A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hetedik tanács)
2024. február 22.(*)
„Tagállami kötelezettségszegés – EUMSZ 110. cikk – Éves forgalmi díj – A behozott használt járműveknek a már a belföldi piacon található hasonló járműveket terhelő adónál magasabb adóztatása”
A C‑694/22. sz. ügyben,
az EUMSZ 258. cikk alapján kötelezettségszegés megállapítása iránt 2022. november 10‑én
az Európai Bizottság (képviselik: M. Björkland, K. Mifsud‑Bonnici és R. Valletta Mallia, meghatalmazotti minőségben),
felperesnek
a Máltai Köztársaság (képviseli: A. Buhagiar, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen
benyújtott keresete tárgyában,
A BÍRÓSÁG (hetedik tanács),
tagjai: F. Biltgen tanácselnök, J. Passer és M. L. Arastey Sahún (előadó) bírák,
főtanácsnok: A. M. Collins,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
tekintettel az írásbeli szakaszra,
tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Keresetlevelében az Európai Bizottság annak megállapítását kéri a Bíróságtól, hogy a Máltai Köztársaság nem teljesítette az EUMSZ 110. cikkből eredő kötelezettségeit, mivel a más tagállamokban 2009. január 1‑je előtt nyilvántartásba vett és Máltára ezen időpontot követően behozott gépjárművekre magasabb éves forgalmi díjat vetett ki, mint az említett időpont előtt Máltán nyilvántartásba vett hasonló járművekre.
Jogi háttér
2 A 2016. évi XV. törvénnyel módosított Motor Vehicles Registration and Licensing Act (a gépjárművek nyilvántartásba vételéről és engedélyezéséről szóló törvény), amely Málta törvényeinek a 368. fejezetében szerepel (a továbbiakban: nyilvántartásba vételről szóló törvény), 2. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„A jelen törvényben, eltérő rendelkezés hiányában:
[…]
»forgalmi díj«: a gépjármű nyilvántartásba vételekor, majd azt követően évente fizetett díj;
[…]
»regisztrációs adó«: a 3. cikkel összhangban alkalmazott és beszedett regisztrációs adó;
[…]”
3 A nyilvántartásba vételről szóló törvény 3. cikkének (1) bekezdése előírja:
„A [Máltai Közlekedési Hatóság] a kormány nevében regisztrációs adót és forgalmi díjat vet ki és szed be, amelynek mértékét vagy összegét e törvény határozza meg a nyilvántartásba vételkor vagy az engedélyezéskor:
a) a Máltára behozott vagy ott forgalomba hozott valamennyi gépjármű, és
b) a Máltán gyártott valamennyi gépjármű esetében,
kivéve, ha a jármű e törvény szerinti mentesség hatálya alá tartozik, vagy ha azt egy másik országban már nyilvántartásba vették és engedélyezték, és a 18. cikk rendelkezéseinek megfelelően ideiglenesen forgalomba hozták Máltán vagy oda behozták […]”
4 E törvény 8. cikkének szövege a következő:
« (1) Az M1, M2 és M3 kategóriába tartozó gépjárművek regisztrációs adója a második jegyzékbe sorolt vagy ideiglenesen a második jegyzékbe sorolt gépjármű regisztrációs értéke után az adott kategóriára meghatározott mértékben vagy összegben, az egyes jegyzékekben meghatározott kritériumok szerint kerül megfizetésre:
Feltéve, hogy a második jegyzékben szereplő, a 6. cikk (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó, M1 kategóriájú használt járművek esetében a mennyiség nem haladja meg a máltai piacon azonos vagy hasonló gépjárművek adózási szempontból figyelembe veendő amortizált maradványértékét.
(2) Az N1, N2 és N3 kategóriájú járművekre vonatkozó regisztrációs adó megegyezik az első mellékletben meghatározott mértékekkel vagy összegekkel.
(3) A Máltára behozott olyan gépjárművek esetében, amelyeket egy másik tagállamban béreltek vagy lízingeltek, és amelyek után a 3. cikk (2) bekezdése alapján regisztrációs adót kell fizetni, a 3. cikk (3) bekezdésében előírt regisztrációs adó fizetendő.
(4) Azokat az M1 kategóriájú gépjárműveket, amelyek Co2‑kibocsátási szintje legalább 221 g/km (és amelyek kibocsátási szintje megegyezik a legutóbbi európai szabvánnyal, eggyel kevesebb, mint a legutóbbi európai szabvány, vagy kettővel kevesebb mint a legutóbbi európai szabvány), és a legalább 801 cc hengerűrtartalmú motorkerékpárokat, amelyeket a jelen törvény értelmében első alkalommal kell nyilvántartásba venni a [Máltai Közlekedési Hatóságnál], kizárólag a máltai közutakon és csak szombaton, vasárnap, munkaszüneti napokon és más ünnepnapokon történő használatra lehet nyilvántartásba venni.
Az említett M1 kategóriájú gépjárművek és motorkerékpárok regisztrációs adóját az e törvény második mellékletében meghatározott adómérték szerint kell kivetni.
(5) Forgalmi díjat kell fizetni az M1 kategóriájú gépjárművek és a (3) és (4) bekezdéssel összhangban nyilvántartásba vett motorkerékpárok nyilvántartásba vételekor, a negyedik mellékletben meghatározott teljes adómérték szerint, majd azt követően évente.
[…]”
5 A nyilvántartásba vételről szóló törvény negyedik melléklete különbséget tesz egyrészt a 2009. január 1‑je előtt Máltán nyilvántartásba vett azon járművek között, amelyek a jármű motorjának hengerűrtartalma, a meghajtási mód (dízel vagy benzin) és a jármű gyártásának éve alapján számított forgalmi díj hatálya alá tartoznak, másrészt pedig a Máltán 2009. január 1‑jét követően nyilvántartásba vett járművek között, amelyek a CO2‑kibocsátás (benzinüzemű motorok), a CO2‑ és a részecskekibocsátás (dízelmotor) és a gyártás éve alapján számított forgalmi díj hatálya alá tartoznak.
A pert megelőző eljárás és a Bíróság előtti eljárás
6 2019. június 7‑én a Bizottság, miután úgy ítélte meg, hogy a nyilvántartásba vételről szóló törvény negyedik melléklete ellentétes az EUMSZ 110. cikkel, mivel magasabb éves forgalmi díjat (a továbbiakban: forgalmi díj) alkalmazott a Máltai Köztársaságtól eltérő tagállamokban 2009. január 1‑je előtt nyilvántartásba vett és ezen időpontot követően Máltára behozott gépjárművekre, mint az említett időpontot megelőzően Máltán nyilvántartásba vett hasonló járművekre, a Bizottság felszólító levelet küldött e tagállamnak.
7 A Máltai Köztársaság 2019. augusztus 26‑i levelében válaszolt, amelyben először is kifejtette, hogy a gépjármű‑regisztrációs adóra vonatkozó szabályozás és a forgalmi díj rendszere kiegészíti egymást, így ez utóbbi rendszer nem vizsgálható elszigetelten az EUMSZ 110. cikkel való összeegyeztethetőség szempontjából. Másodszor kijelentette, hogy a nyilvántartásba vételről szóló törvény negyedik melléklete által a Máltán 2009. január 1‑jétől nyilvántartásba vett járművekre vonatkozó forgalmi díj tekintetében bevezetett rendszer (a továbbiakban: új rendszer) a szennyező fizet elvén alapul, és előnyben részesíti az új, kisebb és tisztább járműveket. Harmadszor azt állította, hogy az új rendszernek a Máltán 2009. január 1‑je előtt nyilvántartásba vett járművekre történő alkalmazása büntetné azokat a személyeket, akik gépjárművüket az említett időpont előtt vásárolták meg. Negyedszer jelezte, hogy folyamatban van a nyilvántartásba vételről szóló törvény azon módosításainak elemzése, amelyek lehetővé teszik azon hátrányos megkülönböztetés orvoslását, amelyet a Bizottság szerint e törvény negyedik melléklete a Máltára 2009. január 1‑jétől behozott járművek tekintetében bevezet.
8 2021. június 9‑én a Bizottság indokolással ellátott véleményt bocsátott ki, amelyben megismételte, hogy véleménye szerint a nyilvántartásba vételről szóló törvény negyedik melléklete által bevezetett forgalmi díj rendszere sérti az EUMSZ 110. cikket. Megjegyezte, hogy a Máltai Köztársaság által a 2019. augusztus 26‑i levelében említett módosításokat még mindig nem fogadták el, és azokat az értékelése során nem vette figyelembe, de abból a tényből, hogy e módosításokat javasolták, azt a következtetést vonta le, hogy a Máltai Köztársaság elismeri a szóban forgó hátrányos megkülönböztetés fennállását. Így felszólította a Máltai Köztársaságot, hogy két hónapon belül tegyen eleget az indokolással ellátott véleményben foglaltaknak.
9 2021. augusztus 5‑i levelében a Máltai Köztársaság válaszolt erre az indokolással ellátott véleményre, és tovább pontosította az állítólagos jogsértés orvoslása érdekében tervezett jogalkotási intézkedéseket. Egyébiránt e tagállam ismét kiemelte azokat a hátrányos következményeket, amelyeket a Máltán 2009. január 1‑je előtt nyilvántartásba vett teljes gépkocsiállomány új rendszer alá vonása okozna az érintett járművek tulajdonosaira nézve. Az ilyen adókötelezettség ugyanis sértené e tulajdonosok jogos bizalmát, akik a nyilvántartásba vételről szóló törvény negyedik mellékletét megelőző szabályozásnak (a továbbiakban: régi rendszer) megfelelően a gépjárművük nyilvántartásba vételének időpontjában e tekintetben adót fizettek, remélve, hogy ezt követően semmilyen más adóteher nem hárul rájuk. Ebben az összefüggésben a Máltai Köztársaság hangsúlyozta, hogy figyelembe kell venni az ilyen változás társadalmi következményeit, amelyek annak valószínűségéből erednek, hogy a régi rendszer hatálya alá tartozó járművek bizonytalan pénzügyi helyzetben lévő személyek tulajdonában vannak.
10 Mivel a Bizottságot nem győzte meg a Máltai Köztársaság válasza, a Bizottság a jelen kereset megindítása mellett döntött.
A keresetről
A felek érvei
11 Keresetének alátámasztására a Bizottság egyetlen kifogást hoz fel, amelyet arra alapít, hogy a Máltai Köztársaság megsértette az EUMSZ 110. cikket, amennyiben a nyilvántartásba vételről szóló törvény negyedik melléklete által a forgalmi díj összegének meghatározását illetően bevezetett rendszer hátrányos megkülönböztetést valósít meg a 2009. január 1‑je előtt más tagállamban nyilvántartásba vett, és az ezen időpontot követően Máltára behozott használt járművekkel szemben.
12 Elsősorban is a Bizottság rámutat, hogy e rendszernek megfelelően a Máltán 2009. január 1‑je előtt nyilvántartásba vett járművek a korábbi rendszer szerint adóznak, amelynek értelmében a forgalmi díj kiszámítása a jármű motorjának hengerűrtartalma, a meghajtási mód (dízel vagy benzin) és a gyártás éve alapján történik. Ezzel szemben a Máltán ezen időpontot követően nyilvántartásba vett járművek az új rendszer szerint adóznak, amely alapján a forgalmi díjat a benzinüzemű gépjárművek CO2‑kibocsátása, a dízelüzemű gépjárművek CO2‑ és részecskekibocsátása, valamint e két járműkategória esetében a gyártás éve alapján kell kiszámítani.
13 Mivel nem vitatott, hogy az új rendszer alapján alkalmazandó forgalmi díj magasabb, mint a régi rendszer szerint alkalmazandó forgalmi díj, a Máltán 2009. január 1‑je előtt nyilvántartásba vett járművekre alacsonyabb forgalmi díj vonatkozik, mint a más tagállamban nyilvántartásba vett és ezen időpontot követően Máltára behozott hasonló járművekre. Ezzel összefüggésben a Bizottság néhány példát hoz fel, amelyek álláspontja szerint illusztrálják ezen állítást.
14 A Bizottság emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 110. cikk arra kötelezi az egyes tagállamokat, hogy a gépjárműveket terhelő adókat oly módon válasszák meg és alakítsák ki, hogy azok ne járjanak azzal a hatással, hogy előnyben részesítik a belföldi használt járművek értékesítését, ily módon pedig visszatartsanak a hasonló használt járművek behozatalától (2011. július 7‑i Nisipeanu ítélet, C‑263/10, EU:C:2011:466, 25. pont).
15 Ebben az összefüggésben a Bizottság a Bíróságnak a többek között az 1990. december 11‑i Bizottság kontra Dánia ítéletből (C‑47/88, EU:C:1990:449, 17. pont), a 2010. június 3‑i Kalinchev ítéletből (C‑2/09, EU:C:2010:312, 32. és 40. pont) és a 2011. április 7‑i Tatu ítéletből (C‑402/09, EU:C:2011:219, 55. pont) eredő állandó ítélkezési gyakorlatára hivatkozik, amelyből kitűnik, hogy a más tagállamokból származó használt gépjárművek, az EUMSZ 110. cikk értelmében a „más tagállamok termékeinek” minősülnek, az érintett tagállamtól eltérő tagállamokban eladásra kínált járművek, amelyek ez utóbbi tagállamban illetőséggel rendelkező személy általi vásárlás esetén behozhatók és ott forgalomba helyezhetők, míg a hasonló belföldi járművek, amelyek az EUMSZ 110. cikk értelmében vett „hazai termékeknek” minősülnek, az érintett tagállamban értékesítésre kínált azonos típusú, azonos jellemzőkkel rendelkező és használt gépjárművek.
16 Márpedig a Bizottság szerint amikor a nyilvántartásba vételről szóló törvény negyedik mellékletével bevezetett rendszer meghatározza a forgalmi díj összegét, nem veszi figyelembe a gépjárművek első nyilvántartásba vételének időpontját, amennyiben arra 2009. január 1‑je előtt a Máltai Köztársaságtól eltérő tagállamban került sor, így ebből a más tagállamból behozott gépjárműveknek az ezen időpontot megelőzően Máltán nyilvántartásba vett járművekhez viszonyítva fennálló magasabb adóztatása következik.
17 A Bizottság ebből azt a következtetést vonja le, hogy a Portugáliában nyilvántartásba vett gépjárművekre kivetett éves forgalmi díjra vonatkozó portugál adórendszerhez hasonlóan, amelyet a Bíróság a 2018. április 17‑i dos Santos végzésben (C‑640/17, EU:C:2018:275) az EUMSZ 110. cikkel ellentétesnek ítélt, a nyilvántartásba vételről szóló törvény negyedik mellékletével bevezetett rendszer azzal a hatással jár, hogy ösztönzi a belföldi használt gépjárművek kedvezményes adóztatását, és visszatart a hasonló használt gépjárművek más tagállamokból történő áthelyezésétől, megsértve ezáltal az említett cikket.
18 Másodsorban a Bizottság vitatja a Máltai Köztársaság által a pert megelőző eljárás keretében annak igazolása érdekében hivatkozott érveket, hogy a nyilvántartásba vételről szóló törvény negyedik melléklete megfelel az EUMSZ 110. cikknek.
19 E tekintetben először is arra hivatkozik, hogy a Máltai Köztársaságnak a regisztrációs adó és a forgalmi díj kiegészítő jellegére vonatkozó érve nem megalapozott, mivel ez utóbbi díjnak az uniós joggal való összeegyeztethetőségét minden más gépjárműadótól függetlenül kell értékelni. Egyébiránt, még ha e két adó jogalapja a máltai jogban azonos is, semmilyen összefüggés nincs közöttük a számítási módban, mivel a regisztrációs adót csak egyszer, a forgalmi díjat pedig minden évben beszedik. Végül, még ha feltételezzük is, hogy a Máltai Köztársaság célszerűnek tartotta a 2009. január 1‑je előtt Máltán nyilvántartásba vett járműveknek a korábbi rendszer szerint történő adóztatását, egyszerűen könnyen orvosolhatja a nyilvántartásba vételről szóló törvény negyedik melléklete által bevezetett hátrányos megkülönböztetést azáltal, hogy ugyanezt az adójogi bánásmódot biztosítja a más tagállamban ezen időpontot megelőzően nyilvántartásba vett behozott használt járművek tekintetében.
20 Másodszor, a jelen ügyben a szennyező fizet elvnek az új rendszerben való elfogadásával valamely környezetvédelmi célkitűzés követése nem mentesíti a tagállamot a hátrányos megkülönböztetés elkerülésének kötelezettsége alól. Ezenkívül, amint azt a Bíróság a 2011. április 7‑i Tatu ítélet (C‑402/09, EU:C:2011:219) 60. pontjában már kimondta, a környezetvédelmi célt a jelen ügyben teljesebben és koherensebben lehetne megvalósítani a forgalmi díj környezeti összetevőjének növelésével minden, 2009. január 1‑je előtt nyilvántartásba vett, bizonyos életkorú jármű vonatkozásában, legyen szó akár importált használt járművekről, akár „hazai” járművekről.
21 Harmadszor, a bizalomvédelem elvének megsértésére és a 2009. január 1‑je előtt nyilvántartásba vett nemzeti gépjárműállomány új rendszer alá vonásából eredő szociális következményekre vonatkozó megfontolások nem igazolhatják a hátrányos megkülönböztetés tilalma EUMSZ 110. cikkben kimondott alapvető elvének megsértését, mivel a máltai hatóságok az EUMSZ 110. cikk tiszteletben tartása mellett könnyen válaszolhatnának a közölt aggályokra azáltal, hogy az ezen időpontot megelőzően akár Máltán, akár egy másik tagállamban nyilvántartásba vett valamennyi járművet a régi rendszer hatálya alá vonják.
22 Harmadsorban és végül a Bizottság hangsúlyozza, hogy az a folyamatban lévő eljárás, amellyel a Máltai Köztársaság módosította a nyilvántartásba vételről szóló törvényt, semmilyen hatással nincs a jelen keresetre. Egyrészt ugyanis a Máltai Köztársaság formálisan még semmilyen módosítást nem fogadott el. Másrészt a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy a kötelezettségszegés fennállását a tagállamban az indokolással ellátott véleményben meghatározott határidő lejártakor, azaz a jelen ügyben 2021. augusztus 9‑én fennálló helyzet alapján kell megítélni.
23 A Máltai Köztársaság először is megjegyzi, hogy Máltán egyetlen járművet sem gyártanak, így minden járművet szükségszerűen importálnak e tagállamba. Így helyi gépjárműpiac hiányában soha nem tervezhette volna az ilyen piac védelmére irányuló jogszabály elfogadását. Következésképpen a máltai gépjárműpiac összefügésében az „importált termékekhez” viszonyítva a „hazai termékekre” való minden utalás abszurd, és tisztán fikció. Ennélfogva a Bizottság valamennyi jogi érvét el kell utasítani, amennyiben azok ilyen fikción alapulnak.
24 Egyébiránt a nyilvántartásba vételről szóló törvény negyedik melléklete által bevezetett rendszer által a forgalmi díj összegének meghatározása tekintetében alkalmazott különbségtétel nem azon alapul, hogy az érintett járművet Máltán gyártották vagy más tagállamból importálták, amely esetben egyértelműen fennáll az EUMSZ 110. cikk megsértése, hanem az említett jármű nyilvántartásba vételének időpontján.
25 Másodszor a Máltai Köztársaság hangsúlyozza, hogy semmilyen gépjárművet nem lehet máltai utakon használni, kivéve ha tulajdonosa a Máltára történő behozatalakor és az e tagállamban történő nyilvántartásba vételekor megfizette a regisztrációs adót, majd ezt követően a forgalmi díjat. Ennélfogva, ellentétben azzal, amit a Bizottság állít, a regisztrációs adót és a forgalmi díjat egy egységes és átfogó adórendszerbe tartozónak kell tekinteni, így annak egyik összetevőjének a másiktól független értékelése elkerülhetetlenül igazságtalan és méltánytalan következtetésekhez vezetne.
26 Ebben az összefüggésben a Máltai Köztársaság megjegyzi, hogy a forgalmi díj összegének meghatározását illetően az az eltérő bánásmód, amelyet a nyilvántartásba vételről szóló törvény negyedik melléklete a Máltán 2009. január 1‑je előtt nyilvántartásba vett járművek és az ezen időpontot követően, tehát az új rendszer keretében nyilvántartásba vett járművek között alkalmaz, figyelembe veszi azt a körülményt, hogy a régi rendszer keretében nyilvántartásba vett járművek üzembentartóinak lényegesen magasabb regisztrációs adót kellett fizetniük, mint amelyet az új rendszerben nyilvántartásba vett járművek üzembentartóinak kell fizetniük, ez utóbbiakra cserébe viszont olyan forgalmi díjat alkalmaznak, amely a járműveik CO2‑kibocsátásától függően változik.
27 A rendszert így oly módon alakították ki, hogy az a gépjárművek méltányos adóztatásához vezessen, és ellensúlyozza azt a kárt, amelyet a 2009 előtt Máltán nyilvántartásba vett gépjárművek szenvednének el ellenkező esetben a regisztrációs adónak a 2009‑ben elfogadott módosításokból eredő csökkentése miatt. Ennélfogva a Máltai Köztársaság szerint meg kell állapítani, hogy a Máltán 2009. január 1‑je előtt nyilvántartásba vett gépjárművek és az ezen időpontot követően nyilvántartásba vett járművek két objektíve elkülönült kategóriába tartoznak, amelyek az adórendszer átdolgozása miatt nem hasonlíthatók össze, és ezért nem vonatkozhat rájuk hátrányosan megkülönböztető bánásmód.
28 Ezen érv illusztrálása érdekében a Máltai Köztársaság az ellenkérelmének 1. mellékletében szereplő táblázatra hivatkozik, amely a Máltán legtöbbször nyilvántartásba vett hét járműmodell összehasonlítását tartalmazza, amelyből kitűnik, hogy a 2009. január 1‑je után nyilvántartásba vett járművekre kivetett forgalmi díjhoz képest az ezen időpont előtt nyilvántartásba vett járművekre kivetett forgalmi díjnál magasabb forgalmi díj méltányos intézkedésnek minősült annak érdekében, hogy a 2009 előtt nyilvántartásba vett járművek üzembentartóira háruló teljes adóterhet a lehető legnagyobb mértékben közelítsék a 2009. január 1‑jétől nyilvántartásba vett járművek üzembentartóira háruló teljes adóteherhez.
29 A 2009. január 1‑jétől nyilvántartásba vett járművekre vonatkozó magasabb forgalmi díj kivetése tehát nem eredményez semmiféle hátrányos megkülönböztetést az ezen időpontot megelőzően nyilvántartásba vett járművek és az említett időpont után nyilvántartásba vett járművek között, hanem éppen ellenkezőleg, hozzájárul azon hátrányos megkülönböztetés és nyilvánvaló igazságtalanság elkerüléséhez, amely a 2009. január 1‑je előtt nyilvántartásba vett járművek üzembentartóit érné, ha különbségtétel nélkül ugyanazt a forgalmi díjat alkalmaznák. Az azonos forgalmi díjszint kivetése ugyanis egyáltalán nem teszi lehetővé az utóbbi járművek tulajdonosai számára az általuk megfizetett magasabb regisztrációs adó levonását, amelynek elkerülhetetlen következményeként e gépjárművek maradványértéke jelentősen csökkenne az ezen időpontot követően nyilvántartásba vett járművek értékéhez képest.
30 Végül a Máltai Köztársaság hozzáteszi, hogy a 2009. január 1‑je előtt valamely másik tagállamban nyilvántartásba vett és ezen időpontot követően Máltára behozott gépjárművek nem tekinthetők egyenértékűnek azon gépjárművekkel, amelyeket Máltán az említett időpont előtt vettek nyilvántartásba, mivel az előbbi gépjárművekre teljesen eltérő regisztrációsadó‑rendszer vonatkozott a származási tagállamukban.
31 Harmadszor, a Máltai Köztársaság megerősíti, hogy az új rendszer célja a környezet védelme a „szennyező fizet” elv alkalmazása révén az új, kisebb és tisztább járművek előnyben részesítével. Az új rendszer keretében a forgalmi díj arányosan emelkedik mind a jármű életkorának, mind pedig a CO2‑összkibocsátásának függvényében. E rendszer tehát ténylegesen arra irányul, hogy ösztönözze a kevésbé szennyező járművek vásárlását, valamint a járművek gyakoribb korszerűsítését, mivel a forgalmi díj mértéke az egyes járművek nyilvántartásba vételét követő első öt évben állandó.
32 Negyedszer, a Máltai Köztársaság megismétli, hogy a 2009. január 1‑je előtt Máltán nyilvántartásba vett teljes gépkocsiállomány új rendszer alá vonása büntetné azokat a személyeket, akik ezen időpontot megelőzően vásárolták gépjárművüket, mivel az ilyen adókötelezettség az érintett gépjárművek maradványértékének jelentős csökkenéséhez vezetne, és a forgalmi díj vonatkozásában magas adóterhet róna a tulajdonosaikra, jóllehet a nyilvántartásba vétel szakaszában ők már magas adóterhet viseltek. Így az új rendszerre való áttérés sértené a régi rendszer keretében Máltán nyilvántartásba vett járművek üzembentartóinak jogos elvárásait. Ezenkívül az említett adókötelezettség nem veszi figyelembe azokat a szociális következményeket, amelyek abból adódnak, hogy a régi rendszer hatálya alá tartozó gépjárművek általában bizonytalan pénzügyi helyzetben lévő személyek tulajdonában vannak.
33 Ötödször és utolsósorban a Máltai Köztársaság jelzi, hogy a nyilvántartásba vételről szóló törvény azon módosításait, amelyek orvosolják az EUMSZ 110. cikk állítólagos megsértését, a máltai parlament már jóváhagyta, és azok 2024. január 1‑jén lépnek hatályba, ugyanakkor pontosítja, hogy ezeket a módosításokat kizárólag az együttműködés és a kompromisszum szellemében terjesztették a Bizottság elé, és azok semmilyen módon nem jelentik semmilyen jogsértés vagy hátrányos megkülönböztetés fennállásának elismerését.
A Bíróság álláspontja
34 Először is emlékeztetni kell arra, – amint az az állandó ítélkezési gyakorlatból kitűnik – hogy a kötelezettségszegés fennállását a szóban forgó tagállamban az indokolással ellátott véleményben meghatározott határidő lejártakor fennálló helyzet alapján kell megítélni, és hogy a későbbi változásokat a Bíróság nem veheti figyelembe (2023. szeptember 21‑i Bizottság kontra Németország [A különleges természetmegőrzési területek védelme] ítélet, C‑116/22, EU:C:2023:687, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
35 Így a jelen ügyben az, hogy a máltai parlament a 2021. június 9‑i indokolással ellátott véleményben előírt határidő lejártát követően jóváhagyta a nyilvántartásba vételről szóló törvénynek a jelen ítélet 33. pontjában hivatkozott módosításait, semmilyen hatással nincs sem a jelen kereset tárgyára, sem annak megalapozottságára.
36 Másodszor, amint azt a Bíróság több alkalommal kimondta, az EUMSZ 110. cikk kiegészíti a vámok és az azokkal azonos hatású díjak eltörlésére vonatkozó rendelkezéseket. Az EUM‑Szerződés e rendelkezésének célja, hogy szabályos versenyfeltételek mellett biztosítsa az áruk szabad mozgását a tagállamok között a védelem minden olyan formájának kiiktatásával, amely a más tagállamból származó termékekre vonatkozó hátrányosan megkülönböztető belső adó alkalmazásából eredhet (2010. június 3‑i Kalinchev ítélet, C‑2/09, EU:C:2010:312, 37. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
37 E célból az EUMSZ 110. cikk első bekezdése tiltja, hogy az egyes tagállamok más tagállamok termékeire a hasonló jellegű hazai termékekre kivetett adónál magasabb belső adót vessenek ki.
38 E rendelkezés célja, hogy biztosítsa a belső adók teljes semlegességét a már a belföldi piacon található és a behozott termékek közötti verseny tekintetében (2011. április 7‑i kontra Tatu ítélet, C‑402/09, EU:C:2011:219, 35. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
39 E tekintetben a Bíróság úgy ítélte meg, hogy valamely adószabályozás csak akkor tekinthető az EUMSZ 110. cikkel összeegyeztethetőnek, ha megállapítást nyert, hogy az jellegénél fogva minden esetben alkalmas annak kiküszöbölésére, hogy a behozott termékekre a hazai termékeknél nagyobb adóteher nehezedjen, következésképpen semmilyen esetben sem jár megkülönböztető hatással (2010. június 3‑i Kalinchev ítélet, C‑2/09, EU:C:2010:312, 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
40 Ebben az összefüggésben a Bíróság pontosította, hogy akkor beszélhetünk az EUMSZ 110. cikk első bekezdésének megsértéséről, ha a behozott terméket és a hasonló belföldi terméket terhelő adót másképp, illetve más eljárás szerint kell kiszámolni, ami – még ha csak bizonyos esetekben is – a behozott termék magasabb adóztatásához vezet (2010. június 3‑i Kalinchev ítélet, C‑2/09, EU:C:2010:312, 39. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
41 Így az EUMSZ 110. cikkben előírt tilalmat minden olyan esetben alkalmazni kell, amikor valamely tagállam belső adója a hazai termékek javára visszatarthatja a gazdasági szereplőket a többi tagállamból származó hasonló áruk behozatalától (2013. december 19‑i X ítélet, C‑437/12, EU:C:2013:857, 38. pont).
42 Márpedig egyrészt a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy a gépjárműveket terhelő olyan adók, mint többek között a forgalmi és regisztrációs adók, a tagállamok belső adóinak minősülnek (lásd ebben az értelemben: 2001. március 15‑i Bizottság kontra Franciaország ítélet, C‑265/99, EU:C:2001:169, 51. pont; 2013. december 19‑i X ítélet, C‑437/12, EU:C:2013:857, 20. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
43 Másrészt nem vitatott, hogy a valamely tagállam piacán jelen lévő gépjárművek az EUMSZ 110. cikk értelmében e tagállam „hazai termékei”. Amennyiben e termékeket e tagállamban használt járművek piacán kínálják eladásra, azokat az azonos típusú, jellemzőkkel rendelkező és használtsági fokú behozott használt járművekhez „hasonló termékeknek” kell tekinteni (2011. július 7‑i Nisipeanu ítélet, C‑263/10, EU:C:2011:466, 24. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
44 Következésképpen az EUMSZ 110. cikk arra kötelezi az egyes tagállamokat, hogy a gépjárműveket terhelő adókat oly módon válasszák meg és alakítsák ki, hogy azok ne járjanak azzal a hatással, hogy előnyben részesítik a belföldi használt járművek értékesítését, ily módon pedig visszatartsanak a hasonló használt járművek behozatalától (2011. április 7‑i Tatu ítélet, C‑402/09, EU:C:2011:219, 56. pont).
45 Ebben az összefüggésben a Bíróság többek között úgy ítélte meg, hogy ellentétes az EUMSZ 110. cikkel az olyan tagállami szabályozás, amelynek értelmében az e szabályozásban megállapított, az említett tagállamban nyilvántartásba vett könnyű személygépjárművekre vonatkozó egységes közlekedési adó beszedésekor nem veszik figyelembe a jármű valamely más tagállamban való első nyilvántartásba vételének időpontját, és mindez a valamely más tagállamból behozott járművek magasabb mértékű adóztatását eredményezi a hasonló, nem behozott járművekkel szemben. E szabályozás tehát azzal a hatással jár, hogy előnyben részesíti a belföldi használt járművek értékesítését, ily módon pedig visszatart a hasonló használt járművek behozatalától (lásd ebben az értelemben: 2018. április 17‑i dos Santos végzés, C‑640/17, EU:C:2018:275, 21. és 22. pont).
46 Ennélfogva ezen ítélkezési gyakorlat fényében meg kell vizsgálni, hogy a nyilvántartásba vételről szóló törvény negyedik melléklete által a forgalmi díj összegének meghatározása tekintetében bevezetett rendszer magában foglalja‑e a jelen ítélet előző pontjában leírt hatást, oly módon, hogy – amint azt a Bizottság állítja – az sérti a hátrányos megkülönböztetés EUMSZ 110. cikkben előírt tilalmát.
47 E tekintetben először is a jelen ítélet 43. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatnak megfelelően és a Máltai Köztársaságnak a máltai gépjárműpiac hiányára vonatkozó érvével ellentétben meg kell állapítani, hogy a Máltán nyilvántartásba vett és az e tagállamban használt járművek piacán értékesítésre kínált járműveket az EUMSZ 110. cikk értelmében vett „hasonló hazai termékeknek” kell tekinteni az azonos típusú, azonos jellemzőkkel rendelkező és azonos használtsági fokú behozott használt járművek esetében.
48 Másodszor, amint az a nyilvántartásba vételről szóló törvény 3. cikkének (1) bekezdéséből és 8. cikkének (5) bekezdéséből kitűnik, a forgalmi díj a Máltára behozott vagy ott gyártott gépjárművekre alkalmazandó, és azt az ilyen járművek nyilvántartásba vételekor, majd azt követően minden évben be kell szedni.
49 Harmadszor nem vitatott, hogy a nyilvántartásba vételről szóló törvény negyedik mellékletével bevezetett rendszer keretében differenciált forgalmi díjat kell alkalmazni aszerint, hogy az a Máltán 2009. január 1‑je előtt vagy azt követően nyilvántartásba vett járművekre vonatkozik‑e. Különösen az ezen időpont előtt Máltán nyilvántartásba vett járműveket illetően a forgalmi díj kiszámítása a jármű motorjának hengerűrtartalma, a meghajtási mód (dízel vagy benzin) és a gyártás éve alapján történik. Ezzel szemben a Máltán az említett időpontot követően nyilvántartásba vett járművek esetében a forgalmi díjat a CO2‑kibocsátás (benzinmotorok), a CO2‑kibocsátás és a részecskekibocsátás (dízelmotorok) és e két motortípus esetében a gyártás éve alapján számítják ki.
50 Negyedszer, a felek beadványaiból kitűnik, hogy e különböző számítási módok miatt a Máltán 2009. január 1‑jétől nyilvántartásba vett járművekre alkalmazandó forgalmi díj összege magasabb, mint az ezen időpontot megelőzően Máltán nyilvántartásba vett hasonló járművekre alkalmazandó forgalmi díj összege, amit a Bizottság által a Bíróság elé terjesztett és a Máltai Köztársaság által nem vitatott példák is megerősítenek.
51 Így a nyilvántartásba vételről szóló törvény negyedik melléklete által a forgalmi díj összegének meghatározása tekintetében bevezetett rendszer azzal a hatással jár, hogy a Máltán 2009. január 1‑je előtt nyilvántartásba vett használt járművekre csökkentett forgalmi díj vonatkozik a Máltai Köztársaságtól eltérő tagállamban ezen időpontot megelőzően nyilvántartásba vett és az említett időpontot követően Máltára behozott hasonló használt járművekhez viszonyítva.
52 Ennélfogva az ilyen rendszer a Máltai Köztársaságtól eltérő tagállamban első alkalommal 2009. január 1‑je előtt nyilvántartásba vett, és ezen időpontot követően ez utóbbi tagállamba behozott használt járművekre magasabb adót vet ki, mint a Máltán az említett időpont előtt nyilvántartásba vett hasonló belföldi használt járművekre, mivel nem veszi figyelembe a behozott járművek többi tagállamban való nyilvántartásba vételének időpontját. Az ilyen szabályozás tehát azzal a hatással jár, hogy előnyben részesíti a belföldi használt járművek értékesítését, ily módon pedig visszatart a hasonló használt járművek behozatalától (lásd analógia útján: 2018. április 17‑i dos Santos végzés, C‑640/17, EU:C:2018:275, 21. pont).
53 Harmadszor, a Máltai Köztársaság által annak alátámasztására felhozott érvek, hogy a nyilvántartásba vételről szóló törvény negyedik mellékletével bevezetett szabályozás összeegyeztethető az EUMSZ 110. cikkel, nem kérdőjelezhetik meg ezt az értékelést.
54 Ugyanis, ami először is a regisztrációs adó és a forgalmi díj általános jellegére vonatkozó érvet illeti, meg kell állapítani, hogy – azon tény kivételével, hogy e két adó jogalapja a máltai jogban azonos – a Máltai Köztársaság által benyújtott bizonyítékok alapján – különösen az ellenkérelem 1. mellékletében szereplő, a jelen ítélet 28. pontjában említett táblázatban – semmi sem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy az említett adók olyan kapcsolatban állnak, amely igazolja azok együttes értékelését.
55 Egyrészt, ami ezen adók jellegét illeti, a regisztrációs adót a gépjármű Máltán történő nyilvántartásba vétele miatt kell megfizetni, míg a forgalmi díjat közúton való közlekedésre alkalmas jármű birtoklása miatt. Másrészt, ami az ezen adók megfizetésére vonatkozó kötelezettséget illeti, a regisztrációs adót csak egyszer, a gépjármű Máltán történő nyilvántartásba vételekor kell megfizetni, míg a forgalmi díjat a nyilvántartásba vételkor, majd minden évben a gépjármű teljes élettartama alatt meg kell fizetni.
56 Ezenkívül, még ha feltételezzük is, hogy a regisztrációs adó és a forgalmi díj közötti kapcsolat fennállását bizonyítottnak lehet tekinteni, a Máltai Köztársaság mindenesetre nem bizonyította, hogy a Máltán 2009 előtt nyilvántartásba vett járművek üzembentartói által fizetett regisztrációs adó és az e járművek teljes élettartama alatt fizetendő forgalmi díj teljes összege megfelel a Máltai Köztársaságtól eltérő tagállamban 2009. január 1‑je előtt nyilvántartásba vett, és ezen időpontot követően ez utóbbi tagállamba behozott hasonló járművek üzembentartói által fizetett regisztrációs adó teljes összegének, valamint az utóbbi járművek teljes élettartama alatt fizetendő forgalmi díjnak.
57 Másodszor, a Máltai Köztársaság azon érvét illetően, amely szerint az új rendszer a környezetnek a szennyező fizet elv alkalmazásával történő védelmére irányul, elegendő megállapítani, hogy e tagállam nem bizonyította, hogy mennyiben alkalmas e cél biztosítására a behozott használt járműveket a hasonló belföldi használt járműveknél súlyosabban sújtó forgalmi díj bevezetése.
58 Egyébiránt, amint arra a Bizottság helyesen rámutatott, a környezetvédelmi cél teljes körű és koherensebb módon is megvalósítható lenne a forgalmi díj környezeti összetevőjének minden bizonyos életkorú jármű, azaz az első alkalommal 2009 előtt akár Máltán, akár egy másik tagállamban nyilvántartásba vett használt járművek tekintetében történő növelésével. Az ilyen növelés nem részesítené hátrányosan megkülönböztető módon előnyben a használt járművek nemzeti piacát a behozott használt járművek forgalomba helyezésével szemben, továbbá megfelelne a szennyező fizet elvének (lásd ebben az értelemben: 2011. július 7‑i Nisipeanu ítélet, C‑263/10, EU:C:2011:466, 28. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
59 Harmadszor, ami a bizalomvédelem elvével és a szociális renddel kapcsolatos megfontolásokra vonatkozó érvet illeti, még ha feltételezzük is, hogy ez az elv és e megfontolások a szóban forgó eltérő bánásmód igazolása érdekében jogszerű célnak minősülnek, a Máltai Köztársaság azt sem bizonyította, hogy az ilyen eltérő bánásmód bevezetése mennyiben lenne alkalmas az említett elv védelmének biztosítására és az említett szociális megfontolások figyelembevételére.
60 Ebben az összefüggésben a Bizottsághoz hasonlóan meg kell állapítani, hogy ha a Máltai Köztársaság úgy ítéli meg, hogy védeni kell a Máltán 2009. január 1‑je előtt nyilvántartásba vett nemzeti gépkocsiállomány tulajdonosainak esetleges elvárásait, a hátrányos megkülönböztetés EUMSZ 110. cikkben előírt tilalmának megsértése nélkül is a régi rendszer hatálya alá vonhatná mind e járműveket, mind pedig az ezen időpontot megelőzően más tagállamban nyilvántartásba vett és az említett időpontot követően Máltára behozott járműveket.
61 Következésképpen meg kell állapítani, hogy a nyilvántartásba vételről szóló törvény negyedik melléklete által a forgalmi díj összegének meghatározása tekintetében bevezetett rendszer sérti az EUMSZ 110. cikket, és így helyt kell adni a Bizottság által felhozott egyetlen kifogásnak.
62 A fenti megfontolások összességéből következik, hogy a Máltai Köztársaság nem teljesítette az EUMSZ 110. cikkből eredő kötelezettségeit, mivel a más tagállamokban 2009. január 1‑je előtt nyilvántartásba vett és Máltára ezen időpontot követően behozott gépjárművekre magasabb éves forgalmi díjat vetett ki, mint az említett időpont előtt Máltán nyilvántartásba vett hasonló járművekre.
A költségekről
63 Az eljárási szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése alapján a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.
64 A jelen ügyben a Máltai Köztársaságot, mivel pervesztes lett, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a saját költségein felül a Bizottság részéről felmerült költségek viselésére.
A fenti indokok alapján a Bíróság (hetedik tanács) a következőképpen határozott:
1) A Máltai Köztársaság nem teljesítette az EUMSZ 110. cikkből eredő kötelezettségeit, mivel a más tagállamokban 2009. január 1‑je előtt nyilvántartásba vett és Máltára ezen időpontot követően behozott gépjárművekre magasabb éves forgalmi díjat vetett ki, mint az említett időpont előtt Máltán nyilvántartásba vett hasonló járművekre.
2) A Máltai Köztársaság a saját költségein felül viseli az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.
Aláírások