A Korkein hallinto-oikeus (Finnország) által 2015. március 10-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – C.
(C-122/15. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: finn
A kérdést előterjesztő bíróság
Korkein hallinto-oikeus
Az alapeljárás felei
Felperes: C.
Másik fél az eljárásban : Veronsaajien oikeudenvalvontayksikkö
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
1) Úgy kell-e értelmezni a 2000/78/EK irányelv1 3. cikke (1) bekezdésének c) pontját, hogy az uniós jog hatálya alá tartozik a jövedelemadóról szóló törvény (Tuloverolaki) 124. §-ának (1) és (4) bekezdése szerinti, a nyugdíjakat terhelő kiegészítő adóra vonatkozó rendelkezésekhez hasonló nemzeti szabályozás, és a jelen ügyre ezért alkalmazandó, a kor alapján történő megkülönböztetésnek az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. cikkének (1) bekezdése értelmében vett tilalma?
A Korkein hallinto-oikeus csak arra az esetre teszi fel a második és a harmadik kérdést, ha a Bíróság azt a választ adja az első kérdésre, hogy a jelen ügy az uniós jog hatálya alá tartozik.
2) Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén: úgy kell-e értelmezni a 2000/78 irányelv 2. cikkének (1) bekezdését és 2. cikke (2) bekezdésének a), illetve b) pontját, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája 21. cikkének (1) bekezdését, hogy azokkal ellentétes a jövedelemadóról szóló törvény nyugdíjakat terhelő kiegészítő adóra vonatkozó 124. §-ának (1) és (4) bekezdéséhez hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely szerint a természetes személyeknek a legalább közvetett módon a személyek életkorához kötődő nyugdíját bizonyos helyzetekben magasabb jövedelemadó terheli, mint a keresőtevékenységből származó, hasonlóan magas jövedelmet?3) Amennyiben a 2000/78/EK irányelvnek és az Európai Unió Alapjogi Chartájának említett rendelkezéseivel ellentétes a nyugdíjakat terhelő kiegészítő adóhoz hasonló nemzeti szabályozás, úgy a jelen ügyben meg kell még vizsgálni, hogy úgy kell-e értelmezni az említett irányelv 6. cikkének (1) bekezdését, hogy a nyugdíjakat terhelő kiegészítő adóhoz hasonló nemzeti szabályozás mindamellett az említett rendelkezés értelmében véve jogszerű céllal, különösen jogszerű foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci vagy szakképzési céllal obje
ktív és ésszerű módon igazolhatónak tekinthető, mivel a nyugdíjakat terhelő kiegészítő adó célja, amint az a jövedelemadóról szóló törvény előkészítő anyagaiból kiderül, hogy adóbevételt keletkeztessen a teljesítőképes nyugdíjjogosultak után, hogy csökkentse a nyugdíjak és a keresőtevékenységből származó jövedelmek adóterhe közötti különbséget, és hogy arra ösztönözze az idősebb embereket, hogy tovább maradjanak aktívak a munka világában?