatásoknak a többek között a 2000/60 irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében előírt kritériumokra és kötelezettségekre tekintettel történő vizsgálatához szükséges adatokat.
A 2000/60 irányelv 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontját akként kell értelmezni, hogy egy felszín alatti víztest kémiai állapota valamely projekt miatt bekövetkező romlásának kell tekinteni egyrészről a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló, 2006. december 12-i 2006/118/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében vett legalább egyik minőségi előírás vagy küszöbérték túllépését, másrészről pedig a szennyezőanyag koncentrációjának várható növekedését, amennyiben az erre vonatkozóan rögzített küszöbértéket már túllépték. Az egyes megfigyelési pontokon mért értékeket egyenként kell figyelembe venni.
A 2000/60 irányelv – EUSZ 19. cikkel és az EUMSZ 288. cikkel összefüggésben értelmezett – 1. cikke első bekezdésének b) pontját és második bekezdésének első francia bekezdését, valamint 4. cikke (1) bekezdésének b) pontját akként kell értelmezni, hogy a valamely projekttel érintett nyilvánosság tagjainak a hatáskörrel rendelkező nemzeti bíróságok előtt hivatkozniuk kell tudni a víztestek romlásának megakadályozására és állapotuk javítására irányuló kötelezettségek megsértésére, ha e kötelezettségek megsértése őket közvetlenül érinti.
____________
1 HL C 427., 2018.11.26.