C‑320/16. sz. ügy

Az Uber France SAS

ellen folytatott

büntetőeljárás

(a tribunal de grande instance de Lille [Franciaország]
által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

„Előzetes döntéshozatal – A közlekedés területén nyújtott szolgáltatások – 2006/123/EK irányelv – Belső piaci szolgáltatások – 98/34/EK irányelv – Az információs társadalom szolgáltatásai – Az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabály – Fogalom – A saját gépjárművüket használó nem hivatásos gépjárművezetők és a városon belül közlekedni kívánó személyek díjfizetés ellenében történő összekapcsolását okostelefonos alkalmazás segítségével lehetővé tévő közvetítői szolgáltatás – Büntetőjogi szankciók”

Összefoglaló – A Bíróság ítélete (nagytanács), 2018. április 10.

Jogszabályok közelítése – A műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén alkalmazott információszolgáltatási eljárás – 98/34 irányelv – Szolgáltatásnyújtás szabadsága – Belső piaci szolgáltatások – 2006/123 irányelv – Hatály – A saját gépjárművüket használó nem hivatásos gépjárművezetők és a városon belül közlekedni kívánó személyek díjfizetés ellenében történő összekapcsolását okostelefonos alkalmazás segítségével lehetővé tévő, az UberPophoz hasonló közvetítői szolgáltatás – Kizártság – A közlekedés területén nyújtott szolgáltatások – Fogalom – Az UberPophoz hasonló közvetítői szolgáltatás – Bennfoglaltság

(98/34 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 1. cikk, és 2006/123 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 2. cikk, (2) bekezdés, d) pont)

Az 1998. július 20‑i 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22‑i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikkét és a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12‑i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (2) bekezdésének d) pontját úgy kell értelmezni, hogy az olyan nemzeti szabályozás, amely büntetőjogi eszközökkel szankcionálja az olyan rendszer megszervezését, amely ügyfeleket, és olyan személyeket kapcsol össze, akik kevesebb mint tíz férőhellyel rendelkező gépjárművekkel, díjfizetés ellenében közúti személyszállítási szolgáltatást nyújtanak, anélkül hogy erre felhatalmazással rendelkeznének, „a közlekedés területén nyújtott szolgáltatásra” vonatkozik, amennyiben okostelefonos alkalmazás segítségével nyújtott és olyan átfogó szolgáltatás szerves részét képező közvetítői szolgáltatásokra alkalmazandó, amelynek fő eleme a szállítási szolgáltatás. Az ilyen szolgáltatás nem tartozik a fent említett irányelvek hatálya alá.

(lásd: 27. pont és a rendelkező rész)