A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)
2023. szeptember 7.(*)
„Tagállami kötelezettségszegés – Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések – Állami nyomda – Személyazonosító okmányok és egyéb hivatalos dokumentumok, valamint e dokumentumok kezelésére szolgáló rendszerek előállítása – Ezen előállításra vonatkozó közbeszerzési szerződéseknek valamely közjogi vállalkozás részére a közbeszerzési eljárás előzetes igénybevétele nélkül történő odaítélését előíró nemzeti szabályozás – Az EUMSZ 346. cikk (1) bekezdésének a) pontja – 2014/24/EU irányelv – Az 1. cikk (1) és (3) bekezdése – A 15. cikk (2) és (3) bekezdése – Különleges biztonsági intézkedések – A tagállam alapvető biztonsági érdekeinek védelme”
A C‑601/21. sz. ügyben,
az EUMSZ 258. cikk alapján kötelezettségszegés megállapítása iránt 2021. szeptember 28‑án
az Európai Bizottság (képviselik kezdetben: P. Ondrůšek, M. Siekierzyńska, A. Stobiecka‑Kuik és G. Wils, később: G. Gattinara, P. Ondrůšek, A. Stobiecka‑Kuik és G. Wils, meghatalmazotti minőségben)
felperesnek
a Lengyel Köztársaság (képviselik: B. Majczyna, E. Borawska‑Kędzierska és M. Horoszko, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen
benyújtott keresete tárgyában,
A BÍRÓSÁG (első tanács),
tagjai: A. Arabadjiev tanácselnök, L. Bay Larsen, a Bíróság elnökhelyettese (előadó), P. G. Xuereb, T. von Danwitz és A. Kumin bírák,
főtanácsnok: N. Emiliou,
hivatalvezető: C. Di Bella tanácsos,
tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2022. december 1‑jei tárgyalásra,
a főtanácsnok indítványának a 2023. március 2‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Keresetlevelében az Európai Bizottság annak megállapítását kéri a Bíróságtól, hogy a Lengyel Köztársaság – mivel a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26‑i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (HL 2014. L 94., 65. o.; helyesbítések: HL 2015. L 275., 68. o.; HL 2020. L 211., 22. o.) nem szereplő, bizonyos dokumentumok, nyomtatványok és jelzések előállítására vonatkozó közbeszerzési szerződéseket érintő mentességeket vezetett be – nem teljesítette a 2014/24 irányelv 1. cikke (1) és (3) bekezdésének, valamint 15. cikke (2) és (3) bekezdésének az EUMSZ 346. cikk (1) bekezdésének a) pontjával együttesen értelmezett rendelkezéséből eredő kötelezettségeit.
Jogi háttér
Az uniós jog
2 A 2014/24 irányelv 1. cikke a következőképpen rendelkezik:
„(1) Ez az irányelv szabályokat állapít meg az ajánlatkérő szervek által közbeszerzési szerződések megkötése céljából lefolytatott olyan beszerzési eljárásokra, valamint tervpályázatokra vonatkozóan, amelyek becsült értéke meghaladja a 4. cikkben rögzített értékhatárokat.
(2) Ezen irányelv értelmében beszerzés az építési beruházás, áruk vagy szolgáltatások egy vagy több ajánlatkérő szerv által kiválasztott gazdasági szereplőkkel az említett ajánlatkérő szervek által kötött közbeszerzési szerződés útján történő megvalósítása, illetve megszerzése, függetlenül attól, hogy az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás közcélokat szolgál‑e.
(3) Ezen irányelvet az EUMSZ 346. cikkére is figyelemmel kell alkalmazni.
[…]”
3 Az említett irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 6. és 9. pontja értelmében:
„Ezen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
[…]
6. »építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés«: olyan közbeszerzési szerződés, amelynek tárgya az alábbiak egyike:
a) a II. melléklet szerinti tevékenységek valamelyikéhez tartozó építési beruházás kivitelezése, illetve tervezése és kivitelezése együtt;
b) építmény kivitelezése, illetve tervezése és kivitelezése együtt;
c) az építmény típusa vagy tervezése tekintetében döntő befolyással rendelkező ajánlatkérő szerv által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel történő kivitelezése;
[…]
9. »szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés«: a 6. pontban említettektől eltérő szolgáltatás nyújtására irányuló közbeszerzési szerződés”.
4 Az említett irányelv 4. cikke meghatározza azokat az értékhatárokat, amelyek felett az irányelvet alkalmazni kell.
5 Ugyanezen irányelvnek „A közszférába tartozó szervezetek közötti közbeszerzési szerződések” című 12. cikkének (1) bekezdése kimondja:
„Az ajánlatkérő szervek által egy másik, a magánjog vagy a közjog hatálya alá tartozó jogi személynek odaítélt közbeszerzési szerződés nem tartozik az ezen irányelv hatálya alá az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
a) az ajánlatkérő szerv olyan kontrollt [helyesen: irányítást] gyakorol az érintett jogi személy felett, amely hasonló ahhoz a kontrollhoz [helyesen: az irányításhoz], amelyet saját szervezeti egységei felett gyakorol;
b) a kontrollált [helyesen: az irányított] jogi személy tevékenységeinek több mint 80%‑át a kontrollt [helyesen: az irányítást] gyakorló ajánlatkérő szerv által vagy az ajánlatkérő szerv kontrollja [helyesen: irányítása] alatt működő más jogi személyek által rábízott feladatok teljesítése teszi ki; és
c) nincs közvetlen magántőke‑részesedés a kontrollált [helyesen: az irányított] jogi személyben az olyan nem kontrolláló [helyesen: irányítást nem biztosító] és nem blokkoló jellegű magántőke‑részesedés kivételével, amely a nemzeti jogszabályi előírások teljesítésére szolgál a Szerződéssel összhangban, és amely nem jár befolyással a kontrollált [helyesen: az irányított] jogi személy felett.
[…]”
6 A 2014/24 irányelv „Védelem és biztonság” című 15. cikkének (2) és (3) bekezdése a következőket írja elő:
„(2) Ez az irányelv nem alkalmazandó az (1) bekezdésben egyébként a hatály alól nem mentesített közbeszerzési szerződésekre és tervpályázatokra, amennyiben kisebb beavatkozással járó intézkedésekkel – például az ajánlatkérő szerv által a közbeszerzési eljárás során rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének védelmét célzó követelmények megszabásával – a tagállam alapvető biztonsági érdekeinek védelme nem garantálható az ezen irányelvben meghatározott szerződés‑odaítélési eljárás során.
Továbbá – az EUMSZ 346. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban – ez az irányelv nem alkalmazandó az egyébként az e cikk (1) bekezdésében a hatály alól mentesített közbeszerzési szerződésekre és tervpályázatokra, ha ennek az irányelvnek az alkalmazása olyan információk szolgáltatására kötelezné a tagállamot, amelyek felfedését az alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek ítéli.
(3) Amennyiben a beszerzést és a közbeszerzési szerződés teljesítését vagy a tervpályázatot titkosnak nyilvánították, vagy ezeket valamely tagállam hatályos törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései szerint különleges biztonsági intézkedéseknek kell kísérniük, ezen irányelv nem alkalmazandó, feltéve, hogy az adott tagállam úgy ítéli meg, hogy az adott alapvető érdekei védelmének garantálása kisebb beavatkozással járó – például a (2) bekezdés első albekezdésében említett – intézkedésekkel nem lehetséges.”
7 Ezen irányelv „Meghívásos eljárások” című 28. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőképpen szól:
„(1) A meghívásos eljárások során […] eljárást megindító felhívás alapján bármely gazdasági szereplő kérelmezheti a részvételét […]
[…]
(2) Csak azok a gazdasági szereplők tehetnek ajánlatot, amelyeket a megadott információk értékelését követően az ajánlatkérő szerv meghívott. Az ajánlatkérő szerv a 65. cikknek megfelelően korlátozhatja azoknak az alkalmas részvételre jelentkezőknek a számát, akiket meghív az eljárásban való részvételre.
[…]”
8 Az említett irányelv „Tárgyalásos eljárás” című 29. cikkének (6) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
„A tárgyalásos eljárás lefolytatására egymást követő szakaszokban is sor kerülhet annak érdekében, hogy az eljárást megindító hirdetményben, a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban vagy egyéb közbeszerzési dokumentumban meghatározott odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentsék a megvitatandó ajánlatok számát. […]”
9 Ugyanezen irányelv 30. cikkének (4) bekezdése előírja:
„A versenypárbeszéd egymást követő szakaszokban is lefolytatható annak érdekében, hogy az eljárást megindító hirdetményben vagy az ismertetőben meghatározott odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentsék a párbeszéd folyamán megvitatandó megoldások számát. Az ajánlatkérő szervnek az eljárást megindító hirdetményben vagy az ismertetőben jeleznie kell, hogy élni fog‑e ezzel a lehetőséggel.”
10 A 2014/24 irányelv 42. cikke meghatározza azokat a részletes szabályokat, amelyek alapján az ajánlatkérő szervek műszaki leírásokat készíthetnek, és azokat az ajánlatok kiválasztása során figyelembe vehetik. E cikk (1) bekezdése kimondja:
„A VII. melléklet 1. pontjában meghatározott műszaki leírást fel kell tüntetni a közbeszerzési dokumentációban. A műszaki leírás meg határozza az építési beruházás, a szolgáltatás vagy az áru kívánt tulajdonságait.
E tulajdonságok utalhatnak a kért építési beruházás, áru vagy szolgáltatás előállításának, illetve nyújtásának folyamatára vagy módszerére, vagy az életciklusa bármely más szakaszának valamely konkrét folyamatára, még akkor is, ha ezek a tényezők nem képezik a szerződés lényegét, feltéve, hogy kapcsolódnak a szerződés tárgyához, valamint a szerződés értékéhez és céljaihoz képest arányosak.
A műszaki leírás meghatározhatja továbbá, hogy szükség lesz‑e a szellemitulajdon‑jogok átruházására.
[…]”
11 A fenti irányelvnek a „Kiválasztási szempontok” című 58. cikke értelmében:
„(1) A kiválasztási szempontok a következőkre vonatkozhatnak:
a) a szakmai tevékenység végzésére való alkalmasság;
b) gazdasági és pénzügyi helyzet;
c) technikai és szakmai alkalmasság.
Az ajánlatkérő szerv csak a (2), (3) és (4) bekezdésben említett kritériumokat írhatja elő a gazdasági szereplők számára részvételi követelményként. Az ajánlatkérő szervnek olyan követelményekre kell korlátoznia a részvételi feltételeket, amelyek megfelelőek annak biztosítására, hogy a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő rendelkezzen az az odaítélendő szerződés teljesítéséhez szükséges jogi és pénzügyi kapacitásokkal, valamint műszaki és szakmai képességekkel. Minden követelménynek a szerződés tárgyához kell kapcsolódnia és azzal arányban kell állnia.
(2) A szakmai tevékenység végzésére való alkalmasság tekintetében az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy a gazdasági szereplő legyen bejegyezve a letelepedési helye szerinti tagállamának a XI. mellékletben felsoroltak szerinti valamelyik szakmai vagy cégnyilvántartásába, vagy teljesítse az említett mellékletben foglalt bármely egyéb követelményt.
[…]
(3) A gazdasági és pénzügyi helyzet tekintetében az ajánlatkérő szerv olyan követelményeket írhat elő, amelyek szavatolják, hogy a gazdasági szereplő rendelkezik a szerződés teljesítéséhez szükséges gazdasági és pénzügyi kapacitással. E célból az ajánlatkérő szerv előírhatja különösen azt, hogy a gazdasági szereplő meghatározott minimális éves árbevétellel – és ezen belül a szerződés által érintett területre vonatkozó minimális éves árbevétellel – rendelkezzen. Ezenfelül az ajánlatkérő szerv azt is előírhatja, hogy a gazdasági szereplők nyújtsanak tájékoztatást éves beszámolójukról, amelyben feltüntetik például az eszközök és a források arányát.. Az ajánlatkérő szerv előírhatja a szakmai felelősségbiztosítás megfelelő szintjét is.
[…]
(4) A műszaki és szakmai alkalmasság tekintetében az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy a gazdasági szereplők rendelkezzenek a szerződés megfelelő minőségi színvonal szerinti teljesítéséhez szükséges emberi és műszaki erőforrásokkal és tapasztalattal.
Az ajánlatkérő szerv előírhatja különösen azt, hogy a gazdasági szereplők korábban teljesített szerződésekből eredő referenciákkal bizonyíthatóan megfelelő tapasztalattal rendelkezzenek. Az ajánlatkérő szerv feltételezheti, hogy egy adott gazdasági szereplő nem rendelkezik a szükséges szakmai képességekkel, amennyiben megállapította, hogy az adott gazdasági szereplő esetében összeférhetetlenség áll fenn, és az hátrányosan befolyásolhatja a szerződés teljesítését.
A […] szolgáltatásnyújtásra […] irányuló közbeszerzési eljárásokban a gazdasági szereplőnek a szolgáltatás nyújtására […] való szakmai alkalmasságát a szakértelmére, hatékonyságára, tapasztalatára és megbízhatóságára tekintettel lehet értékelni.
[…]”
12 Ugyanezen irányelvnek a „Más szervezetek kapacitásainak igénybevétele” című 63. cikke az (1) bekezdésében a következőket írja elő:
„Az 58. cikk (3) bekezdése szerint meghatározott, a gazdasági és pénzügyi helyzetre vonatkozó kritériumok, valamint az 58. cikk (4) bekezdése szerint meghatározott, a technikai és szakmai alkalmasságra vonatkozó kritériumok tekintetében, a gazdasági szereplő adott esetben és egy adott szerződés vonatkozásában egyéb szervezetek kapacitásait is igénybe veheti, a velük fennálló kapcsolatának jogi természetétől függetlenül. […]
[…]
Ha egy gazdasági szereplő a gazdasági és pénzügyi helyzetre vonatkozó kritériumok tekintetében más szervezetek kapacitásait veszi igénybe, akkor az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy a gazdasági szereplő és az említett szervezetek közösen feleljenek a szerződés teljesítéséért.
[…]”
13 Ugyanezen irányelv 71. cikke meghatározza az alvállalkozásra vonatkozó szabályokat.
A lengyel jog
14 A 2018. november 22‑i ustawa o dokumentach publicznych (a közokiratokról szóló törvény; Dz. U. 2019, 53. alszám) által módosított, 2004. január 29‑i ustawa Prawo zamówień publicznych (a közbeszerzésekről szóló törvény; Dz. U., 19. szám, 177. alszám; a továbbiakban: közbeszerzési törvény) 4. cikkének 5c) pontja a következőket írta elő:
„(1) A jelen törvény rendelkezései nem vonatkoznak:
[…]
5c) az alábbiak előállítására irányuló szerződésekre:
a) [a közokiratokról szóló törvény] 5. cikkének (2) bekezdésében említett üres közokiratok, […] valamint azok megszemélyesítése vagy személyre szabása;
b) adójegyek;
c) a [később módosított 1997. június 20‑i] közúti közlekedésről szóló törvényben [(Dz. U., 2018., 1990. alszám)] említett, jogszabályban előírt jelölések és ellenőrző matricák […];
d) a választási kódex létrehozásáról szóló, 2011. január 5‑i törvény (Dz. U. de 2019, 684. és 1504. alszám) 40. cikkében, valamint az országos népszavazásról szóló, 2003. március 14‑i törvény (Dz. U. de 2019, 1444. és 1504. alszám) 20. cikkében említett szavazólapok;
e) a [választási kódex létrehozásáról] szóló törvény 32. cikkének (1) bekezdésében említett, a szavazati jogról szóló igazolásokon elhelyezett holografikus jelölések,
f) a [közokiratokról szóló törvény] 5. cikkének (2) bekezdésében említett, a közokiratok kezeléséhez szükséges szoftverrel ellátott mikroprocesszoros rendszerek, a [közokiratokról szóló törvény] 5. cikkének (2) bekezdésében említett, elektronikus chipet tartalmazó közokiratok rendeltetésszerű használatához szükséges számítógépes rendszerek és adatbázisok.”
15 A közokiratokról szóló törvény 5. cikkének (2) bekezdése szerinti közokiratok a következők:
„1) személyazonosító igazolványok;
2) útlevelek;
3) a tengerészeti munkáról szóló, 2015. augusztus 5‑i törvény 10. cikkének (1) bekezdésében említett tengerész szolgálati könyvek;
4) az anyakönyvi nyilvántartásról szóló, 2014. november 28‑i törvény 44. cikkének (1) bekezdése és 83. cikkének (1) bekezdése alapján kiállított okmányok;
5) a külföldiekről szóló, 2013. december 12‑i törvény 37. és 226. cikke alapján a külföldiek számára kiállított dokumentumok;
6) a külföldi államok diplomáciai és konzuli képviseleteinek tagjai vagy a törvények, az egyezmények vagy a nemzetközi szokásjog alapján velük egy tekintet alá eső személyek, valamint a háztartásuk részét képező családtagjaik számára [a külföldiekről szóló] 2013. december 12‑i törvény 61. cikke alapján kiállított okmányok;
7) az […] uniós polgárok számára az uniós tagállamok állampolgárainak és családtagjaiknak a Lengyel Köztársaság területére történő belépéséről, ott tartózkodásáról és onnan történő kilépéséről szóló, 2006. július 14‑i törvény 48. cikkének (1) bekezdése alapján kiállított okmány;
8) az európai uniós polgárok számára az [uniós tagállamok állampolgárainak és családtagjaiknak a Lengyel Köztársaság területére történő belépéséről, ott tartózkodásáról és onnan történő kilépéséről szóló, 2006. július 14‑i törvény] 30. cikkének (1) bekezdése és 48. cikkének (2) bekezdése alapján kiállított okmányok;
9) a külföldiek számára a külföldieknek a Lengyel Köztársaság területén történő védelme biztosításáról szóló, 2003. június 13‑i törvény 55. cikkének (1) bekezdése és 89i. cikkének (1) bekezdése alapján kiállított okmányok;
10) bíróságok vagy bírósági tisztviselők által kiállított végrehajtható okiratok;
11) a családi állapottal kapcsolatos valamely jog megszerzését, fennállását vagy megszűnését megállapító jogerős ítéletek másolatai;
12) a bíróság által kiállított, valamely személy képviseletére, valamely jogi cselekmény teljesítésére vagy meghatározott vagyon kezelésére felhatalmazó ítéletek vagy tanúsítványok másolatai;
13) a bíróságok és a bírósági tisztviselők azon végzéseinek másolatai, amelyek végrehajtási záradékkal látják el a polgári perrendtartásról szóló, 1964. november 17‑i törvény 777. cikke (1) bekezdésének 1. és 11. pontjában felsoroltaktól eltérő végrehajtható okiratot, ha tárgya nem bíróság által kiadott végrehajtható okirat;
14) a közjegyzői hivatásról szóló, 1991. február 14‑i törvény 79. cikke (1)–(1b) bekezdésében és (4) bekezdésében említett közjegyzői okiratokra, az említett törvény 79. cikkének (2) bekezdésében említett engedélyekre és az említett törvény 79. cikkének (5) bekezdésében említett óvásokra vonatkozó okiratok másolatai és kivonatai;
15) a repülőszemélyzet tagjainak tanúsítványa;
16) a Lengyel Köztársaság védelmére vonatkozó általános kötelezettségről szóló, 1967. november 21‑i törvény 54. cikkének (1) bekezdése alapján a katonai nyilvántartásba bejegyzett személyek részére kiállított személyi katonai okmányok;
17) a hivatásos katonai szolgálatról szóló, 2003. szeptember 11‑i törvény 48. cikkének (1) bekezdése alapján kiállított személyi katonai okmányok;
18) a [hivatásos katonai szolgálatról szóló], 2003. szeptember 11‑i törvény 137c. cikkének (1) bekezdése alapján kiállított személyazonosító igazolványok;
19) [a Lengyel Köztársaság védelmére vonatkozó általános kötelezettségről szóló, 1967. november 21‑i törvény] 54a. cikkének (1) bekezdése alapján kiállított személyazonosító igazolványok;
20) az útlevélben szereplő, az útlevélről szóló, 2006. július 13‑i törvény 19. cikkének (1) bekezdésében említett bejegyzés;
21) a vízumbélyeg;
22) a »lengyel kártya« (Karta Polaka);
23) a fogyatékosságot vagy fogyatékosság mértékét igazoló kártya;
24) az orvosi tevékenység végzésére jogosító engedély;
25) a fogorvosi tevékenység végzésére jogosító engedély;
26) a vezetői engedély;
27) a szakmai forgalmi engedély és a jármű forgalmi engedélye, kivéve [a közúti közlekedésről szóló, 1997. június 20‑i törvény] 73. cikkének (3) bekezdésében említett forgalmi engedélyt;
28) a jármű törzskönyve (»karta pojazdu«);
29) [a közúti közlekedésről szóló, 1997. június 20‑i törvény] 71. cikkének (1) bekezdésében említett ideiglenes igazolás;
30) a tachográfról szóló, 2018. július 5‑i törvény 2. cikkének (4) bekezdésében említett tachográf kártya;
31) a veszélyes áruk szállításáról szóló, 2011. augusztus 19‑i törvény 2. cikkének (10) bekezdésében említett ADR bizonyítvány;
31a) a jachtok és más, legfeljebb 24 méter hosszúságú hajók lajstromozásáról szóló, 2018. április 12‑i törvény 4. cikkének (1) bekezdésében említett hajólevél;
32) az alábbiak szolgálati igazolványai:
a) rendőrök,
b) határőrök,
c) állambiztonsági ügynökök,
d) a belbiztonsági ügynökség tisztjei,
e) a hírszerző ügynökség tisztjei,
f) a központi korrupcióellenes iroda tisztjei,
g) a katonai elhárító szolgálat tisztjei és az oda felvett hivatásos katonák,
h) a katonai hírszerző szolgálat tisztjei és a katonai hírszerző szolgálatba felvett hivatásos katonák,
i) a büntetés‑végrehajtási szervezet tisztjei és munkatársai,
j) az adó‑ és vámtisztviselők,
k) az országos adóigazgatás szervezeti egységeiben foglalkoztatott személyek,
l) a közúti közlekedési felügyelőség felügyelői,
m) a katonai rendészet katonái.”
A pert megelőző eljárás
16 2019. január 25‑i felszólító levelében a Bizottság tájékoztatta a Lengyel Köztársaságot többek között a 2014/24 irányelvet a lengyel jogrendbe átültető közbeszerzési törvény ezen irányelvvel való összeegyeztethetőségével kapcsolatos kétségeiről.
17 A Bizottság közelebbről úgy ítélte meg, hogy e tagállam nem teljesítette az említett irányelvből eredő kötelezettségeit, mivel e törvény kizárta a közbeszerzési eljárásból az említett törvény 4. cikkének 5c. pontjában említett, a dokumentumok, jövedéki bélyegek, jogszabályban előírt jelölések, ellenőrző matricák, szavazólapok, a szavazati jogról szóló igazolásokon elhelyezett holografikus jelölések, valamint a közokiratok kezeléséhez szükséges szoftverrel ellátott mikroprocesszoros rendszerek és az elektronikus csipet tartalmazó közokiratok rendeltetésszerű használatához szükséges számítógépes rendszerek és adatbázisok előállításával kapcsolatos szolgáltatásokat (a továbbiakban: szóban forgó szolgáltatások), jóllehet ilyen kizárásról a fenti irányelv nem rendelkezett.
18 2019. március 25‑i válaszában a Lengyel Köztársaság vitatta a Bizottság e kifogását.
19 2019. november 5‑én e tagállam tájékoztatta a Bizottságot egy új törvény elfogadásáról, amelynek célja, hogy 2021. január 1‑jétől a közbeszerzési törvény helyébe lépjen.
20 A Bizottság, mivel úgy ítélte meg, hogy ez az új törvény továbbra sem orvosolja az említett tagállamnak a 2014/24 irányelvvel kapcsolatban felrótt kötelezettségszegéseket, 2019. november 28‑i levelében indokolással ellátott véleményt küldött a Lengyel Köztársaságnak, és felhívta e tagállamot, hogy a kézhezvételtől számított két hónapon belül tegye meg az e véleményben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.
21 2020. január 28‑i válaszában a Lengyel Köztársaság vitatta többek között a Bizottság arra alapított kifogását, hogy az ezen irányelvben elő nem írt kizárásokat vezetett be a lengyel jogrendbe a vitatott szolgáltatások tekintetében.
22 A Bizottság, mivel nem találta kielégítőnek a Lengyel Köztársaság válaszait, 2021. június 9‑én úgy határozott, hogy benyújtja a jelen keresetet a Bírósághoz.
A keresetről
A felek érvei
23 A Bizottság azt állítja, hogy a 2014/24 irányelvnek a lengyel jogrendbe való átültetése során a Lengyel Köztársaság ezen irányelvet megsértve kizárta a szóban forgó szolgáltatásokat az említett irányelvben előírt közbeszerzési eljárásokból. E tekintetben ezen intézmény megjegyzi, hogy az ilyen kizárásokat ugyanezen irányelv 7–12. cikke nem írja elő, és azok annak 15. cikke alapján sem igazolhatók.
24 A Bizottság emlékeztet arra, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően az említett 15. cikkben előírt kivételekre hivatkozni kívánó tagállamra hárul annak bizonyítása, hogy az e kivételeket igazoló kivételes körülmények ténylegesen fennállnak.
25 A Bizottság a 2018. március 20‑i Bizottság kontra Ausztria (Állami nyomda) ítéletre (C‑187/16, EU:C:2018:194) hivatkozva jelzi, hogy a tagállamok feladata az alapvető biztonsági érdekeik, és azon biztonsági intézkedések meghatározása, amelyek a személyazonosító okmányok és más hivatalos dokumentumok nyomtatása keretében a közbiztonság védelméhez szükségesek, és hogy a tagállamok által a nemzeti érdek jogos követelményei keretében elfogadott intézkedések összességükben nem mentesülnek az uniós jog alkalmazása alól pusztán azért, mert azokat többek között a közbiztonság vagy a honvédelem érdekében hozták meg. Konkrétabban a Lengyel Köztársaság feladata annak bizonyítása, hogy az általa hivatkozott érdekek védelmének igénye közbeszerzési eljárás keretében nem elégíthető ki. Egyébiránt a gazdasági vagy ipari érdekek főszabály szerint nem minősülnek ilyen alapvető biztonsági érdeknek.
26 E tekintetben a Bizottság úgy véli, hogy elégtelenek a Lengyel Köztársaság által a vitatott szolgáltatásokat illetően a 2014/24 irányelvben előírt közbeszerzési eljárások alkalmazásától való eltérés érdekében előadott igazolások.
27 Ezen intézmény azt állítja, hogy az a körülmény, hogy az állam a szóban forgó szolgáltatások nyújtásával megbízott vállalkozás egyedüli részvényese, nem jelenthet garanciát e vállalkozás esetleges csődjével szemben, és a szóban forgó szerződések teljesítésének megbízhatóságát sem garantálja. E tekintetben a Bizottság egyrészt kételkedik abban, hogy az állami támogatásokra vonatkozó szabályokra tekintettel lehetetlen lenne a Polska Wytwórnia Papierów Wartościowych S. A. (a továbbiakban: PWPW)(1) csődje, másrészt pedig a PWPW azon lehetőségére hivatkozik, hogy alvállalkozót vegyen igénybe.
28 Ami a Lengyel Köztársaság biztonságát abban az esetben fenyegető esetleges veszély fennállását illeti, ha a nyertes ajánlattevő magánjogi gazdasági szereplő, amiatt, hogy azt új részvényesek felvásárolhatják, a Bizottság azt állítja, hogy az ajánlatkérő szerv megfelelő biztosítékokat alkalmazhat, a vonatkozó közbeszerzési szerződés felmondását is ideértve.
29 Ezenkívül, ami a minősített vagy érzékeny információk kiszivárogtatásának lehetőségét illeti, a Lengyel Köztársaság nem bizonyította a PWPW közvállalkozási jogállása és az ilyen kiszivárogtatás elkerülését célzó garanciák közötti kapcsolatot. Az e társaságban fennálló 100%‑os állami részesedés nem jelent garanciát az ilyen kiszivárogtatások ellen, tekintettel az alvállalkozók igénybevételének lehetőségére.
30 Jóllehet a Bizottság nem tagadja, hogy információbiztonság biztosításának szükségessége, amely a szóban forgó szolgáltatások odaítélésének velejárója, közérdekű cél, ez az érdek nem feltétlenül felel meg valamely tagállam alapvető biztonsági érdekének.
31 Ezen intézmény megjegyzi, hogy az ajánlatkérő különösen magas követelményeket támaszthat a nyertes ajánlattevők alkalmassága és megbízhatósága tekintetében, valamint meghatározhatja az ajánlati felhívásokra és a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre irányadó feltételeket.
32 Közelebbről, az ajánlatkérő szerv rendelkezhet a 2014/24 irányelv 42. cikkében említett műszaki leírásokról és/vagy az ezen irányelv 58. cikkében említett kiválasztási szempontok meghatározásáról, biztosítva ezáltal, hogy a nyertes ajánlattevő az előírt feltételek és műszaki szempontok tiszteletben tartása mellett képes legyen a minőségi terméket szállítani.
33 Ami a 2014/24 irányelv 42. cikkében említett műszaki leírást illeti, az ajánlatkérő szerv többek között olyan különleges követelményeket és eljárásokat írhat elő, amelyek biztosítják a helyiségek és a szállítás, valamint az anyagok kezelésének és az említett helyiségekhez való fizikai hozzáférés biztonságát, a megfelelő nyilvántartások vezetését, a személyes adatok védelmét vagy állandó jelentéseknek a kiválasztott gazdasági szereplő általi benyújtását. Az ajánlatkérő ráadásul arra is kötelezheti e gazdasági szereplőt, hogy tegye lehetővé számára az általa szükségesnek ítélt ellenőrzések elvégzését.
34 A Bizottság szerint garanciák nyújthatók olyan szerződéses kikötések útján, mint a bankgarancia vagy akár a káresemény esetén az esetlegesen okozott károk megtérítésére vonatkozó garancia, azzal a biztosítékkal, hogy az információk bármely kiszivárogtatása súlyos szakmai kötelességszegésnek minősül. Ezenkívül elképzelhető, hogy a nyertes ajánlattevőt arra kötelezik, hogy szabálytalanságok esetén részletes jelentést készítsen, vagy hogy a szerződésbe a szellemi tulajdon védelmére és a szóban forgó szolgáltatások más jogalany általi, abban az esetben történő nyújtására vonatkozó kikötéseket illesszen, ha e nyertes ajánlattevő nem képes teljesíteni kötelezettségeit.
35 Egyébiránt a Lengyel Köztársaság alapvető érdekeinek az érzékeny információk kiszivárogtatása miatti megsértéséből eredő esetleges kár visszafordíthatatlan jellegét illetően a Bizottság azzal érvel, hogy az ilyen jelleg nem zárja ki a kártérítési kikötések kiegyenlítő vagy visszatartó hatását.
36 E tekintetben a Bizottság hozzáteszi, hogy ilyen kötelezettségek és követelmények attól függetlenül előírhatók a nyertes ajánlattevő számára, hogy a székhelye a Lengyel Köztársaság vagy egy másik tagállam területén található.
37 A 2014/24 irányelv 58. cikkében említett kiválasztási szempontok meghatározása keretében a Bizottság hangsúlyozza, hogy az ajánlatkérő előírhat bizonyos követelményeket, amelyek az emelt szintű biztonsági követelményeknek megfelelő dokumentumok előállítása terén szerzett releváns tapasztalat, a szükséges infrastruktúra és felszerelések rendelkezésre állásának, és olyan megfelelően képzett és tapasztalt személyzet jelenlétének tanúsítására irányulnak, akik egyébként büntetlen előélettel, a szóban forgó szerződés biztonságos teljesítését lehetővé tevő pénzügyi helyzettel, vagy akár a szakmai polgári jogi felelősséggel kapcsolatos kockázatokra vonatkozó biztosítási fedezettel rendelkeznek.
38 Ezenkívül a Bizottság azt állítja, hogy a szóban forgó szolgáltatásokkal kapcsolatos információk bizalmas jellege a titoktartási kötelezettség előírásával biztosítható. E tekintetben az ajánlatkérő a minősített adatokhoz való hozzáféréshez nemzeti biztonsági tanúsítványt követelhet meg. Egyébiránt az ajánlatkérő továbbra is módosíthatja vagy felmondhatja az érintett közbeszerzési szerződést, ha olyan körülmények merülnek fel, amelyeket az ajánlatkérő nem láthatott előre.
39 A Lengyel Köztársaság az alapvető biztonsági érdekei védelmének követelményére hivatkozva vitatja a szóban forgó szolgáltatásokat illető, állítólagos kötelezettségszegést.
40 E tagállam szerint e szolgáltatásokat nem lehet ezen érdekek sérelme nélkül a 2014/24 irányelvben előírt közbeszerzési eljárásoknak alávetni. A jelen keresettel érintett kizárások arányos, megfelelő és szükséges intézkedéseknek minősülnek azon cél eléréséhez, hogy a Lengyel Köztársaság által megfelelőnek ítélt szinten biztosítsák az említett érdekek védelmét.
41 Ami először is a közbeszerzési törvény 4. cikkének 5c. pontjában említett közokiratoknak a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásaiból való kizárását illeti, egyrészt a Lengyel Köztársaság a pert megelőző eljárás keretében annak szükségességére hivatkozott, hogy ezen, az e tagállam biztonsága szempontjából alapvető fontosságúnak tekintett dokumentumok biztonságát meg kell védeni, elkerülve azok hamisítását. Márpedig kizárólag az említett dokumentumok PWPW(2) általi nyomtatása teszi lehetővé a fenti tagállam számára, hogy fellépjen a hamisítás e veszélyével szemben.
42 A Lengyel Köztársaság hangsúlyozza, hogy ugyanezen dokumentumok biztonsága szorosan kapcsolódik az állam alapvető érdekeihez, azaz mind az olyan belső érdekekhez, mint a biztonsághoz, az állampolgárok egészségéhez és szabadságához, valamint a közrend tiszteletben tartásához fűződő belső érdekek, mind pedig a határokon átnyúló érdekekhez, amelyek magukban foglalják a polgárok életének, egészségének és szabadságainak védelmét, valamint a terrorizmus, az emberkereskedelem és a szervezett bűnözés megelőzését.
43 Ami különösen a közokiratokról szóló törvény 5. cikke (2) bekezdésének 32. pontjában említett dokumentumokat, nevezetesen konkrétabban a rendőrök, a határőrök, az állambiztonsági ügynökök, a belbiztonsági ügynökség tisztjei, a hírszerző ügynökség tisztjei, a katonai elhárító szolgálat tisztjei és az oda felvett hivatásos katonák, a katonai hírszerző szolgálat tisztjei és a katonai hírszerző szolgálatba felvett hivatásos katonák, valamint a katonai rendőrség tagjai szolgálati igazolványait illeti, e tagállam azt állítja, hogy e dokumentumoknak a közbeszerzési eljárások hatálya alól való kizárását ezen alapvető érdekek védelme igazolja.
44 E tekintetben a Lengyel Köztársaság úgy véli, hogy az említett dokumentumoknak különösen a hamisítás és a meghamisítás kockázatával szembeni megfelelő védelme nagy jelentőséggel bír a belső biztonsága szempontjából. Az e kockázatokkal szembeni legmagasabb szintű védelem biztosítása érdekében a szóban forgó dokumentumokat az említett tagállam által teljes mértékben ellenőrzött olyan gazdasági szereplőnek kell előállítania, mint a PWPW.
45 Ezenkívül, ami a személyazonosító igazolványokat és a katonai személyi okmányokat illeti, a Lengyel Köztársaság úgy véli, hogy azoknak a 2014/24 irányelvben előírt közbeszerzési eljárások hatálya alóli kizárását az e tagállam alkotmányából eredő, a nemzetbiztonság honvédelem területén való védelmének követelménye igazolja, ami a területének függetlenségét és sérthetetlenségét, valamint polgárainak biztonságát is biztosítja.
46 A Lengyel Köztársaság e tekintetben azt állítja, hogy e dokumentumok előállításának ellenőrzése e tagállam biztonságának és hitelességének a honvédelemmel kapcsolatos tágabb összefüggésébe illeszkedik, e tagállam geopolitikai helyzetét, az Észak‑atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) szerveihez való csatlakozását, valamint a jelenlegi nemzetközi környezetet is figyelembe véve.
47 Másrészt a közbeszerzési törvény 4. cikke 5c. pontjának f) alpontjában említett, a közokiratok kezeléséhez szükséges szoftverrel ellátott mikroprocesszoros rendszereket és az elektronikus csipet tartalmazó ezen közokiratok rendeltetésszerű használatához szükséges számítógépes rendszereket és adatbázisokat illetően a Lengyel Köztársaság úgy véli, hogy mivel a közokiratok biztonságát nem lehet e dokumentumok elektronikus alkotóelemeinek, valamint az említett dokumentumok kezeléséhez használt rendszereknek és adatbázisoknak a megfelelő szintű biztonsága nélkül biztosítani, ezekre az alkotóelemekre, rendszerekre és adatbázisokra is hasonló védelmi intézkedéseket kell alkalmazni.
48 Másodszor, ami a közbeszerzésekről szóló törvény 4. cikke 5c. pontjának b) alpontjában említett jövedéki adójegyeket illeti, a Lengyel Köztársaság lényegében azt állítja, hogy ezen adójegyek stratégiai jelentőséggel bírnak a nemzetbiztonsága szempontjából. E tekintetben az e tagállam által hivatkozott alapvető érdekek a polgárok életének és egészségének védelme, a gazdasági ügyletek biztonsága, a szervezett és a gazdasági bűnözés hatékony megelőzése, a pénzügyi biztonság, valamint az adóbevételek megfelelő szintjének biztosítása.
49 Az a tény, hogy az említett jövedéki adójegyek előállításával olyan gazdasági szereplőt bíznak meg, mint a PWPW, amely az említett tagállam területén hosszú távú tapasztalatokkal rendelkezik az ilyen adójegyek tervezése, biztonságos előállítása, tárolása és rendelkezésre bocsátása terén, lényeges intézkedésnek minősül az állampolgárok biztonságának e területen való garantálása érdekében, mivel egyetlen másik lengyel vállalkozás sem képes teljesíteni a jövedéki adójegyekre vonatkozó megrendeléseket.
50 Az ezen adójegyek előállításának biztonságával kapcsolatos intézkedések az adók és illetékek beszedésének, valamint a szállítóeszközök forgalmazásának és nyilvántartásba vételének biztosítására irányulnak. Márpedig az, ha az említett adójegyek előállítását a PWPW‑től eltérő vállalkozásra bízzák, a Lengyel Köztársaság által e területen fenntartani kívánt biztonsági szint csökkenésével járhat.
51 Harmadszor, ami a közbeszerzésekről szóló törvény 4. cikke 5c. pontjának c) alpontjában említett, a gépjárművekre vonatkozó, jogszabályban előírt jelöléseket és ellenőrző matricákat illeti, e tagállam hangsúlyozza a jármű forgalomba helyezésével kapcsolatos dokumentumoknak a nemzetbiztonság szempontjából fennálló jelentőségét. Mivel e dokumentumok előállítása titkos információkhoz való hozzáférést igényel, és a személyre szabás központi technológiájának elektronikus rendszer igénybevételével történő használatával jár, biztosítani kell a minősített adatok és az érintett személyes adatok védelmét, ami a Lengyel Köztársaság nemzetbiztonságának egyik alapvető elemét képezi.
52 E tagállam különösen arra hívja fel a figyelmet, hogy a többek között terrortámadások elkövetésére felhasználható veszélyes áruk szállítása megköveteli, hogy a járművezető adataihoz és a szóban forgó jármű ellenőrző matricájához csak szigorú szempontok alapján kiválasztott jogalanyok, például teljes mértékben állami tulajdonban lévő vállalkozások férjenek hozzá.
53 Negyedszer, ami a közbeszerzésekről szóló törvény 4. cikke 5c. pontjának d) és e) alpontjában említett szavazólapokat és a szavazati jogról szóló igazolásokon elhelyezett holografikus jelöléseket illeti, a Lengyel Köztársaság az e tagállamban a választások és a népszavazások megfelelő lebonyolításába és biztonságába vetett közbizalomra hivatkozik. Különösen a választások megfelelő lebonyolítása alapvető jelentőséggel bír mind a polgárok állami szervekbe vetett bizalma, mind pedig a nemzetbiztonság szempontjából, és a szavazólapok kellő számban és időben történő nyomtatását teszi szükségessé.
54 A Lengyel Köztársaság azt állítja, hogy az a tény, hogy a szóban forgó szolgáltatások nyújtását olyan jogalanyra bízzák, mint a PWPW, amely felett e tagállam irányító befolyást gyakorol, biztosítja az általa „érzékenynek” minősített közokiratok biztonsági szintjére gyakorolt befolyását, lehetővé téve e jogalany helyzetének folyamatos figyelemmel kísérését és az esetleges fenyegetésekkel szembeni gyors fellépést.
55 E tagállam hangsúlyozza, hogy irányító befolyással rendelkezik a PWPW felett, és mind a szerveinek működését, mind pedig a közokiratok előállításának folyamatát irányítja, ami lehetővé teszi az említett tagállam alapvető nemzetbiztonsági érdeke védelmének biztosítását.
56 Különösen az, hogy az államkincstár a PWPW részvényeinek 100%–át birtokolja, lehetővé teszi a Lengyel Köztársaság számára annak elkerülését, hogy e társaságot jogalany vásárolja meg, amely nem áll az államkincstár befolyása alatt. Ily módon biztosítja ezen előállítás folyamatosságát, és lehetővé teszi annak elkerülését, hogy az azzal megbízott gazdasági szereplő csődbe menjen.
57 A PWPW‑hez hasonló társaság csődjének kockázata ugyanis tisztán elméleti jellegű, és a Bizottság ezenkívül nem adott elő olyan indokokat, amelyek miatt a PWPW pénzügyi nehézségei esetén ne lenne lehetséges állami támogatást nyújtani e társaságnak.
58 Ami e gazdasági szereplő fizetésképtelenségének kockázatát illeti, a Bizottság által javasolt megoldás nem teszi lehetővé e gazdasági szereplő pénzügyi helyzete hirtelen romlásának elkerülését, míg ezzel ellentétben a Lengyel Köztársaság által létrehozott rendszer keretében ez az eshetőség kizárt.
59 Ezenkívül az állam működéséhez elengedhetetlen dokumentumok olyan hiányához kapcsolódó következmények, amely a kiválasztott gazdasági szereplő általi előállításuk hirtelen megszakításából adódna, helyrehozhatatlanok.
60 Egyébiránt a Lengyel Köztársaság szerint az ilyen dokumentumok előállításának a PWPW‑hez hasonló jogalanyra való bízása, anélkül hogy a 2014/24 irányelvben előírt közbeszerzési eljárást folytatnának le, biztosítja e dokumentumok hitelességét, és ennek következtében e tagállam biztonságát, egyébiránt pedig korlátozná azon szervezetek körét, amelyek minősített adatokhoz férhetnek hozzá.
61 Ami az ajánlatkérő szerv azon lehetőségét illeti, hogy alvállalkozókat vegyen igénybe, a Lengyel Köztársaság úgy véli, hogy az a helyzet, amelyben a szerződést egy teljes mértékben állami tulajdonban lévő vállalkozás teljesíti, még alvállalkozók igénybevétele mellett sem hasonlítható össze azzal a helyzettel, amelyben e szerződést egy, a 2014/24 irányelvben meghatározott közbeszerzési eljárásoknak megfelelően kiválasztott jogalany teljesíti. Egyébiránt, ha az alvállalkozó nem teljesíti megfelelően az említett szerződést, a PWPW‑nek lehetősége van arra, hogy a teljes dokumentum‑előállítási lánc tekintetében az alvállalkozó helyébe lépjen.
62 A Lengyel Köztársaság úgy véli, hogy a Bizottság tévesen alapítja érvelését a 2018. március 20‑i Bizottság kontra Ausztria (Állami nyomda) ítéletre (C‑187/16, EU:C:2018:194), amely a jelen kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset vizsgálata szempontjából nem releváns. E tekintetben e tagállam azzal érvel, hogy az ezen ítélet alapjául szolgáló ügyben hivatkozott közbeszerzési irányelvek alkalmazása ahhoz hasonló biztonsági szint biztosítását tette lehetővé, mint amelyet az ezen irányelvekben előírt közbeszerzési eljárások lefolytatása nélkül értek volna el. Márpedig a jelen ügyben ez nincsen így.
63 A Lengyel Köztársaság hangsúlyozza, hogy nem köteles saját alapvető biztonsági érdekei védelmének szintjét egy másik tagállam – konkrétan az Osztrák Köztársaság – védelmi szintjéhez igazítani. E tekintetben a Lengyel Köztársaság úgy véli, hogy bár azok az intézkedések, amelyeket a Bizottság szerint az alapvető érdekei védelmének biztosítása érdekében hozhatnak oly módon, hogy a szóban forgó szolgáltatásokra a 2014/24 irányelvben előírt közbeszerzési eljárásokat alkalmazzák, a szerződések többsége esetében elegendőek, nem teszik lehetővé az alapvető biztonsági érdekek – a szóban forgó szolgáltatásokra vonatkozó szerződések tekintetében – általa választott védelmi szintjének elérését.
64 Ami a szóban forgó közokiratokra vonatkozó információk biztonságának védelmét illeti, az e dokumentumok előállítására irányuló szolgáltatások verseny előtti megnyitása növeli azon szervezetek számát, amelyek a Lengyel Köztársaság biztonságára vonatkozó információkhoz hozzáférhetnek, ami növeli az ezen érzékeny információk kiszivárgásának kockázatát. Márpedig e tagállam alapvető biztonsági érdekeinek ilyen sérelme az ilyen dokumentumokkal való ellátásának megszakadásához hasonlóan visszafordíthatatlan, és veszélyezteti e tagállam működésének folyamatosságát, mivel az így hozzáférhetővé tett információkat harmadik államok, szervezett bűnözői csoportok vagy terrorista szervezetek használhatják fel.
65 A Bizottság által tervezett azon intézkedést illetően, amely titoktartási kötelezettséget ír elő oly módon, hogy a minősített információkhoz való hozzáféréshez nemzetbiztonsági engedélyt követel meg, a Lengyel Köztársaság úgy véli, hogy az ilyen kötelezettség csak bizonyos mértékben garantálná ezen érzékeny adatok biztonságát. Ugyanez vonatkozik a biztonságot garantáló különleges követelményeket és eljárásokat előíró műszaki előírások meghatározására vonatkozó intézkedésekre is.
66 Jóllehet a Bizottság arra hivatkozott, hogy az érintett tagállam biztonságát fenyegető veszélyek akkor is fennállhatnak, ha a szóban forgó szolgáltatásokat olyan közvállalkozásra bízzák, mint a PWPW, a Bizottság nem bizonyította, hogy e veszélyek olyan súlyosak, mint abban az esetben, ha az érintett szerződés teljesítésével az ezen irányelv alapján kiválasztott valamely jogalanyt bízzák meg.
67 Ugyanis, még ha a jelen ítélet 65. pontjában említett intézkedések lehetővé is teszik, hogy az említett információkhoz csak korlátozott számú olyan pályázó férjen hozzá, akik egyébként bizonyították, hogy megfelelnek a megbízhatóság és az információk védelmével kapcsolatos eljárások magas szintű normáinak, a Lengyel Köztársaság által választott rendszer lehetővé teszi az ilyen információkhoz hozzáféréssel rendelkező szervezetek számának csökkentését.
A Bíróság álláspontja
68 A jelen kereset azon lengyel szabályozásnak a 2014/24 irányelv követelményeivel való összeegyeztethetőségére vonatkozik, amely a szóban forgó szolgáltatásokra vonatkozó szerződéseknek a PWPW részére történő közvetlen odaítélését írja elő.
69 Először is meg kell állapítani, hogy – amint az a Bíróság elé terjesztett ügyiratokból kitűnik – egyrészt az e jogszabályban említett közbeszerzési szerződések a fenti irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 9. pontja értelmében vett, szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződéseknek minősülnek, másrészt pedig nem vitatott, hogy e szerződések becsült értéke meghaladja az ezen irányelvben meghatározott értékhatárokat. Következésképpen az utóbbi irányelv 1. cikke (1) bekezdésének megfelelően az említett jogszabályoknak főszabály szerint rendelkezniük kell arról, hogy e szerződések odaítélése során tiszteletben tartják az ugyanezen irányelvben előírt szabályokat.
70 A 2014/24 irányelv alkalmazása alól csak az abban kimerítően és kifejezetten említett kivételek engedélyezettek (lásd analógia útján: 1999. november 18‑i Teckal ítélet, C‑107/98., EU:C:1999:562, 43. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
71 Az EUMSZ 258. cikk szerinti kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárásban fennálló bizonyítási teherre vonatkozó állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Bizottság feladata az állítólagos kötelezettségszegés fennállásának bizonyítása. A Bíróság előtt a Bizottságnak kell – bármilyen vélelemre való hivatkozás nélkül – a kötelezettségszegés fennállásának Bíróság általi vizsgálatához szükséges bizonyítékokat előterjesztenie (2021. szeptember 2‑i Bizottság kontra Svédország ítélet, C‑22/20 [Szennyvíztisztító telep], 143. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
72 A jelen eljárásban a Lengyel Köztársaság a 2014/24 irányelv 15. cikkének az EUMSZ 346. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összefüggésben értelmezett (2) és (3) bekezdésére hivatkozik annak igazolása érdekében, hogy a szóban forgó szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseknek a PWPW részére történő közvetlen odaítélését előíró lengyel szabályozás összeegyeztethető az uniós joggal.
73 E tekintetben meg kell állapítani, hogy – amint az a 2014/24 irányelv 15. cikkének (2) bekezdéséből kitűnik – ezen irányelv nem alkalmazandó a közbeszerzési szerződésekre, amennyiben valamely tagállam alapvető biztonsági érdekeinek védelme nem garantálható kevésbé korlátozó intézkedésekkel, például olyan feltételek előírásával, amelyek az ajánlatkérő szerv által az ezen irányelvben előírt közbeszerzési eljárás keretében rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének védelmére irányulnak.
74 Ezenkívül e rendelkezés pontosítja, hogy az EUMSZ 346. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a 2014/24 irányelv nem alkalmazandó a közbeszerzési szerződésekre, amennyiben ezen irányelv alkalmazása olyan információk szolgáltatására kötelezné a tagállamot, amelyek felfedését az alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek ítéli.
75 Az említett irányelv 15. cikkének (3) bekezdése szerint, ha a közbeszerzési szerződés odaítélését és teljesítését titkosnak nyilvánítják, vagy azt a tagállamokban hatályos törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésekkel összhangban különleges biztonsági intézkedéseknek kell kísérniük, ez az irányelv nem alkalmazandó annyiban, amennyiben a tagállam megállapította, hogy az érintett alapvető érdekek védelme kevésbé korlátozó intézkedésekkel nem biztosítható.
76 A 2014/24 irányelv 15. cikkében foglalt eltérési lehetőség kapcsán a tagállamok feladata az alapvető biztonsági érdekeik meghatározása, a jelen ügyben pedig a lengyel hatóságok feladata azon biztonsági intézkedések megállapítása, amelyek az alapügyben szóban forgóhoz hasonló személyazonosító okmányok és más hivatalos dokumentumok nyomtatása keretében a Lengyel Köztársaság közbiztonságának védelméhez szükségesek (lásd analógia útján: 2018. március 20‑i Bizottság kontra Ausztria [Állami nyomda] ítélet, C‑187/16, EU:C:2018:194, 75. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
77 A 2014/24 irányelv 15. cikke (2) és (3) bekezdésének az EUMSZ 346. cikkel összefüggésben értelmezett szövege ugyanis nem ír elő kötelezettséget a tagállamok számára az alapvető biztonsági érdekeik védelmének elérni kívánt szintjét illetően.
78 Amint arra a főtanácsnok indítványának 48. pontjában lényegében rámutatott, az e rendelkezésekben szereplő „biztonság” kifejezés többek között a nemzetbiztonság megőrzését is magában foglalja.
79 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a nemzetbiztonság fenntartásának célja az állam alapvető funkcióinak és a társadalom alapvető érdekeinek a védelméhez fűződő elsődleges érdeknek felel meg, és magában foglalja az olyan tevékenységek megelőzését és elfojtását, amelyek komolyan destabilizálhatják az ország alapvető alkotmányos, politikai, gazdasági vagy társadalmi szerkezetét, és közvetlenül fenyegethetik a társadalmat, a lakosságot vagy magát az államot, mint például a terrorcselekmények (2022. április 5‑i Commissioner of An Garda Síochána és társai ítélet, C‑140/20, EU:C:2022:258, 61. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
80 Így a tagállamok által a nemzeti érdek jogos követelményei keretében elfogadott intézkedések összességükben nem mentesülnek az uniós jog alkalmazása alól pusztán azért, mert azokat többek között a közbiztonság érdekében hozták meg (lásd analógia útján: 2018. március 20‑i Bizottság kontra Ausztria [Állami nyomda] ítélet, C‑187/16, EU:C:2018:194, 76. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
81 Egyébiránt szintén emlékeztetni kell arra, hogy az olyan eltérési lehetőségeket, mint amelyekre a jelen kereset keretében hivatkoznak, szigorúan kell értelmezni (lásd analógia útján: 2018. március 20‑i Bizottság kontra Ausztria [Állami nyomda] ítélet, C‑187/16, EU:C:2018:194, 77. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
82 Ennélfogva, noha a 2014/24 irányelv 15. cikkének (2) és (3) bekezdése mérlegelési mozgásteret biztosít a tagállamok számára az alapvető biztonsági érdekeik védelméhez szükségesnek ítélt intézkedésekről való döntés tekintetében, e rendelkezések nem értelmezhetők oly módon, hogy a tagállamokra arra vonatkozó hatáskört ruháznak, hogy pusztán ezen érdekekre hivatkozva eltérhetnek az EUM‑Szerződés rendelkezéseitől. Ebből következően annak a tagállamnak, amely az e rendelkezésekben előírt eltérési lehetőségekre hivatkozik, bizonyítania kell, hogy az ilyen érdekek védelme nem lett volna elérhető az említett irányelv által előírt versenyeztetési eljárás keretében (lásd analógia útján: 2018. március 20‑i Bizottság kontra Ausztria [Állami nyomda] ítélet, C‑187/16, EU:C:2018:194, 78. és 79. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
83 A jelen ügyben, noha a Lengyel Köztársaság kétségtelenül megjelölte azon alapvető biztonsági érdekeit, amelyek védelmét szükségesnek tartja, valamint az ezen érdekek védelméhez szorosan kapcsolódó garanciákat, meg kell vizsgálni, hogy e tagállam bizonyította‑e, hogy az általa követett célok nem lettek volna elérhetők a 2014/24 irányelvben előírt versenyeztetés keretében.
84 E tekintetben eleve meg kell állapítani, hogy el kell utasítani a Lengyel Köztársaság azon érvét, amely szerint a Bizottság nem hivatkozhat érvényesen a 2018. március 20‑i Bizottság kontra Ausztria (Állami nyomda) ítéletre (C‑187/16, EU:C:2018:194), mivel a jelen ügyben fennálló helyzettől eltérően a fenti ítélet alapjául szolgáló ügyben szóban forgó nemzeti nyomda magánjogi vállalkozás volt. A közokiratok nyomtatásával nemzeti szinten megbízott társaság jogállása ugyanis – a 2014/24 irányelv 12. cikkének alkalmazhatóságára is figyelemmel – nem mentesíti az érintett tagállamot az annak bizonyítására vonatkozó kötelezettsége alól, hogy az általa követett célok versenyeztetés keretében nem voltak elérhetők. Márpedig a Lengyel Köztársaság nem bizonyította, hogy a szóban forgó lengyel szabályozás által érintett közbeszerzési szerződések olyan in house odaítélés tárgyát képezik, amely a közbeszerzési szabályok alóli kizárásnak a fenti 12. cikkben említett különös esetei közé tartozik.
85 Először is a Lengyel Köztársaság azon érvelését illetően, amely szerint a szóban forgó, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseknek a PWPW részére történő közvetlen odaítélése megfelel annak a célnak, hogy biztosítsa a közokiratokkal való ellátás folyamatosságát, elkerülve e vállalkozás csődjének kockázatát, meg kell állapítani, hogy jóllehet a szóban forgó hivatalos dokumentumok többséges szorosan kapcsolódik a közrendhez és az állami intézményi működéshez, amelyek feltételezik, hogy az ellátottság biztonsága biztosított, a Lengyel Köztársaság nem bizonyította, hogy e cél nem biztosítható pályázati felhívás keretében, és hogy az ilyen garancia veszélybe kerülne, ha az említett szolgáltatások nyújtásával más vállalkozásokat bíznának meg, ideértve, adott esetben, a más tagállamokban letelepedett vállalkozásokat is.
86 Közelebbről, e tagállam nem bizonyította, hogy a szóban forgó hivatalos dokumentumok előállításának az ezen előállítással megbízott gazdasági szereplő esetleges csődjéből eredő zavarának kockázata jelentősen magasabb lenne a 2014/24 irányelvben előírt közbeszerzési eljárás igénybevétele esetén.
87 Az ilyen kockázatok kiküszöbölése érdekében a szóban forgó lengyel szabályozás rendelkezhetett volna arról, hogy az érintett közbeszerzési szerződésben más intézkedéseket is előírjanak, így különösen azt, hogy az ajánlatkérő szerv – ha ezt egyéb megfontolások nem zárják ki – köteles több szállítóval is szerződést kötni.
88 Egyébiránt e szerződés a pályázók pénzügyi helyzetének szilárdságát biztosító követelményeket is előírhatott volna. A 2014/24 irányelv 58. cikkének (3) bekezdése ugyanis előírja, hogy az ajánlatkérő szervek olyan feltételeket írhatnak elő a gazdasági szereplők számára, amelyek biztosítják, hogy a gazdasági szereplők rendelkezzenek a szerződés teljesítéséhez szükséges gazdasági és pénzügyi kapacitással. E rendelkezés pontosítja, hogy e célból az ajánlatkérők előírhatják különösen azt, hogy a gazdasági szereplők meghatározott minimális éves árbevétellel – különösen a szerződés által érintett területre vonatkozó minimális éves árbevétellel – rendelkezzenek. Ezenkívül az ajánlatkérő szervek megkövetelhetik a gazdasági szereplőktől, hogy nyújtsanak tájékoztatást éves beszámolójukról, és adott esetben megfelelő szintű, szakmai kockázatokat fedező biztosítással rendelkezzenek.
89 A Lengyel Köztársaság nem tudta bizonyítani, hogy az ilyen követelmények előírása nem alkalmas az érintett dokumentumokkal való ellátottságot érintő olyan állítólagos kockázatok enyhítésére, amelyek oka különösen az előállításukért felelős vállalkozás pénzügyi helyzetének hirtelen romlása. Amint azt ugyanis a Bizottság megjegyzi, bár a PWPW‑hez hasonló vállalkozás csődjének kockázata kisebb, e kockázat nem tekinthető teljesen kizártnak.
90 Ami a közbeszerzési törvény 4. cikke 5c. pontjának d) és e) alpontjában említett, a választások megfelelő lebonyolításának és biztonságának garantálása érdekében szavazólapok és a szavazati jogról szóló igazolásokon elhelyezett holografikus jelölések kellő számban és időben történő előállításának szükségességét illeti, a Lengyel Köztársaság nem bizonyítja, hogy a PWPW‑től eltérő vállalkozások szükségszerűen kevésbé hatékonyak, mint az előbbi, és hogy nem tudnák kellő számban és időben kinyomtatni az említett szavazólapokat és előállítani e jelöléseket. Ebből következik, hogy nem állapítható meg, hogy mellőzni kell a 2014/24 irányelvben előírt közbeszerzési eljárásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazását az említett tagállam által kitűzött cél elérése érdekében.
91 Másodszor, ami annak szükségességét illeti, hogy a szóban forgó szolgáltatások többségét illetően biztosítsák az érintett dokumentumok, pontosabban az azokban szereplő információk biztonságának védelmét, a Bíróság már kimondta, hogy a bizalmas kezelésére vonatkozó kötelezettség előírásának szükségessége egyáltalán nem zárja ki valamely versenyeztetési eljárás alkalmazását a szerződés odaítélése vonatkozásában (2018. március 20‑i Bizottság kontra Ausztria [Állami nyomda] ítélet, C‑187/16, EU:C:2018:194, 89. pont).
92 Ezenkívül a Bíróság azt is kimondta, hogy az adatok bizalmas kezelése titoktartási kötelezettség útján is biztosítható, anélkül hogy szükséges lenne a közbeszerzési szerződések odaítélésére irányuló eljárások megsértése. Semmi nem akadályozza ugyanis az ajánlatkérőt abban, hogy különösen magas elvárásokat támasszon az ajánlattevők megbízhatóságával szemben, hogy ennek megfelelően alakítsa ki az ajánlati felhívásokra vonatkozó feltételeket és a szolgáltatásnyújtási szerződéseket, és hogy megkövetelje a pályázóktól a szükséges igazolásokat (2018. március 20‑i Bizottság kontra Ausztria [Állami nyomda] ítélet, C‑187/16, EU:C:2018:194, 90. és 91. pont).
93 Az érintett dokumentumok többsége biztonságának biztosítása érdekében az ajánlatkérő szerv a 2014/24 irányelvben szabályozott közbeszerzési eljárások keretében előírhatott volna többek között az ezen irányelv 42. cikkében említett műszaki leírásokat, illetve meghatározhatta volna az ezen irányelv 58. cikkében említett kiválasztási szempontokat.
94 Közelebbről, ami a 2014/24 irányelv 42. cikke értelmében vett ezen műszaki leírást illeti, e cikk (1) bekezdéséből kitűnik, hogy az meghatározza az érintett szolgáltatások kívánt tulajdonságait, és utalhat a kért szolgáltatások nyújtásának folyamatára vagy módszerére, feltéve hogy e tényezők kapcsolódnak a szerződés tárgyához, és arányosak annak értékével és céljaival.
95 Az ezen irányelv 58. cikkében szereplő kiválasztási szempontokat illetően a Bíróság kimondta, hogy az uniós jogalkotó széles mérlegelési jogkört ismert el az ajánlatkérő számára e szempontok meghatározása során. Így e cikk (1) bekezdése értelmében bizonyos mozgástérrel rendelkezik a közbeszerzési eljárásban való olyan részvételi feltételek meghatározására, amelyek véleménye szerint kapcsolódnak a szerződés tárgyához, azzal arányban állnak, és amelyek alkalmasak annak biztosítására, hogy a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő rendelkezzen az e szerződés teljesítéséhez szükséges jogi és pénzügyi kapacitással, valamint műszaki és szakmai szakértelemmel. Konkrétabban, az említett cikk (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő szabadon mérlegelheti azokat a részvételi követelményeket, amelyek álláspontja szerint alkalmasak többek között annak biztosítására, hogy a szerződést az általa megfelelőnek ítélt minőségi színvonalon teljesítsék (2023. január 26‑i Construct ítélet, C‑403/21, EU:C:2023:47, 60. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
96 Közelebbről e (4) bekezdés lehetővé teszi az ajánlatkérő számára, hogy olyan feltételeket írjon elő, amelyek biztosítják, hogy a gazdasági szereplők rendelkezzenek az érintett szerződés megfelelő színvonalú teljesítéséhez szükséges emberi és műszaki erőforrásokkal és tapasztalattal, amely a gazdasági szereplők know‑how‑ja, hatékonysága, tapasztalata és megbízhatósága alapján értékelhető. Így kizárhatók azok a gazdasági szereplők, akikről megállapítást nyert, hogy nem rendelkeznek a szükséges szakmai képességekkel, ideértve az olyan összeférhetetlenségi helyzeteket is, amelyek hátrányosan befolyásolhatják e szerződés teljesítését.
97 Ezenkívül, amint azt a Bizottság állította, a szóban forgó szolgáltatások többségét illetően az ajánlatkérő csak korlátozott számú pályázó számára biztosíthat hozzáférést az érintett bizalmas információkhoz, a 2014/24 irányelv 28. cikke szerinti meghívásos eljárás vagy adott esetben az ezen irányelv 29. és 30. cikke szerinti eljárások alkalmazásával. Az ajánlatkérő ugyanis élhet az ezen irányelv 29. cikkének (6) bekezdésében előírt, a megvitatandó ajánlatok számának csökkentésére vagy a megvitatandó megoldások számának csökkentésére vonatkozó, az említett irányelv 30. cikkének (4) bekezdésében előírt lehetőséggel.
98 E körülmények között először is, ami a Lengyel Köztársaság azon érvét illeti, amely szerint a közbeszerzésekről szóló törvény 4. cikke 5c. pontjának c) alpontjában említett, a gépjárművekre vonatkozó, jogszabályban előírt jelölések és ellenőrző matricák, valamint a járművek forgalomba helyezésével kapcsolatos dokumentumok előállítása titkos vagy bizalmas információkhoz való hozzáférést igényel, valamint minősített adatok és személyes adatok védelmét teszi szükségessé, a jelen ítélet 92. pontjában a Bíróság emlékeztetett arra, hogy az adatok bizalmas kezelése titoktartási kötelezettség útján is biztosítható, anélkül hogy szükséges lenne a közbeszerzési szerződések odaítélésére irányuló, a 2014/24 irányelvben előírt eljárások megsértése.
99 Az érzékeny információk kiszivárgásának elkerülése érdekében a lengyel hatóságok jogosultak arra, hogy az ajánlati felhívásokra irányadó feltételek között olyan kikötéseket írjanak elő, amelyek a nyertes ajánlattevőt általános titoktartásra kötelezik, valamint előírhatják, hogy azt a részvételre jelentkező vállalkozást, amely nem képes elegendő biztosítékot nyújtani e kötelezettség tiszteletben tartását illetően, ki kell zárni az odaítélési eljárásból. A lengyel hatóságok számára nyitva áll az a lehetőség is, hogy szankciók, különösen szerződéses szankciók alkalmazását írják elő a nyertes ajánlattevővel szemben arra az esetre, ha a szóban forgó szerződés teljesítése során nem tesz eleget e kötelezettségének (2018. március 20‑i Bizottság kontra Ausztria [Állami nyomda] ítélet, C‑187/16, EU:C:2018:194, 93. pont).
100 Egyébiránt, bár kétségtelen, hogy a tagállamok intézkedéseket hozhatnak különösen annak biztosítása érdekében, hogy a járművezető adataihoz és a veszélyes áruk szállítása keretében a jármű ellenőrző matricájához csak szigorúan kiválasztott jogalanyok férhessenek hozzá, ezen adatok bizalmas jellegét a 2014/24 irányelv által szabályozott közbeszerzési eljárásban részt vevő vállalkozásokat terhelő titoktartási kötelezettség révén is biztosítani lehetne.
101 Következésképpen, mivel a Lengyel Köztársaság nem terjesztett elő egyetlen olyan bizonyítékot sem, amely alkalmas lenne annak alátámasztására, hogy az így kialakított közbeszerzési eljárás alkalmazása nem teszi lehetővé az említett titkos adatokhoz való hozzáférés biztonságának ahhoz hasonló módon történő biztosítását, mint ahogyan az az érintett szerződéseknek a PWPW részére történő közvetlen odaítélése esetén valósulna meg, nem bizonyított, hogy a biztonságuk védelmével ellentétes az e közbeszerzési szerződések odaítélésére irányuló versenyeztetési eljárás.
102 Másodszor, ami a közbeszerzésekről szóló törvény 4. cikke 5c. pontjának b) alpontjában előírt adójegyeket illeti, jóllehet a Lengyel Köztársaság meghozhatja a szükséges intézkedéseket többek között polgárai biztonságának biztosítása érdekében, e tagállam nem bizonyítja, hogy kizárólag ezen adójegyek előállításának a PWPW‑hez hasonló vállalkozás részére történő odaítélése biztosíthatja e cél elérését, és hogy mellőzni kell a 2014/24 irányelvben előírt, a szerződések odaítélésére vonatkozó rendelkezések alkalmazását.
103 Nem tűnik ugyanis úgy, hogy e cél nem lenne elérhető, ha ezen előállítással a PWPW‑től eltérő olyan gazdasági szereplőket bíznának meg, amelyek az említett tagállam területén kellő tapasztalattal rendelkeznek az ilyen adójegyek tervezése, biztonságos előállítása, tárolása és rendelkezésre bocsátása terén. Ezenkívül semmi nem utal arra, hogy lehetetlen lenne e gazdasági szereplőkkel szemben szerződéses úton a szükséges titoktartási és biztonsági intézkedéseket előírni.
104 Harmadszor, amikor a Lengyel Köztársaság különösen a közokiratokról szóló törvény 5. cikkének (2) bekezdésében említett közokiratok előállítása, valamint a 4. cikk 5c. pontjának f) alpontjában említett, közokiratok kezeléséhez szükséges szoftverrel ellátott mikroprocesszoros rendszerek és az elektronikus csipet tartalmazó közokiratok rendeltetésszerű használatához szükséges számítógépes rendszerek és adatbázisok előállítása kapcsán a fentiek hamisítása vagy meghamisítása elkerülésének követelményére hivatkozik, meg kell állapítani, hogy e dokumentumok és rendszerek többségét illetően azok a biztosítékok, amelyeket az ajánlatkérő megkövetelhet, elegendőnek tűnnek az e tagállam által hivatkozott, az alapvető biztonsági érdekeit érintő kockázatok kiküszöböléséhez.
105 Ugyanis az odaítélési szempontoknak a kiválasztott gazdasági szereplő általi szigorú tiszteletben tartása és azoknak az odaítélt szerződés teljesítése során történő folyamatos ellenőrzése főszabály szerint alkalmas az esetleges kiszivárogtatások és belső visszaélések megelőzésére, amelyek ilyen hamisításhoz vagy meghamisításhoz vezethetnek.
106 Ebből következik, hogy a 2014/24 irányelvben előírt közbeszerzési eljárásoknak a közbeszerzésekről szóló törvény 4. cikkének 5c. pontjában említett közokiratok többségének előállításával kapcsolatos szerződésekre, valamint a szintén e rendelkezésben említett adójegyek, jogszabályban előírt jelölések, ellenőrző matricák, szavazólapok, a szavazati jogról szóló igazolásokon elhelyezett holografikus jelölések, valamint a közokiratok kezeléséhez szükséges szoftverrel ellátott mikroprocesszoros rendszerek és az elektronikus csipet tartalmazó közokiratok rendeltetésszerű használatához szükséges számítógépes rendszerek és adatbázisok előállítására vonatkozó szerződésekre való alkalmazásának mellőzése aránytalannak tűnik a Lengyel Köztársaság által hivatkozott célokhoz képest.
107 Ezzel szemben a közokiratokról szóló törvény 5. cikke (2) bekezdésének 16–19. és 32. pontjában említett bizonyos közokiratok, nevezetesen a katonák személyi okmányai és személyazonosító igazolványai, a rendőrök, a határőrök, az állambiztonsági ügynökök, a a belbiztonsági ügynökség tisztjeinek, a hírszerző ügynökség tisztjeinek, a katonai elhárító szolgálat tisztjeinek és az oda felvett hivatásos katonáknak, a katonai hírszerző szolgálat tisztjeinek és a katonai hírszerző szolgálatba felvett hivatásos katonáknak, valamint a katonai rendőrség tagjainak szolgálati igazolványai kapcsán meg kell állapítani, hogy e dokumentumok közvetlen és szoros kapcsolatban állnak a nemzetbiztonság védelmére irányuló céllal, így további titoktartási követelményeket is igazolhatnak.
108 E tekintetben meg kell állapítani, hogy az előző pontban felsorolt dokumentumok, amennyiben olyan alkalmazottakra vonatkoznak, akiknek a feladatai közvetlenül és szorosan kapcsolódnak a tagállam nemzetbiztonságának megőrzéséhez hozzájáruló feladatokhoz, elengedhetetlenné tehetik jellemzőik és a bennük foglalt információk – így különösen ezen alkalmazottak kilétére vonatkozó információk – hozzáférhetővé tételének korlátozását oly módon, hogy azokat különösen érzékenynek kell tekinteni, ami fokozott védelmet tesz szükségessé többek között az információk kiszivárgása és a hamisítás ellen.
109 Ugyanis, amint azt lényegében a Lengyel Köztársaság állítja, anélkül hogy azt a Bizottság érdemben vitatná, az ilyen információk esetleges kiszivárgása helyrehozhatatlan következményekkel járhat valamely tagállam nemzetbiztonságára nézve, mivel ezeket az információkat harmadik államok, vagy pedig többek között bűnözői csoportok vagy terrorista szervezetek is felhasználhatják.
110 Következésképpen, bár kétségtelenül elképzelhető lett volna olyan biztosítékok előírása, mint például – többek között szerződéses – szankcióknak a jelen ítélet 107. pontjában említett dokumentumok elkészítésével megbízott gazdasági szereplővel szemben történő alkalmazása az említett érzékeny információk kiszivárogtatása esetén, az ilyen garanciák nem tekinthetők kellően hatékonynak ahhoz, hogy biztosítsák ezen információk biztonságát.
111 Amint arra a főtanácsnok az indítványának 95. pontjában rámutatott, a kiszivárogtatásért felelős vagy azt lehetővé tévő személyekre kiszabott fegyelmi büntetések alkalmazása, illetve olyan pénzügyi kártérítést előíró kikötéseknek a szerződésekbe való belefoglalása, amelyet szükségszerűen a kár bekövetkeztét követően kell megfizetni, nem jelentenek megfelelő megoldást az információk védelmére.
112 A Bizottság azon érvét illetően, amely szerint az olyan vállalkozás, mint a PWPW alvállalkozókat vehet igénybe, és ennélfogva nem indokolt, hogy a szóban forgó szolgáltatásokat kizárólag e vállalkozásnak ítéljék oda, mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy a lengyel szabályozás kifejezetten megengedi a jelen ítélet 107. pontjában említett dokumentumok előállításának alvállalkozásba adását.
113 Továbbá nem vitatott, hogy az alvállalkozó ilyen igénybevétele legfeljebb a PWPW számára nyitva álló lehetőségnek minősül, tehát csak e vállalkozás ellenőrzése mellett, valamint az általa meghatározott mértékben és feltételek mellett képzelhető el. A Lengyel Köztársaság egyébként a tárgyaláson kifejtette – anélkül, hogy ezt a Bizottság vitatta volna –, hogy a PWPW csak bizonyos, korlátozott körbe tartozó szolgáltatások vonatkozásában vesz igénybe alvállalkozókat, amelyeknek a jelen ítélet 107. pontjában felsorolt dokumentumok előállítása nem képezi részét.
114 Végül abban az esetben, ha ezen előállítást a 2014/24 irányelvben előírt szabályoknak megfelelően kiválasztott szervezet végzi, meg kell állapítani, hogy e szervezet maga is igénybe vehet alvállalkozókat, amint az ezen irányelv 63. cikkének (1) bekezdéséből és 71. cikkéből kitűnik, anélkül hogy az érintett tagállam tulajdonában álló valamely szervezet ellenőrizhetné ezen alvállalkozók tevékenységét, vagy meghatározhatná a tevékenységük feltételeit. Ebből következik, hogy nem állapítható meg, hogy alvállalkozóknak a PWPW általi esetleges igénybevétele azzal jár, hogy az említett előállításhoz megkövetelt biztonsági szint nem magasabb annál, mint amely az említett irányelvben előírt közbeszerzési eljárások alkalmazásából következik.
115 E körülmények között meg kell állapítani, hogy a Lengyel Köztársaság hivatkozhat a 2014/24 irányelv 15. cikkének (2) és (3) bekezdésére, amikor arra hivatkozik, hogy a jelen ítélet 107. pontjában felsorolt dokumentumok jellege összeegyeztethetetlen az ezen eljárások alkalmazására vonatkozó kötelezettséggel.
116 Mivel a Bizottság nem bizonyította az e dokumentumokkal kapcsolatos állításait, keresetét el kell utasítani annyiban, amennyiben az a lengyel jogszabályok azon rendelkezéseire vonatkozik, amelyek az említett dokumentumok előállítására vonatkozó közbeszerzési szerződéseknek a PWPW részére – a 2014/24 irányelvben előírt közbeszerzési eljárások lefolytatása nélkül – történő közvetlen odaítélését írják elő.
117 A fenti megfontolások összességére tekintettel meg kell állapítani, hogy a Lengyel Köztársaság, mivel a 2014/24 irányelvben elő nem írt kizárásokat vezetett be a lengyel jogszabályokba egyrészt a közbeszerzésekről szóló törvény 4. cikkének 5c. pontjában említett közokiratok előállítására vonatkozó szerződések tekintetében, a katonák személyi okmányai és személyazonosító igazolványai, a rendőrök, a határőrök, az állambiztonsági ügynökök, a belbiztonsági ügynökség tisztjei, a hírszerző ügynökség tisztjei, a katonai elhárító szolgálat tisztjei és az oda felvett hivatásos katonák, a katonai hírszerző szolgálat tisztjei és a katonai hírszerző szolgálatba felvett hivatásos katonák, valamint a katonai rendőrség tagjai szolgálati igazolványai kivételével, másrészt a szintén e 4. cikk 5c. pontjában említett adójegyek, jogszabályban előírt jelölések, ellenőrző matricák, szavazólapok, a szavazati jogról szóló igazolásokon elhelyezett holografikus jelölések, valamint a közokiratok kezeléséhez szükséges szoftverrel ellátott mikroprocesszoros rendszerek és az elektronikus csipet tartalmazó közokiratok rendeltetésszerű használatához szükséges számítógépes rendszerek és adatbázisok előállítására vonatkozó szerződések tekintetében, nem teljesítette az EUMSZ 346. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összefüggésben értelmezett 2014/24 irányelv 1. cikkének (1) és (3) bekezdéséből, valamint 15. cikkének (2) és (3) bekezdéséből eredő kötelezettségeit.
118 A keresetet ezt meghaladó részében el kell utasítani.
A költségekről
119 Az eljárási szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése alapján a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.
120 E szabályzat 138. cikkének (3) bekezdése értelmében részleges pernyertesség esetén mindegyik fél maga viseli saját költségeit. Ha azonban az ügy körülményei alapján indokoltnak látszik, a Bíróság határozhat úgy, hogy a fél saját költségein felül viseli a másik fél költségeinek egy részét is.
121 A jelen ügyben mind a Bizottság, mind pedig a Lengyel Köztársaság azt kérte, hogy az eljárásban részt vevő másik felet kötelezzék a költségek viselésére.
122 Mivel a Törvényszék helyt adott a Bizottság keresetének, kivéve a közbeszerzési törvény 4. cikkének 5c. pontjában hivatkozott, a közokiratokról szóló törvény 5. cikke (2) bekezdésének 32. pontjában említett egyes közokiratok, nevezetesen a katonák személyi okmányainak és személyazonosító igazolványainak, a rendőrök, a határőrök, az állambiztonsági ügynökök, a belbiztonsági ügynökség tisztjei, a hírszerző ügynökség tisztjei, a katonai elhárító szolgálat tisztjei és az oda felvett hivatásos katonák, a katonai hírszerző szolgálat tisztjei és a katonai hírszerző szolgálatba felvett hivatásos katonák, valamint a katonai rendőrség tagjai szolgálati igazolványainak előállítására vonatkozó szerződéseknek a 2014/24 irányelvben meghatározott közbeszerzési eljárásokból való kizárását, az eljárási szabályzat 138. cikkének (3) bekezdése alapján úgy kell határozni, hogy a Lengyel Köztársaság a saját költségein felül viseli a Bizottság költségeinek kétharmadát.
123 A Bizottság maga viseli saját költségeinek egyharmadát.
A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:
1) A Lengyel Köztársaság, mivel a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26‑i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben elő nem írt kizárásokat vezetett be a lengyel jogszabályokba egyrészt a 2008. november 22‑i ustawa o dokumentach publicznychhel (közokiratokról szóló törvény) módosított 2004. január 29‑i ustawa Prawo zamówień publicznych (közbeszerzésekről szóló törvény) 4. cikkének 5c. pontjában említett közokiratok előállítására vonatkozó szerződések tekintetében, a katonák személyi okmányai és személyazonosító igazolványai, a rendőrök, a határőrök, az állambiztonsági ügynökök, a belbiztonsági ügynökség tisztjei, a hírszerző ügynökség tisztjei, a katonai elhárító szolgálat tisztjei és az oda felvett hivatásos katonák, a katonai hírszerző szolgálat tisztjei és a katonai hírszerző szolgálatba felvett hivatásos katonák, valamint a katonai rendőrség tagjai szolgálati igazolványai kivételével, másrészt a szintén e 4. cikk 5c. pontjában említett adójegyek, jogszabályban előírt jelölések, ellenőrző matricák, szavazólapok, a szavazati jogról szóló igazolásokon elhelyezett holografikus jelölések, valamint a közokiratok kezeléséhez szükséges szoftverrel ellátott mikroprocesszoros rendszerek és az elektronikus csipet tartalmazó közokiratok rendeltetésszerű használatához szükséges számítógépes rendszerek és adatbázisok előállítására vonatkozó szerződések tekintetében, nem teljesítette az EUMSZ 346. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összefüggésben értelmezett 2014/24 irányelv 1. cikkének (1) és (3) bekezdéséből, valamint 15. cikkének (2) és (3) bekezdéséből eredő kötelezettségeit.
2) A Bíróság a keresetet az ezt meghaladó részében elutasítja.
3) A Lengyel Köztársaság maga viseli saját költségeit, valamint az Európai Bizottság költségeinek kétharmadát.
4) Az Európai Bizottság maga viseli saját költségeinek egyharmadát.
Aláírások