2022. december 8-án benyújtott kereset – Canel Ferreiro kontra Tanács
(T-766/22. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Felperes: Maria Canel Ferreiro (Overijse, Belgium) (képviselő: N. Maes ügyvéd)
Alperes: az Európai Unió Tanácsa
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
adjon helyt a jelen keresetnek;
nyilvánítsa a keresetet elfogadhatónak és megalapozottnak;
semmisítse meg az Európai Unió Tanácsa kinevezésre jogosult hatóságának a felperesre megrovás fegyelmi szankciót kiszabó, 2021. november 25-i határozatát;
semmisítse meg az Európai Unió Tanácsa kinevezésre jogosult hatóságának 2022. szeptember 1-jei, a felperes által a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján benyújtott, 2022_009. sz. panaszt elutasító határozatát;
semmisítse meg az EN-2101 közigazgatási vizsgálatot, valamint az Európai Unió Tanácsa Főtitkársága Szervezetfejlesztési és szolgáltatási főigazgatósága Humánerőforrás-ügyi igazgatósága az Igazgatás jogi tanácsadóinak osztálya által elfogadott 2021. május 28-i jelentést;
az alperest kötelezze a felperes részéről a jelen eljárásban felmerült költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.
Az első jogalap az igazgatási vizsgálat jogellenességén alapul. A felperes szerint az ellenőrök túllépték a kinevezésre jogosult hatóság által részükre adott meghatalmazás ténybeli és időbeli kereteit.
A második jogalap a panaszt elutasító határozat jogellenességén alapul. A felperes e tekintetben azzal érvel, hogy nem tartották tiszteletben a megfelelő ügyintézés elvét, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikke rögzít, és hogy a felperesnek nem volt joga ügyének részrehajlás nélküli intézéséhez.
A harmadik jogalap a védelemhez való jog megsértésén alapul. A felperes arra hivatkozik, hogy a terhére figyelembe vett tényt illetően nem került sor annak konkrétan az ő terhére rovására.
A negyedik jogalap a bizonyíték hiányán alapul. A felperes szerint az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata 12. és 21. cikkének megsértése nem nyert bizonyítást a jogilag megkövetelt módon, így azok nem fogadhatók el a felperes terhére a megrovás fegyelmi szankció igazolása érdekében.
____________