T‑364/05. sz. ügy
Saint-Gobain Pam SA
kontra
Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)
„Közösségi védjegy – Felszólalási eljárás – A PAM PLUVIAL közösségi szóvédjegy bejelentése – Korábbi PAM nemzeti ábrás védjegyek – Viszonylagos kizáró ok – Összetéveszthetőség – Tényleges használat igazolása − A 40/94/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 43. cikke”
Az ítélet összefoglalása
1. Közösségi védjegy – Harmadik személyek észrevételei és felszólalás – A felszólalás vizsgálata – A korábbi védjegy használatának bizonyítéka
(40/94 tanácsi rendelet, 43. cikk, (2) és (3) bekezdés)
2. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló termékek, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás
(40/94 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
3. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló termékek, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás
(40/94 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
4. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló termékek, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás
(40/94 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
1. A közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 43. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően az e rendelet 42. cikke alapján benyújtott felszólalás vizsgálata érdekében a korábbi védjegyről feltétezni kell, hogy tényleges használat tárgyát képezte, amíg a kérelmező ilyen használat igazolására vonatkozó kérelmét be nem nyújtják a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalhoz (védjegyek és formatervezési minták).
Az ilyen kérelmet, amelyet kifejezetten és kellő időben kell benyújtani, nem lehet először a fellebbezési tanács előtt benyújtani.
Ugyanis az említett kérelem, amelynek hatásaként – a felszólalás elutasításának terhe mellett – a felszólalót terheli a védjegy tényleges használatának (vagy a használat elmaradását kimentő indokok fennállásának) bizonyítása, módosítja a felszólalási eljárás tartalmát azáltal, hogy egy különleges és előzetes kérdéssel egészíti ki, amelyet azelőtt kell még tisztázni, hogy magának a felszólalásnak tárgyában határoznának. Mindazonáltal elsősorban a felszólalási osztály feladata, a felek különböző eljárási aktusai és kérelmei által meghatározott felszólalásról való határozathozatal, beleértve adott esetben a korábbi védjegy tényleges használatának igazolására vonatkozó kérelmet is. Azon lehetőség elismerése, miszerint ilyen kérelmet először a fellebbezési tanács előtt nyújtanak be, amely kizárólag a felszólalási osztály határozataival szemben benyújtott fellebbezésekről való határozathozatalra rendelkezik hatáskörrel, az új felszólásról első fokon való határozathozatalra azonban nem, maga után vonja, hogy a fellebbezési tanácsnak egy különleges kérelmet kellene megvizsgálnia, amely új jogi és ténybeli megfontolásokkal kapcsolatos, ami kívül esik azon felszólalási eljárás keretein, amelyet lefolytatott és vizsgált a felszólalási osztály.
Az OHIM különböző fórumai közötti funkcionális folyamatosság nem igazolhatja azt, hogy ilyen kérelmet először a fellebbezési tanács előtt nyújtanak be, mivel az nem eredményezi a felszólalási osztályhoz benyújtottól eltérő, azaz olyan ügy fellebbezési tanács általi vizsgálatát, amelynek terjedelmét a korábbi védjegy tényleges használatának igazolására vonatkozó előzetes kérdés hozzáillesztésével már bővítették.
(vö. 32., 34–37., 39–41. pont)
2. A közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontja alkalmazásának keretében az ütköző megjelölések által érintett áruk hasonlóságát a kérdéses áruk közötti kapcsolatot jellemző valamennyi tényezőt figyelembe véve kell értékelni, ideértve különösen jellegüket, rendeltetésüket, használatukat, azon körülményt, hogy általában ugyanazokon az elárusítóhelyeken értékesítik őket, valamint versengő vagy kiegészítő jellegüket. Ebben a vonatkozásban a kiegészítő áruk olyan, egymással szoros kapcsolatban álló áruk, amelyek egyike annyira nélkülözhetetlen vagy fontos a másik használatához, hogy a fogyasztók azt gondolhatják, hogy ugyanazon vállalkozás felel mindkét termék előállításáért.
(vö. 92., 94–95. pont)
3. A közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint akkor tekinthető hasonlónak egy összetett védjegy és egy másik olyan védjegy, amely az összetett védjeggyel azonos, vagy annak valamely összetevőjével a hasonlóságot mutat, ha a másik védjegy az összetett védjegy által keltett összbenyomás domináns jegyét alkotja. Ez a helyzet, amikor ez az összetevő önmagában annyira dominálja e védjegy képét, hogy az érintett vásárlóközönség erre az összetevőre emlékezik, és a védjegy többi összetevőjének szerepe a domináns összetevő által keltett összbenyomás esetében elhanyagolható. Annak megítélésénél, hogy valamely összetett védjegy egy vagy több alkotóeleme domináns jellegű‑e, az egyes alkotóelemekben rejlő tulajdonságokat kell figyelembe venni, összehasonlítva más alkotóelemek tulajdonságaival. Ezenkívül másodlagosan tekintetbe lehet venni a különböző alkotóelemeknek az összetett védjegyen belül egymáshoz képest elfoglalt helyét.
(vö. 97. pont)
4. Fennáll a spanyol átlagfogyasztók részéről az összetévesztés veszélye a közösségi védjegyként a Nizzai Megállapodás szerinti 6. és 17. osztályba tartozó „fémcsövek, fémalapú csövek, öntöttvas csövek, fémből készült csőidomok a fent hivatkozott termékekhez” és „nem fémből készült csőidomok és nem fémből készült merev csövek” áruk vonatkozásában lajstromoztatni kívánt PAM PLUVIAL szómegjelölés és a korábban Spanyolországban a 19. osztályba tartozó „építőanyagok” vonatkozásában lajstromozott központi és domináns jegyként a „PAM” szóelemet magában foglaló ábrás védjegy között.
Ugyanis, amennyiben egyrészt az ütköző védjegyek vizuális és hangzásbeli hasonlóságot mutatnak, a korábbi védjegy „PAM” domináns eleme egyidejűleg a PAM PLUVIAL bejelentett védjegy domináns elemét is képezi rövid szóalakja, könnyű megjegyezhetősége és különösebb spanyol nyelvű jelentésének hiánya, továbbá a bejelentett védjegy elején való elhelyezése miatt, és másrészt az ütköző védjegyekkel ellátott áruk hasonlóak és kiegészítő jellegűek, a bejelentett védjegyben a „pluvial” kifejezés jelenléte nem zárja ki az összetévesztés veszélyét, következésképpen ezen elem alapján az átlagfogyasztó azt feltételezheti, hogy a bejelentett védjegyet a „pam” fővédjegyből származtatták, és az a „PAM védjegycsalád” részét képező különleges áruválasztékot jelöli.
(vö. 98–100., 105. pont)