Ideiglenes változat
T‑221/08. sz. ügy
(kivonatos közzététel)
Guido Strack
kontra
Európai Bizottság
„A dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – Az OLAF vizsgálati iratanyagával kapcsolatos dokumentumok – Megsemmisítés iránti kereset – A hozzáférés hallgatólagos és kifejezett megtagadása – Az egyén magánéletének és integritásának védelmére vonatkozó kivétel – Harmadik személy kereskedelmi érdekeinek védelmére vonatkozó kivétel – A döntéshozatali eljárás védelmére vonatkozó kivétel – Indokolási kötelezettség – Szerződésen kívüli felelősség”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (első tanács), 2016. április 26.
1. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – Már a kérelmező birtokában lévő dokumentumokra vonatkozó, a hozzáférhetővé tételi tilalom alól mentes másolatok megszerzésére irányuló hozzáférés iránti kérelem – Megengedhetőség – Indokolási kötelezettség – Hiány
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet)
2. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A döntéshozatali eljárás védelme – Terjedelem
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés)
3. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A hozzáférés megtagadása – Az érintett dokumentumok jellegétől függően alkalmazandó általános vélelmekre való támaszkodás lehetősége
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk)
4. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A döntéshozatali eljárás védelme – Terjedelem – Az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) vizsgálatával kapcsolatos dokumentumokra való alkalmazás – Az ilyen vizsgálattal érintett érdekek védelmének e dokumentumok hozzáférhetővé tétele általi sérelmére vonatkozó általános vélelem
(EUMSZ 324. cikk; 1073/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 8. cikk, (2) bekezdés és 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés)
5. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – Hatály – Az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálati eljárásaival kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem – Bennfoglaltság
(1073/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet és 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 1. cikk, a) pont)
6. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A dokumentumok hozzáférhetővé tételét igazoló nyomós közérdek – Az átláthatóság elvétől való megkülönböztetés
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés)
7. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A kivételek hatálya alá nem tartozó adatokhoz való részleges hozzáférés engedélyezésére vonatkozó kötelezettség – A hozzáférés megtagadása általános vélelmének hatálya alá tartozó kategóriába eső dokumentumokra való alkalmazás – Kizártság
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (6) bekezdés)
8. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Az egyén magánszférájának és becsületének védelme – Terjedelem – A kizárólag a kérelmezőt érintő dokumentumokra történő alkalmazás – Kizártság
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
9. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentum fogalma – Terjedelem – A kérelmező hozzáférhetővé tételhez fűződő érdekének figyelembevétele – Kizártság
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 3. cikk, a) pont)
10. Bizottság – A Bizottság birtokában lévő dokumentumok újrafelhasználása – 2006/291 határozat – Engedélyezési eljárás – Az 1049/2001 rendeletben előírt eljárástól való megkülönböztetés
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 16. cikk; 2006/291 bizottsági határozat, 2. cikk, (1) és (4) bekezdés)
1. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet célja az intézmények dokumentumainak a nyilvánosság számára való hozzáférhetővé tétele; az e rendelet alkalmazásával hozzáférhetővé tett dokumentumok nyilvánosnak minősülnek. Így a hozzáférést az e rendelet alapján megtagadó határozat megakadályozza, hogy a kérelemmel érintett dokumentumokat nyilvánosnak lehessen tekinteni.
Következésképpen nem releváns azon körülmény, mely szerint a kérelmezőnek már birtokában vannak a hozzáférés iránti kérelmében érintett dokumentumok, és e kérelem célja tehát nem az, hogy a felperes tudomást szerezhessen tartalmukról, hanem az, hogy azokat harmadik felek számára hozzáférhetővé tegye, annál is inkább, mivel a kérelmező ilyen kérelem benyújtására vonatkozó döntésének indokai nem bírnak jelentőséggel, mivel az 1049/2001 rendelet nem írja elő sem azt, hogy az érdekeltnek indokolnia kellene a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmét, sem azt, hogy az e kérelmet alátámasztó indokoknak lenne bármi szerepük abban, hogy a kérelemnek helyt adnak vagy elutasítják. Ennélfogva az ilyen kérelmet elbíráló intézmény nem hivatkozhat azon puszta tényre, hogy a hozzáférést kérő már rendelkezik vagy rendelkeznie kellene a kért dokumentumokkal, hanem más okra kell hivatkoznia ahhoz, hogy az 1049/2001 rendelet alapján megtagadja az ezen dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem vizsgálatát.
(vö. 128., 131., 132., 135. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 148. pont)
3. Az olyan általános vélelem elismerése, amely szerint bizonyos jellegű dokumentumok hozzáférhetővé tétele főszabály szerint sértené az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikkében szereplő valamely érdek védelmét, lehetővé teszi az érintett intézmény számára, hogy az általános kérelmet kezelje, és arra megfelelően reagáljon.
(vö. 150. pont)
4. Az Európai Csaláselleni Hivatalban (OLAF) a vizsgálati iratanyaggal foglalkozó vizsgálók által készített, és mind érdemi, mind adminisztratív kérdésekben a vizsgálóknak a vizsgálat alakulását és irányát illető érvelését és elemzését tartalmazó feljegyzésekhez való hozzáférés iránti kérelemről szólva: nem róható fel a Bizottságnak, hogy az ilyen dokumentumokhoz való hozzáférést az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének második albekezdése alapján megtagadta.
Az ilyen dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés ugyanis különösen káros lenne a Bizottság, és különösen az OLAF azon képességére, hogy a csalás elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatát a köz érdekében ellássa. Az érintett dokumentumok hozzáférhetővé tétele jelentős mértékben ártana a Bizottság és az OLAF döntéshozatali folyamatának, mivel súlyosan befolyásolná az OLAF jövőbeni vizsgálatainak teljes függetlenségét, és azok célját, az OLAF stratégiájának és munkamódszereinek felfedésével, és az OLAF azon esélyének csökkentésével, hogy munkatársaitól független értékeléseket kapjon, illetve hogy a Bizottság szolgálataival igen érzékeny kérdésekről tanácskozzon. Ezenfelül eltántorítaná a magánszemélyeket attól, hogy az esetleges csalásokat illetően információkat szolgáltassanak, és ezáltal az OLAF‑ot és a Bizottságot az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére irányuló vizsgálatok indításához szükséges hasznos információktól fosztaná meg. E megállapítás annál is inkább érvényes, mert az 1049/2001 rendelet 4. cikkében szereplő, a dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételeket nem lehet az e dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó különös szabályok figyelembevétele nélkül értelmezni olyan esetekben, amikor a hozzáférés iránti kérelem által érintett dokumentumok az uniós jog egy különös területe alá tartoznak.
Következésképpen e tekintetben, figyelemmel az OLAF vizsgálataihoz kapcsolódó dokumentumoknak az OLAF által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999 rendeletben kimondott különösen bizalmas voltára, az OLAF e rendelet alapján folytatott belső vizsgálati eljárásait illetően a vizsgálathoz kapcsolódó dokumentumokhoz – és különösen az OLAF‑on belüli tanácskozások és előzetes egyeztetések keretében történő belső használatra szánt véleményeket tartalmazó dokumentumokhoz – való hozzáférés megtagadásának általános vélelme többek között e rendelet rendelkezéseiből is következhet. E vélelem, amelyet az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében védeni kívánt érdek sérelmének általános vélelme indokol, azon kérdéstől függetlenül érvényes, hogy a hozzáférés iránti kérelem már lezárt vagy még folyamatban lévő vizsgálati eljárásra vonatkozik‑e.
(vö. 151., 153., 154., 157., 160., 162., 169. pont)
5. Minthogy sem az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet, sem az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999 rendelet nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely egyiknek a másikkal szembeni elsőbbségét kifejezetten előírná, e rendeletek mindegyikét a másikkal összeegyeztethető módon kell alkalmazni, biztosítva a koherens alkalmazást.
Továbbá az 1049/2001 rendelet alkalmazandó az OLAF‑ra, mivel az e rendelet értelmében az e rendelet 1. cikkének a) pontjában azon intézmények felsorolásában szereplő Bizottság részét képezőnek tekintendő, melyekre e rendelet alkalmazandó.
(vö. 158., 164. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 167. pont)
7. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 168. pont)
8. A dokumentumokhoz való hozzáférés körében a kizárólag az érintett hozzáférést kérelmezőre vonatkozó személyes adatok hozzáférhetővé tétele nem tagadható meg amiatt, hogy sértené az egyén magánszférájának és becsületének védelmét.
(vö. 198. pont)
9. A „dokumentum” fogalma, amelyet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 3. cikkének a) pontja tágan határoz meg, lényegében olyan tárolt adattartalom fennállására vonatkozik, amely az előállítása után másolható és megtekinthető, azzal a pontosítással, hogy egyrészt a tárolóeszköz jellegének, a tárolt tartalom típusának és jellegének, valamint az adattartalom terjedelmének, hosszúságának vagy fontosságának sincs jelentősége azon kérdést illetően, hogy az említett meghatározás vonatkozik‑e erre az adattartalomra, vagy sem, másrészt a tartalomra vonatkozó egyetlen korlátozás, amelyre az e meghatározás kiterjedhet, az a feltétel, amely szerint az említett tartalomnak a szóban forgó intézmény hatáskörébe tartozó politikákra, tevékenységekre vagy döntésekre kell vonatkoznia.
Minthogy a hozzáférés iránti kérelem benyújtójának nem kell indokolnia a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmét, az 1049/2001 rendelet alkalmazásában a kérelmezőnek az adott dokumentumok hozzáférhetővé tételéhez fűződő valós érdeke úgyszintén közömbös.
(vö. 249., 250., 252. pont)
10. A bizottsági információk újrafelhasználásáról szóló 2006/291 határozat a Bizottság birtokában lévő nyilvános dokumentumok újrafelhasználása érdekében az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendeletben előírttól eltérő engedélyezési eljárást ír elő az e határozat 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott dokumentumokhoz való hozzáféréshez. E határozat alkalmazása azt feltételezi, hogy a szóban forgó dokumentumokat pontosan meghatározták és nyilvánosságra hozták.
(vö. 265., 267. pont)